Nagypéntek

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk.

Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt.
A nagypénteki szertartás három részből áll: 
1) az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel,
2) a kereszt előtti hódolatból,
3) valamint a szentáldozás szertartásából.
A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

A csíkszeredai Millenniumi-templomban 18 órakor kezdődik a nagypénteki szertartás.
A szertartás kezdetén a püspök és kísérői leborulnak az oltár előtt, majd következik az igeliturgia, melynek részeként a szenvedéstörténetet, a passiót énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát.

A szentírási olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, az egyháztól elszakadtakért, a hitetlenekért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért - és különösen a szenvedőkért.

Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek térdet hajtanak a feszület előtt és csókkal illetik az Üdvözítőt, aki értünk szenvedett. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be.

Ezután a hívek a szentsír előtt imádkozhatnak.
A Szentsír persely és adományok a Szentföldi keresztények megsegítésére történik.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Tekintsd meg: Aki téged jobban szeret, mint én