Nem könnyű dönteni

Harcban és ellentmondások között születik meg az igazi béke. Ez a békeállapot csak azután következik be, miután megtörténik a Messiás melletti állásfoglalás, a megtisztulás és a szétválasztás. Ezért nagyon hosszú az út, amíg Jézus békéjét megértjük. Addig is mindenkinek át kell mennie azon a döntésen, küzdelmen, harcon, tűzön, amely megszüli az igazi békét, igazságot, az értékek kibontakozását. (Lk 12,49-53) Krisztus evangéliumának sokan gyűlöletből, elvakultságból ellene mondanak. Innen támad a sokféle szakadás és békétlenség a világon, nemcsak a családokban, hanem a népek között is, ahol buta hiszékenység posványától megfertőzött vagy a kiszikkadt hitetlenség sivatagi lelkei nyíltan üldözik a keresztényeket, sőt kegyetlenül le is gyilkolják. Mindezt a nyugati világ közömbösen nézi, miközben titkon fegyvereket szállít pénzért. S ahelyett, hogy a gazdag országok pénzurai segítenék otthonmaradásukban az elvándorlókat, Európa tönkretételét mozdítják elő, mert ebből is hasznot akarnak húzni, mint a két világháborúból. A muszlim környezetben élő keresztényeket a szenvedések elborították. Sorsuk Jézus sorsához hasonlít, akit elárasztottak a szenvedések, és így keresztelkedett meg bennük. Jézus melletti döntésünk után nekünk is hasonlóan kell megkeresztelkednünk, hogy méltóak legyünk Krisztus békéjére. 

Világunk kuszaságaiban eligazodni nehéz, főleg amikor dönteni kell az igazság kimondása vagy az igazságtalanság elhallgatása között; mikor a gyűlölet harsog a médiában és az igazak szenvednek; mikor a ultraliberálisok hangoskodnak és értékeink ellen dolgoznak. Töprenghetünk még azon, hogy mit is tegyünk? Jó annak, aki tisztán látja a helyzeteket, aki nem vág neki ösztönösen a megoldásnak, hanem Istentől vár világosságot, mint Jeremiás. (Jer 38,4-6. 8-10). A próféta fiatalon vállalta a hivatást és a 40 évi kockázatos helyzeteket. Isten szavát hirdeti akkor, amikor az nem népszerű, hanem egyenesen ellene van a korszellemnek. Szenvedése csak előképe volt Jézus üdvösségszerző szenvedésének. Jövendölése, mely miatt szenvedett, beteljesedett, így Isten igazolta őt és előzőleg meg is szabadította. Jézust is feltámasztotta az Atya, igazolta az általa hirdetett örök élet létezését, és így Jézus ennek a hitnek szerzője, azaz hirdetője és bevégzője, mert rajta mindez beteljesedett (Zsid 12,1-4). Az istenszeretetnek számtalan ellensége van. De mindenik egyetlen ponton tud érvényesülni: ha az önszeretet nagyobb az istenszeretetnél. 

Aki önmagánál jobban szereti az Atyját, az ellenáll minden olyan tettnek, gondolatnak, vágynak, szónak, amely összeegyezhetetlen az istenszeretettel.

„Juhaim hallgatnak szavamra és a nyomomban járnak.” Jn 1o,27.