Ember a szenvedés csúcsán

 

Azok, akik a szenvedések csúcsát megjárták, el szoktak jutni abba az állapotba, amikor egész jövőjüket Isten akaratára bízták.

Ábrahám a szenvedés csúcsán. (Ter 22, 1-2.9a. 10-13. 15-18). Ő a Kr. előtti 19. században élt. Isten szavára elhagyta rokonságát, a kultúrált világot és elindult az Úristen mutatta vándorúton. Isten ígéretei Ábrahám családjában folyamatosan teljesültek. Amikor  a Mórija-hegy tölgyesénél állomásozott, Isten különös próba elé állította Ábrahámot: Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz …, s mutasd be égőáldozatul.

Abban a korban és környezetben az emberáldozat nem volt szokatlan. Isten kérése mégis meglepte Ábrahámot. Először is döntenie kellett, hogy kihez ragaszkodik jobban: az adományozó Istenhez, vagy Isten adományához, Izsákhoz?

Másodszor tanúskodnia kellett, hogy hisz Isten hűségében, aki az ígéretet tette: általad nyer áldást a föld minden nemzetsége, és utódaidnak adom ezt a földet. Ez volt Ábrahám hitének kettős próbatétele.

Ábrahám elindult Izsákkal a Morija-hegyi áldozat bemutatására. Menetközben megszólalt Izsák: Atyám, itt a tűz és a fa, de hol a bárány az égőáldozathoz? A fiú ennél fájóbb kérdést nem tehetett volna fel apjának. Ábrahám szíve összeszorult és csak ennyit mondott: Fiam, majd Isten gondoskodik az égőáldozatról. Így értek az adott helyre, ahol megépítették az oltárt. A végén, Ábrahám rá helyezte Izsákot, akiben minden reménye összpontosult. Isten ekkor megszólította: Ábrahám, ne bántsd a fiadat! 

Ábrahám engedelmességét, benső készségét elfogadta Isten, és tudtára adta, hogy nem kíván emberáldozatot.

Az ószövetségben először Ábrahám által vált a szívbéli szeretet engesztelő és engedelmes áldozattá. Ő a tökéletes önátadással hatolt be a szeretet titkába, és az Úrral kötött szövetség teljes elfogadásába. Ábrahám a legnagyobb értékét tette az oltárra, és a fiú is beleegyezett saját feláldozásába. Ábrahám így vált áldozattá, Istennek ajándékozottá. Ez a szeretet metamorfózisa. Isten gondoskodása által az áldozat bemutatás megtörtént.  Ez a szeretet-áldozat helyezte az emberiséget egy minőségileg magasabb állapotba.

Egyszerű példa, ha tiszta időben felmegyünk a Madarasi Hargitára, már onnan láthatjuk a fogarasi havasok csillogó bérceit. Aki csak az erdő aljáig megy el, annak nem lesz része a havasok látványában. 

Így vagyunk a szeretettel is. A szeretetben adjuk önmagunkat annak, akit szeretünk, és elfogadunk. A szeretben válik minden személy örök áldozattá. Istennek tetsző áldozattá lesz az, aki hivatásában Istennek vagy Istenért házastársának ajándékozza önmagát.

Az emberiség a szeretet-áldozat látószögében fogja felismerni, vagy megtapasztalni a megváltást, Isten emberszeretetének a teljességét. A Mórija-hegyi áldozat Jézus keresztáldozatának előképe. Jézus, az örök Atya fia a Tábor-hegyén át viszi az emberiség keresztjét a Golgotára, és ott mutatja be az áldozatot. 

Prohászka püspök mondta: „Harcát győzelmesen azért tudta megvívni, mert lelkében átszellemült a rossz, a kín s a szenvedés. Fényben állt s élt lelke, azért tudta legyőzni a sötétséget.” Ő az áldozat és ő a pap, aki a legtökéletesebben vallja: Atyám legyen meg a te akaratod. 

E szentírási szakaszról így vall Origenész (+254) áldozópap: „Jézus pap és áldozat. Áldozat, amikor emberi természetét adja, mint Isten romolhatatlan, mint második isteni személy örökkévaló, nem tud meghalni, de mint ember meg tud halni. Ezért Jézus egyszerre pap és egyszerre áldozat.”

Hirdetés: 2021. február 28.

1. Keresztúti ájtatosságot végzünk vasárnap, szerdán és pénteken este fél 6 órakor.

2. A plébániai hit elmélyító órákra várjuk a diákokat kedden, csütörtökön. Az elsőáldozásra készülőket és bérmálkozókat pénteken. 

3. Az elsőáldozók szüleivel kedden 5 órakor szülőértekezletet tartunk a Millenniumi templomban.

4. A kedves hívek adójuk 3,5%-ával segíthetik az Egyházközségi Apostol és a Krisztus világa lapok kiadását. Űrlap kapható a sekrestyében, a plébánián és a kegytárgyasnál. 

A szükséges adatok az Apostol 3. és 4. oldalán megtalálhatók.

5. Elsőpénteken meglátogatjuk idős, beteg híveinket.

6. Figyelmükbe ajánljuk a keresztény sajtó termékeit. Kaphatók a Kegytárgyboltban.

7. A Kegytárgybolt vasárnap 9 - 13 óráig, hétköznap 9 - 16 óráig tart nyitva.

8. Könyv újdonság: A Verbum kiadó gondozásában megjelent dr. Jakubinyi György ny. érsek atya 75. születésnapjára önéletrajzi jellegű kötete, amely egyben kortörténeti munka is. 

A keménykötésű, több mint 300 oldalas könyv címe az érsek atya jelmondatát idézi: Magnificat. Magasztalja lelkem az Urat! (Lk 1,46). Adalékok egy önéletrajzhoz.  

A kötet ára 50 lej. 

Megvásárolható a sekrestyében, a kegytárgyboltban és a plébánián.

 

9. Nm. és Ft. Tamás József ny. püspök úr püspökké szentelésének 24. évfordulója lesz március 1-jén. Imádkozzunk érte. 

(Csíksomlyó, 1997. márc. 1.)

 

10. A bérmálásra készülők a classroom-ban megtalálják a PP-s leadott felkészítőt. Valamint a blogon:

Bérmálás: 3. A bérmálás szentsége

Bérmálás: 4. A hitről 

Bérmálás: 5. Keresztény erkölcsi élet, hitélet 

Bérmálás: 6. Az imádságról 

Bérmálás: 7. A Szentírásról 

Bérmálás: 8. Istennel találkozni az emberekben 

Bérmálás: 9. Kicsoda nekem Jézus Krisztus?   

Bérmálás: 10. Ki a Szentlélek?

Bérmálás: 11. Az Egyházhoz tartozom

Bérmálás: 12. Felelősségem az Egyházban

 

Bérmálás: 12. Felelősségem az Egyházban

12. Felelősségem az Egyházban - Cél: Az Egyház helyzetéért és sorsáért mindnyájan felelősek vagyunk.

Az Egyház olyan, mint egy élő szervezet, amelyben Krisztus a fő, a Szentlélek az éltető Lélek, a megszentelt emberek a tagok.

1. Az Egyház tagjai. Mint ahogyan a test tagjai nem egyformák, ugyanúgy az Egyház tagjai sem egyformák. Mindenkinek külön feladata van, de mindenik szükséges. Mindenkinek végeznie kell a maga sajátos feladatát, és valamennyinek össze kell működnie az egész szervezet érdekében. Másként a szervezet beteg lesz és nem tudja teljesíteni rendeltetését. (vö. 1 Kor 12,14-20).

a.) Minden megkeresztelt ember egyformán tagja az Egyháznak. Mindenik kapja a kegyelmet, mindenik egyformán részesül a tanításban és a szentségekben. Mindeniknek ugyanaz az életcélja: eljutni az Istenhez és örök szeretetben egyesülni Vele. (vö. Kol 3,11).

b.) Minden tagnak külön egyéni feladata van. Mindenkinek külön egyéni feladata van az Egyházban, amit csak Ő tud betölteni, s az egész Egyházra kihat, hogy hogyan teljesíti azt: gyöngíti, vagy erősíti vele az Egyházat. Ezt a feladatot és a hozzá szükséges erőt és készséget karizmának nevezik. Mindenkinek megvan a maga külön karizmája: „Isten némelyeket apostolokká, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett. Adott csodatevő hatalmat, gyógyító erőt, segítőkészséget, kormányzóképességet, különféle nyelvadományt.” (1Kor 12,28-30). Vannak rendkívüli karizmák és hivatások, amelyek kiemelik az embert a világból, és teljesen Istennek szentelik, mint a papi és még inkább a szerzetesi hivatás. A szerzetes elhagyja a világot, hogy életével figyelmeztessen a földiek mulandóságára és az örökkévalóságra, ahová mindnyájunknak el kell jutni. Vannak egyszerűbb karizmák: segítőkészség, adakozás, figyelmeztetés, békítés, vezetőképesség stb. Ezeket mindenki azért kapja, hogy használjon vele: „legyetek egymásnak szolgálatára, hogy az Isten sokféle kegyelmének jó letéteményesei legyetek.” (1Pt 4,10). Az Úr Jézus a talentumokról szóló példabeszédében figyelmeztet a számadásra. (Mt 25,26-27)

2. A papság és a világi hívek. Az Egyházban meg szoktuk különböztetni a papságot és a világi híveket. A valóságban a hívek is kötelesek bekapcsolódni az Egyház munkájába és feladataiba a maguk módján.

a.) A keresztség által a hívek is részesednek Krisztus hármas küldetésében, ami prófétai, papi és királyi (LG 34-36). - Prófétai küldetés: hirdetni a Krisztus által hozott üdvösséget.

- Papi küldetés: Istennek szentelni a mindennapi életünket.

- Királyi küldetés: visszavezetni Istenhez a bűn által elszakított világot.

b.) A bérmálás Krisztus tanúivá avat minket, hogy egész életünkkel és magatartásunkkal tanúságot tegyünk az evangélium igazságáról és átalakító erejéről. Erre vonatkozik a hármas ígéret: hitben hűségesek maradunk, 

házasságot az Egyház törvényei szerint kötjük, 

és a közéletben az emberek között is az Egyház tanításának szellemében dolgozunk.

c.) A kereszténység legfőbb parancsa az Isten és a felebaráti szeretet. A felebaráti szeretet nemcsak anyagi, hanem lelki vonatkozásban is kötelez.

d.) Az Egyház vezetői is kérik a hívek segítségét a maguk feladataiban. A munkahelyen és szórványokon, ahol a híveknek kell a keresztény elveket képviselniük.

3. Hol kell a keresztény embernek tanúságot tenni hitéről.

a.) Leghamarabb a családjában.

b.) Azután munkahelyén, munkájának lelkiismeretes és szakszerű elvégzésével.

c.) Végül magában az egyházi közösségben, amelybe tartozik. Részt kell vennie az Egyház szentségi- és liturgikus életében, gondjaiban és munkájában. A New Yorkban munkát kereső Portó Rico-iak.

4. Mivel kell a keresztény embernek tanúságot tennie?

a.) Hiteles és öntudatos keresztény élettel. Miért más ez az ember? A keresztény tudja, hogy miért él ezen a földön. Eltérően a szekták tagjaitól a végső cél nem az, hogy valakit megnyerjünk, hanem hogy embertársunk Isten felajánlott kegyelmét saját elhatározásából elfogadja és üdvözüljön.

b.) A hitvallással. Az igazi keresztény nem szégyelli mások előtt megvallani a hitét. Számot is tud adni másoknak hitéről. Szeretettel és határozottsággal meg tudja indokolni és védeni a keresztény álláspontot.

c.) A szeretet gyakorlásával. Nehéz természetű emberek elviselésével, tud másoknak megbocsátani.

d.) Szenvedésben való helytállásával. Nem veszíti el hitét és bizalmát, nem fordul el Istentől. Tudja, hogy „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” (Róm 8,28) Felajánlja az Egyháznak javára. (vö. Kol 1,24)

e.) Imádságával. Embertársaiért imádkozik, gondjait Isten elé viszi. „hússzívet adok nektek.” (Ez 36,26-27)

5. Egyházközségünk lelki és anyagi helyzetéről, szükségeiről és problémáiról. A bérmálandók segíthetnek már most vagy később, amikor mint családalapítók belépnek az egyházközség életébe.

 

Az előző témák itt a blogon: 

Bérmálás: 3. A bérmálás szentsége

Bérmálás: 4. A hitről

Bérmálás: 5. Keresztény erkölcsi élet, hitélet

Bérmálás: 6. Az imádságról

Bérmálás: 7. A Szentírásról

Bérmálás: 8. Istennel találkozni az emberekben

Bérmálás: 9. Kicsoda nekem Jézus Krisztus?

Bérmálás: 10. Ki a Szentlélek?

Bérmálás: 11. Az Egyházhoz tartozom

 

 

Ritka az aranyszőrű paripa - nagy felelősség hárul a gazdájára. 

Isten egyházáért a felelősség még nagyobb!

 

Bérmálás: 11. Az Egyházhoz tartozom

11. Az Egyházhoz tartozom - Cél: Szeretni az Egyházat és ragaszkodni hozzá.

Isten az embert társas lénynek teremtette, az ember csak más emberek közt találja meg magát, csak mások segítségével tud boldogulni. Nemcsak a földi boldoguláshoz, de az Istenhez, az üdvösséghez is csak mások segítségével juthatunk el. Ezért rendelte Isten számunkra az Egyházat.

1.) Az Egyház fogalma. Az Anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Krisztus teste, amelynek feje a római pápa. Ez az utóbbi vonása különbözteti meg az Egyházat más keresztény vallási közösségektől.

Az Egyháznak vannak hitbeli igazságai, az emberi életet szabályozó törvényei és szokásai, valamint szertartásai, amelyek híveit kötelezik. Az Egyház Krisztustól származik. Ő az alapítója és az Egyház elvei, törvényei valamint szertartásai végső fokon Tőle származnak. Az Egyház őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, kiosztja híveinek a szentségeit, igyekszik híveit a maga eszközeivel megtartani Krisztus hűségében.

2.) Az apostolok és a tanítványok, mint az Egyház első tagjai. Krisztus a hallgatói közül kiválasztott 12 apostolt és 72 tanítványt, akiknek különféle megbízásokat és felhatalmazásokat adott. Azzal bízta meg őket, hogy hirdessék tanítását, Isten Országának eljövetelét és gyógyítsanak betegeket. Az utolsó vacsorán meghagyta, hogy áldozatát megjelenítsék, a feltámadása után bűnbocsátó hatalmat adott. Az apostolok ezen kívül még törvényhozó hatalmat is kaptak: „amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldoztok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 18,18). És utolsó nagy missziós parancsában átadja nekik a maga küldetését és hatalmát. Elküldi őket, hogy „tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére.” (Mt 28,19).  Az apostolok közül kiválasztja Pétert, őt teszi meg az Egyház alapjává, neki adja át a legfőbb hatalmat az Egyházban. (Mt 16,19), és feltámadása után rábízza az Egyház kormányzását: „Legeltesd juhaimat!”. (Jn 21,17). Az apostolok az első pünkösdkor a Szentlélek által megerősítve hirdetni kezdték Jézust, a megígért Megváltót. A hívek állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Mind összetartottak, egy szív, egy lélek voltak és mindenük közös volt: az apostoli tanítás, a Krisztusban való hit, a szentmise, az imádság és a testvéri szeretet. Az apostolok segítőket vesznek maguk mellé és utódokat állítanak maguk helyett: a püspököket és a papokat. Nekik adják át a krisztusi tanítást és hatalmat, és ezek az apostoli folytonosságban tovább viszik az Egyházat, amelynek a szegletköve maga Jézus Krisztus. Az Egyház a sok viszontagság és üldözés, ellenére ma is fennáll.

3.) Az Egyház emberi oldala. Az Egyháznak isteni oldalán kívül van még emberi oldala is. Mert a Krisztus által alapított Egyház gyarló emberekből, belőlünk áll, akik valljuk és hirdetjük a krisztusi tanítást, de nem mindig valósítjuk meg a maguk életében. Nemhiába adott Krisztus bűnbocsátó hatalmat és rendelte a bűnbánati szentséget. Talán azt is hozzátehetjük: az Egyházban megbotránkozóknak és felette pálcát törőknek magukat kellene előbb megnézniük.

4.) Az Egyház isteni oldala. Krisztus titokzatos teste az Egyház. Krisztus alapította, az emberekben jelen van – amint beszéltünk a 8. leckében –, ennek az élő testnek Ő a feje. Ő maga folytatja a saját küldetését: az emberek Istenhez vezetését és a vele való egyesítését. Ő a szőlőtő, belőle árad a kegyelem, az éltető erő belénk, szőlővesszőkbe. Krisztusnak a jelenléte miatt szent az Egyház és nem tagjainak az élete miatt. Ezért tudja megszentelni az embereket.

5.) Az Egyház tagjai. Tudjuk, hogy minden katolikus az Egyházhoz tartozik. A vezetők csak egy hivatalt, szolgálatot töltenek be a többi számára, de ezzel nem különbek. Ha mindenki, pap és világi egyformán tagja az Egyháznak, akkor mindenki felelős is érte. Az Egyház olyan Isten és emberek előtt, amilyenek mi vagyunk, a megkereszteltek. A teljes kapcsolat azokban van meg, akik a kegyelem állapotában élnek: ezekbe árad és ezekben hoz gyümölcsöt Krisztus kegyelmi ereje. Vannak, akik még hisznek, s a hit által kapcsolódnak hozzá, közösséget vállalnak az Egyházzal. Van aki elhagyta az Egyházat, semmiféle közösséget nem vállal vele. Ez is az Egyházhoz tartozik, a keresztség által.

6.) A nem katolikus keresztények helyzete. Hogy viszonyulnak ők az Egyházhoz? A más vallású keresztények is ehhez az Egyházhoz tartoznak, csak még nem teljes a kapcsolatuk.

7.) Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? Ha csak Jézus Krisztus által juthatunk Istenhez (Jn 14,6), akkor hogyan üdvözülnek azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? Krisztus pedig azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4). A II. v. zsinat: „Akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztust és egyházát, de ha lelkiismeretük szavát követik, elnyerhetik az örök üdvösséget.” (LG 16)

8.) Az Egyház rokonszenves vonása az, hogy Anya. Ő szüli gyermekeit a keresztvíz által az örök életre és túláradó anyai gondosságával, szentségeivel megszenteli életfordulóinkat, s a haláluk után is imádkozik híveiért.

9.) Az Egyház megjelenési formái. Hol találkozom az Egyházzal? Az Egyháznak három megjelenési formája van: a plébánia amelyhez tartozom, az egyházmegye, és a világegyház.

 

Az előző témák itt a blogon: 

Bérmálás: 3. A bérmálás szentsége

Bérmálás: 4. A hitről

Bérmálás: 5. Keresztény erkölcsi élet, hitélet

Bérmálás: 6. Az imádságról

Bérmálás: 7. A Szentírásról

Bérmálás: 8. Istennel találkozni az emberekben

Bérmálás: 9. Kicsoda nekem Jézus Krisztus?

Bérmálás: 10. Ki a Szentlélek?