Azok, akik a szenvedések
csúcsát megjárták, el szoktak jutni abba az állapotba, amikor egész
jövőjüket Isten akaratára bízták.
Ábrahám a
szenvedés csúcsán. (Ter 22,
1-2.9a. 10-13. 15-18). Ő a Kr. előtti 19. században élt. Isten szavára elhagyta rokonságát, a kultúrált
világot és elindult az Úristen mutatta vándorúton. Isten ígéretei Ábrahám családjában folyamatosan teljesültek. Amikor a Mórija-hegy tölgyesénél állomásozott, Isten különös próba elé
állította Ábrahámot: Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz …, s mutasd be égőáldozatul.
Abban a korban és környezetben az emberáldozat nem volt szokatlan. Isten kérése mégis meglepte Ábrahámot. Először
is döntenie kellett, hogy kihez ragaszkodik jobban: az adományozó Istenhez,
vagy Isten adományához, Izsákhoz?
Másodszor tanúskodnia kellett, hogy hisz Isten
hűségében, aki az ígéretet tette: általad nyer áldást a föld minden nemzetsége,
és utódaidnak adom ezt a földet. Ez volt Ábrahám hitének kettős próbatétele.
Ábrahám elindult Izsákkal
a Morija-hegyi áldozat bemutatására. Menetközben megszólalt Izsák: Atyám, itt a
tűz és a fa, de hol a bárány az égőáldozathoz? A fiú ennél fájóbb kérdést nem
tehetett volna fel apjának. Ábrahám szíve összeszorult és csak ennyit mondott: Fiam,
majd Isten gondoskodik az égőáldozatról. Így értek az adott helyre, ahol
megépítették az oltárt. A végén, Ábrahám rá helyezte Izsákot, akiben minden
reménye összpontosult. Isten ekkor megszólította: Ábrahám, ne bántsd a fiadat!
Ábrahám engedelmességét, benső készségét elfogadta Isten, és tudtára adta,
hogy nem kíván emberáldozatot.
Az ószövetségben
először Ábrahám által vált a szívbéli szeretet engesztelő és engedelmes áldozattá. Ő a tökéletes önátadással
hatolt be a szeretet titkába, és az Úrral kötött szövetség teljes
elfogadásába. Ábrahám a legnagyobb értékét tette az oltárra, és a fiú
is beleegyezett saját feláldozásába. Ábrahám így vált áldozattá, Istennek
ajándékozottá. Ez a szeretet metamorfózisa. Isten gondoskodása által az áldozat bemutatás megtörtént. Ez a
szeretet-áldozat helyezte az emberiséget egy minőségileg magasabb állapotba. Egyszerű példa, ha
tiszta időben felmegyünk a Madarasi Hargitára, már onnan láthatjuk a fogarasi
havasok csillogó bérceit. Aki csak az erdő aljáig megy el, annak nem lesz része
a havasok látványában.
Így vagyunk a szeretettel is. A szeretetben adjuk
önmagunkat annak, akit szeretünk, és elfogadunk. A szeretben válik minden
személy örök áldozattá. Istennek tetsző áldozattá lesz az, aki hivatásában Istennek
vagy Istenért házastársának ajándékozza önmagát.
Az emberiség a
szeretet-áldozat látószögében fogja felismerni, vagy megtapasztalni a
megváltást, Isten emberszeretetének a teljességét. A Mórija-hegyi áldozat Jézus
keresztáldozatának előképe. Jézus, az örök Atya fia a Tábor-hegyén át viszi az
emberiség keresztjét a Golgotára, és ott mutatja be az áldozatot. Prohászka püspök mondta: „Harcát
győzelmesen azért tudta megvívni, mert lelkében átszellemült a rossz, a kín s a
szenvedés. Fényben állt s élt lelke, azért tudta legyőzni a sötétséget.” Ő az áldozat és ő a pap, aki a legtökéletesebben vallja: Atyám legyen meg a te
akaratod.
E szentírási szakaszról így vall Origenész (+254) áldozópap: „Jézus
pap és áldozat. Áldozat, amikor emberi természetét adja, mint Isten
romolhatatlan, mint második isteni személy örökkévaló, nem tud meghalni, de mint
ember meg tud halni. Ezért Jézus egyszerre pap és egyszerre áldozat.”