Vezér Ferenc mártírsorsú pálos atya

Vezér Ferenc mártírsorsú pálos atya újratemetési szertartására április 30-án, hétfőn kerül sor a petőfiszállás-pálosszentkúti kegyhelyen.

Vezér György 1914. március 23-án született a Szatmár megyei Szaniszló faluban. A bencés gimnáziumban érettségizett, majd 1935-ben lépett a pálos rendbe, ahol a Ferenc nevet vette fel. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait.; itt szentelte pappá Virág Ferenc pécsi megyéspüspök 1940-ben. 1950-51-ben Pálosszentkútról elhurcolták a pálos szerzetespapokat. Vezér Ferenc perjelt megkínozták, halálra ítélték, és 1951. augusztus 31-én a gyűjtőfogház udvarán felakasztották.
Április 30-án 11 órakor Budapesten, a Sziklatemplomban imádságos megemlékezést tartanak Vezér Ferenc felravatalozott földi maradványai előtt, majd koporsóját motoros kísérettel szállítják Petőfiszállás-Pálosszentkútra. A menet 14 órakor érkezik a petőfiszállási temetőkerthez, ahol a Vezér Ferencről elnevezett utat Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök áldja meg.
14.30 órakor gyászmisét mutat be Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, majd a temetési szertartást Bátor Botond pálos tartományfőnök végzi. Gyászbeszédet mond Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke; Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár; Kerényi János, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal megbízottja, valamint Kapus Krisztián, Petőfiszállás országgyűlési képviselője.
16.30 órakor az üldöztetést szenvedett pálos szerzetesek emlékére készült emléktábla megáldására kerül sor, majd Mateş Gheorghe Călin szaniszlói polgármester és Szász János petőfiszállási polgármester köszönetét fejezi ki a résztvevőknek.

Vezér Ferenc életéről, valamint sírhelyének felkutatásáról, exhumálásáról és azonosításáról két előadás hangzik el az újratemetést megelőző napokban: Budapesten, a Sziklatemplomban április 25-én, szerdán, a 17 órakor kezdődő szentmisét követően, illetve Pécsett, a pálos templomban április 27-én, pénteken, a 18 órakor kezdődő szentmisét követően. Az előadást Susa Éva, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek főigazgatója, és Bank Barbara történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a munkatársa tartja.

Áldott, aki az Úr nevében jön!

Undorító egyrészt a földi világ, ha az ember meghasonul. Ilyen a felkorbácsolt érzelmű, félretájékoztatott tömeg. A csőcseléket se a jog, se az erény nem vezeti, az igaz értékek helyett a hangulat, az önérdek széljárása mozgatja. Néhány hónapja ilyen csőcselék viselkedésű szerepelők jelennek meg a tv-ben. A magyar baloldal szónokai nem látják a bajok forrását, ezért vagy a kormányt, vagy az ország elnökét szapulják. Erkölcsre hivatkoznak, akik éltették azt, aki ’56-ban  pufajkásként ártatlanokat kínzott meg vagy gyilkolt. Aki a miniszterelnöki székbe kerülve a Die Welt-nek így nyilatkozott: „Én a pufajkás osztagban a törvényes rendet védtem.” (Pufajkás azon karhatalmi fegyveres erők elnevezése, amelyek a szovjet hadsereg segítőjeként részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, és a Kádár-diktatúra megszilárdításában.) Majd gúnyosan megjegyezte: „Pufajkás voltam. Na és?” A nagyhangú szónokok egy hasonszőrű miniszterelnöknek 2006. május 26-án Őszödön mondott beszédét szótlanul hagyták, még az olyan súlyos kijelentéseit is, mint „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” Cinkosai elviselték, amikor nyomdafestéket nem tűrő szavakkal minősítette az országot és saját eljárásukat. A beszéd kiszivárogtatásakor, tüntetések kezdődtek, de az ország népét megalázó vezető rájuk se hederített. Majd olyan valaki követte, aki a libatenyésztők pénzét tüntette el. Végül a nép leváltotta őket, és azóta ahol csak tehetik, még az EU parlamentjében is rágalmakat szórnak az országra és uszítják a nyugati balliberálisokat a magyarság ellen. Szankciókat sürgetnek. Most ezek a cinkosok beszélnek erkölcsről, demokráciáról? Undorító!
Vajon mit szólnánk mi, ha ilyen vagy hasonló támadások érnének bennünket? Úgy tűnik, hogy messzire mentem a virágvasárnaptól, de még sem, mert így jobban megértjük az a feszültséget, ami Jézus Krisztus üdvösségszerző jeruzsálemi bevonulása és a Nagypéntek között van. Látjuk az e világ és az Isten országa között ingadozó népet. A zsidók várakozására, a csoda után áhítozóknak Jézus látható gesztussal válaszol: szamárháton, mint a béke királya érkezik a városba (Mk 11,1-10). Ezzel már is kitér a politikai várakozás elől. Ez kegyelmi idő, hogy döntsenek az Isten felkínálta üdvösség, a szereteten alapuló rend mellett. Jézus azt is látja, hogy a vezetők izgatására a nép vissza fogja utasítani a kegyelmet, s bekövetkezik Jeruzsálem büntetése. Ennek ellenére hűséges küldetéséhez. Engedi, hogy keresztre feszítsék, mint Jahve szenvedő szolgáját (Iz 50, 4-7). Ennek egyetlen oka, Jézus végtelen szeretete, amely egyben az Atya iránti szeretet is, akit meg akar dicsőíteni, és az emberek iránti szeretet is, akiket az Atyával akar összebékíteni (Fil 2, 6-11). Ezt a keresztáldozatban nyilvánította ki és ennek megjelenítésekor, a szentmisében cselekvő társának maga mellé vesz minket is. Járjunk a hit, az igazság és a szeretet útján, akkor rendezett és örök életünk lesz.

„Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig...” Fil 2,8

P. Gurzó György Anaklét

Száz évvel ezelőtt, pontosabban 1912. április 25-én Szárhegyen született dr. Gurzó György  P. Anaklét ferences teológiai tanár. Gyermekkorát belengte a szárhegyi ferences barátok szellemisége. A magyar állampolgárként született székely gyermek iskolai éveit a trianoni diktátum keserítette meg. A székely igazságszeretet és az ódon kolostor a történelmi múlt és a jog kutatásra hevítette. A szárhegyi öt kápolnás kolostort a Lázárok egyik őse építette. Amikor Szárhegyalján kihaltak a pálos remeték, akkor I. Lázár István 1644 tavaszán a ferences Fulgentius Iesi apostoli misszionáriust és őrt hívta meg és tette lehetővé, hogy a Szűz Mária nevére szentelt kápolna mellé felépítsék a ferences Apostoli Misszió Házát. Ebben a kis rendházban Fulgentius két társával két évet és hat hónapot töltött apostoli munkában. A plébános halála után átvette a plébánia vezetését és a környező falvak ellátását. Pestises betegek látogatása közben hunyt el a misszionárius Alfaluban 1646. október 4-én. Utóda Modestus a Roma lett, aki 1646 őszén iskolát nyitott. A ferencesrend olyan kiválóságai mint Taplocai István, Kájoni János, Kálmándi Ferenc, Veress Dániel maradandó emléket hagytak a szárhegyi hívekben. A fiatal Gurzó György a gimnázium négy osztályát Marosvásárhelyt végezte. Szent Ferenc ruháját 1927. szeptember 20-án öltötte magára Mikházán és egy év múlva, 1928. szeptember 21-én egyszerű fogadalmat tett. Medgyesen és Csíksomlyón folytatta gimnáziumi tanulmányait. A teológiát Vajdahunyadon hallgatta. 1934. augusztus 28-án ünnepélyes fogadalmat tett, 1935. július 7-én pappá szentelték. Vajdahunyadon hitoktató. 1937 és 1941 között Rómában az Antonianumon tanult tovább, kánonjogból doktorált. 1941-ben hazatért és Kolozsvárt lelkész. 1942-49 között novícmester Mikházán. 1945-ben Marosvásárhelyen is hittanár, 1946-49 között Vajdahunyadon a rendi főiskola tanára. Innen Szatmárnémetibe kerül lelkésznek. 1951. augusztus 20-án rendtársaival Máriaradnára hurcolják. 1952 májusától 1955. március 25-ig kényszerlakhelyes Désen. Itt is dolgozott, a dési szabadegyetem tanára, a békemozgalom ellenében a  titkos egyházi kormányzat jogi biztosítója, körleveleivel irányította a titkos ordináriusok jogszerű működését. Azon a napon, amikor Márton Áron püspök átvette az egyházmegye kormányzását, letartoztatták. 14 hónapig kegyetlen vizsgálati fogságba vetették. Egy vallatás alkalmával jobb szemét kiütötték, megvakult. Államellenes izgatás miatt hét évi börtönre ítélték. Kolozsvárt, majd Szamosújvárt, Brailán, Ostrovon raboskodott, Băile Mocrin mocsarában nádat vágott. Rabtársait vigasztalta és karjai közt halt meg 1960. február 18-án a hat éve raboskodó, 37 éves Ambrus György katonai plébános. Anaklét atya 1962. március 27-én szabadult. Désen, majd Csicsókeresztúron lelkész. Márton Áron 1968 nyarán meglátogatja és megcsodálja a II. vatikáni zsinat dokumentumait tanulmányozó lelkészt. P. Bálint Salvator ajánlására meghívta, hogy 1969 tavaszán  vezesse a kispapok egyhetes lelkigyakorlatát. Olyan sikeres volt, hogy ősztől a püspök kinevezte spirituálisnak és liturgika tanárnak. 

Anaklét atya köszöntése (Jäger Péter tanár)

Széles látókörű ember, a zsinat tanítását ismeri, kitűnő pedagógus és lelkivezető. Hétfőtől szombatig minden este kidolgozott elmélkedési pontokat ad a kispapoknak. A liturgika mellett pedagógiatörténetet, karakterológiát, néprajzot, a medicina pastorális mellett jogot is tanít. Több mint féltucat könyvet ír. Kiszűri a hivatás nélkül, a szekuritate által beépített elemeket. Mindezt az állami hatóság emberei nem nézik jó szemmel, mindegyre zaklatják, a kispapokat is faggatják nevelési módszereiről. Szeretnék eltávolítani az intézetből. Amikor a 65. életévét betöltötte, attól kezdve, évente a Vallásügyi Osztálytól engedélyt kellett kérni, hogy taníthasson. 1978 nyarán a rektorátus elfelejtette felterjeszteni a következő tanévre szóló igényét, hogy P. Anaklét taníthasson, ezért ősztől az állami hatóság nem engedélyezte P. Anaklét működését. Ekkor került Székelyudvarhelyre a ferencesek templomába, ahol a város rector spiritualisa volt 1989. március 30-án bekövetkezett haláláig. A diktatúra bukását előre megmondta, de az örvendetes napot nem érte meg velünk. Áldozatos életét, jellemes voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szárhegyi temetésén több mint kétszáz pap volt jelen. Személyében egy talpig becsületes embert, nevelőt és lelkes szerzetest, papot tisztelünk. A székely szenteket ilyennek tudom elképzelni.

Fekete János vértanú plébános

A román kommunista hatalom egyházüldöző és a magyarság megsemmisítő munkáját a fejek hullásával kezdte. Az új vallásügyi törvény megvitatása végett Márton Áron erdélyi püspököt Bukarestbe hívták. A püspök Gyulafehérvárról 1949. június 21-én autóval a tövisi állomásra igyekezett, hogy vonattal folytassa útját Bukarestbe. A szekuritate emberei azonban Tövis előtt feltartóztatták és hosszas fogvatartás után 10 évi nehéz börtönre ítélték összeesküvésért és életfogytiglani kényszermunkára hazaárulásért. Bukarestben, Nagyenyeden és Máramarosszigeten raboskodott, ahonnan  1954. április 27-én  a belügyminisztérium bukaresti börtönébe szállították. Valamivel később, felépülése céljából egy bojári villában őrizték. Tekintettel az egyházi állapotokra és a külföldi megítélésre, 1955. január 6-án kénytelenek szabadon engedni. Ekkor a bukaresti római katolikus érsekség vendégszobájába lett kényszerlakhelye egészen március 24-ig, amikor is visszatérhetett püspöki székhelyére, Gyulafehérvárra. Március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kezébe vette az egyházmegye kormányzását. Márton Áron püspök letartóztatásától egészen a szabadulásáig terjedő időben az egyházmegye 70 papját zárták be, akik közül heten a börtönben haltak meg. 

A vértanú papok egyike volt Fekete János gelencei plébános, kézdi-orbai főesperes. 

Bélafalván született 1885. szeptember 30-án. A 15. század végén épült és Szent Adalbert vértanú püspöknek szentelt római katolikus templomban lelke beitta a szolgálat és a vértanúság eszméjét. A kézdivásárhelyi középiskola elvégzése után a papságra Gyulafehérvárt készült fel, Mailáth püspök kézfeltétele által kapta a papi hatalmat 1908. február 8-án.  Petrozsényi káplánsága alatt átérezte népe gondjait. 1915-től Brassóban hittanár, majd 1916-tól a Zsil-völgyi Vulkánban szolgál. 1924-ben az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja. 1932-ben Sepsiköröspataki, 1936-tól elhurcoltatásáig Gelence plébánosa és kerületi főesperes. Gelencén mindjárt a magyar nyelvű iskolákért küzdött. A háború után szintén szembeszállt a népet elsorvasztó politikával. 1950. május 13-án a kommunista hatóságok elhurcolták. Kálváriás útja a Brassó-i börtönben kezdődött, majd a Ghencea-i, végül a Târgu Jiu-i börtönök földalatti, fénytelen celláiban, sorozatos éjszakai kihallgatásoktól gyötörten folytatodott. Mi volt a bűne? Sem ő, sem pedig esperesi kerületének papsága nem hódolt be az államot kiszolgáló békepapi vezetőknek. Testét valóban megtörték, 92 kg-ról 38 kg-ra fogyott, de lelkében szilárd maradt. 1952. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén az angyali üzenet neki is a boldogság evangéliumát hirdette. Az utolsó leheletéig követte Mesterét, teljesen azonosulva azzal az áldozattal, amit mindennap bemutatott a szentmisében. Ez a nap az ő mennyei születésnapja. 1952. április 30-án a gelencei templomkertben temették el. Tiszteletére 2007-ben a gelencei templom előtt szobrot avattak. Boldoggáavatása folyamatban van.

Gyümölcsoltó Boldogasszony - A három igen!

Ha Gyümölcsoltó üdvtörténeti eseményét szemléljük, azt mondhatjuk, hogy számunkra csak a harmadik „igen” kimondásával lesz üdvösséges. Ami kétezer évvel ezelőtt Názáretben történt, azt a Zsidóknak írt levél érteti meg velünk, amikor az Atya és a Fiú párbeszédét leírja: „Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat” (Zsid 10,4-10).

1.   Ha ünnepünk tartalmát nézzük, akkor az első igent a Második Isteni Személy, a Fiú mondta ki. A Fiú engedelmeskedik az Atya akaratának és áldozatával „elveszi a világ bűneit”, megváltja a világot. Próbálták az emberek Jézus születése előtt is megsemmisíteni a bűnt. Főleg engesztelő áldozatokkal. De „lehetetlen ugyanis, hogy a bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.” Az Isten adott aztán megoldást. Az Isten Fia ezzel szállt le a Szűzanya méhébe: „Nézd, megyek Istenem, hogy teljesítsem akaratodat”. Isten akarata pedig az volt, hogy Fia úgy semmisítse meg a bűnt, hogy embertestében, melyet a Szentlélek alkotott neki, vigye a bűnt a kereszt fájára, áldozza fel magát véres kínhalállal. Erre mondott igent Isten Fia és erre mondott igent a Szűzanya is. Jézus vállalta, hogy Isten dicsőségéért, a mi üdvünkért lesz a Fájdalmak Embere.

2.   A második igent „a kegyelmet talált” názáreti Szűz mondta ki – akit fogantatásának pillanatától kezdve Isten alkalmassá tett az együttműködésre, hiszen nem engedte, hogy emberi természetét megfertőzze a bűn: „Legyen nékem a te igéd szerint.” És az Ige testté lett, a Szűz pedig anyává. A Szűzanya vállalta, Isten dicsőségéért és a mi üdvösségünkért, hogy Fájdalmas Anya lesz. Az ősszüleink, Ádám és Éva „nem”-jét e napon a Fiúisten és édesanyja „igen”-né változtatta. Szűz Mária élő hittel hagyatkozik arra, akitől a hívás érkezett, és megy előre, engedelmeskedik.

VI. Pál pápa amikor a Szentföldre zarándokolt, Názáretet "az Evangélium iskolájának" nevezte, mert itt mindenki tanulhat. Itt tanultuk meg a teremtés és újjáteremtés fenségét látni és a hit által annak részese lenni. Jézus első tanítványai megértették és lejegyezték: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 16, 15-16) Ezzel eljutottunk a harmadik igenig.

3. A harmadik igent, a Krisztusban hívő ember – aki az ősbűn következményeként bűnös  természettel 

született és a keresztségben kegyelmet kapott – mondja: „Uram, az örök élet igéi nálad vannak.”  

Tamással apostollal pedig: „Én Uram, és én Istenem!” Aki felismeri Isten irántunk tanúsított szeretetét és azt

 hittel elfogadja, az Isten gyermeke lesz. Ezt teszi a kegyelem. Az Atya teremtette a világot, a Szentlélek 

alkotta meg Krisztus emberi testét Máriában és Krisztus a kegyelem által újjáalkot minket. Ez valóság, amit

 hittel, a „harmadik igennel” alkalmazunk magunkra, amikor a láthatatlan kegyelmet közvetítő látható jeleket, 

a szentségeket vesszük. Ez alkalmassá tesz az Istennel és egymással való együttműködésre. Ettől lesz igaz, jó,

szép és szent az életünk.

Gyümölcsoltó napján mindenki életének igazságához érkeztünk: Életünk Istenben van elrejtve. Biztos az emberiség diadala, mert Isten résztvevője lett történetünknek: - Jézusban az emberiség győzött. - Győzelem az Isten-országának megalapítása. - Győzelem, hogy az ember Isten világába emelkedett. Ez az ünnep főüzenete.

Ezt az igazságot erősíti és feltárja, hogy Gyümölcsoltó a kegyelmi ajándékok napja, mert

- szívünkhöz szóló imát kaptunk: Üdvözlégyet.

- ma kaptuk e szót és valóságot: Szűzanya. Egyesül Máriában a szűz tiszta érintetlensége az anya termékenységével és szeretetével.

- ma kaptuk édesanyánkul a Szűzanyát. Mert azzal, hogy anyja lett Jézusnak, anyánk lett nekünk is, akik tagjai vagyunk Krisztusnak.

- ma kaptuk Jézust, s vele a megváltást és az örök életet.

Ma Jézust és Szűz Máriát kaptuk. Mindez értünk történt.

Mit is adhatnánk mindezért?

Nemcsak igenünket, hanem Szűzanyánk lelkületével egész valónkat. Istenhez csak ez méltó.

Csak bérmálkozóknak!

Pénteken, március 30-án kezdődik a vizsga. 

Az első vizsga anyaga:

Csak bérmálkozóknak! 1. rész és a

Csak bérmálkozóknak! 2. rész

Ugyanez megtalálható a http://szentkereszt.ro/ honlapon is.

Egy személy vizsgaideje 5 perc.

Jó készületet kívánok!

Fekete színre festették

„Nekünk a legszebbik estét, fekete színre festették...” ez egyik legszomorúbb népdalunk, ami a bújdosó székelyek ajkán fakadt. 1764. január 6-án, Vízkeresztkor a székelység is megünnepelte a három eseményt: a háromkirályok látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, és az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. A békésen ünneplő és fejüket Madéfalván párnára hajtó székely vezetőkre hajnalban br. Siskovics altábornagy vad ágyútüzet bocsátott, mintegy 400 embert, köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat mészároltak le. SICULICIDIUM e latin szó jelentése a székelyek lemészárlása, egyben számmisztika is, mert a betük értéke: 1764. A szabadságszeretők bújdosásra adták fejüket, de azt a napot nem feledték el. Nagyböjt 5. vasárnapja Fekete vasárnap. A liturgia előterében Jézus Krisztus szenvedése áll. A feszületeket fekete vagy lila lepel borítja. A fájdalom és gyász színe tükröződik az Egyházban és azon kívül is. 

Március 10-én, szombat délután teljesen leégett Krasznahorka vára. „Először a tetőszerkezet gyulladt ki, majd a tűz továbbterjedt.” A gyújtogatás nem véletlen, s mind erre „ráborult az éj homálya.” S az sem véletlen, hogy március 18-án az avartűz elemésztette a 15. században épült radnóti fejedelmi kastély egyrészét. A kastélyt és a hozzátartozó több mint ezer hold földbirtokot az Erdélyi Római Katolikus Státus vásárolta meg 900 ezer forintért gr. Bethlen Márkustól. Az egyház a kastélyt helyreállította, a birtokon pedig jól jövedelmező mintagazdaságot alakított ki. Az 1948. évi államosítást követően a birtok a helyi államigazdaság kezelésébe került, a kastélyban Agronómusok Háza, majd mezőgazdasági iskola működött 2002-ig. A változás után az egyház benyújtotta visszaigénylési kérelmét, mégis a radnóti önkormányzat a birtokot a betelepült lakosság között szétosztotta. A kastély ügyében a visszaadási bizottság nem mozdult. 

Az EU-s országban avart égetni csak engedéllyel szabad. A környezetvédők is ellenőriznek és bűntetnek. Az egyház a kastélyt biztonsági szolgálattal őriztette. Mégis az „avar szikrájától” a kastély két bástyája leégett. Ahol tűz van, ott füst is van. Nem láttak az illetékesek? Vajon nem egyszerű elkendőzése ez annak, hogy szándékos gyújtogatás történt, mert az épületet nem akarják visszaadni? Az állam a visszaszolgáltatás késleltetése miatt jóvátételt és a kastély rendbehozását legalább az 1948. évi állapotnak megfelelően, mikor fog fizetni? Mikor vonja felelősségre a törvényt nem- vagy rosszul alkalmazókat? Mikor szolgáltatja vissza a magyar egyházak birtokait? Ezekre a hatalom urainak is egykor válaszolniok kell, mert bensejükbe van írva a törvény, és eljött az óra (Jer 31,31-34).

És eljön a számonkérés vagy a megdicsőülés órája (Jn 12,20-33). Ha nem embertársaikért, akkor saját üdvösségükért kellene a törvény szerint eljárniuk. Mi pedig bizalommal fordulunk Jézus Krisztushoz (Zsid 5,7-9), és a feltámadásunk útját egyengetjük mindenki számára.

           

„Aki nékem szolgál, az engem kövessen!” Jn 12,26   

Csak bérmálkozóknak! 3. rész

Kedves Lányok és Fiúk!

Szeretettel köszöntelek titeket, mert bejutottatok a „Hitbeli maradj talpon” verseny 3. szakaszába. Mielőtt belevágnánk a kérdésekbe, azelőtt gondoljunk vissza a hitről mondottakra.

A hitnek három alaptétele van és ehhez kapcsolódnak a többi hitigazságok: Isten, Jézus Krisztus, Egyház. Hozzátehetjük  negyediknek az örökkévalóságot is, mivel a hit nemcsak ehhez az élethez ad segítséget, hanem az örökkévalóságra is el akarja vezetni a hívő embert. A fontosabb hitigazságokat a hitvallások sorolják fel. Az un. rövid Hiszekegynek, az apostoli hitvallásnak tizenkét ágazat van.

Hitünk második alaptétele Jézus Krisztusban az Isten Fiában és az emberiség Megváltójában való hit. Főpapi imájában mondta: „Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és a kit küldtél, Jézus Krisztust” (Jn17,3). Kicsoda ez a Jézus Krisztus, akinek a keresztségben hűséget fogadtunk, amit most a bérmálásban megújítunk, s akivel a bérmálás által még szorosabb kapcsolatba lépünk. Először Krisztus bensőséges ismerete által tudunk Krisztussal közösségre jutni. Ő az, aki a harmadik isteni személyről, a Szentlélekről beszélt és elküldte Egyházának. A Szentlélek működése rejtett az Egyházban, olyan mint a levegő, nem látjuk, de nélküle nem tudunk létezni. 

Az Egyházhoz tartozunk, közösségünk van, ahol az életünk kibontakozik. Ragaszkodnunk hozzá, ugyanakkor az Egyház helyzetéért és sorsáért felelősek vagyunk.

A téma előrebocsátása után nézzük a kérdéseket:

1. Kinek tartják az emberek Krisztust?

2. Kicsoda számodra Krisztus (mert akinek tartod, úgy viszonyulsz hozzá)?

3. Jézusnak milyen emberi vonásait próbálod  követni?

4. Milyen módon ápolod a barátságot Krisztussal?

5. Miért fontos a Jézussal való közösség?

6. Jézusnak lehet-e barátja akárki?

7. Mit jelent hitoktatást végezni és mi a hitoktatás célja?

8. Miért kéred a bérmálás szentségét, vagy miért van szükséged a Szentlélekre?

9. Mi a Szentlélek hét ajándéka?

10. Hol ismerhetjük fel a Szentlélek működését? Hol jelentkezik a Szentlélek?

11. Milyen bérmanevet választottál? A választott szent miben példaképed?

12. Melyek a Szentlélek elleni bűnök?

13. Mikor ünnepeljük az Egyház születését? Mi az Egyház és mi a négy jellemzője?

14.  Kikből áll az Egyház?

15.  Mihez hasonlít az Egyház?

16. Hogyan viszonyulnak a nem katolikusok az Egyházhoz?

17. Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz?

18. Hány megjelenési formája van az Egyháznak?

19. Milyen az Egyház?

20. Mi a megkeresztelt ember életcélja? 

21. Mit nevezünk karizmának?

22. Hol kell a keresztény embernek tanúságot tennie hitéről?

23. Mivel kell a keresztény embernek tanúságot tennie?

24. Kik a felelősek az Egyház sorsáért?

1.  Kinek tartják az emberek Krisztust? Jézus is feltette apostolainak ezt a kérdést. Különböző válaszokat adtak. Jézus tovább kérdezte őket: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” Szent Péter mindnyájuk nevében felel: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” Jézus történetiségéről az evangélistákon kívül a profán írók is beszélnek, pl. Josephus Flavius zsidó történetíró, Tacitus, Suetonius, ifj. Plinius bithinia helytartója. (Szsz 93-95.o).

2. Kicsoda számodra Krisztus (mert akinek tartod, úgy viszonyulsz hozzá)?

Isten Fia megváltóm. Valóságos Isten és valóságos ember, akiben hiszek és akit szeretek. Jó barát, aki szeret és soha el nem hagy. Gondomat viseli, múltam, jelenem, jövőm. Krisztus nemcsak Isten, hanem valóságos ember is. (Szsz 96)

3.   Jézusnak milyen emberi vonásait próbálod  követni?

Úgy szeretni másokat, ahogy Ő szeretett minket. Segítőkész, áldozatvállaló és irgalmas. Mindennap velem van. Segít, hogy az emberekben meglássam a jót. Az igazság mellett szeretnék kiállni és kitartani, mint Ő.

4.   Milyen módon ápolod a barátságot Krisztussal?

Naponta imádkozom, vele beszélgetek útközben is. Gyakori fohászom: Jézusom, bízom, Benned! Szentírást is olvasok, a közösségben szentmisén veszek részt. A Jézussal való közösség megélése, hogy szentségekhez járulok. Egyszerűen végzem a kötelességemet, teszem a jót és áldozatot vállalok. (Szsz 98-99)

5.   Miért fontos a Jézussal való közösség?

Így élhetek Istennek tetszően. Általa juthatok el az örök boldogságra, Vele nem veszek el. Ő az egyedüli Megváltó.

6.   Jézusnak lehet-e barátja akárki?

Jézusnak nem lehet barátja akárki, csak aki őt követi. Aki barátja akar lenni, attól jellemes magatartást, követést, kitartást vár. Ha valaki férfias jellem, akkor Krisztus igazán az. (Szsz 99)

7.   Mit jelent hitoktatást végezni és mi a hitoktatás célja?

A hitoktatás mélyén egy személyt találunk: a Názáreti Jézus Krisztust, az Atya Egyszülöttét, aki szenvedett és meghalt értünk, aki miután feltámadott, mindig velünk él.  
Hitoktatást végezni azt jelenti, hogy föltárni Krisztus személyében Isten egyetemes örök tervét, arra törekedni, hogy megértsük Krisztus szavainak, tetteinek értelmét és a jeleket, melyeket végbevitt.

A hitoktatás célja, hogy az ember Jézus Krisztussal való közösségre eljusson; ugyanis egyedül Ő vezethet el valakit az Atya szeretetére a Szentlélekben, és  a Szentháromság életében való részesedésre. (Szsz 100)

8.   Miért kéred a bérmálás szentségét, vagy miért van szükséged a Szentlélekre?

Azért mert a Szentlélek fogja kiteljesíteni és megértetni Jézus tanítását. Így leszek felnőtt és tanúságtevő keresztény. (Szsz 103)

9.   Mi a Szentlélek hét ajándéka?

A Szentírás a Szentlélek működését emeli ki. Az Úr lelke vezeti az ószövetségi nép vezetőit, Ő tölti el Mózest, indítja szólásra a prófétákat. Az újszövetségben a Szentlélek vezeti Jézus Krisztust. Az Ő hatására az apostolok egészen átalakulnak.

A Szentlélek hét ajándéka: Bölcsesség, Értelem, Tanács, Erősség, Tudomány, Jámborság, az Úr félelme (röviden BÉTETJÚ). (Szsz 104, 108-109)

10. Hol ismerhetjük fel a Szentlélek működését? Hol jelentkezik a Szentlélek?

      A Szentlélek működését  felismerhetjük az Egyházban, a nagyvilágban, az egyes ember lelkében. (Szsz 106) Megtaláljuk a Szentlelket az imádságban, a Szentírásban, a mindennapok eseményében, rendkívüli módón és rendkívüli élményekben jelentkezik. (Szsz 106)

11. Milyen bérmanevet választottál? A választott szent miben példaképed?

     Szent ______________.

12. Melyek a Szentlélek elleni bűnök?

Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:

1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
3. A megismert igazság ellen tusakodni.
4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni.
5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.
6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni. (Szsz 112)

13. Mikor ünnepeljük az Egyház születését? Mi az Egyház és mi a négy jellemzője?

Isten az embert társas lénynek teremtette, ami azt jelenti, hogy az ember csak más emberek közt találja meg magát, csak mások segítségével tud boldogulni. Robinsonok csak a mesékben vannak. Nemcsak a földi boldogulásban szorulunk másokra, de az Istenhez, az üdvösséghez is csak mások segítségével juthatunk el. Ezért rendelte Isten számunkra az Egyházat. Az Egyház születését Pünkösdkor ünnepeljük.

Az Egyház Isten újszövetségi népe, Krisztus teste, amelynek látható feje a római pápa. Ez az utóbbi vonás különbözteti meg az Egyházat más keresztény vallási közösségektől. Jézus Krisztus egy Egyházat alapított, amelyben folytatja a saját küldetését: az emberek Istenhez vezetését és  a vele való egyesítését. A Szentlélek által élteti és a pokol hatalma nem vesz erőt rajta.  

Az Egyház négy jellemzője: egy, szent, katolikus, apostoli és van még egy, hogy anya. (Szsz 115-117)

14.  Kikből áll az Egyház?

      Az Egyház a Szentháromság egy Isten nevében megkeresztelt emberekből áll. Az Egyháznak isteni és emberi oldala van. Az Egyház olyan Isten és emberek előtt, amilyenek mi vagyunk.

15.  Mihez hasonlít az Egyház?

Az Egyház az élő testhez, szervezethez hasonlít, melyben minden tagnak meg van a saját feladata (1 Kor 12, 14-20).

16.  Hogyan viszonyulnak a nem katolikusok az Egyházhoz?

A keresztények nagy többsége elfogadja, hogy Krisztus egy Egyházat alapított, és mindenkinek ehhez kell tartoznia, aki követni akarja Őt. A vita azon folyik, melyik ez az Egyház? Melyik őrizte meg hamisítatlanul Krisztus tanítását? Ezt a visszás állapotot, a megosztottságot a KEK 817-819. pontjában az Egyház sebeinek mondja. Mi rendületlenül valljuk, hogy ez a katolikus Egyház: benne van meg teljességében Krisztus tanítása és az általa rendelt kegyelmi eszközök, a szentségek. Az eredeti egyetlen Egyházból kivált közösségek többet vagy kevesebbet őriztek meg ebből a krisztusi örökségből.

Hogy viszonyulnak ők az Egyházhoz?

A másvallású keresztények is ehhez az Egyházhoz tartoznak, csak, mint sok megkeresztelt katolikusnál is, még nem teljes a kapcsolat, az egyházhoz tartozás. Nincs meg a teljes tanításbeli és szentségi közösség. Ez az Egyházhoz tartozás az alapja az ökumenikus mozgalomnak, amely a teljes odatartozást, ill. egybetartozást akarja megvalósítani. (Szsz 119)

17.  Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz?

Jézus mondja: „Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6) Szent Ciprián óta tanítjuk, hogy az Egyházon kívül nincsen üdvösség: az Egyház egyedül üdvözítő. Ez a tanítás csak azt jelenti, hogy tudatosan és szándékosan senki sem maradhat, és nem üdvözülhet az Egyházon kívül. Az Üdvözítő is azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4).

A II. Vatikáni Zsinat szerint: „Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget. Az isteni Gondviselés azoktól sem tagadja meg az üdvösséghez szükséges segítséget, akik önhibájukon kívül nem jutottak el Isten kifejezett ismeretére, de -- nem az isteni kegyelem nélkül - iparkodnak becsületesen élni. Mert ami jó és igaz van náluk, azt az evangéliumra való előkészületnek értékeli az Egyház és Isten adományának tartja, aki megvilágosít minden embert, hogy végül élete legyen.” (LG 16)

18.  Hány megjelenési formája van az Egyháznak?

Az Egyháznak három megjelenési formája van a hívő ember számára. A plébánia, amelyben megkeresztelték, vagy amelyhez tartozik, az egyházmegye, és a világegyház. A világegyháznak 1.300.000.000 katolikus tagja van, melynek feje Őszentsége, XVI. Benedek pápa. A gyulafehérvári főegyházmegye ordináriusa Excellenciás Dr. Jakubinyi György-Miklós érsek, segédpüspöke Főtisztelendő és Nagyméltóságú Tamás József püspök. Plébánosom, Főtisztelendő........................... plébános. (Szsz 120-121)

19.  Milyen az Egyház?

Az Egyház olyan, mint egy élő szervezet, amelyben Krisztus a fő, a Szentlélek az éltető Lélek, a megszentelt emberek a tagok. (Szsz 125)

20.  Mi a megkeresztelt ember életcélja? 

Krisztus által eljutni az Istenhez, és örök szeretetben egyesülni Vele (Szsz 125)

21. Mit nevezünk karizmának?

      Az Egyház minden tagjának külön személyes feladata van, mindenki szükséges. Karizma a Szentlélektől kapott isteni adomány (tehetség, erő, készség), amelyet feladataink elvégzésére kaptunk az Egyházban. Vannak rendkívüli karizmák és hivatások, amelyek kiemelik az embert a világból, és teljesen Istennek szentelik, mint a papi és még inkább a szerzetesi hivatás. Vannak egyszerű karizmák, mint a segítőkészség, adakozás, figyelmeztetés, békítés, vezetőképesség stb. Ezeket mindenki azért kapja, hogy használjon vele. (Szsz 125) "Némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket és fölépítsék Krisztus testét" (Ef 4,11-12).

22.  Hol kell a keresztény embernek tanúságot tennie hitéről?

A bérmálás Krisztus tanúivá avat minket, hogy egész életünkkel és magatartásunkkal tanúságot tegyünk az evangélium igazságáról és átalakító erejéről: a családban, a munkahelyen és az egyházközségben. (Szsz 127)

v

23. Mivel kell a keresztény embernek tanúságot tennie?

- A hiteles és öntudatos keresztény élettel, mert az hívja fel a kívülállók figyelmét.

- Hitvallással, mert az igazi keresztény nem szégyelli mások előtt megvallani a hitét: nem fél templomba menni és vallásos kötelességeit teljesíteni. Számot is tud adni másoknak hitéről. Ha vita folyik a vallásról, gyermekáldásról és nevelésről, embereknek a megítéléséről, az élet értelméről, egymás elviseléséről, mindig szeretettel és határozottsággal meg tudja indokolni és védeni a keresztény álláspontot.

- A szeretet gyakorlásával, főként a nehéz természetű emberek elviselésével, az elkeseredettek és szenvedőkhöz való közeledésével, iskola- és munkatársai segítésével.

- Szenvedésben való helytállásával. Nem veszíti el hitét és bizalmát, nem fordul el Istentől.

- Imádságával, mert a katolikus ember nemcsak magáért, de minden embertársáért imádkozik, mindenki gondját, baját szívén hordja és Isten elé viszi. (Szsz 127-128)

24.  Kik a felelősek az Egyház sorsáért?

      Az Egyház sorsáért minden tag felelős, elöljárók és hívek egyaránt. (Szsz 127)

Gratulálok! A 24 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál.

Jöhet a 4. forduló.

Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József

Csak bérmálkozóknak! 2. rész

Kedves Lányok és Fiúk!

Szeretettel köszöntelek titeket, mert bejutottatok a „Hitbeli maradj talpon” verseny 2. szakaszába. Mindjárt az elején a keresztény hit- és erkölcsi életre vonatkozó kérdésekkel találkoztok. Ezután következő kérdések életünk mindennapját érintik, mert témánk Istennel találkozni az imádságban, és ebben már több éves tapasztalattal rendelkeztek. Remélem, hogy emlékeztek a három éves Emese közvetlen és őszinte imádságára: „Istenem, tartsd meg édesanyámat, édesapámat, nagymamát, nagytatát, Erzsike nénit, Sztántot, Brántot. Ámen.” Talán mindenkinek van ehhez hasonló kedves, gyermekkori imája. Az imádságban mi szólunk a jó Istenhez, a Szentírás olvasáskor pedig a jó Isten szól hozzánk. Így csodálatos párbeszéd tud kialakulni közöttünk. 

A közelmúltban, ha valaki részt vett egy bibliakörön, akkor az - úgy gondolom - emlékezetes maradt számára. Éppen ezért értékeljétek és becsüljétek a Szentírást, mint az üdvös tanítás tárházát. Az evangéliumokban Jézus személyesen szól hozzánk, segít nekünk életünk Istennek tetsző átalakításában. Segít, hogy felismerjük és szolgáljuk őt embertársainkban. Ha eddig eljutottunk, akkor az emberek megbecsülésére és szolgálatára már nem kell senkit se noszogatni. 

Négy témánk kérdései következnek, hogy hitbeli tudásotokat ellenőrizhessétek.

A családban vagy egyszerű baráti körben is lehet úgy mond játszani. 

Örvendenék annak, ha a kérdés-feleletet közösen beszélnétek meg.

Próbáljatok felelni az alábbi kérdésekre még pedig úgy, hogy előbb fogalmazzátok meg a választ és utána ellenőrizzétek a feleletet. Ha szükséges, akkor egészítsétek ki.

Ez a Hitbeli maradj talpon 2. fordulója nemcsak hasznos játék, hanem hitünket tisztázó és gazdagító is. Vágjatok bele!

Jó készületet, jó szórakozást kívánok.

Nagy szeretettel köszönt,
a papbácsi

Kérdéseink:

1.   Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?

2.   Kinek van szerepe az élő hitben?

3.   Mire vezet a hit?

4.   Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?

5.   Számodra mi a vonzó: ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követed? 

6.  Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?

7.   Mi az imádság?

8.   Miért nem imádkoznak az emberek?

9.   Hány faja van az imádságnak?

10.  Hogyan kell imádkozni?

11.  Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?

12.  Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?

13.  Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a     Szentírásban, amely kedves neked?

14.  Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?

15.  Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?

16.  Ki az ember?

17.  Kik képviselik különösképpen az Istent?

18.  Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?

1.   Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?

A keresztény hit az ember személyes ragaszkodása Istenhez és a tőle kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása. A hit alapja a bizalom Istenben, a meggyőződés. A hittel azonban együttjár egy bizonyos homály, kétely – és Pascal szerint mindebben Isten részéről egy bizonyos pedagógia van –, hogy állandóan keressük Istent, szándékát és gondolatát életünk különböző helyzeteiben és eseményeiben. A tudósok munkája is addig érdekes, amíg kutatják a még ismeretlen igazságot. Ez nem hitetlenség, hanem izgató probléma, amit legtöbb esetben a mindennapi élet és a hitbeli lemaradás vált ki. Nincs összhang az életünkben. Ilyenkor imádkoznia kell és hitünk igazságait tanulmányozni, amíg bizonyosságra jutunk. És ez az élő hit.

2.   Kinek van szerepe az élő hitben?

Az élő hitben szerepe van a meghívó Istennek és az emberi akaratnak. Isten mindenkit meghív az üdvösségre, aki meghallgatja és keresi. Nekünk pedig meghallgatni és követni kell ezt a hívást, legyőzve a belső (nem elmélet, nem látványos, nem üzleti alapú, a nagy igazságokat nem tudja elképzelni, helytelen fogalmak) és külső (tudományosság leple, közöny, gúnyolódás) akadályokat. Vagyis amikor bele merünk ülni az Isten talicskájába. (Szsz 45-47)

3.   Mire vezet a hit?

A hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit szerinti alakítására vezet. Ez a hitélet. Mivel a hit tettek nélkül holt, ezért figyelmeztet Jakab apostol: „a tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok (Jak 2,14). A kereszténység megkívánja életünk Krisztusnak adását, hogy ő alakítson minket. (Szsz 57)

4.   Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?

A tettek miértjében. A hívő ember úgy fogja fel egész életét, mint Istennek tett szolgálatot. 

A nem hívőt ösztönei, szenvedélyei, érvényesülési vágya vezérli, és ezt kérdezi: „mit használ

ez nekem?”

    A hívő embert Isten Lelke vezérli és ezt kérdezi: mit kíván tőlem az Isten? (Szsz 58)

5.    Számodra mi a vonzó, ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követheted? 

A külső törvény előírás, amivel lehet hogy nem tudsz azonosulni, teljesítése nehezedre esik. Isten a tiltó parancsokkal csak óvni akar, hogy ne térjünk le a helyes útról. A törvény szolgaságából Krisztus szeretete szabadított fel. Szeret és megszeretette magát. Így amire Krisztus Lelke vezérel, az mindig a javunkra van, az sosem ellenkezik Isten törvényével. Mit akar az Isten? Ez az istengyermekeinek szabadsága. (Szsz 59)

6. Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?

Isten akaratát felismerhetjük törvényeiből, az Egyház törvényeiből, a társadalmi törvényekből, állapotbeli kötelességeinkből, életünk eseményeiből, Isten közvetlen indításából és lelkiismeretünk szavából. Isten adott egy tehetséget (lelkiismeret), amelyen keresztül eligazít bennünket a nehéz helyzetekben, csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. (Szsz 59-61)

7.   Mi az imádság?

Ha valakivel megismerkedünk, akkor beszélgetünk is, ápoljuk a kapcsolatot. Az Isten megismerése, vagyis a hit élménye megköveteli az imádságot. Az imádság a lélek felemelése Istenhez. Imádkozni akarni és tanulni kell. Melyik az általad leggyakrabban elmondott kötött imák? Szabadon szoktál-e imádkozni? (Szsz 65)

8.   Miért nem imádkoznak az emberek?

-        Mert nem ismerik Istent.

-        Mert nem érzik, hogy rászorulnak Istenre.

-        Mert túlbecsülik a tevékenységet.

-        Mert nem fordítanak rá időt.

-        Mert helytelen fogalmuk van az imádságról.

-        Mert hiábavalónak gondolják.

9.   Hány faja van az imádságnak?

Az imádságnak 4 faja van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő, kérő vagy közbenjáró imádság. Hogyan szoktál imádkozni? (Mit, miért, mikor?) Mit gondolsz, hogy a te imádságaidban van-e egyensúly? És azok jó részét az imádság melyik fajához sorolnád be? (Szsz 68-69)

10.  Hogyan kell imádkozni?

 Imádkozni összeszedetten, kitartással, alázatosan, hittel, egyszerű közvetlenséggel, megfelelő külső tartással és helyen kell.  A legmagasztosabb Isten dicsőítés a szentmise. Miért?

11.  Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?

A Biblia az Istentől sugalmazott könyvek összessége. A Szentírásban Istennel találkozunk, ő szól hozzánk. Két része van: Ó- és Újszövetség (45+27=72). Szerzője Isten és az ember. Főszerzője Isten. (Szsz 75)

12.  Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?

Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást (Szenthagyomány + szentírás) az Egyházra bízta. Ezért a Szentírás tanításának hiteles értelmezője a katolikus Egyház.

13. Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a  Szentírásban, amely kedves neked?      

14. Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?

A Szentírást közösségben imádkozva és készséges lélekkel kell olvasni. Nekünk szólnak vigasztalásai, bátorításai, korholásai és figyelmeztetései is. (Szsz 81-82)

15. Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?

1. A Szentírás olvasást mindig a Szentlélek segítségül hívásával kell kezdeni.

2. A kiválasztott rész felolvasása és 3 perces csend alatt keressük, hogy mi érintett meg.

3. Ezután a szentírási gondolat vagy mondat megosztása következik, magyarázkodás nélkül. 
4. Ismét elolvassuk a kiválasztott részt és csendet tartunk. Magunkba nézve megkeressük, hogy milyen kapcsolatban van ez a gondolat, mondat az életemmel.

5. Ennek a személyes megosztása következik.

6. Újra elolvassuk az igerészt.

7. Feladatok vállalásával és imádsággal zárul a találkozó. (Szsz 82)

16. Ki az ember?

Minden ember Isten képmása és örök életre hívatott. Isten megjelent Ábrahámnak, azóta a vendégszeretet erény. A második isteni személy emberi testet öltött Jézus Krisztusban. Megígérte, hogy köztünk marad több féle módon, így az emberekben való jelenléttel is. Az utolsó ítéletről szólva Jézus kihangsúlyozza, hogy ő jelen van az emberben: amit egynek a legkisebbeknek tettetek, nekem tettétek (Mt 25,31-48). Vagy Sault, amikor kérdőre vonja: Saul, Saul miért üldözöl? (ApCsel 9,4) (Szsz 86-87)

17. Kik képviselik különösképpen az Istent?

Istent képviselik a szentéletű és jóságos emberek,

- az egyházi elöljárók, 
- a szülők és elöljárók,

- a jótevők,

- a szenvedő és beteg emberek,

- a szegények és nélkülözők,

- a ránk szoruló emberek. (Szsz 87-89)

18. Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?

- Nemcsak másokban kell felismernünk Krisztust, hanem nekünk is úgy kell élnünk, hogy mások is felismerhessék bennünk Krisztust.

- Az emberek előtt mindig Jézus Krisztust képviseljük.

Gratulálok! A 18 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál.

Jöhet a 3. forduló.

                       
Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József