Kedves Lányok és Fiúk!
Szeretettel köszöntelek titeket, mert bejutottatok a „Hitbeli maradj talpon” verseny 2. szakaszába. Mindjárt az elején a keresztény hit- és erkölcsi életre vonatkozó kérdésekkel találkoztok. Ezután következő kérdések életünk mindennapját érintik, mert témánk Istennel találkozni az imádságban, és ebben már több éves tapasztalattal rendelkeztek. Remélem, hogy emlékeztek a három éves Emese közvetlen és őszinte imádságára: „Istenem, tartsd meg édesanyámat, édesapámat, nagymamát, nagytatát, Erzsike nénit, Sztántot, Brántot. Ámen.” Talán mindenkinek van ehhez hasonló kedves, gyermekkori imája. Az imádságban mi szólunk a jó Istenhez, a Szentírás olvasáskor pedig a jó Isten szól hozzánk. Így csodálatos párbeszéd tud kialakulni közöttünk.
A közelmúltban, ha valaki részt vett egy bibliakörön, akkor az - úgy gondolom - emlékezetes maradt számára. Éppen ezért értékeljétek és becsüljétek a Szentírást, mint az üdvös tanítás tárházát. Az evangéliumokban Jézus személyesen szól hozzánk, segít nekünk életünk Istennek tetsző átalakításában. Segít, hogy felismerjük és szolgáljuk őt embertársainkban. Ha eddig eljutottunk, akkor az emberek megbecsülésére és szolgálatára már nem kell senkit se noszogatni.
Négy témánk kérdései következnek, hogy hitbeli tudásotokat ellenőrizhessétek.
A családban vagy egyszerű baráti körben is lehet úgy mond játszani.
Örvendenék annak, ha a kérdés-feleletet közösen beszélnétek meg.
Próbáljatok felelni az alábbi kérdésekre még pedig úgy, hogy előbb fogalmazzátok meg a választ és utána ellenőrizzétek a feleletet. Ha szükséges, akkor egészítsétek ki.
Ez a Hitbeli maradj talpon 2. fordulója nemcsak hasznos játék, hanem hitünket tisztázó és gazdagító is. Vágjatok bele!
Jó készületet, jó szórakozást kívánok.
Nagy szeretettel köszönt,
a papbácsi
a papbácsi
Kérdéseink:
1. Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?
2. Kinek van szerepe az élő hitben?
3. Mire vezet a hit?
4. Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?
5. Számodra mi a vonzó: ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követed?
6. Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?
7. Mi az imádság?
8. Miért nem imádkoznak az emberek?
9. Hány faja van az imádságnak?
10. Hogyan kell imádkozni?
11. Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?
12. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?
13. Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a Szentírásban, amely kedves neked?
14. Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?
15. Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?
16. Ki az ember?
17. Kik képviselik különösképpen az Istent?
18. Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?
1. Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?
A keresztény hit az ember személyes ragaszkodása Istenhez és a tőle kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása. A hit alapja a bizalom Istenben, a meggyőződés. A hittel azonban együttjár egy bizonyos homály, kétely – és Pascal szerint mindebben Isten részéről egy bizonyos pedagógia van –, hogy állandóan keressük Istent, szándékát és gondolatát életünk különböző helyzeteiben és eseményeiben. A tudósok munkája is addig érdekes, amíg kutatják a még ismeretlen igazságot. Ez nem hitetlenség, hanem izgató probléma, amit legtöbb esetben a mindennapi élet és a hitbeli lemaradás vált ki. Nincs összhang az életünkben. Ilyenkor imádkoznia kell és hitünk igazságait tanulmányozni, amíg bizonyosságra jutunk. És ez az élő hit.
2. Kinek van szerepe az élő hitben?
Az élő hitben szerepe van a meghívó Istennek és az emberi akaratnak. Isten mindenkit meghív az üdvösségre, aki meghallgatja és keresi. Nekünk pedig meghallgatni és követni kell ezt a hívást, legyőzve a belső (nem elmélet, nem látványos, nem üzleti alapú, a nagy igazságokat nem tudja elképzelni, helytelen fogalmak) és külső (tudományosság leple, közöny, gúnyolódás) akadályokat. Vagyis amikor bele merünk ülni az Isten talicskájába. (Szsz 45-47)
3. Mire vezet a hit?
A hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit szerinti alakítására vezet. Ez a hitélet. Mivel a hit tettek nélkül holt, ezért figyelmeztet Jakab apostol: „a tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok (Jak 2,14). A kereszténység megkívánja életünk Krisztusnak adását, hogy ő alakítson minket. (Szsz 57)
4. Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?
A tettek miértjében. A hívő ember úgy fogja fel egész életét, mint Istennek tett szolgálatot.
A nem hívőt ösztönei, szenvedélyei, érvényesülési vágya vezérli, és ezt kérdezi: „mit használ
ez nekem?”
A hívő embert Isten Lelke vezérli és ezt kérdezi: mit kíván tőlem az Isten? (Szsz 58)
5. Számodra mi a vonzó, ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követheted?
A külső törvény előírás, amivel lehet hogy nem tudsz azonosulni, teljesítése nehezedre esik. Isten a tiltó parancsokkal csak óvni akar, hogy ne térjünk le a helyes útról. A törvény szolgaságából Krisztus szeretete szabadított fel. Szeret és megszeretette magát. Így amire Krisztus Lelke vezérel, az mindig a javunkra van, az sosem ellenkezik Isten törvényével. Mit akar az Isten? Ez az istengyermekeinek szabadsága. (Szsz 59)
6. Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?
Isten akaratát felismerhetjük törvényeiből, az Egyház törvényeiből, a társadalmi törvényekből, állapotbeli kötelességeinkből, életünk eseményeiből, Isten közvetlen indításából és lelkiismeretünk szavából. Isten adott egy tehetséget (lelkiismeret), amelyen keresztül eligazít bennünket a nehéz helyzetekben, csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. (Szsz 59-61)
7. Mi az imádság?
Ha valakivel megismerkedünk, akkor beszélgetünk is, ápoljuk a kapcsolatot. Az Isten megismerése, vagyis a hit élménye megköveteli az imádságot. Az imádság a lélek felemelése Istenhez. Imádkozni akarni és tanulni kell. Melyik az általad leggyakrabban elmondott kötött imák? Szabadon szoktál-e imádkozni? (Szsz 65)
8. Miért nem imádkoznak az emberek?
- Mert nem ismerik Istent.
- Mert nem érzik, hogy rászorulnak Istenre.
- Mert túlbecsülik a tevékenységet.
- Mert nem fordítanak rá időt.
- Mert helytelen fogalmuk van az imádságról.
- Mert hiábavalónak gondolják.
9. Hány faja van az imádságnak?
Az imádságnak 4 faja van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő, kérő vagy közbenjáró imádság. Hogyan szoktál imádkozni? (Mit, miért, mikor?) Mit gondolsz, hogy a te imádságaidban van-e egyensúly? És azok jó részét az imádság melyik fajához sorolnád be? (Szsz 68-69)
10. Hogyan kell imádkozni?
Imádkozni összeszedetten, kitartással, alázatosan, hittel, egyszerű közvetlenséggel, megfelelő külső tartással és helyen kell. A legmagasztosabb Isten dicsőítés a szentmise. Miért?
11. Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?
A Biblia az Istentől sugalmazott könyvek összessége. A Szentírásban Istennel találkozunk, ő szól hozzánk. Két része van: Ó- és Újszövetség (45+27=72). Szerzője Isten és az ember. Főszerzője Isten. (Szsz 75)
12. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?
Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást (Szenthagyomány + szentírás) az Egyházra bízta. Ezért a Szentírás tanításának hiteles értelmezője a katolikus Egyház.
13. Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a Szentírásban, amely kedves neked?
14. Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?
A Szentírást közösségben imádkozva és készséges lélekkel kell olvasni. Nekünk szólnak vigasztalásai, bátorításai, korholásai és figyelmeztetései is. (Szsz 81-82)
15. Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?
1. A Szentírás olvasást mindig a Szentlélek segítségül hívásával kell kezdeni.
2. A kiválasztott rész felolvasása és 3 perces csend alatt keressük, hogy mi érintett meg.
3. Ezután a szentírási gondolat vagy mondat megosztása következik, magyarázkodás nélkül.
4. Ismét elolvassuk a kiválasztott részt és csendet tartunk. Magunkba nézve megkeressük, hogy milyen kapcsolatban van ez a gondolat, mondat az életemmel.
4. Ismét elolvassuk a kiválasztott részt és csendet tartunk. Magunkba nézve megkeressük, hogy milyen kapcsolatban van ez a gondolat, mondat az életemmel.
5. Ennek a személyes megosztása következik.
6. Újra elolvassuk az igerészt.
7. Feladatok vállalásával és imádsággal zárul a találkozó. (Szsz 82)
16. Ki az ember?
Minden ember Isten képmása és örök életre hívatott. Isten megjelent Ábrahámnak, azóta a vendégszeretet erény. A második isteni személy emberi testet öltött Jézus Krisztusban. Megígérte, hogy köztünk marad több féle módon, így az emberekben való jelenléttel is. Az utolsó ítéletről szólva Jézus kihangsúlyozza, hogy ő jelen van az emberben: amit egynek a legkisebbeknek tettetek, nekem tettétek (Mt 25,31-48). Vagy Sault, amikor kérdőre vonja: Saul, Saul miért üldözöl? (ApCsel 9,4) (Szsz 86-87)
17. Kik képviselik különösképpen az Istent?
Istent képviselik a szentéletű és jóságos emberek,
- az egyházi elöljárók,
- a szülők és elöljárók,
- a szülők és elöljárók,
- a jótevők,
- a szenvedő és beteg emberek,
- a szegények és nélkülözők,
- a ránk szoruló emberek. (Szsz 87-89)
18. Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?
- Nemcsak másokban kell felismernünk Krisztust, hanem nekünk is úgy kell élnünk, hogy mások is felismerhessék bennünk Krisztust.
- Az emberek előtt mindig Jézus Krisztust képviseljük.
Gratulálok! A 18 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál.
Jöhet a 3. forduló.
Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése