Nagy Lajos (1342-1382) sikerrel folytatta apja, Károly Róbert uralkodása
alatt elkezdődött egyházi, gazdagsági fejlesztést és biztonság politikát.
Mindjárt koronázása után elzarándokolt Nagyváradra, Szent László sírjához, akit
példaképének tekintett. Egyetlen magyar király sem látogatta meg annyiszor
Erdélyt, mint Nagy Lajos (1345 és 1366 között évente többször is). Az erdélyi
vajdaságot legkiválóbb hadvezéreire és államférfiaira bízta, akik egyben
székely és szász ispánok is voltak. Tette azért, mert uralkodásának kezdetén az
ország moldvai részén megtelepedett tatárok, 1342–1352 között évente többször
is betörtek Csíkba, raboltak, gyilkoltak és pusztítottak. Ezért a lakosság
feladta Felcsík vásároshelyét és létrehozták az új vásároshelyet, Csíkszeredát. A király nevében Lackfi Endre vajda, székely ispán
1343-tól kezdve vezet hadat a tatárok ellen. 1345. február
havában győzelmet arat a tatárok felett, és neve ettől fogva lett közismertté az egész
országban.
A tatárok Magyarország ellen a legnagyobb támadást 1352-ben akarják indítani, ezért szövetkeztek a litvánokkal.
Nagy Lajos
a támadást megelőzendő, utasítja Lackfi Endrét és Istvánt, hogy a könnyűlovas székely haddal indítsanak támadást a tatárok ellen. A bősz ellenséget az országhatárnál támadták meg. „A tatárok megpróbálják
nyílaikkal elborítani a magyarokat, ezek annál keményebben állnak ellent, mert
feltették magukban, hogy a régi vereséget megbosszúlandó, vagy győznek, vagy
meghalnak... A tatárok vezérét, Atlamost elfogják, és amikor visszavonulót
fújnak, a táborba viszik, és rögtön lefejezik. Az ellenség táborát kifosztják,
zászlait megszerzik, a foglyok megszámlálhatatlan sokaságát megkötözve elviszik
Visegrádra a királyhoz. A Lajos nevében
kivívott győzelmet megünneplik, és ... háromnapos hálaadást rendeznek.” Nagy Lajos e győzelem emlékére megalapította
a márianosztrai pálos kolostort Nagyboldogasszony tiszteletére.
Mivel a
székelyeknek döntő szerepük volt a győzelem kivívásában, ennek emlékére a király támogatásával Lackfi Endre és a
székelyek Csíksomlyón megalapítják a pálos kolostort Szűz Mária tiszteletére.
Ez a kolostor őrzi a székelyek nagy győzelmének emlékét. A
monostor életében az első nagy pusztítás 1421-ben következett be, a
legsúlyosabb 1432-ben történt. A kolostort
elpusztították, csak a Salvator-remeteség élte túl. Hunyadi János vajda és Újlaki
Dénes pápai megbízott 1442-ben a lerontott pálos monostort átadta az
obszerváns ferenceseknek. A kolostor újraépítését, IV. Jenő pápa 1444-ben 7 évi búcsú engedéllyel támogatja. Brévéje szerint Csíksomlyóra „a hívek roppant
nagysokasága szokott összeseregleni ájtatosság céljából, és naponta sem szűnik
meg összejönni.”
Sarlós Boldogasszony az aratás idején megült Mária ünnep. Ennek titkáról az örvendetes rózsafüzér 2. tizedében elmélkedünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése