Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony

Nagy Lajos (1342-1382) sikerrel folytatta apja, Károly Róbert uralkodása alatt elkezdődött egyházi, gazdagsági fejlesztést és biztonság politikát. Mindjárt koronázása után elzarándokolt Nagyváradra, Szent László sírjához, akit példaképének tekintett. Egyetlen magyar király sem látogatta meg annyiszor Erdélyt, mint Nagy Lajos (1345 és 1366 között évente többször is). Az erdélyi vajdaságot legkiválóbb hadvezéreire és államférfiaira bízta, akik egyben székely és szász ispánok is voltak. Tette azért, mert uralkodásának kezdetén az ország moldvai részén megtelepedett tatárok, 1342–1352 között évente többször is betörtek Csíkba, raboltak, gyilkoltak és pusztítottak. Ezért a lakosság feladta Felcsík vásároshelyét és létrehozták az új vásároshelyet, Csíkszeredát. A király nevében Lackfi Endre vajda, székely ispán 1343-tól kezdve vezet hadat a tatárok ellen. 1345. február havában győzelmet arat a tatárok felett,  és neve ettől fogva lett közismertté az egész országban. 

A tatárok Magyarország ellen a legnagyobb támadást 1352-ben akarják indítani, ezért szövetkeztek a litvánokkal. 

Nagy Lajos a támadást megelőzendő, utasítja Lackfi Endrét és Istvánt, hogy a könnyűlovas székely haddal indítsanak támadást a tatárok ellen. A bősz ellenséget az országhatárnál támadták meg. „A tatárok megpróbálják nyílaikkal elborítani a magyarokat, ezek annál keményebben állnak ellent, mert feltették magukban, hogy a régi vereséget megbosszúlandó, vagy győznek, vagy meghalnak... A tatárok vezérét, Atlamost elfogják, és amikor visszavonulót fújnak, a táborba viszik, és rögtön lefejezik. Az ellenség táborát kifosztják, zászlait megszerzik, a foglyok megszámlálhatatlan sokaságát megkötözve elviszik Visegrádra a királyhoz. A Lajos nevében  kivívott győzelmet megünneplik, és ... háromnapos hálaadást rendeznek.” Nagy Lajos e győzelem emlékére megalapította a márianosztrai pálos kolostort Nagyboldogasszony tiszteletére. 

Mivel a székelyeknek döntő szerepük volt a győzelem kivívásában, ennek emlékére a király támogatásával Lackfi Endre és a székelyek Csíksomlyón megalapítják a pálos kolostort Szűz Mária tiszteletére. Ez a kolostor őrzi a székelyek nagy győzelmének emlékét. A monostor életében az első nagy pusztítás 1421-ben következett be, a legsúlyosabb 1432-ben történt. A kolostort elpusztították, csak a Salvator-remeteség élte túl. Hunyadi János vajda és Újlaki Dénes pápai megbízott 1442-ben a lerontott pálos monostort átadta az obszerváns ferenceseknek. A kolostor újraépítését, IV. Jenő pápa 1444-ben 7 évi búcsú engedéllyel támogatja. Brévéje szerint Csíksomlyóra „a hívek roppant nagysokasága szokott összeseregleni ájtatosság céljából, és naponta sem szűnik meg összejönni.”  

Sarlós Boldogasszony az aratás idején megült Mária ünnep.  Ennek titkáról az örvendetes rózsafüzér 2. tizedében elmélkedünk.