Kötelezővé kell tenni a latin nyelv oktatását

„A szemináriumokban kötelezővé kell tenni a latin nyelv oktatását” – interjú a Latinitás Pápai Akadémia elnökével


XVI. Benedek pápa november 10-én aláírt Motu proprio-jával hozta létre a Latinitás Pápai Akadémiáját, amelynek elsődleges feladata az egyház hivatalos nyelve, a latin tanításának elősegítése és támogatása. A latin nyelv ismerete ugyanis manapság egyre felületesebbé válik. A Szentatya az új vatikáni intézmény elnökének Ivano Dionigi professzort, a bolognai Alma Mater Studiorum Egyetem rektorát nevezte ki. Rádiónk munkatársa a kitűzött célokról és az akadémia vezetésével járó felelősségről kérdezte az új elnököt.

Dionigi professzor elmondta, hogy „a feladat teljesítéséhez elsőként nevelőnek kell lenni, aki figyelemmel van a kultúra iránt. A mai világban, amelyet a „kultúra anorexiájának” betegsége fenyeget, fontos szolgálatot jelent az aktuális problémákkal való szembesítés és a válaszkeresés, ebben az esetben a latin kultúrából kiindulva. Első lépésként fontos lenne újból bevezetni a latin nyelv oktatását az egyházi intézményekben, különösen pedig a szemináriumokban. Elképzelhetetlen, hogy a papok ne ismerjék a latint, a pápák, az egyházatyák nyelvét, amely legalább annyira fontos a liturgia szempontjából is.

Másodsorban a Latinitás Pápai Akadémiája hidat kíván építeni a laikus világgal, az egyetemekkel a klasszikus kultúra terjesztése érdekében. A figyelmet újból az Athén-Jeruzsálem-Róma földrajzi háromszögre akarjuk irányítani, megismerve csodálatos örökségét” – magyarázta Ivano Dionigi professzor.

XVI. Benedek pápa motu proprio-jában megjegyzi a mai fejlett technikai világ megújult érdeklődését a latin kultúra iránt. „Ez két szinten érzékelhető” – fejtette ki Dionigi professzor. Vannak ugyanis olyanok, akik a latin kultúrában járatos embereket egyfajta „elit rétegnek” tekintik, amely sajnos nem helyes vélekedés. A kérdés az, hogy manapság hogyan lehetne a legjobb módon hasznosítani a latin nyelv és kultúra adományait. Fontos, hogy újra megismerjük a klasszikus írásokat, amelyek ma is egyaránt aktuálisak.

Hogy miért figyelhető meg a latin irodalomhoz való visszatérés? Mert a mai, gyakran szegényes irodalmi valóság mellet az olyan írók, mint Szent Ágoston, Seneca és a többiek, örökérvényűek maradnak, ellenállnak az időnek és az irányzatoknak, az emberekhez szólnak egy olyan nyelven, amelyet már csak nehezen lehet megérteni.

A Latinitás Pápai Akadémiájának új elnöke hangsúlyozta továbbá: „Fontos, saját érdekünkben, hogy újból elmélyüljünk a klasszikus kultúrában, amely egyaránt vonatkozik a művészeti alkotásokra is. A mai nyugati világ ebből a kultúrából származik, ebben gyökerezik. Hogyan értjük meg a múzeumokat, a szobrokat, a képeket ezen ismeretek nélkül? Fontos, hogy legyenek olyan emberek, nevelők, akik ismerik ezt a hagyományt és másoknak is továbbadják. Ez a kulturális örökség gazdasági forrássá is válhat és a fiatalok számára munkalehetőséget is jelenthetne” – magyarázta Dionigi professzor.

(hh) Vatikáni Rádió