„A szemináriumokban kötelezővé kell tenni a latin nyelv oktatását” – interjú a Latinitás Pápai Akadémia elnökével
XVI.
Benedek pápa november 10-én aláírt Motu proprio-jával hozta létre a
Latinitás Pápai Akadémiáját, amelynek elsődleges feladata az egyház
hivatalos nyelve, a latin tanításának elősegítése és támogatása. A latin
nyelv ismerete ugyanis manapság egyre felületesebbé válik. A Szentatya
az új vatikáni intézmény elnökének Ivano Dionigi professzort, a bolognai
Alma Mater Studiorum Egyetem rektorát nevezte ki. Rádiónk munkatársa a
kitűzött célokról és az akadémia vezetésével járó felelősségről kérdezte
az új elnököt.
Dionigi professzor elmondta, hogy „a feladat
teljesítéséhez elsőként nevelőnek kell lenni, aki figyelemmel van a
kultúra iránt. A mai világban, amelyet a „kultúra anorexiájának”
betegsége fenyeget, fontos szolgálatot jelent az aktuális problémákkal
való szembesítés és a válaszkeresés, ebben az esetben a latin kultúrából
kiindulva. Első lépésként fontos lenne újból bevezetni a latin nyelv
oktatását az egyházi intézményekben, különösen pedig a szemináriumokban.
Elképzelhetetlen, hogy a papok ne ismerjék a latint, a pápák, az
egyházatyák nyelvét, amely legalább annyira fontos a liturgia
szempontjából is.
Másodsorban a Latinitás Pápai Akadémiája hidat
kíván építeni a laikus világgal, az egyetemekkel a klasszikus kultúra
terjesztése érdekében. A figyelmet újból az Athén-Jeruzsálem-Róma
földrajzi háromszögre akarjuk irányítani, megismerve csodálatos
örökségét” – magyarázta Ivano Dionigi professzor.
XVI. Benedek
pápa motu proprio-jában megjegyzi a mai fejlett technikai világ megújult
érdeklődését a latin kultúra iránt. „Ez két szinten érzékelhető” –
fejtette ki Dionigi professzor. Vannak ugyanis olyanok, akik a latin
kultúrában járatos embereket egyfajta „elit rétegnek” tekintik, amely
sajnos nem helyes vélekedés. A kérdés az, hogy manapság hogyan lehetne a
legjobb módon hasznosítani a latin nyelv és kultúra adományait. Fontos,
hogy újra megismerjük a klasszikus írásokat, amelyek ma is egyaránt
aktuálisak.
Hogy miért figyelhető meg a latin irodalomhoz való
visszatérés? Mert a mai, gyakran szegényes irodalmi valóság mellet az
olyan írók, mint Szent Ágoston, Seneca és a többiek, örökérvényűek
maradnak, ellenállnak az időnek és az irányzatoknak, az emberekhez
szólnak egy olyan nyelven, amelyet már csak nehezen lehet megérteni.
A
Latinitás Pápai Akadémiájának új elnöke hangsúlyozta továbbá: „Fontos,
saját érdekünkben, hogy újból elmélyüljünk a klasszikus kultúrában,
amely egyaránt vonatkozik a művészeti alkotásokra is. A mai nyugati
világ ebből a kultúrából származik, ebben gyökerezik. Hogyan értjük meg a
múzeumokat, a szobrokat, a képeket ezen ismeretek nélkül? Fontos, hogy
legyenek olyan emberek, nevelők, akik ismerik ezt a hagyományt és
másoknak is továbbadják. Ez a kulturális örökség gazdasági forrássá is
válhat és a fiatalok számára munkalehetőséget is jelenthetne” –
magyarázta Dionigi professzor.
(hh) Vatikáni Rádió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése