Oldalak

2014. 11. 08.

A fehér barátok nyomában Pécsen

„Pálosaink, a fehér barátok” címmel nyílt kiállítás Pécsen október 17-én a  Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.


A Pálos Rend és az Országos Széchenyi Könyvtár összefogásával megvalósult rendtörténeti léptékű kiállítás, az alapítás időszakától kezdve egészen napjainkig mutatja be az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség páratlan kulturális, művelődés- és művészettörténeti értékeit, s emellett fölvillantja a fehér barátok jövőbe tekintő bizalmát is.
Közel nyolcszáz év távlata tárul a látogató tekintete elé az „önismereti közkincsképzés” ragyogó példáját bemutató tárlaton.
„Szent Mária!... légy tanács, kérlek, én szomoróságomnak, szegénségemnek, szorgalmatosságomnak és én mindennemö szikségemnek!” – olvasható a Szűz Máriához szóló imádság a 15. századi Festetics-kódexben, amely talán a legszebb díszítésű magyar nyelvemlékünk.
Mellette ott látható a częstochowai kolostor szintén a 15. században keletkezett, hazánkban eddig még soha nem látott kódexe, amelynek magyar nyelvű bejegyzését Domokos Pál Péter fedezte fel 1965-ben.
Látható a kiállításon a nagyvázsonyi pálos kolostor 1513-ban keletkezett ún. Czech-kódexe is. E könyvek olyan értékek, amelyeket még soha nem láthatott együtt a közönség.
Mindezek mellett a legjelentősebb közgyűjteményekből származó eredeti kéziratok, híres pálosokat ábrázoló festmények, misekönyvek, időszaki kiadványok, korabeli képeslapok, filmhíradó részletek is megtekinthetők a kiállításon.
 **
Bővebben: „Pálosaink, a fehér barátok” címmel nyílt kiállítás Pécsen
Kapcsolódó cikkek: 
Remete Szent Pál
Szent Pahómiosz
Szent Zoerárd András és Benedek
Boldog Özséb
Újból Székelyföldön szolgálnának a pálosok
Remeték Magyarországon a XIII. században
Van megoldás - magyar találmány
Pálosok a Hargitán - videó felvétel
Jövőben gondolkodó pálosok
A pálosok érkezésére készülünk 
A pálosok bora
Vezér Ferenc mártírsorsú pálos atya
P. Vezér Ferenc pálos újratemetése
P. BÁTOR BOTOND kitüntetése

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése