P. Vezér Ferenc pálos újratemetése

Gyufásdobozba börtönözött misézőszett - Bucsy Levente írása

2012. április 30.

Az ország és a Magyar Pálos Rend állapota egymás tükörképe – Pázmány Péter több évszázados igazsága P. Bátor Botond, a rend tartományfőnöke szerint ma is áll. Vezér Ferenc pálos vértanú méltó újratemetése előtt a szerzetesi vezető arról is beszél, miért nem indítják meg a boldoggá avatási eljárást.

A középkori Magyar Királyságban megszervezett és magyar földön megszakításokkal ugyan, de ma ismét működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézett pázmányi mondás szerint Magyarország és a rend sorsa egymás tükre: „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.”  Ez az állítás sokszor igaznak bizonyult az évszázadok során; a török idők lassú elmúlása után II. József rendelete szüntette meg 150 évre Magyarországon, míg legutóbbi hanyatlásuk a kommunista diktatúrának köszönhető; a hatalom 1950-ben betiltotta a működést, ám a szerzetesrend titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után, friss hajtásként indulhasson újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje.

Pálos ereklyék a börtönből

Vezér Ferencet a Grősz-per mellékszálaként indult eljárás végén vitték akasztófára. A hazájához utolsó véréig hűséges atya életútjáról Bank Barbara történészt beszélt az MNO-nak, illetve külön összeállítást is olvashat életéről!

A föld alatti évtizedekben számos vértanú és hitvalló került ki a pálosok soraiból. A legismertebb közülük Vezér Ferenc (1914–1951), aki pálosszentkúti házfőnökként '44-ben a tanyai férfiakból védőőrséget szervezett a szovjet katonák garázdálkodása ellen. Ezt használta fel az ÁVH néhány évvel később, hogy harminc szovjet katona meggyilkolásának vádjával letartóztassa. Az állandó verések és kezelések miatt végül egy katona megölését „vallotta be” annak reményében, hogy elkerülje a Szovjetunióba történő deportálást. Ennél rosszabb következett be; halálra ítélték, kivégezték, álnéven eltemették. A közelmúltban, kriminológiai ritkaságszámba menő nyomozás során bukkantak földi maradványaira.

Misézőszett a gyufásdobozban

A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Czestochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (Sziklatemplom), Márianosztrán és Petőfiszálláson.

Ács Ferenc István (1912–1951) is a pálos vértanúk között foglal helyet, bár halálának körülményei ma sem tisztázottak. A szerzetesek letartóztatását és deportálását is sikerült elkerülnie, de egy hajnalon holtan találták egy vasúti kocsi kerekei alatt. Az ÁVH balesetnek igyekezett beállítani a halálesetet, de boncoláskor kiderült, hogy az áldozaton lőtt sebek vannak. Igazán megdöbbentő Kovács Ferenc Imre (1932–1958) fiatal káplán atya vértanúsága is, akit többek között a pálosokkal fenntartott titkos viszonya és édesapja háború utáni antikommunista tevékenysége miatt rendszeresen félholtra vertek a rendőrök. A kialakult szövődmények okozták halálát.

A pálos vértanúkról és más, a kommunista időszak bebörtönzött, megkínzott, megölt papjairól szól az a kiállítás, ami áprilisban nyílt a pesti Szent István-bazilika harmadik emeletén Számon-tartva címmel. A nagy teremnyi, júliusig látható tárlat anyagát naponta 10 és 18 óra között lehet megtekinteni. Különlegességei például egy gyufaskatulyába gyömöszölt misézőszett, egy paplanból varrt miseruha, kehelyként használt fagylaltos pohár, illetve „liturgikus” megmélyített kanál és egy drótból, kenyérbélből készített rózsafüzér.