Krisztus világa 2024. november - Szemle

Legnagyobb a szeretet – E cím összegzi Mindenszentek és Halottak nap ünnepét. Szeretteink sírjához megyünk, elhelyezzük a virágokat, fényt gyújtunk és elimádkozzuk a Hiszekegyet. Így megvalljuk a szentek közösségét, amely három állapotban létezik amíg el nem jön dicsőségében az Úr Jézus minden angyalával. Mi élők a földön zarándokolunk, mások a földi életből eltávozva tisztulnak, ismét mások megdicsőült állapotban vannak. Szép, hogy Mindenszentek délutánján a szülők magukkal viszik gyermekeiket a temetőbe. De azt is tapasztaljuk, hogy sok temetésen nincsenek ott a gyermekek. Pedig a búcsúzás, a veszteség, a fájdalom is része életünknek, és ezt is meg kell tanulnia a gyerekeknek. Vagy attól tartanak a szülők, nehogy a kicsik feltegyenek olyan kérdéseket a temetéssel kapcsolatban, melyre nincsen válaszuk. A halál nem lehet tabu, ha születtünk ez is az életünkhöz tartozik. – Milyen szép példát tanusított az angol királyi család 2022 szeptemberében II. Erzsébet angol királynő temetésén. Ők nemcsak a királynőt veszítették el, hanem az édesanyát, a nagyanyát, a dédit is egyben. 

A temetésen a két dédunoka is megjelent: a 7 éves Sarolta hercegnő és a 9 éves György herceg. Meghatóan viselkedtek, miközben szeretett dédijüktől búcsúztak. Jelenlétük a temetésen jó döntés volt. Ők soha nem fogják elfelejteni azt a napot, mert a felnőttekkel együtt ők is megélhették a búcsúzás, a gyász fontos pillanatait. A halállal, a búcsúzással való szembenézés úgy tanulható/tanítható a legjobban, ha a szülők egyrészt megbeszélik gyermekeikkel a maguk szintjén, érzésviláguknak, kérdéseiknek megfelelően, hogy mi történt az általuk is szeretett személlyel, ha hagyják, hogy a gyerekek kifejezhessék érzelmeiket, gondolataikat, ha biztosítják őket, hogy szeretettel mellettük vannak a gyászban. El lehet mondani, hogy nekünk is fáj a veszteség, nem szégyen, hogy könnyeket ejtünk, de mégis van egy nagy reménységünk Jézus Krisztus feltámadása által. És erről is beszélni kell…! Ez  a mi távlatunk, és élni örökké érdemes!

Örök evangélium – „Az összetartó erők megrendülnek” (Mk 13,24–32) – Belon Gellért püspök elmélkedése. Mindig félelemmel és rettegéssel olvassuk és halljuk az egyházi év utolsó előtti vasárnapjainak evangéliumában a világ végét jelző nagy világösszeomlás leírását. A robbanásszerű jelenségek végig kísérik a fejlődés szakaszait. Például vegyük az Úr Jézustól is használt búzaszemet. (Jn 12,24) De az összetartó erők fölbomlanak, mikor a földbe vetik. Csak akkor tudják az új szárat és kalászt felnöveszteni, amiken megsokszorozódik az, ami eddig maga volt. A világ végén is jelentkezik az igazán új és gazdag élet, úgy a fejlődésben való megújulás sem történik katasztrófák nélkül. Ezért vállalnunk kell vallási és egyházi életünkben is az újdonsággal járó szenvedéseket és lemondásokat. 

Elválás, halál és gyász: a gyerekekkel is beszélni kell a végről – Sok gyerek személyesen a felnőttektől akarja hallani, hogy milyen reménnyel tekintenek az életvég felé. És az érdeklődés a hitbéli reményekre is vonatkozik. Ha a gyerekek átélik, hogy a körülöttük élő felnőttek számára az élet értelmének vallási alapon való keresése alapvető szerepet játszik, akkor a saját életükben is nagyobb jelentőséggel fog bírni a halál mélyebb értelmének a keresése. Ezért is annyira jelentős a gyereknevelésben, hogy kérdéseiknek vallási dimenziói is teret kapjanak. Így sajátítják el a szókincset, amely lehetővé teszi számukra, hogy az élet végéről és a halál utáni életről kommunikálni tudjanak. – írja Heike Helmchen-Menke a Christ in der gegenwart lapban. Fordította Bács Béla János.

A római szentmisekánon szentjei – Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya a római szentmisekánon 41 szentjének bemutatása után, még három ószövetségi szentet is bemutat, akik a névsoron kívül vannak, de összefüggésben a szentmisével. Ők az Úrfelmutatás után szerepelnek: Ábel, Isten igaz szolgája, Ábrahám ősatyánk és Melkizedek “főpap” előképei a szentmiseáldozatnak. Olvassuk a 6-7. oldalon. 

Prédikáció – Köszöntjük a 80. születésnapján Exc. és Ft. Tamás József ny. segédpüspök atyát, a Krisztus világa fővédnökét – a püspökké szentelésekor a Csíksomlyói kegytemplomban, 1997.03.1-jén, főcelebrás, főszentelő és igehirdető – dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek akkor elhangzó beszédével. Választ kapunk a következő kérdésekre: Ki a püspök? Miért kell az egyházmegyében két püspök? Miért Csíksomlyón szentelik a püspököt? A buzdítást a püspök atya 27 év alatt teljesítette: Atyai és testvéri szeretettel szeret mindenkit…

Krisztus a Gulágon – Székely János székesfehérvári püspök írása a világhírű orosz író, Szolzsenyicin hitre jutásáról. 

P. Kozma Imre OH atyára emlékezünk. – Mint pap és szerzetes a szeretet és irgalom apostola volt. Sokat segített egyházmegyéinknek. Nagyapja Csíkkozmásról származott. 

Az ősegyház társadalmi léte – c. könyvet bemutatja a szerző, Virt László. A csíkszeredai Pro.Print Könyvkiadónál jelent meg. Megismerhetjük az első század keresztényeinek társadalmi életét. Ára 40 lej.

Szent I. Dávid király életével ismerkedünk meg, aki Szent István király családjából származott. 

Derűs oldal: Orvosnál: – Doktor úr, fáj a jobb térdem. – Hiába, ez már a korral jár, bátyám. – De doktor úr, a bal térdem annyi idős, mégsem fáj. 

Keresztrejtvény – Egy Mária ima szövegrésze rejlik benne. Készítette Korodi Zoltán Tusnádfürdőről. 

Az októberi megfejtőink névsorát ki fogjuk egészíteni. Támogatónk a Hargita Gyöngye ásványvíz palackozó.

Kozma László: Magyar erdők c. versével zárul a lap. „Hófelhőben a viharzó sorsnak/ Ezt üzenik a magyar erdők: Rügyeznek, élnek és dalolnak.” Gyümölcsöző olvasást kívánok!

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

31.B. - Szeretettel teli a mi áldozatunk?

Isten az embert olyan személyiségnek teremtette, aki közösségekbe való aktív bekapcsolódása, felelősségének számbavétele, végül maga és mások érdekében végzett munkája nélkül nem képes megoldani a Teremtő által rárótt feladatokat, sőt egyéni természete kibontakoztatásának megvalósítására sem képes. Amikor a klasszikus teológia az ember társas természetéről beszélt, általában személyes értékeinkből indult ki, és azt kereste, hogy a közösség hogyan segíti ezek kibontakozását. A személyes értékek közé természetesen a közösség iránti kötelességeket is beleszámította, hiszen ezek teljesítése hozzátartozik az egyén önmegvalósításához.

A 20. század eleje óta egyre inkább tért hódított egy másik szemléleti mód, amelyik nem az egyénből veszi kiindulását, hanem abból, hogy „Isten... azt akarja, hogy az emberek egyetlen családot alkossanak és testvérnek tekintsék egymást”. Ennek a szemléletnek győzelmét a II. vatikáni zsinat „az idők jelének” mondotta, és több hivatalos megnyilatkozásában utalt rá. A zsinati dokumentumokon kívül Szent XXIII. János a „Mater et Magistra”, a „Pacem in terris” és Szent VI. Pál az „Ecclesiam suam” kezdetű pápai körlevelekben is ezt a szemléletet érvényesítik. 

Közösségi voltunkat és közösségi kötelességeinket főképpen három szempont szerint tárgyalják: 

1) Személyességünk kibontakozása csak közösségi tevékenységben történhet. 

2) A szolidaritásnak, vagyis az egyén és a társadalom értékei kölcsönös függésének ténye alapvető adottságunk, a közjó előmozdítása pedig minden egyénnek érdeke és kötelessége. 

3) A szubszidiaritás elve azt kívánja, hogy az egyetemes jellegű közösségek ne akadályozzák az alájuk tartozó kisebb közösségek tevékenységét, hanem inkább segítsék; a nemzetközi szervezetek hangolják össze és ösztönözzék a fejlődést, de az igazságosság sérelme nélkül. 

E teológiai szemlélet alapját a Szentháromság személyeinek közösségében látjuk, mert ennek mintájára teremtette Isten az embert úgy, hogy magában nem tud kiteljesedni, hanem rászorul a többi emberre. 

Isten a földi életre vonatkozó ígérteket tett, amennyiben parancsait megtartjuk. (MTörv 6,2-6) Ezért a zsidók naponta kétszer mondják a Mózes tanította imát: “Halld Izrael” – hogy osztatlan szívvel, egész életükkel szeressék Istent. A megvalósuló Isten országában, Jézus elénk élte a szeretet parancsát, és mivoltát az írástudónak nyilatkoztatta ki. (Mk 12,28b-34) Az Isten iránti szeretet az embertárs szeretetében mutatkozik meg. Krisztus kegyelmével a szeretet parancsát olyan lendülettel kell élni, hogyha kell életünket tudjuk odaadni embertársainkért. Erre sarkall a Szentháromság személyeinek egysége, másfelől az Isten gyermekeinek igazságban és szeretetben élt egysége is. (Zsid 7,23-28) Jézus főpapunkká lett és a szentmisében ölel magához.

„Jézus mindörökre üdvözítheti azokat, akik általa járulnak az Isten elé.” Zsid 7,25. 

Szent István király élete 12.

Szent István király élete 12.  -  A királynő gyorsan intézkedett arról, hogy a visszakapott Szent Jobb mielőbb hazánkba kerüljön. Őrzési helyéül a néhány évvel előbb újjáépített budai királyi palota Szent Zsigmond templomát jelölte ki, melynek plébánosa Schneier János prépost, csillagkeresztes lovag volt. Az angolkisasszonyok 1770-ben megkapták az új palota egyik részét és a templomot is ők gondozták 1777-ig. Ekkor innen Vácra mentek, helyükbe pedig a Pázmány Péter alapította (1635) egyetem érkezett Nagyszombatból, hogy néhány éves itteni tartózkodás (1777—1784) után véglegesen Pestre költözzön. E rövid idő alatt a palota temploma az egyetem templomaként szolgált, lelkipásztori ellátásáról pedig a Budán 1720-ban megtelepedett prágai csillagkeresztes lovagrend gondoskodott.

A Szent Jobbot 1771. július I5-én indították útnak hazánk felé, és estére már Győrbe érkezett, ahol a székesegyház főoltárára helyezték. Másnap Pannonhalmára vitték és itt három napon át volt tiszteletre kitéve. Július 20-án érkezett Budára és a következő nap történt meg ünnepélyes átvétele. Schneier János prépostplébános, csillagkeresztes lovag és az angolkisasszonyok főnöknője vette át megőrzésre a királyi ereklyét. Az angolkisasszonyok örökébe ugyan rövid ideig az egyetem lépett, de az őrzés folytonosságát az ún. Zsigmond kápolnában a csillagkeresztes lovagok biztosították 1882-ig. Mivel a rendnek bő másfél százados budai tartózkodása alatt nem volt magyar tagja, ezért 1882-ben a világi papság vette át a királyi vár kápolnáját (templomát) és ezzel együtt a Szent Jobb őrzését. Érdemes megemlíteni, hogy 1849-ben a budai vár ostromakor a Szent Jobb veszélybe került, és az akkori plébános, Rudolf Vince az ágyúzás közben élete kockáztatásával mentette meg. A magyar püspöki kar 1862-ben a nemzet öntudatra ébredését akarta kifejezni azzal, hogy az esztergomi bazilika építője, Lippert József tervei szerint új, gótikus kápolnát utánzó ereklyetartót készíttetett a Szent Jobb számára.

Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban a Szent Jobb az ún. „arany-vonaton” országjárásra indult, s ez a körút jelentős mértékben hozzájárult Szent István király emlékezetének ébren tartásához.

A Szent Jobb a II. világháború viszontagságai során 1944-ben Nyugatra (Salzburgba, Rómába?) került. XII. Piusz pápának is része lehetett abban, hogy hamarosan visszakaptuk a nemzeti ereklyét. Nem ez volt első találkozása szent királyunk Jobbjával, hiszen 1938-ban a budapesti Eucharisz-tikus Világkongresszuson mint legátus képviselte XI. Piusz pápát, és ekkor ő is kifejezte tiszteletét a Szent Jobb előtt. Másodszori hazaérkezése után az angolkisasszonyok pesti oldalon lévő, Váci utcai Szent Mihály-templomában őrizték a Szent Jobbot 1945. augusztus 19-től kezdve. Nyilvánvalóan a budai angolkisasszonyok emléke is belejátszott a hely megválasztásába. Az ereklye innen 1950-ben a budapesti Szent Istvánbazilika Szent Lipótról elnevezett kápolnájába került. Az új, méltóbb őrzési hely 1987. augusztus 20-ra készült el, és ezt Dr. Paskai László prímás, esztergomi érsek áldotta meg.

A Pray-kódex 1190-1192 között írt kalendáriumában olvasható először a Szent Jobb átvitelének ünnepe, május 30-án. A magyar egyház számára augusztus 20. mellett (melynek országos megüléséről már az 1092-es szabolcsi zsinat rendelkezett) ez lett Szent István másik ünnepe.

Ez a rövid összefoglalás a legújabb, tudományos kutatások, főként Györffy György eredményeire támaszkodik. Szent István csodáiról, keresztény lelkiségéről bővebben olvashatunk három legendájában (hozzáférhető az „István király emlékezete" c. könyvben. Bp. 1987). Életszentségéről, amely állapotbeli kötelességei teljesítésén nyugszik, már a kétségbevonhatatlan történelmi tények is elégségesen tanúskodnak.

Szent István alaposabb megismerésénél nélkülözhetetlen művek: Györffy György: István király és műve. Budapest, 1983. Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában, Budapest. 1980. Bogyay Tamás: Stephanus rex. Wien-München, 1976.

  

Előző részek: 

Török József - Szent István király élete 1-2.

Szent István király élete 3.

Szent István király élete 4. rész

Szent István király élete 5-6. rész

Török József - Szent István király élete 7. - 8. rész

Szent István király élete 9-10.

 Szent István király élete 11.

Hirdetés: 2024. november 3.

1. November 8-ig naponta egyszer teljes búcsú nyerhető a halottak részére. Ennek feltétele a szentségekhez járulás, a temető, vagy templom, kápolna meglátogatása, valamint a Hiszekegy és a Miatyánk elimádkozása.

2. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat. Pénteki napon az elsőáldozókat (15 és 16 órától), és a bérmálkozókat 19 órától.

3. Elsőpéntekes híveinket november 8-án fogjuk meglátogatni.

4. Keresztelői felkészítő pénteken 17 órakor a felső hittanteremben.

5. Szombaton 10 órától Ministránsképző, szeretettel várjuk a gyerekeket.

6. Családos szentmise november 10-én 16 órakor.

7. Krisztus világa októberi és novemberi száma kapható. Az októberi számban Dr. Gurzó Anaklét hitvalló ferences és Dr. Boga Alajos vértanú kanonok életén keresztül megismerhetjük azt, ami egyházmegyénkben történt a háborút követő időtől a diktatúra végéig.

A novemberi számban a temetői világításról, temetésről, gyászról, a világvégi nagy összeomlásról, valamint a gyerekekkel is beszélni kell a végről. A római misekánon szentjei, befehjező rész Jakubinyi érsek úrtól. Exc. és Ft. Tamás József püspök atyát köszöntjük 80. születésnapján. Krisztus a Gulágon – a világhírű orosz író, Szolzsenyicin hitre jutása. P. Kozma Imre atyára emlékezünk. Virt László könyve Az ősegyház társadalmi léte – bemutatja a szerző. Szent István király családjából származott Skóciai Szent Dávid király élete, Derűs oldal, Keresztrejtvény.  Egy lap ára 3,50 lej.

8. Pénteken 18 órakor a Városházán órától Kiss M. István: Ferences kapcsolatok a kezdetektől a 14. századig, és Szecsei Miklós: A Kárpát-medence népeink szövetsége címmel értekezik.