Hirdetés: 2024. szeptember 29.

1. Ma Szentírás vasárnapja van, a szentmisék adományát (gyűjtést) a főegyházmegyei Katolikus Magyar Bibliatársulat javára továbbítjuk. 

Délután 3 órakor Biblia olvasást tartunk a Millenniumi templomban.

2. A plébániai hitoktatást október 1-jén kezdjük.

Kedden: 0-I-II. osztálynak  3-4 óráig, 

IV-V-VI. osztálynak 4-5 óráig. 

Csütörtökön: VII-VIII. osztályosnak 4-5 óráig.

Pénteken: 3-4 óráig III. osztály I. csoportja (Nagy Imre Iskola),

a II. csoportnak 4-5 óráig (Petőfi, József Attila, Nagy István stb...)

3. A bérmálkozók felkészítője pénteken 19-20 óráig. A hittanórák rendjét az Egyházközségi Apostolban is megtalálják.

4. Keresztelői felkészítőt pénteken 18 órakor tartjunk.

5. Krisztus világa szeptemberi száma kapható. A tartalomból: A remény nyitánya – Karácsony napján kezdődik a 2025-ös szentév. Erről bővebben a vezércikkben. * Örök evangélium. * Emlékezzünk – a Márton Áron-i gazdag örökségről… * A római kánon átváltoztatás után szereplő szentjei– Jakubinyi érsek úr írása. * Könyvek és képek között – Sárközi Sándor atya írása. * Viccek – iskoláról, sofőrről, zsidóról, irodavezetőről, rendőrről viccek. * Keresztrejtvény * Vers Reményiktől * A lap ára 3,50 Ron.

6. A Gyulafehérvári zarándokolatra az autóbusz vasárnap reggel 4:30 órakor indul a Millenniumi templomtérről. 4 személy előre nem látott esemény miatt visszalépett, van még 4 hely. Jelentkezni lehet, az utazási díj 95 lej.

4 hely Gyulafehérvárra szept. 29-én

 Plébániai zarándoklat Gyulafehérvárra szeptember 29-én a székesegyház búcsújára.  4 szabadhely van.

Feliratkozni a 0266.311726 vagy 0749977371 telefonszámon. Az utazás díja 95 lej.

Indulás a csíkszeredai Millenniumi templomtól 4:30 órakor.

Szentségimádás szpt. 28-án 21-23 órág

 

Hirdetés: 2024. szeptember 22.

1. A plébániai hitoktatást a hittanterem renoválása és új berendezések beszerzése miatt a héten nem tudjuk elkezdeni. Számításunk szerint csak október 1-jén. Jövőben is lesz bérmálás, a felkészítőt okt. 4-én kezdjük.

2. Keresztelői felkészítőt pénteken 18 órakor tartunk a felső hittanteremben.

3. Szeptember 28-án, szombaton 21-23 óráig vezetett szentségimádást tartunk a Millennium templomban.

4. Szeptember 29-én, Székesegyházunk búcsúja, Papnevelő Intézetünk tanévnyitója, I. Sz. Márton Áron püspök halálának 44. évfordulója. Autóbusszal Gyulafehérvárra zarándokolunk a székesegyház búcsújára. Jelentkezni még lehet a plébánián, az utazási díj 95 lej.

5. Szeptember 29-én, jövő vasárnap Szentírás vasárnapja, a szentmisék adományát a központunkba továbbítjuk a főegyházmegyei Katolikus Magyar Bibliatársulat javára. Szentírás vasárnapján du. 3 órakor Biblia olvasás a Millenniumi templomban.

6. Krisztus világa szeptemberi száma kapható. A tartalomból: A remény nyitánya – Karácsony napján kezdődik a 2025-ös szentév. Erről bővebben a vezércikkben. * Örök evangélium. * Emlékezzünk – a Márton Áron-i gazdag örökségről… * A római kánon átváltoztatás után szereplő szentjei – Jakubinyi Gy. érsek írása. * Könyvek és képek között – Sárközi Sándor atya írása. * Viccek – iskoláról, sofőrről, zsidóról, irodavezetőről, rendőrről viccek. * Keresztrejtvény * Vers Reményik-től * A lap ára 3,50 Ron.

25.B - Krisztussal járni

25. B. - vasárnap - Krisztussal járni - Aki felteszi életét egy bizonyos meggyőződésre, az ritkán kerülheti el, hogy ezért szenvednie ne kelljen. Áll ez a maga útját járó, önálló tudósokra, művészekre éppúgy, mint a feltalálókra, forradalmárokra, áll Krisztusra és az ő egyházára is. Olyan eszme vagy elgondolás nincs, amelyet mindenki és mindenkor helyesel, és soha senki sem támad vagy gúnyol. Nincsen olyan ember, akit legalább is csipkelődés formájában ne érne valahonnét támadás. Az olvasmány szövege elsődlegesen azokra a zsidókra vonatkozik, akik Alexandriában a pogány környezetben is hűségesek maradtak vallásukhoz, és ezért a pogányok, valamint hűtlenné vált társaik gúnyolták őket. (Bölcs 2,17-20) A hitetlen és a felületesen gondolkodó hívők téves elgondolása, hogy Istennek kötelessége megóvni övéit minden rossztól, bajtól. Tény ez, hogy ez nem áll. Ha „kötelessége” lenne, meg is tenné. De nem teszi. Ha megtenné, nem lennének vértanúk, ártatlan áldozatok. Isten megóvja övéit, ha valóban övéi akarnak maradni, olyan értelemben, hogy övéi maradnak, még a halál után is. Ez a legnagyobb oltalom. Jézus is kérte, ha lehetséges, ne kelljen szenvednie. De nem ez volt a nagy kérése, hanem hogy betöltse Isten akaratát, vagyis Istené maradjon. A tanítványai számára sem azt kérte, hogy vegye ki őket a világból, hanem azt, hogy az Atya őrizze meg őket a világ szellemétől, maradjanak az Isten gyermekei. Mi is kérjük, hogy segítsen meg testi-lelki szükségeinkben, de a legfőbb kérés: magadnak őrizz meg Uram, és boldog leszek. 

– Az egyház a szenvedő igazakban kezdettől fogva az Üdvözítő előképét látta, annál is inkább, mert már az újszövetség Jézusra alkalmazza a fejezet egyes mondatait. Jézus a hegyről lejövet a tanítványait akarta tanítani, amíg átvonulnak Galileán. (Mk 9,29-36) Megmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad. Jézus szenvedéséről és feltámadásáról jövendöl, apostolai annyira nem értik, hogy közben az Ő országában való elsőbbségről vitatkoznak, és figyelemre sem méltatják ebből a szempontból a szenvedést és a halált, mint amik kockázatossá teszik az első hely választását. 

Jakab apostol által elítélt helytelen kívánság az apostolokban is fellelhető volt. (Jak 3,16-4,3) Aki egy akar lenni Jézussal, annak szolidárisnak kell vele lennie minden apró vagy nagy szenvedésben is. 

Isten népét az jellemzi, hogy hajlandó együtt szenvedni Krisztussal Isten országáért. Az apostolok most beigazolták, hogy a jót is lehet rossz lelkülettel kívánni. Jézus pedig megtanítja őket arra, hogy csak az való első helyre, aki mindenkinek akar szolgálni. Kérjük az Úrtól a ráfigyelés, a hitünkben való állhatatosság kegyelmét, a szelíd, alázatos keresztviselés lelkületét, és a helyes önismeretet is – magunknak is, egyházunk számára is.

„Egyszülött fiát adta, hogy örökké éljen minden őbenne hívő.” Jn 3,16.

Szent István király élete 5-6. rész

5-6. rész - Milyen volt a kezdeti egyházi élet? A magyarországi kereszténység megalapozásán világi papok és szerzetesek egyaránt munkálkodtak. A püspök szinte apát módjára állt a székesegyház köré tömörült világi klerikusok és szerzetesek élén. Szent István az esztergomi érsekség felállítása idején adta ki első törvénykönyvét, amely többek között így intézkedett a vasárnap megtartásáról: „A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bírónak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik.” Az istentiszteleten való részvétel eleinte parancsszóra történt, de tévedés lenne ezen azt érteni. hogy Szent István megelégedett a parancs formai betartásával. A szent király törvényhozóként állapotbeli kötelességét teljesítette, alapvető keresztény követelménynek tett eleget. Törvényei egyikéből arra lehet következtetni, hogy törődött az újonnan megtértek hitbeli ismereteinek gyarapodásával is, mert „azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén a misék szertartása alatt egymás közt mozognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket és gyalázattal űzzék ki a templomból…” Ennek csak akkor lehetett értelme, ha a papok a népet tanították, a szent olvasmányok lényegét elmondták és lelki táplálékul megmagyarázták. A IX. század elején az avarok térítésének segítésére összeállított kézikönyvből ismeretes, hogy az újonnan megtérőkkel a keresztség előtt ismertették az üdvösségtörténet rövid foglalatát a keresztség után pedig a megtartandó parancsokat magyarázták el. Joggal feltételezhető, hogy a keresztény hit legfontosabb elemeit már a megkereszteltek, első nemzedéke elsajátította, nem csekély mértékben Szent István „apostoli” tevékenysége folytán. Az igazságos („iustus”) és jámbor („pius”) király békeszerető („pacificus”) vagy szükség esetén béketeremtő volt. Az első törvénykönyv utolsó cikkelye ezt mondja: „Akarjuk, hogy erős béke és egyetértés legyen öregek és fiatalok között, mint az Apostol mondja: „Mindnyájan egyetértők legyetek. És senki se merjen mást megtámadni ...”.

A béke szeretete nem jelentett erélytelenséget. Ha az újonnan meggyökerezett kereszténység került veszélybe, ha az országot támadták meg, Szent István habozás nélkül kardot ragadott. A szomszédos országokkal kitartóan kereste a békét, ám ezt a törekvését nem mindig koronázta siker. Amikor 1015-ben Boleszló lengyel király elfoglalta a Morvavölgy néhány magyar határvárát Szent István nem sokat késlekedett és azokat még 1018 előtt visszavette. Keletről a besenyők ekkortájt támadtak Erdélyre. „Egy éjszaka valamely titkos sugallattól hirtelen felriasztva megparancsolta, hogy egy futár egy nap és egy éj alatt siessen az erdélyi Fehérvárra és tereljen minden földeken lakót a városok falaihoz oly gyorsan, amint lehet. Mert előre megmondta, hogy itt teremnek a keresztények ellenségei, vagyis a besenyők, akik akkor a magyarokat fenyegették, és fel fogják dúlni a földjeiket. Alig teljesítette a követ a király parancsát, itt is volt már a besenyők váratlan csapása: gyújtogatással és fosztogatással mindent elpusztítottak, de Isten kinyilatkoztatása révén a boldog férfi érdemeiért az emberi lelkek a falak menedékében megmenekültek” - írta a nagylegenda.

6. rész: Bizánccal szövetségben, a bolgárok elleni háborúra a bolgár és magyar uralkodóházat összekötő dinasztikus házasság felbomlásával került sor. Szent István azután, hogy a lengyelektől visszafoglalta a határvárakat részt vett a balkáni hadjárat utolsó szakaszában. A főváros bevételekor nem csatlakozott a hadizsákmányt ejtő, fosztogató bizánciakhoz, és ez a magatartás a kortársak szemében igen feltűnő volt. Ki emelt módon említik: megelégedett azzal, hogy a Szent György-templomból ereklyéket hozzon magával, amelyeket később Székesfehérvárott, az általa alapított bazilikában őriztek.

Szent István a királyi-törvényhozói, apostoli-egyházszervezői méltóság gyakorlása mellett ezekben a harcos években töprengett a kisebb fiához, Imre herceghez írt Intelmeken, és az igaz hit plántálása mellett ezzel a művel valóban kiérdemelte a doktori méltóságot. Bár a szöveget nem ő fogalmazta meg latin nyelven és a betűket nem ő rótta a pergamen lapokra, a tartalom tőle származik, az igazi szerzőséget joggal tulajdonítja neki a történelmi hagyomány. Az Intelmekben az atyai gyengédséget és szigort szeretet és felelősségérzet járja át vér szerinti leszármazottja valamint nemzete iránt.

Uralkodását két szakaszra lehet osztani, mert az ország- és egyházszervezés, a kényszerű háborúskodások után az új, keresztény királyság függetlensége birtokában bátran nyithatott Nyugat felé. Mindez 1018-1019 táján történt a Szentföld felé vezető zarándokutak hazai szakaszának megszervezésével. A nemzetközi kapcsolatok természetszerűen bővültek, ennek hatásaként új segítőtársak érkeztek.

Cluny apátja, Szent Odilo (996-I048) levelet intézett a magyar királyhoz: „Hogy lelkeden mennyire elárad az isteni vallás és az istentisztelet iránt való szeretet, szinte az egész világ hirdeti, leginkább pedig azok tesznek róla bőséges tanúbizonyságot, akik az Úr sírjától visszatérnek.” A zarándokok magyar földön a biztonságon túl a király bőkezű támogatására is számíthattak. „Vándor voltam és befogadtatok” - Szent István jól emlékezett a krisztusi parancsra. Az újabb munkatársak között 1020 után érkezett hazánkba Velencéből Szent Gellért, aki nem betűvetésre tanító mestere, hanem lelkiatyja volt Szent Imrének.

Erre a második korszakra több új egyházi alapítás esik. A sort a zalavári apátság nyitotta meg (1019). Esztergom a zarándokúttól távolabb feküdt, ezért a szent király nem habozott, és új központot szervezett. Székesfehérvár a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilikával „országlásának” központja, majd később temetkezési helye lett. Itt, e templomban állt a „regni sedes principalis”, az a márványtrónszék, ahonnan igazságot szolgáltatott. Az alapítás éve nem ismeretes, és az építkezés hosszabb ideig tartott.

A veszprémvölgyi monostor görög apácák otthona lett, ahol Szent Imre Bizáncból származó jegyese nevelkedett. (Két évszázaddal később Szent Erzsébet is kisgyermekként került külföldre!) Szent István elsőszülött fia nem Imre volt, hanem Ottó, és több, név szerint nem ismert, fiatalon elhunyt gyermekéről tudunk. Szent Imre, mint másodszülött először egyházi pályára készülhetett, az európai uralkodócsaládok szokása szerint erre bátran lehet következtetni, és csak bátyja halála után lett trónörökös. A Bizáncból hozott jegyes még gyermek volt, ugyanis apácák nevelésére szorult, s a vele kötött jegyesség politikai érdekeket szolgáló diplomáciai tett, dinasztikus házasság előkészülete, és nem tényleges házasság.

Előző részek: 

Török József - Szent István király élete 1-2.

Szent István király élete 3.

Szent István király élete 4. rész

Zarándoklat Gyulafehérvárra szept. 29-én

 Plébániai autobuszos zarándoklat Gyulafehérvárra szeptember 29-én a székesegyház búcsújára.

 Iratkozni a plébánián kell, az utazás díja 95 lej.

Krisztus világa 2024. szeptember - Szemle

A remény nyitánya – Az Isten ország építésének nagy eseményéhez közeledünk a harmadik évezred első jubileumi évéhez. A szentév a kegyelem különleges ideje, mely az üdvtörténet nagy évfordulóihoz kötődik, s a bűnbocsánat és a bűnökért járó ideigtartó büntetés elengedésének éve. A 2025-ös szentév mottója: A remény zarándokai. Az utóbbi évek és hónapok eseményei szinte kötelezik az egyházat arra, hogy tekintetét a reménység erényére szegezze, amely a többi isteni erénnyel együtt, mint a hit és a szeretet, a keresztény élet alapját képezi és mindenkit arra szólít, hogy legyen egy jobb világ felelős építője. Ezt fejezi ki a jubileum logója és teológiai jelentése. A zarándok útvonala nem egyéni, hanem dinamikus közösségi esemény, amely a kereszt felé, Krisztus felé irányul. 

A kereszt is dinamikus mozgásban van, az emberiség felé hajol, hogy elébe menjen és soha ne hagyja magára, hanem felkínálja számára a jelenlét bizonyosságát és a remény biztonságát. 

- A Szentlélek mátjáka kísérjen zarándok utunkon, hogy az evangéliumból és az Eucharisztiából merített erővel, közös imával, karitatív cselekedetekkel, Földünk megóvásával zarándokoljunk és az örök élet reményével dolgozzunk Isten országáért!

Örök evangélium – „ ... de harmadnapra föltámad” (Mk 9, 29–36) – Belon Gellért püspök elmélkedése. Jézus egész részletesen leírja előre szenvedésének mozzanatait. Különös, hogy a mi Urunk háromszor nyíltan és egyenesen, többször pedig oldalagosan megjövendölte szenvedését is, feltámadását is, de ennek lélegzetelállító valósága nem ért el a tudatuk széléig sem. Mintha csak bennünket ábrázolna az evangélium. Úgy látszik a színtér és a helyzet sohasem változik. Ma is sokat foglalkozunk az Úr Jézussal. De hányszor jut eszünkbe, hogy a halálban ne az elmúlást és a véget lássuk, hanem a feltámadásban bennünket diadalmasan elárasztó isteni élet kezdetét. Jól jegyezzük meg: Jézus nemcsak a szenvedésről beszélt, de beszélt a mindeneket befejező nagy valóságról, a feltámadásról is. (4. oldal)

Emlékezzünk... XIII. Márton Áron Emlékkonferencia – A Márton Áron-i gazdag örökség gondozása és annak kamatoztatása iránti felelősségérzet hoz össze bennünket évente. A talentumokról szóló evangéliumi szakasz (Mt 25,14–30) és a Márton Áron-i örökség fényében, az Úr elé állva létemről fognak kérdezni: megéltem-e azt, aki lennem kellett. Megkaptam Istentől azokat a lehetőségeket, amelyeket valóra kell váltanom. Megtettem? – kezdte beszédét P. Urbán Erik ferences tartományfőnök. Áron püspök a rábízott talentumokat kamatoztatva felkiáltójellé lett számunkra, hogy fogadjuk el a személy szerint Istentől nekünk ajándékba adott, kamatoztatásra adott hivatást és küldetést, amely felfedi Istenünk szívét és bevezet barátságába. Ő pedig elvezet önmagunkhoz, hogy a lényünk legmélyén felfedezzük a Végtelent, Istent, akit tetteinkben és szavainkban adni akarunk. Így megújulva tudjuk járni az élet útját, mint Szent Ferenc és Áron püspök. (5-6. oldal)

A római szentmisekánon szentjei (5. rész) – Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya folytatja a római szentmisekánon vértanúinak bemutatását. Az átváltoztatás/Úrfelmutatás után szerepel a szentek második névsora. A névsor kétszer hét nevet hoz: hét vértanú férfit és hét vértanú nőt. A második névsor szerkesztője Nagy Szent Gergely pápa, aki a névsor elé helyezi Keresztelő Szent Jánost. Vegyük sorra: Keresztelő Szent János az utolsó ószövetségi próféta, a hét szent vértanú férfi: István első diakónus, Mátyás apostol, Barnabás apostol tanítvány, Ignác püspök, Sándor pápa, Marcellin pap, Péter exorcista.

A fekete övet reverendára cserélte – Dominik Chemielewski szalézi atya vallomása, aki a Lengyel Harcművészeti Szövetség karate igazgatója volt és arra tanította a fiatalokat, hogyan lehet megölni egy embert ötvenféle módon, egyetlen ütéssel. Megtérése után Krisztusnak és Máriának szentelte életét. Ő alapította a Szűz Mária Harcosai közösséget, amelyik minden hónap első szombatján férfiak ezreit hívja közös rózsafüzér imára. Vallomását a mai fiataloknak ajánlom. (10-11)

Veni Sancte Spiritus – Az iskolai évek alatt is a Szentlélek jelenléte elengedhetetlen. Kapjon helyet a Szentlélek hívása a családon belül is, mind tudatosan kérjük a bölcsesség Lelkét, hogy legyen jelen

Könyvek és képek közt – Sárközi Sándor piarista atya esszéje: „Jól esik, hogy a szobámban könyvek közt élhetek. Válogatott könyvek erőterében élni. Az üres helyeken néhány kép.” Rövid és tömör, a címben szerelő két témáról szól, erősen tükrözi írója véleményét, nézőpontját, lelki-szellemi világát, melyet így zár: „Párezer könyv és néhány fénykép erőterében. Egyéniségek közt... Belőlük élek. Magamra is figyelve, de valami másért. Jó ez így!” Sándor atya, köszönjük szolgálatodat. (12-13)

Ég és Föld között Istennel – Bakó M. Hajnalka kvíze – Mária neve. Bemutatás 5 részben és 5 kérdéssel.

Derűs oldal – Ül egy rendőr a pizzériában, és kér egy pizzát. - Négyfelé, vagy nyolcfelé vágjam? - kérdi a pizzás. - Azt hiszem, elég lesz négyre, nyolc szeletet már biztos nem tudnék megenni. Keresztrejvényben egy kedves Mária-ének szövegrésze található. A július-augusztusi megfejtés, a megfejtők és a nyertes neve. A hátsó borítón: Reményik Sándor:Templom és iskola című verse.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Ajándék az olvasónak a július-augusztusi összevont lap:

krisztus-vilaga_07–08_2024.pdf

24.B vasárnap - A boldogság forrása

Szeptember 15-én Egyházunk a Fájdalmas Szűzanyára emlékezik. Mivel szeptember 15. vasárnapra esett, ezért a szentmisét vasárnapról vesszük. 2006. szept. 17-én, az évközi 24. vasárnap kiemelkedő történelmi pillanat volt, amikor Őszentsége XVI. Benedek pápa megbízásából Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom–Budapesti érsek boldoggá avatta Salkaházi Sára szociális testvért a budapesti Szent István Bazilikában.

Sára testvér élete tükrözte mindazt, amit a mai szentírási olvasmányokban olvastunk a szeretetről és a boldogságról. Boldog élet csakis a Krisztust követő szeretet-közösségből táplálkozik.

Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy Krisztus iránti szeretettel végeztük-e munkánkat, tanulásunkat az elmúlt héten? Bánjuk meg mulasztásainkat és kérjük a Szentlelket, hogy adjon bátorságot és erőt az Istennek tetsző életre.

**

A hívatásról szóló tudósítások a Biblia legszebb részei. Izajás meghívását a jeruzsálemi templomban kapta látomás formájában. Ekkor ébred tudatára, hogy a szent Isten szolgálatába álló embernek tisztának kell lennie minden bűntől. Isten meg is tisztította. Az Úr kérdésére: „Kit küldjek el?” - nagylelkűen válaszol: „Itt vagyok, engem küldj el!” A próféta sorsa kudarc - akit az Úr igéje miatt honfitársai és a megszálló hatalom egyaránt üldöz -, de ő bizalmát az Úrba veti, s tőle vár segítséget. Izajás különös éneket zeng az Úr tökéletes szolgájáról, aki az igaz hitet prédikálja, szenved, hogy kiengesztelje népének a vétkeit és így dicsőíti meg az Istent.

1. Aki prófétai feladatot kapott, annak türelemmel kell viselnie a küldetéssel járó szenvedést (Iz 50, 5-9a). Izajás vállalja az áldozatot, akár az Úr Szenvedő Szolgája, mert tudja, hogy a végső győzelem az övé lesz. A keresztény ráismer Izajás jövendölésében Jézus szenvedésére és megváltó halálának titokszerű meghirdetésére, mert ő Isten igaz szolgája. Szeretetből viseli el az igazságtalan ütlegeket, és keresztje viselésével az erőszaknélküliség láncreakcióját indítja el, hogy az odaadó vagy halálra menő szeretettel az emberi szív megtisztuljon a gyűlölettől. 

Isten szolgáinak útját választotta Salkaházi Sára szociális testvér is. Ki is volt ő valójában, akinek a Duna–parton emléktábla őrzi a nevét? Ki volt ő, aki bátor volt a vértanúságig? Akinek – mint a világ igaza – fát ültettek a zsidók Jeruzsálemben?

A boldoggá avatáskor fontosabb életrajzi adatait olvastuk. 1899. május 11-én született Kassán. Iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. Tanítónőként kezdte munkáját, volt könyvkötő és újságíró is. 1926-ban látott napvilágot első novellás kötete Fekete furulya címen. 1927-ben ismerkedett meg a Kassán letelepedő Szociális Testvérekkel. 1928-ban elvégezte az általuk szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, lélekben egyre közelebb kerülve a Társaság szelleméhez. 1929-ben elfogadták jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén tette le Szegváron. Lelkének örvendezését fejezte ki jelmondata, amely egyetlen szó: „Alleluja!” azaz „Dicsérjétek az Urat!” Fogadalmasként dolgozott Kassán, ahol a Karitász-irodát vezette, közben lapot szerkesztett. Előadó körutakat tartott, hittant tanított. Népjóléti előadó volt Komáromban, Técsőn és Rahón, tanított a Szociális Képzőben. Tevékenykedett a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségében.

1937-ben Budapestre költözött, ahol új beosztásában – a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetőjeként – működött. Három év alatt öt új otthont alapított, közel háromszáz férőhellyel. Elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését, és ezzel egy időben vezette a Bokréta utca 3. szám alatti leányotthont.

1940 pünkösdjén letehette örökfogadalmát. Istennek való elmélyült önátadását jelzi új jelmondata: „Alleluja! Ecce ego, mitte me!" (Alleluja! Íme itt vagyok, engem küldj!) Ez a gondolat Izajás prófétától származik. Sára testvér ezzel fejezte ki, hogy az Istennek való teljes önátadás útjára lépett. Lelkében egész életét és halálát felajánlotta Istennek.

Ezt az önfelajánlást 1943. őszén kifele is megtette két elöljárója jelenlétében. Ebből az önfelajánlásból idézünk néhány gondolatot: „…én ma … hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát!... Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek, különösen az öregek, betegek és gyengék életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket, és kíméld meg őket a megkínoztatástól, fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől... Ó édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes velejáró gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedésekkel együtt.” A felajánlás ténye akkor titokban maradt.

2. Minden életfelajánlás Jézus személyéből árad. (Mk 8,27-35) Márk evangélista Jézus csodáin keresztül rámutat, hogy ő a Messiás. A Messiás-titokról szóló részt pedig Péter vallomásával zárja le, és bevezet az Emberfia titkáról, szenvedéséről szóló második részbe.

Jézus saját személye körül keletkezett sejtéseket „útközben” akarja tisztázni. Először azt kérdezi meg apostolaitól: „Kinek tartanak engem az emberek?”  A tanítványok ismerik kortársaik véleményét. Válaszukból az derül ki, hogy őt a messiás-előfutárnak tartják. Erre jön a második kérdés: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter meglátja mesterében a beteljesítőt, a Messiást. Jézus jóváhagyja, s rögtön szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról kezd beszélni, amit Péter nem ért. Jézus elutasítja az emberi szemléletet, és kiemeli azt, hogy útja szenvedéssel lesz tele, s aki hisz személyében, annak követnie kell őt. Követése kereszthordozást, sőt életáldozatot is kíván. Mégis vigasztaló az örökélet szempontjából, hogy aki elveszíti életét Jézusért és az evangéliumért, megmenti azt.

Sára testvér életét belső és külső megpróbáltatások kísérték. De ezekben a Szentlélek világossága és ereje működött, ami mindig mélyebb lelki önátadásra késztette. Egyik naplófeljegyzésében a következőket találjuk: „Keresztül kell gázolnom önmagamon, keresztül kell lépnem önmagamon, meg kell ragadnom önmagamat, hogy önmagamat lerázva, megsemmisítve ráismerjek önmagamra, ráeszméljek énemre”. Ezzel az erős elszántsággal, hittel szokott le például a dohányzásról, amely őt a világhoz és előző életéhez kötötte.

3. Az igaz hit, Istennek az elfogadása, az előtte való hódolat és engedelmesség kifejezése. (Jak 2, 14-18) A Jézusba vetett hitet csak a tettek tükrözik a hétköznapok hűséges megélésében – figyelmeztet Jakab apostol.

Sára testvér fogadalmas életének nagyobb része a nemzetiszocializmus idejére esett. XI. Pius pápa 1937-ben kiadta a két szélsőséges rendszert – a nemzetiszocializmust és a bolsevizmust – elítélő enciklikáit. A Katolikus Egyház, s benne a Szociális Testvérek Társasága sem nézte tétlenül, hogy embereket származásuk, vallásuk vagy társadalmi hovatartozásuk miatt megkülönböztettek. Harcolt a korszellem ellen, védte az üldözöttek jogait és életét. Ebbe a munkába kapcsolódott be Sára testvér 1940-ben. A Nunciatúra és a testvérek segítségével keresztleveleket osztogatott, üldözötteket rejtegetett. A Szociális testvérek több mint ezer embert mentettek meg, Sára testvér egymaga száz ember életét mentette meg.

A háborús körülmények közt ülték meg karácsony ünnepét. 1944. december 27-én a nyilasok körül zárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely akkor Sára testvér vezetése alatt működött. Zsidók után kutattak. Az igazoltatás végén hat személyt magukkal hurcoltak, köztük volt Salkaházi Sára is. Egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat – mezítelenre vetkőztetve – a Dunába lőtték. A kivégzés előtti percekben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdelt és égre emelt tekintettel keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását – vértanúsága betejesedésével.

Salkaházi Sára testvér életpéldája figyelmünket korunk eseményeire irányítja. Ma is vannak ártalmas eszmerendszerek, az emberi jogok ma sem érvényesülnek maradéktalanul. Szűkebb és tágabb világunkból hiányzik az önfeláldozó szeretet. Nincs béke az egyének szívében, a családok életében, és a különböző társadalmi rétegek között is egyre mélyülő szakadékok húzódnak. Napjaink Kelet-Európájában a háború szörnyűsége tombol, míg nyugatot a terrorizmus tartja félelemben. Ilyen körülmények között kevés az igazán boldog ember.

A vasárnapi olvasmányokból és Salkaházi Boldog Sára testvér életéből tanuljuk meg, csak egy igazi boldogság van a világon – a Krisztusban gyökerező szeretet-közösség. Kérjük Sára testvér égi közbenjárását, hogy Krisztusnak átadva magunkat, építeni tudjuk az emberiség boldogulását. És segítsen, hogy saját szívünk békétlenségét le tudjuk győzni, és szembe tudjunk szállni mindenféle igazságtalansággal. Így a Krisztussal végzett szolgálatunk által boldogok leszünk már itt a földön, és jutalmul megkapjuk az örök életet. Ámen.

Hirdetés: 2024. szeptember 15.

1. Családos szentmise ma 16 órakor a Millenniumi templomban.

2. Hétfőn az iskolai hittanárokkal tartunk értekezletet a plébánián 17 órakor.

3. Keresztelői felkészítőt pénteken 18 órakor tartjuk a felső hittanteremben.

4. A plébániai hitoktatást szeptember 24-én, keddi nap kezdjük.

5. A Szociális Testvérek  Társasága szeptember 21-én, szombaton du. 3 órától, nyílt napot tart  a Segítő Mária Kollégium dísztermében. A csíkszeredai testvérközösség 30 éve van jelen és szolgál. Rövid előadásokra, műhelyekre, szentségimádásra és 18 órakor szentmisét mutat be Nm. Tamás József püspök atya, igét hirdet Bátor Botond pálos atya.

6. Szeptember 28-án, szombaton 21-23 óráig vezetett szentségimádást tartunk a millennium templomban.

7. Autóbuszos zarándoklatot szervezünk Gyulafehérvárra, szeptember 29-én a székesegyház búcsújára. Jelentkezni a plébánián kell, az utazási díj 95 lej.

8. Krisztus világa szeptemberi száma kapható. A tartalomból: A remény nyitánya – Karácsony napján kezdődik a 2025-ös szentév. Erről bővebben a vezércikkben. * Örök evangélium – de harmadnapra föltámad. * Emlékezzünk – a Márton Áron-i gazdag örökségről… * A római kánon átváltoztatás után szereplő szentek – ismerteti Jakubinyi érsek atya. * A fekete övet reverendára cserélte – Dominik atya vallomása. * Veni Sancte Spiritus – a közösségi imaalkalmakon kívül is kérjük – Jöjj, Szentlélek Úristen! * Könyvek és képek között – Sárközi Sándor piarista atya esszéje. * Mária neve – kvíz. * Derűs oldal – iskoláról, zsidóról, papról, sofőrről, irodavezetőről, rendőrről viccek. * Keresztrejtvény * Vers Reményik Sándortól. A lap ára 3,50 Ron. Kapható a sekrestyében és a ministránsoknál. 

 

Szent Kereszt felmagasztalása

Csílszereda, 2024. szept. 14-én búcsú: szentmise 11 és 19 órakor.

Szent Kereszt ünnepére megboldogult dr. Nagy József teológiai tanár (Xaxi páter) gondolatait hozom: „Hitünk szerint Krisztus a kereszten már előre megváltott minden fájdalmat, minden bűnt, s ezért fájdalmas arcát szemlélve, az Ő önkiüresítő szeretetével táplálkozva elkezdődhet bennünk és közöttünk az új, szentháromságos élet kibontakozása.”

„Krisztus a kereszten valósította meg legmélyebben eggyé válását az emberiséggel. A kereszten magasba emelve, – ami halál, feltámadás és az Atyához való visszatérés is egyszerre –, mindenkit magához vonz és egyesít.”

„Jézus a kereszten bemutatta a szeretet módját és mértékét. Kizárólag a szentháromságos szeretetét, mert ő csak ezt a szeretetet tudja élni. Megtapasztalta a megsemmisülést. Átélte a teljes önkiüresedést, egészen addig, hogy az Atyától való elhagyatottságot is átélte, amit az ’Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?’ (Mk 15,34) kiáltásban juttatott kifejezésre. Ebben a kiáltásban nemcsak Jézus, hanem a Szentháromság maga van jelen és tárul fel. Kiáltásával a kereszten Jézus érthetővé teszi számunkra az isteni agapé szentháromságos misztériumát.”
„A közösségi szellem mindenekelőtt azt jelenti, hogy szívünk pillantását a bennünk lakó Szentháromság misztériumára szegezzük, akinek fényét fel kell ismernünk a mellettünk élő testvérek arcán is.”
„Az Istenhez való eljutás érdekében a testvértől való meneküléstől ismét a testérhez jutunk, hogy vele együtt haladjunk Isten felé, sőt, hogy meg is találjuk Istent a kölcsönös szeretetből származó egységben.”

„Krisztus a kereszten magasba emelve, ami halál, feltámadás és az Atyához való visszatérés is egyszerre, mindenkit magához vonz és egyesít” minket is megvigasztal...

Szent István király élete 4. rész

 

Török József- Szent István király élete 4. rész - Géza nagyfejedelem halála 997-ben alkalmas pillanatnak mutatkozott azok számára, akik a mélyreható átalakulás szükségességét nem látták be, a kereszténységet pedig nem, vagy csak látszatra fogadták el, és a hatalmat igyekeztek magukhoz ragadni. Szent István Nyitrából Esztergomba sietett, hogy hívei élére álljon. Ekkor lett hivatalosan nagyfejedelem, s mint ilyen indult hadba a trónutódlásból kirekesztett Koppány és a pogányságot visszakívánó támogatói ellen. A hadi vállalkozáshoz Szent Márton segítségét kérte és győzelem esetén Koppány somogyi birtokait a fiatal, 996-ban alapított Szent Márton-monostornak (Pannonhalma) ígérte. A veszprémi várat ostromló sereggel Veszprém és Várpalota között ütközött meg, fényes győzelmet aratott. Szent Istvánnak még két esetben kellett rendkívüli határozottsággal fellépnie. Anyai nagybátyja Gyulafehérvár, Ajtony pedig Marosvár központtal olyan tartományuraságot épített ki, ami a létérdeket szolgáló központosítási törekvésekkel szöges ellentétben volt. Ezért 1003-ban hadba kellett vonulnia Gyula ellen, de vérontásra nem került sor, mert Gyula és két fia meghódolt Szent István előtt. Ajtony nem követte példájukat, hanem fegyveresen ellenállt, és 1008-ban csatában lelte halálát. De ennek, a tájnak még két évtizedre volt szüksége, hogy a kereszténységet véglegesen befogadhassa. Feltűnő az, hogy Szent István a korabeli jogszokással ellentétben Ajtony családjának megkegyelmezett, sőt annak birtokait részben vagy egészben meghagyta.

Első szent királyunk, e három, erőteljes fellépés évtizede alatt jelentős mértékben haladt előre a nagyfejedelemségnek keresztény királysággá történő átalakításában, valamint az egyházi szervezet kiépítésében. Ebben a munkában Asztrik (szerzetesi nevén Anasztáz) volt nagy segítségére. Asztrik, amikor Szent Adalbert tovább ment a poroszokhoz, a lengyelországi Meseritz apátja lett. Innen a franciaországi Dijonba került. Akkor értesítenek róla ismét a források, amikor kevéssel 1000 karácsonya előtt II. Szilveszter pápától koronát és zászlós lándzsát, felségjelvényeket hozott Magyarországra. A koronázást Domonkos, a magyarok első érseke végezhette Esztergomban 1000 karácsonyán vagy az új évezred első napján. Azzal, hogy Szent István kérését a pápa teljesítette és neki felségjelvényeket küldött, az egész keresztény Nyugat tudomására hozta: az új állam és uralkodója szuverenitását mint Péter utóda és a lelki hatalom letéteményese elismeri, jóváhagyja.

A koronázást az egyházi szervezet kiépítése követte. A következő év, 1001 húsvétján II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár Ravennában tartózkodott. Ide érkezett Asztrik Szent István írásba foglalt kérésével. A magyar érsekség felállítását a pápa jóváhagyta és a kérelmező Szent Istvánt „apostoli hatalomban” részesítette. Lehetséges, hogy a veszprémi püspökség már az esztergomi érsekség felállítása előtt is létezett, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a veszprémi vár eleinte csak térítőpüspöki központ volt, nem pedig egy szabályszerűen megszervezett egyházmegye szíve. Az első esztergomi érsek Domonkos lett, a székesegyház patrónusa pedig a nemrég vértanúságot szenvedett Szent Adalbert. A következő évben Szent István a Szent Márton-monostort megerősítette kiváltságaiban és valószínűleg még ez évben került sor a kalocsai egyházmegye szervezésére, ahová a koronát hozó Asztrik Anasztáz került. Veszprém, Győr, Pécs és Eger következett a püspökségek sorában l 009-ig bezáróan. Azo pápai legátus 1009-ben érkezett hazánkba és az egyházszervezés új lendületet kapott, mert ekkor alapíthatták az erdélyi egyházmegyét. Ezzel együtt hét, központtal ellátott, templomokat építő, a térítés munkáját folytató egyházmegyéje volt az országnak.

folytatjuk -

 

Előző részek: 

Török József - Szent István király élete 1-2.

Szent István király élete 3.