A rózsafüzér eredete. A rózsafüzér eredetét csak röviden tekintsük át. Tulajdonképpen négy
alap forrása van: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imafüzérek.
Ezekből alakult ki a 15. században a ma ismert rózsafüzér. A 13. században a
szerzetesek (bencések, ferencesek, domonkosok, pálosok stb) kórusban imádkozták
a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. A budaszentlőrinci pálosokról
tudjuk, hogy a nap 24 órájában beosztva imádkozták a zsoltárokat. Azok a
testvérek, akik nem tudtak olvasni, ugyanakkor 150 Miatyánkot mondtak a
zsoltárok helyett. Egy jelenés formájában Szent Domonkos kapta az üzenetet,
hogy az Üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a Miatyánk helyett. Ezért a
domonkosokkal van összekapcsolva a rózsafüzér eredete és terjesztése.
Az első
Rózsafüzér Társaságot 1468-ban Alanus de Rupe domonkos szerzetes alapította a
franciaországi Douaiban. Példáját mások is követték és ez hozzájárult az
ájtatosság gyors elterjedéséhez. Az Üdvözlégy második része (Asszonyunk, Szűz
Mária...) V. Szent Piusz pápa szorgalmazására lett része az imának. Hivatalosan
jóváhagyta a rózsafüzért (1568), és ő vezette be az ünnepet „Győzedelmes
Nagyasszonynak” tiszteletére az 1571. október 7-én lepántói győzelemre utalva.
Utóda, XIII. Gergely pápa 1573-ban az ünnep nevét megváltoztatta a „Rózsafüzér
Királynője” címére. A dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az 5 tizedet
megelőző 3 Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban, a tridenti zsinat után,
a 16. században került hozzá. A rózsafüzér titkainak számát is lecsökkentették
15-re, vagyis minden tizednek egyetlen titka van. II. János Pál pápa 2002-ben a világosság rózsafüzér öt
titkával bővítette.
Október 7-én Rózsafüzér Királynőjének ünnepét, október 8-án
Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpatrónája ünnepét üljük. E
napokon a keresztény magyarok hálát adnak Istennek a tőle kapott történelmi
küldetésért, s azért, hogy Szűz Máriában égi oltalmazót kaptunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése