Róma főrabbija keresztény lett

Israel Zoller 1881-ben galiciai zsidó családban született, ötödik gyermekként. Legjobb barátja révén találkozik a feszülettel. A gyermek gondolkodott és Izajás könyvében szereplő Isten Szolgájáról olvasott. Közben kereste az összefüggést a keresztre feszített Jézussal: Ez a Keresztrefeszített csakugyan Isten szolgája? A 12 éves fiú tanul és tanít. Titokban olvassa az Újszövetségi szentírást, melyben megérezte a szeretet evangéliumát. Halott édesanyja mellett meggyújtotta a „tiszteletadás fényét, a lángkoronát” és a hatodik boldogságot ismételgette: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” (Mt 5,8). Bécsben és Firenzében tanul. Filozófiából doktorál. Elvégzi a rabbiképzőt, ahol teljes szívvel az Istent kereste. 1911-ben Triestben rabbi-helyettes. Megnősül, születik egy kislányuk. 1917-ben felesége meghalt. „Hiába igyekeztem nyugtalanságomat intenzív tudományos munkába fojtani… Hirtelen elkezdtem Jézus nevét ismételni… Egész lelkem kiáltotta: Krisztus, ments meg! Nyugtalan maradtam addig, amíg meg nem láttam Őt, mint egy hatalmas képet kereten kívül, a szoba sötét sarkában. Tökéletes lelki békét éreztem. Az Ószövetségi Szentírás birodalmának végső határához érkeztem. Ezt mondtam magamnak: nem volt-e Jézus népem fia? Nem volt-e lelkének lelke?” Zoller rabbi ezt később írta le.

1920-ban Trieszt főrabbijává nevezik ki. Újra nősül. 1933-ban felveszi az olasz állampolgárságot és családi nevét Zolli-ra változtatta. A növekvő zsidóellenesség miatt megfosztják olasz állampolgárságától és az egyetemi katedrától. 1940-ben Róma főrabbija és a rabbiképző rektora. 1943. szeptember 8-án a német csapatok elárasztották Rómát és megkezdődött a kilenc hónapig tartó könyörtelen megszállás. Zolli főrabbi családját keresztény jó barátaihoz menekítette. Ő visszatért állomáshelyére. A Gestapo elől a külvárosban rejtőzködik. Rómában a deportáltak száma 291000. Több ezer zsidó a Vatikánba menekült. Egy héttel Róma megszállása után a németek megsarcolták a zsidókat. Egy nap alatt 50 kg aranyat követeltek. Éjjel, lopva, barátja hozta a hírt, hogy csupán 35 kg aranyat sikerült összegyűjteni. „Lenne szíves a Vatikánba menni, mondta a küldönc – és kölcsönért folyamodni. - Azonnal induljunk! – válaszolt a főrabbi, úgyis vagyok öltözve, mint egy koldus!” A Vatikánt a Gestapo őrizte, de a főrabbi karbantartó mérnökként ellenőrző munkára jelentkezett a Szent Anna kapunál. A főrabbi eljutott az államtitkárságig, s ott a kincstárnok és egy prelátus fogadta. – Az Újszövetség nem hagyhatja cserben az Ószövetséget, mondta. – „Kérem segítsenek! Biztosítékként csak magamat ajánlhatom, de mivel szegény vagyok, a világ zsidósága fizeti adósságomat.”

A kincstárnok rövid időre eltűnt, felkereste XII. Piusz pápát (azt a pápát, aki a zsidókat mentette, és akit KGB-s zsidók támadnak). A pápa azonnal segített. A kincstárnok rövid várakozás után a szükséges arany mennyiséget összekészítve átadta a főrabbinak. Róma főrabbija egy papírkára ezt írta: átvettem 15 kg aranyat a zsidóság nevében és aláírta. Búcsúzáskor ennyit mondott a főrabbi: „Kérem, köszönje meg nevemben Őszentségének”. A főrabbi élte az üldözöttek életét: éhezett és fázott, magára hagyott volt és elfeledett. A megszállás utolsó hónapjait egy szegény keresztény családnál töltötte. 1944. június 4-én az amerikaiak bevonultak Rómába. Egyben a főrabbit visszahelyezték székébe és tisztségébe. A kiengesztelődés ünnepét Zolli főrabbi vezette két segédjével. Az imádság és ének közben valami ködféle vette körül. Aznap este a főrabbi hazament, amikor belépett, felesége így szólt: Ma, amikor a Torah előtt állt, láttam maga mellett Jézus Krisztust. Fehér volt. A kezét a fejére tette, és megáldotta magát. Ebben a pillanatban lányuk, Miriam is vallott… Zolli főrabbi néhány napig gondolkodott, aztán döntött: a zsinagógában már nincs helyem. Telefonon időpontot kért egy paptól és így szólt hozzá: Tanítson. Szeretnék megkeresztelkedni. 1945. február 13-án keresztelték meg feleségével együtt. Miriamot pedig a rákövetkező évben. Az Izrael nevet Eugenio-ra változtatta, XII. Piusz iránti tiszteletből. Másnap a házastársak áldoztak és néhány nap múlva a Gergely Egyetemen bérmálkoztak. 1946. október 3-án felvette a ferences harmadrendet. Élete utolsó tíz évében tanított és tanúságot tett Jézus Krisztusról. 1956. március 2-án halt meg. Sírján ez a felírat olvasható: az Úrnak halunk meg, az Úré vagyunk. 

 

 

 

Só és világosság - 5.A. év

A három királykisasszony meséjében egyszer a királynak az a fura gondolata támadt, hogy sorra megkérdezi lányait, ki hogy szereti őt. A legnagyobbik ezt mondta: „Én úgy szeretlek, mint a galamb a tisztabuzát.” A középső meg ezt mondta: „Én úgy szeretlek, mint a nyári szellőt.” Végül a harmadikat is megkérdezte, és ő azt találta mondani: „Én úgy szeretlek, mint a sót.” Ezért a feleletért szörnyen megharagudott az öreg király, és mindenéből kitagadta, sőt elkergette a kisebbik leányát. A mese végén a sok sótlan étel után az öreg király megbánta tévedését, és elismerte, hogy a só ízessé és élvezhetővé teszi az étkeket. 

A sóhoz hasonlóan minden ember életét megízesítik az irgalmasság tettei. Erről Izajás próféta beszél. (Iz 58,7-10) Felszólítja a zsidókat, hogy gyakololjanak irgalmasságot, és akkor érezni fogják Isten hatékony segítségét. Amikor az  alázat egyesít minden embert, akkor Isten dicsőséges jelenléte megtapasztalható lesz közöttük: „felragyog a sötétben világosságod, és sötétséged déli verőfényre változik” Ezek a legnagyobb boldogság szimbólumai, és összefüggésben vannak az egyiptomi szabadulás után a zsidókat vezető tűzoszloppal, mely Isten oltalmának jele volt. Az irgalmasságuk következménye lesz, hogy megdicsőül bennük az Isten, és az Úr dicsősége egybegyűjti a népet. 

János evangéliuma prológusában írja: „Az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be” (Jn 1,14).  Pál apostol vallja: „Általa van nektek életetek Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett” (1Kor 1,30).                                                    

Jézus megbízása nyomán az Egyháznak kell Isten bölcsességét a világba eljuttatnia, s azzal a világot mintegy megsóznia. (Mt 5,13-16) Nagyon alkalmas Jézus hasonlata: ti vagytok a föld sója. A földi értékeket nem helyettesíteni akarja égiekkel, hanem átalakítani, felemelni, mint a só sem étel, hanem átjárja és megízesíti az egészet. Házasság, barátság, tudomány, technika stb. azzal kapja meg Istentől akart teljességét, ha az ember általuk is természetfölötti célja felé igyekszik. Az Egyház világosság is kell, hogy legyen. Ne rejtse hitét véka alá, akkor sem, ha gúnyolják miatta, ha kevés követőre talál. Házas életeddel, teplombajárásoddal, mindennapi életeddel vállald a hegyen épült város szerepét, hogy ezt látva az emberek dicsőítsék a mennyei Atyát. Mindezt feltűnés nélkül, észrevétlenül, el nem sózva a dolgot. Pál igehirdetését csodák, jövendölések, prófétálások kísérték. (1Kor 2,1-5) Szavain  szinte érezhették a Lélek melegét és erejét, és ez volt hatással a korintusiakra. Az igazi, üdvözítő hit az, amikor az ember az Istentől kapott kegyelemmel magáévá tudja tenni a kinyilatkoztatott igazságokat. Nem csupán értelmi elfogadást, hanem személyes állásfoglalást akar az Isten.

 

„Én a világ világossága vagyok, mondja a mi Urunk.” Jn 8,12.

 

Hirdetés: 2023. február 5.

1. Elsővasárnapi szentségimádás ¼ 2-től fél 6-ig.

2. A plébániai hitoktatásra várjuk a diákokat kedden, csütörtökön és pénteken a program szerint.

Pénteken keresztelői felkészítő 17 órától.

3. Február 11-én, szombaton Lourdes-i Boldogasszony, a Betegek világnapja. Az esti szentmisén a járóbetegeknek és idős híveinknek kiszolgáltatjuk a betegek szentségét, ha kérik és felkészülnek. Du. 5 órától gyóntatás a Millenniumi templomban.

4. Szombaton ministránsképző 10 órától.

5. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtót. Krisztus világa januári számából: Az időből az örökkévalóságba - Szent Ágoston tanítása alapján az időről és az örökkévalóságról. Isten üdvtervében minden ember négy szakaszban éli meg életét, melynek kiteljesítését a Szentlélek segíti, hogy Krisztus által megnyíljék előttünk az Atyához vezető út (vö. Ef 2,18). Amíg időnk van szeressünk, és tegyünk jót. Ettől lesz boldog az életünk és az esztendőnk. A keresztút mellékszereplői – IV. állomás: Jézus édesanyjával találkozik.

Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya írása. Egyedül Szent János említi evangéliumában, hogy a kereszt alatt a szent asszonyok között ott állt anyja, Mária is ( Jn 19,25), de arról nem szólnak, hogy a keresztút alatt találkoztak-e vagy legalább látták-e egymást? A 4. állomásnak a szent hagyományban van az alapja, amit apokrifek is alátámasztanak. Ezt mutatja be érsek atyánk. Éhségek és angyalok – Sárközi Sándor piarista atya életében itt-ott megmutatkozó karácsonyi ‘angyaljelenésekről’, a test és a lélek éhségéről. Boldog Scheffler János a Jilava-börtönben meghalt szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó életútja. Továbbá a  Remete szentekről. A magyar nemzet remetéi – Szent Váctól Boldog Özsébig. Derűs oldal – A Házasság Hete napjaiban, Kohn házasságközvetítő boldogan meséli a kávéházban: - Ma boldoggá tettem öt embert! – Hogyhogy? – Összehoztam két párt! – Igen-igen, de két pár, az csak négy! – Mit gondolsz, én nem kerestem?

6. Híveink az adójuknak 3,5%-ával segíthetik plébániánkat az Egyházközségi Apostol hetilap, valamint a Krisztus világa havilap kiadásában. Az űrlapok kaphatók a sekrestyében és oda is várjuk vissza. 

7. Február 7-én, kedden este 20:15 órakor a csíksomlyói kegytemplomban Orgonakoncertet ad, dr. Szabó Balázs művész Budapestről.

 

Maroskeresztúri katolikus templom 35 éves

  A Szentlélek működésére egyik tapasztalatomat szeretném megosztani: 1987-ben a faluromboló Ceausescu időben, Maroskeresztúron templom építkezésbe kezdtünk, amihez 5 évi várakoztatás után sem járult hozzá az állam. Kétheti munka után állt a 27x9 m alapú templom 7 m magas fala, amire a betonkoszorút öntöttük, hogy a tetőszerkezetet feltehessük. 

Szombati nap volt, amikor - a szakállas kolléga, Nicolae Medrea pópa feljelentésére az állami hatóság öt intézményétől kiszálltak, bilincseltek, büntettek, stb. 

Különös módon közösségünkben a Szentlélek működését ekkor tapasztaltam meg. 

Brassai András nyugdíjas bácsira rászóltak, hogy hagyja abba a betonkavarást. Ő így válaszolt: 

- Engem ide állítottak, nekem ez a feladatom és dolgozom. 

Ekkor egy fiatal embertől, Ambrus Attilától azt kérdezték: 

- Mit keres itt? 

- Erre így felelt: Szabad szombatos vagyok, eljöttem dolgozni. Hova menjek, tekeregni, részegeskedni? 

- A falunak nincs kultúrotthona és itt építik a babona házát - mondta az egyik hivatalnok. 

Dobai István tanácsos azt felelte: 

- Kezdjék el építeni és oda is elmegyünk segíteni. 

Majd panaszosan jelentette ki egyik elvtárs: - Itt annyi fa és fűrész árú van, és a Csittszentiván-i kollektív istállóit nincs amivel befedjék. 

– A gondnokom, Székely István megfelelt: - Ha van pénzük, ahol mi vásároltuk, ott ők is megvehetik. 

A kérdésekre és a számon kérésre híveim oly bölcsen válaszoltak, hogy maguk a küldöttek sem tudtak tovább kérdezősködni. Ekkor arra kértek, hogy állítsam le a munkát.

 Szóltam a híveimnek és mind mögém álltak. Látták az elvtársak, higy mi egyetértve cselekszünk, szelídebbek lettek. Őröket állítottak, hogy figyeljék, dolgozuink-e tovább.

Mi bitumenes szallaggal beborítottuk a templom falai felett a betonkoszorút. Imádkoztunk és vártuk a fejleményeket.

1987. december 25-én az építést jóváhagyta az Államtanács.

1988. január 13-án a Vallásügyi Államtitkárság hagyta jóvá.

1988. február 2-án a Maros Megyei Urbanisztikai Hivatal kiállította a templom építési engedélyét.

És elkészülte a templom!

Hány hasonló esetről tudnánk beszámolni, mi papok és hívek, amikor megtapasztaltuk a Szentlélek működését. (Hogy Szentlélekkel elteljünk, ezért van szükségünk a bérmálásra.) Ezért kell Jézusban bízni, mert adatik abban az órában! 

 

Bővebben:

35 éves a Maroskeresztúri templomépítés engedélye

 

35 éves a Maroskeresztúri templomépítés engedélye

 Ne, kit látnak szemeim? Isten hozott mi hozzánk! Hát hogy vagy? Megyünk-e az IMS-vel? – így fogadott engem Tarzi atya 2011. nyarán Esztelneken. Majd beinvitált a rendházba és a kávé mellett jókedvvel elbeszélgettünk, felidéztük a múltat, majd megmutatta az ottani gazdaságot. Ő már gyermekkorától szeretett kertészkedni, állatot tartani. Szerzetesként is igazán Szent Ferenc-i lélek maradt. 1981-ben ismertem meg Tarzi atyát, mint marosszentgyörgyi plébánost, amikor Nyárádtőre kerültem plébánosnak. Már az első találkozásunkkor jó kedélyű, barátságos ember benyomását keltette. Három év múlva pedig a marosvásárhelyi Szent Imre ferences plébánián tevékenykedett, így még gyakrabban találkoztunk és megbarátkoztunk.

1985 adventjének egyik reggelén, Bálint Jenő marosszentgyörgyi plébánossal Csíkba indultunk deszkáért egy IMS-vel (az ARO terepjáró elődje), és beszóltunk a vásárhelyi ferences atyákhoz: Csíksomlyóra üzentek-e vagy akartok-e küldeni valamit, mert megyünk Csíkba.  

Erre Tarzi atya nyomban hozzánk társult, hogy meglátogassa a csíksomlyói atyákat. Amíg ő Somlyón volt, azalatt mi Csíkszentsimonban rövidáru deszkával megraktuk a terepjárót és indultunk Maroskeresztúr felé. Jenő vezetett, Tarzi meg én ott lapultunk a deszkák tetején. Takarót is húztunk magunkra, mert hideg decemberi este volt. Amikor Szovátán haladtunk át, a helyi milícia kint állt és ellenőrizte a tehergépkocsikat. Minket nem állítottak meg, de amikor elhaladtunk mellettük, észre vették, hogy fűrészárut visz az IMS. Tüstént autóba ültek és utánunk hajtottak Sóváradig. Ott megállítottak és ellenőrizték a vezetőnket, kérték a szállítási engedélyt, majd zseblámpával bevilágítottak és megláttak bennünket, akik a ponyva alatt lapultunk. Rászóltak Tarzi atyára – Hé, öreg, mit keresel ott?

Majd kellő magyarázkodás után elengedtek, Maroskeresztúron leraktuk a szállítmányt. Tarzi atyát pedig bevittük a rendházba, mert rövid időn belül a roráté misét kellett kezdenie. Ettől a kalandos utazástól kezdve, valahányszor találkoztunk, mindig felemlegettük az IMS-s történetünket.

Emlékezzünk: 

1981: Elkezdődött a falurombolás.

1982: A maroskeresztúri imaház helyett templomépítési tervrajzot készített Törk Áron sepsiszentgyörgyi építész, amit Bukarestbe felterjesztettünk a gyulafehérvári püspökségen keresztül.

1982: Hosszas várakozás az engedélyre.

1985: A harangláb megnagyobbítása és egy új harang öntése Gyergyószentmiklóson. 

1986: A Vallásügyi Osztály építésze Pascu mérnök látogatása.

Azt ígérte, hogy a náznánfalvi ortodox templomépítési kérés mellett a maroskeresztúri róm. kat. templomot is jóváhagyják.

1987: Tavasztól az építőanyag vásárlásba kezdtünk, id. Székely István gondnokkal. Épületfát és deszkát 4 vagonnal Csíkszentsimonból. BCA-habtéglát Déváról. Cementet Tordáról. Vasat Focsani-ból. Mészkövet Csíkszentdomokosról....

1987: május végén Pascu mérnök közölte, hogy "nektek semmit!"

1987: júliusban templomépítsébe kezdtünk. Megástuk az alapot, 2,45 és a szentélynél 3 méter betonalapot öntöttünk, a szentély alatt 40 nm altemplomot.  6 méter magas falat raktunk, betonkoszorúval. Állt a 27 m hosszú és 9 m széles templom fala. Mindez 14 nap alatt.

1987: az állami hatósáh szervei kiszálltak és letiltották az építkezést. 5 kőművest megbilincseltek és elvitték. Utána vittek engem is.  Két bűntetést írtak a nevemre 3.000 és 15.000 lejes bűntetést. Ez 10 havi fizetésem volt. Egy Dacia 1300 autó ára 60.000 lej volt.

1987: dec. 25. Az Államtanács jóváhagyta a templomépítést. (Mi Jézus Krisztus születését ünnepeltük az altemplomba és a hozzáépített műanyag sátorban. Az állami hivatalok nem ünnepeltek, de nekünk dolgoztak!)

1988. január 13. A Vallásügyi Államtitkárság jóváhagyása. (Maroskeresztúron az altemplomban tartottuk az örökös szentségimádást.)

1988. február 2-án a Maros Megyei Főépítész telefonált, hogy menjek az engedély után. Burchárd Árpád fogadott, dél volt, a Katolikus templom harangja szólt és kiállították az építkezési engedélyt.

1988. március 4. A Marosvásárhelyi Bíróság visszaítélte a 18.000 lej bűntetést: - egyvétségért két bűntetést nem lehet adni, és engedéllyel rendelkezünk.

1989: tavaszán az emeletes plébánia építésébe kezdtünk és a templom tornyának alapját is elkészítettük. 

1989 - 1993: Torony, víz-gáz bevezetés, kő és vaskerítés megépítése, térkövezés, parkosítás.

1993. május 23-án Exc. Bálint Lajos érsek felszentelte a templomot és megáldotta a plébániát. 

2023: A templomszentelés 30. évfordulója.

 

Mindezért Istennek legyen hála és köszönet az egykori híveknek, hogy mellém álltak és együtt dolgoztunk. 

Az elhunytaknak örök nyugodalmat és boldog feltámadást adjon az Úr, az időseknek pedig lelki elégtételt, hogy megtették azt, amit megkövetelt a közösség.

A jelen használóknak kívánom, hogy becsüljék meg ezt a szép templomot és szépítsék, nemesítsék benne lelküket.

 

Szeretettel a maroskeresztúri templom építési engedélyének 35. évfordulóján,

Csíkszereda, 2023. február 2-án. 

Dr. Darvas- Kozma József pápai káplán, esp.-plébános 

 

Az állami hatóságiak fellépéséről:

Maroskeresztúri katolikus templom 35 éves