2016. 12. 10.

Sékelyföldi sportlétesítményeket kereste fel Seszták Miklós

A magyar állam által finanszírozott székelyföldi sportlétesítményeket kereste fel Seszták Miklós. Magyarországnak fontos, hogy egységes és erős magyar képviselet legyen a román parlamentben – jelentette ki pénteken Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Csíkkarcfalván.

sesztak miklos vn 002_b 
Kelemen Hunor és Seszták Miklós
A miniszter  azt követően nyilatkozott, hogy megtekintette a csíkszeredai Székelyföld Labdarúgó Akadémiát és a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amelyeket a magyar kormány is finanszíroz.
Seszták Miklós újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormánynak nem mindegy, hogy mi történik vasárnap a romániai parlamenti választáson, és arra buzdította a romániai magyar választókat, hogy menjenek el voksolni, és szavazzanak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által vezetett magyar választási együttműködésre.
A politikus a sportlétesítményekről elmondta: a csíkkarcfalvi jégcsarnok fontos eleme a magyarországi és határon túli sportfejlesztési csomagnak, és örömmel tapasztalta, hogy komoly munka zajlik a jégkorong-akadémián. Ez utóbbin 8 és 18 év közötti gyerekeket tanítanak, jelenleg egy kanadai és egy finn edző foglalkozik velük.
A miniszter leszögezte, a magyar kormánynak a határon túli sportfejlesztésekkel az a célja, hogy megfelelő infrastruktúrát biztosítson helyben a gyermekeknek edzésre, és ne kelljen ezért szüleiknek máshova vinniük őket. Felidézte, hogy a magyar kormány más környező országokban is finanszíroz sportakadémiákat.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora – aki a székelyföldi beruházást koordinálja – elmondta, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia Csíkkarcfalván kívül Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is rendelkezik központtal, de a beruházásból Székelyudvarhelynek is jut. Az akadémiát a római katolikus egyház által létrehozott alapítvány működteti.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nagyon fontosnak nevezte a magyar kormány beruházásait, amelyek az Erdélyben élő román állampolgárok érdekeit szolgálják. Úgy vélte, örülni kell a beruházásoknak, függetlenül attól, hogy a magyar vagy a román kormány kezdeményezte őket, vagy más államokból érkeznek.

székelyhon.ro 

Ajánló: Elmegyek, hogy jobb legyen...

Lezárult a Márton Áron-emlékév székelyföldi rendezvénysorozata

Ünnepi szentmisével és a Márton Áron-emlékérem átadásával zárult a 2016. február 12-én meghirdetett Márton Áron-emlékév székelyföldi rendezvénysorozata péntek este a csíksomlyói kegytemplomban. Az eseményen Potápi Árpád János, magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott, akkor maradhatunk hűek Márton Áron szelleméhez, ha nem hajlunk meg a hatalmi önkény előtt.
marton aron emlekev vn 001_b
Márton Áron személyiségének, életművének szélesebb körben való megismertetése érdekében hirdetett emlékévet a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyhez Hargita megye is csatlakozott. A Márton Áron-emlékév székelyföldi záróeseményét a nyitórendezvényhez hasonlóan a csíksomlyói kegytemplomban tartották. A pénteki szentmisén Jakubinyi György érsek mondott szentbeszédet: a rövid történelmi visszatekintésbe a püspökkel kapcsolatos saját tapasztalatait is belefoglalta. Mint megtudtuk, az érsek diákként jelen volt, amikor VI. Pál pápa Márton Áron fogadása után az erdélyi fiatalokhoz fordult, és arra kérte őket, hogy fogadjanak szót Márton Áronnak, mivel szent püspökük van. Ezt követően kiemelte, az emberkatedrális nagyságát nemcsak a katolikus hívek ismerték el, hanem felekezettől és nemzetiségtől függetlenül mindenki tisztelte.
marton aron emlekev vn 003_b
A szentmise után Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte az összegyűlteket. Rámutatott, a rendezvénysorozat célja Márton Áron példás tevékenységének felidézése, megismertetése és újragondoltatása volt. Mint mondta, megható volt látni a fokozott érdeklődést a szervezett eseményeken, ami azt bizonyítja, hogy Márton Áron ma is képes csodákat tenni. A következőkben köszönetet mondott a közreműködőknek, majd felidézte az elmúlt hónapok rendezvényeit a nyitó eseménytől kezdve, a szoborcsoport-avatáson, kiállításokon, táborokon, konferencián át, egészen a püspök gyulafehérvári újratemetéséig. Végezetül hangsúlyozta, ma is vállalni kell Márton Áron örökségét, amelyet azáltal tudunk megtenni, ha nem hajlunk meg a hatalmi önkény előtt.
marton aron emlekev vn 007_b
Seszták Miklós, a magyar nemzeti fejlesztési miniszter beszédében csíksomlyói emlékeit elevenítette fel, ahol elmondása szerint az ember egyaránt megerősödik hitében és magyarságában. Miután a püspök 1949-es letartóztatása előtti csíksomlyói prédikációjából idézett, arra is kitért, ahogy Márton Áron saját korában, úgy ma is sok mindenért harcolni kell, példának pedig a marosvásárhelyi katolikus iskola, illetve a csíksomlyói búcsú védett szellemi kulturális örökségek listájára való felkerülésének ügyét említette. (Két ajándékot kapott: a hitében erősödött meg és nemzete iránti szeretetében - zárta beszédét a miniszter.)
marton aron emlekev vn 011_b
Hargita Megye Tanácsának vezetője, Borboly Csaba köszöntőjében kifejtette, míg ma nagyon gyorsan terjed a provokáció, addig nagyon nehéz összefogni, együtt dolgozni – s habár az első könnyebb, a másodikat érdemes tenni. Elmondása szerint közösségért tevékenykedőket, azokat akik Márton Áron szellemiségének megfelelően cselekednek, azokat szükséges felismerni és elismerni. Mint fogalmazott, ezt teszik akkor is, amikor átadják a Márton Áron-emlékérmet. Azt elsőként Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum alapítója és vezetője vehetett át. A díjazott méltatását követően, Lázár Csilla köszönetet mondott az elismerését, kiemelve, hogy az emlékérmen mindazokkal osztozik, akik segítették és segítik munkáját. Mosolyogva megjegyezte azt is, az emlékév lezárásával munkájuk nem ér véget, a továbbiakban is számít a közreműködésekre.
marton aron emlekev vn 009_b
Az ünnepség végén a Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamaraegyüttesének koncertjét hallgathatták meg az összegyűltek.

székelyhon.ro - Kömény Kamilla

Ajánló: Elmegyek, hogy jobb legyen...





























Diákok a gyógyszermaffia ellen














A tét: megmaradásunk!

Fotó: MTI (archív)
Nagy hiba lenne kimaradni a bukaresti törvényhozásból, a vasárnapi romániai parlamenti választások tétje szoros összefüggésben van az erdélyi, partiumi magyarság megmaradásával – mutatott rá Orbán Viktor az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) nyilatkozva.

A miniszterelnök Szatmárnémetiben tett csütörtöki látogatása alkalmával adott interjút az erdélyi médiumnak, amelyet pénteken internetes videómegosztó-csatornáján is elérhetővé tett az ETV.

„Aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép, és még jó, ha át- és nem rálép" – mondta Orbán Viktor. A kormányfő arra figyelmeztetett, ha a magyarok méltó életet akarnak Erdélyben, és elvárják, hogy a románság adja meg a nekik kijáró tiszteletet, megbecsülést és jogokat, akkor ki kell állniuk közösségükért, el kell menniük választani. Megállapította: amennyiben az erdélyi magyarság nem képviseltetné magát a bukaresti parlamentben, azzal azt üzenné a románságnak, hogy átnézhet rajta, annyit sem kell törődnie vele, mint eddig.

„Gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika, ami elképzelhető. Márpedig csak akkor lesz ott a magyarság a bukaresti törvényhozásban, ha a magyar emberek elmennek választani, és fölhatalmazzák az összefogást létrehozott magyar politikai erőket arra, hogy képviseljék az ő érdeküket és hallassák a hangjukat. A mostani választás tétje a lehető legszorosabb összefüggésben van az erdélyi és partiumi magyarság megmaradásával" – mondta az ETV-ben Orbán Viktor.

Az erdélyi magyarok jogainak csorbulására, legeredményesebb vezetőik meghurcolására vonatkozó kérdésre Orbán Viktor kifejtette: az utódállamokban élő magyar közösségeknek változó, hullámzó a viszonya az adott államok többségi társadalmával. „Amit el tudunk érni, az az, hogy az együttműködés által motivált és ihletett többségi kormányzatok hosszabb időtartamokra tudjanak jó együttműködést kialakítani a magyar közösségekkel" – magyarázta, hozzátéve, hogy szinte lehetetlen megszüntetni a magyarellenesség lehetőségét az adott történelmi helyzetben.

Rámutatott: míg Szerbiában ma sokkal könnyebb a magyarok helyzete, mint korábban bármikor volt, Romániában inkább visszalépést lehet tapasztalni, és nehezen lehet elválasztani a jogszerűség helyreállítását célzó romániai folyamatokat a magyarellenességgel motivált politikai cselekvésektől. „Az itt élő magyarok így élik meg azt, ami történik velük. Nekünk Budapesten az a dolgunk, hogy ezt úgy vegyük, ahogy az itt élő magyarok ezt látják, ezért bennünket is aggasztanak ezek a jelenségek" – mondta Orbán Viktor az Erdélyi Magyar Televíziónak adott interjúban.

A miniszterelnök az RMDSZ vezetőivel és parlamenti jelöltjeivel találkozott csütörtökön Szatmárnémetiben, majd Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közös sajtóértekezletén minél nagyobb arányú részvételre biztatta az erdélyi magyarságot a vasárnapi romániai parlamenti választásokon.

MTI

2016. 12. 09.

Az óceán kis gyöngye



A cím láttán, Petőfi verse jut eszünkbe, mert az öröm a szeretet gyümölcse. Örömre születtünk szeretetből. Azt írja az egyik egyházatya: «Deus creando aliquo modo exstasim passus est» - «Isten, amikor teremtett, valamilyen módon eksztázisba esett». Igen, mert a teremtő és üdvözítő Isten, amit értünk tesz, minden az ő jóságának kiáradása, ami túláradó örömet vált ki bennünk. 
A házasságról és családról szóló szakirodalom megerősíti ezt az igazságot, hogy Isten, aki az embert munkatársává tette, ennek minden alkotáshoz, így az élet generálásához, továbbadásához is örömet fűzött. Mi tehát szüleink szeretetének és örömének gyümölcsei vagyunk. Első örömünk, mosolyunk akkor volt, amikor jó szüleink örömmel szóltak hozzánk és szeretettel öleltek keblükre. Azóta mindnyájan az öröm eljegyzettjei vagyunk, az igazi öröm keresői. 
Az öröm, amire az Egyház utal, nem élettani tünet, hanem természetfeletti öröm, ami az Isten szeretetében gyökerezik (Sir 1,12). Örömünk abból a tudásból is fakad, hogy a teremtő Isten minden körülményt felhasználhat népe javára (ApCsel 5,22; 2Kor 7,4). A szívünk mélyén lévő derűlátást, jókedvet, kiegyensúlyozottságot akarja mindig életre kelteni bennünk (Gal 5,41). Adventi liturgiánkban is jelen van az öröm. Bár ez időszak a készület és bűnbánat ideje, mégis jelen van az öröm, amit a liturgia színe (rózsaszín), valamint az adventi koszorú 3. gyertyája jelez. 
A teremtő és üdvözítő Isten kinyilatkoztatása is túláradó örömünk forrása. Nem szemlélhetjük a teremtést sem anélkül, hogy hangos szóval ne dicsérnénk érte Urunkat. Isten szemlélésekor – aki állandóan munkálkodik a történelemben – csak az esztelent nem keríti hatalmába az öröm, amely közlékennyé tesz (Zsolt 92,5k). 
A zsoltáros is örömre hív: „Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, és ujjongjunk üdvünk sziklája előtt!” (Zsolt 94,1), mert maga Isten jön el hozzánk (Iz 35,1-6a. 10). Izaiás próféta a messiási ország kegyelmi kiáradását a természet pompájával festi meg. A sivatagi táj helyén virágzó mező és zöld erdő virul. És földi bajainkat pedig az örök élet meg fogja gyógyítani. A Megváltó azért jön, hogy meghívja hűséges szolgáit: lépjenek be az örömébe, és meg is nyitja előttük az odavezető utat (Mt 25,21). 
Keresztelő János és Jézus fellépése nyomán felpörögnek az események. Főleg az emberi lelkek fásultsága kezd eltűnni, mert Isten úgy tanít, hogy lagymatag gondolkodásunkat látszólagos ellentmondásokkal izgatja. Nem engedi, hogy jelei iránt közömbösek maradjunk. János kételyeire Jézus válasza egyszerű és világos: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak... Egyházunk Krisztusra hívja fel a figyelmet, aki örömet hoz (Jak 5,7-10). Annak lesz karácsonyi öröme, aki Krisztushoz tartozását, hitét, értékrendjét idejében tisztázta. Jézus ma is válaszol kérdéseinkre jeleken, embereken és lelkiismeretünkön keresztül. Ez utóbbit mindegyre finomhangolni kell. Hallod-e?

„Örüljetek, az Úr közel van!” Fil 4,5.

E gondolat után légy szíves és olvasd el: Elmegyek, hogy jobb legyen...



 

2016. 12. 08.

Orbán Viktor Szatmáron: ne lehessen átnézni a magyarokon!

Minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai magyarságot a vasárnapi parlamenti választásokon Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Szatmárnémetiben, miután tárgyalt Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.
ovszat1_b 
Pataki Csaba megyei tanácselnök, Kelemen Hunor, Orbán Viktor és Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester
„Azt szeretném, ha nem lehetne átnézni a magyarokon” – mondta a közös sajtótájékoztatón a kormányfő, hangsúlyozva: a romániai magyaroknak ki kell állniuk az érdekeikért. A román–magyar együttműködés minőségét is jelentősen befolyásolja a romániai magyar közösség ereje – tette hozzá. Kijelentette azt is: Magyarország egy sikeres Romániában érdekelt.
Jelezte, hogy ma a romániai magyar közösség környékén és az őt körülvevő román politikai világban vannak olyan jelenségek, amelyek fenyegetettséget jelentenek. „Úgy érezzük, hogy nem mindig kapják meg az itt élő magyarok az őket megillető tiszteletet, és úgy érezzük, hogy a fejlődésük elől nem segít a román hatalom minden lehetséges akadályt eltávolítani” – fejtette ki.
ovszat2_b
A miniszterelnök szerint azonban ha Románia „megfelelő politikai vezetést” választ magának, és a magyar kormányban is meglesz a hajlam az együttműködésre, akkor annak a Romániában élő magyar közösség is előnyét fogja látni.
Kijelentette azt is: Magyarország sikeres Romániában érdekelt. Ez felebaráti okokból is így van, valamint azért is, mert szomszédos országok lévén „Románia sikere felértékeli Magyarországot is” 0ľ jegyezte meg. Orbán Viktor egyúttal gratulált Kelemen Hunornak, hogy „az adott körülmények között létrehozható legszélesebb összefogást teremtette meg” a választásra. „Összefogni mindig jobb, mint széthúzni” – hangoztatta.
ovszat_b
A miniszterelnököt a román média egyik képviselője megkérdezte arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a részvételtől a december 1-jei román nemzeti ünnepi alkalmakon. Erre Orbán Viktor azt felelte: az őszinteség a legjobb módszer akkor is, ha kényes ügyekről van szó, márpedig ez diplomáciailag egy kényes kérdés, „de még mindig jobb az őszinteséggel együtt járó konfliktust vállalni, mint kétszínűnek lenni”.
„Miután december 1-jén a magyaroknak nincs mit ünnepelni, hát nem ünnepelnek” – mondta, helyesnek nevezve a magyar diplomácia döntését, amikor „az egyenes utat választotta”. Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
ovszat4_b
A kormányfő a tájékoztatón beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen – amelyen részt vett Kereskényi Gábor polgármester is – áttekintették Szatmárnémeti helyzetét. A polgármester fontosnak nevezte – idézte szavait –, hogy a határhoz közeli várost közvetlenül „rákössék” a magyarországi és ezen keresztül az európai autópálya-rendszerre. Ez egy 35-40 kilométeres sztrádaszakasz megépítését jelenti Magyarországon a határig – jelezte Orbán Viktor, hozzáfűzve, a közeljövőben Budapesten meg is kezdik az útvonal megtervezését és kivitelezését.
Kelemen Hunor – a magyar összefogást hirdető molinó előtt – arról beszélt, hogy egy nagy győzelem erős parlamenti képviseletet jelentene a romániai magyarságnak a bukaresti törvényhozásban. „Amikor a közös dolgainkról van szó, akkor összefogunk, akkor félreteszünk mindent, ami a múltban bennünket esetleg elválasztott” – mondta.
ovszat3_b
Az RMDSZ elnöke sorsdöntőnek nevezte a közelgő választást, ugyanis – magyarázta – a következő években jelentős reformok várhatók, például a közigazgatásban és az oktatásban, vagyis olyan kérdésekben születhetnek döntések, amelyek a romániai magyar közösségnek is hosszú évtizedekre meghatározzák az életét. „Ezért azt szeretnénk, hogy bele tudjunk szólni a döntésekbe, hogy ne lehessen megkerülni azt az 1,3 millió magyar embert, aki Romániában él” – hangsúlyozta a politikus. A találkozót a szatmárnémeti Kossuth-kertben lévő Zöld Házban tartották, ahol több helybéli is meghallgatta a közös sajtótájékoztatót.

krónika.ro

2016. 12. 07.

Éva gyengeségére kaptuk



Horváth István költő egyik közkedvelt verse, Tornyot raktam. A vers végkicsengése minden kudarcban bátorítónk lehet: 
„Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!”
A tűzön egy nyers faág sírt. Az eszterhán jégcsap lógott.

Apó mesélt, én hallgattam, s újra felraktam a tornyot".
Kedves Testvéreim! A 2004. december 5-i magyar népszavazást - amelyben több volt az igen, mint a nem szavazatok száma -, többnyire kudarcként éltük meg. A nemzet újra egyesítésének tervét a nemmel szavazók és a közömbösek akkor meghiúsították. Végül mégis sikerült.
1. A kudarcból is van kiút, erről szól szentírási szakaszunk (Ter 3,9-15.,20. A mai olvasmány az ősszülők okozta első nagy kudarcról beszél. Nem egy nemzeti kezdeményezést, hanem a teremtő Isten ránk vonatkozó szerető tervét húzták keresztül. A bűnbeesésről szóló kinyilatkoztatás elénk tárja azt az igazságot, hogy Isten az embert természetfeletti segítséggel indította útjára, de egyúttal engedelmességet is követelt tőle, mint erkölcsi lénytől. Az Isten képmására teremtett ember azért kapta a szellemi lelket, hogy értelmi belátással felismerje Isten szeretetét és szabad akarati döntéssel, válaszoljon az Ő szeretetére. Az ember függetleníteni akarta magát Teremtőjétől, s bűnös tettével kizárta önmagát és utódait a kegyelmi rendből. Ez volt az első nagy kudarc, ami a világteremtése óta megtörtént.  Ez az elveszett paradicsom.
A saját boldogságát széttipró ember cselekedete láttán, Isten nem vonta meg gondviselését, hanem a megváltás útjára terelte. Ebben a kudarcban nemcsak Isten terve hiúsult meg, hanem az ember totális kapcsolatrendszere is. Ádám, aki azt mondta feleségéről „ez csont a csontomból”, az engedetlenség bűne után már felesége méltóságát sem említi, hanem így beszél: „az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” Isten ígéretet tett, hogy az asszony ivadéka győz a gonoszság felett. Az Üdvözítőre vonatkozó ígéret magában foglalja a Szent Szűzre vonatkozó ígéretet is, aki Fiával együtt győzni fog. Ebből olvasta ki az egyház Mária kiváltságát.
A bűnbeesés óta az asszony és ivadéka valamint a gonosz és csatlósai közötti harc gigantikus méreteket öltött. A győzelem akkor született meg, amikor Mária „ivadéka”, Jézus megjelent a világban, és halálával lerombolta a bűnt. Azóta hol sikerben, hol kudarcban érlelődik az ember. Minden attól függ, ki hogyan dolgozza fel ezeket bensőjében. Az ember bizonyos mértékig természete szerint helyesen dolgozza fel. Ebben őt segítik jellembeli adottságai, műveltsége, lelkiismerete és Isten kegyelme. (Pl. Jeremiás mikor csalódott, elhatározta, hogy „nem beszélek többé” (Jer 20,9), de akkor „mintha tűz gyullasztaná fel szívemet, és lángra lobban tőle még a csontom is”, akkor ismét beszélni kezd.)
2. Isten megvalósítja üdvösségtervét (Lk 1,26-38) – erről szól evangéliumi szakaszunk Kétségtelen, hogy Isten előkészítette Máriát üdvtörténeti szerepére, hogy a Megváltó anyja legyen. A „kegyelemmel teljes” kifejezés is erre vall. Olyan teljességről van itt szó, amely megfelel ennek a méltóságnak. Akit Isten így kitüntet, azt egészen szeretetébe fogadja, és úgy felvértezi, hogy emberré lett Fia is tisztelettel tekinthet rá, mint anyjára. Ezért értelmezte az Egyház az ő kegyelemi teljességét úgy, hogy soha nem volt a bűn hatalma alatt, s annak következményei sem nehezedtek rá.
Mária élete első pillanatától, fogantatásától mentes az eredeti bűntől, egyedülálló szentség ajándékával tündököl. Gábor angyal köszöntése – Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! - Mária szeplőtelen fogantatásának legvilágosabb bizonyítéka. A szent Szűz kegyelmi gazdagsága már fogantatásakor felül múlja azt a gazdagságot, amit a legnagyobb szentek életük végére elértek. Mária szentsége is fejlődik. Nem érti meg kezdettől fogva Fia isteni teljességét, de mindig szívébe véste szavait és elgondolkodott rajta. Mária számára is Pünkösd hozza meg a Krisztus-titokra a teljes megvilágosodást.
Istengyermeki életünket a keresztségben kaptuk, de annak érlelődéséhez – a kudarcban és sikerben – egyaránt szükséges a kegyelem, és annak belső élettere, a kegyelmi állapot. Kiteljesedett istengyermekké annak személyiségét építi egyaránt a kudarc és siker, aki mindig a kegyelemre támaszkodik. Jelenti ez a segítő kegyelem elfogadását és a kegyelemben való élést. (Szent Ágoston élete: Tolle, lege! esemény és keresztény élete).
Ahol az emberi képesség csődöt mond, ott nem szűnik meg Isten hatalma. Ha az öreg Erzsébet gyereket vár, Szűz Mária is várhat gyermeket férfi közreműködése nélkül. Mivel Istennél semmi sem lehetetlen, így a Szeplőtelen fogantatás sem.
3. Minden kegyelem Krisztus érdeméből származik (Ef 1,3-6. 11-12.). Szent Pál apostol magasztalja Isten irgalmát, aki Krisztusban megáldott minket mennyei áldásával, s öröktől fogva arra rendelt, hogy gyermekei legyünk. A kegyelmi adományokban bele vannak foglalva a Szentlélek ajándékai is és a Krisztussal való életközösség. Ezért tud a keresztény is „szent és szeplőtelen” áldozattá lenni.
Minden kegyelem Krisztus érdeméből származik, s így Mária szeplőtelensége is, a mentesség az áteredő bűntől. Ahogyan lelki-vérségi rokonainkat megelőlegezzük, úgy adta meg Fiáért a mennyei Atya Mária előre megváltását. A Szűzanyát is kezdettől kiválasztotta, hogy szent és szeplőtelen legyen. Mind ez Isten műve, de benne van Mária szabad akarata is.
Az istengyermekség érlelődési folyamat, melyhez szükséges a kegyelem: „téged szomjaz lelkem Uram, hozzád vágyódik szívem” (Zsolt 62). Ilyenkor felismerjük, hogy minden a javunkra válik, a siker és a kudarc is. A kegyelem segít az emberérlelő, istengyermeki növekedés helyes feldolgozásában. A sikerekben a dolgoknak objektív oldalát nézzük: sikerült valamit tenni az emberekért. Sikerült rá vennem magamat az emberi és istengyermeki magatartásra. A kudarcokat szubjektív szempontból értékeljük. Isten a mi Atyánk a belső szándékot tekinti. Ő a szívek vizsgálója. Jézus kereszthalála emberileg kudarc, de nekünk a szeretet diadala: ennyire szeretett engem az Úr!
Testvéreim! Semmilyen kudarc láttán se essünk kétségbe, mert Istennél minden lehetséges. Mindazt, amit napjainkban kudarcként élünk meg, holnap a javunkra válhat. Ez teljesen tőlünk függ.
Emlékezzetek arra, hogy 2001 tavaszán a Millenniumi templom építésének engedélyezését elutasították. Bosszankodtunk, én is, ti is. Imádkoztunk és júliusban a kulturális- és kultuszminiszter úr személyesen jött el hozzánk, és ezt a helyet jelölte meg. És mennyi jó származott belőle:
- a deszkatemplomot nem kellett lebontanunk nyomban, hanem az új elkészültéig használhattuk,
- e helyen jobban érvényesül a Millenniumi templom,
- tágas templomudvarunk van,
- és a költségvetés 1/3-át fizette az állam. 
Emlékeztetlek erre is, mert mi Isten segítségével "felraktuk a tornyot".
Íme, testvéreim, az Isten szeretőknek minden a javukra válik, még a kudarc is!
Ahogy az eredeti bűnre kaptuk az Isten Fiát,

Éva gyengeségére a Szeplőtelen Szüzet,

a bűnfája helyett Jézus keresztfáját,

a földi haza néhány évtizede helyett a mennyek országát,

a csalódás helyett az örök szeretetet.
Most pedig köszönjük, Urunk, hogy a Szeplőtelen Szűz főünnepével is megajándékoztál minket, hogy észre vegyük szeretetedet és az istengyermeki élet színes gazdagságát.

Elmegyek, hogy jobb legyen...



Márton Áron püspök mondta: „A hajszálgyökér nem húzódik vissza, ha sziklára tapint, hanem rést keres és repeszt; a földbe vetett mag áttöri a rögöt; az akadály elé jutott hangya megkísérli a százszoros súlyt félretenni, s ha nem sikerül, kerülővel folytatja az útját célja felé. S ha élni akarunk, mi is csak ezt a példát követhetjük.” ...
„A nép is olyan, mint a gyermek: tettekből ért.” - írta Márton Áron.
Ezért vasárnap elmegyek szavazni, hogy értsenek a tetteimből az itt vagy távol élő magyar testvéreim.
Elmegyek szavazni, mert felnőtt és választópolgár vagyok.

Elmegyek szavazni, mert kereszténydemokrata vagyok.
Elmegyek szavazni, mert nekem is készült egy szavazóhelyiség, ahol kifejezhetem akaratomat.
Elmegyek szavazni, mert nekem is nyomtattak egy szavazócédulát és készítettek szavazófülkét, ahol kitölthetem szavazócédulámat.
Elmegyek szavazni, mert egy vagyok az 1.300.000 erdélyi magyar közül és nélkülem nem lenne kerek ez a szám.
Menjünk el szavazni, erre kér Orbán Viktor és
Elmegyek szavazni, mert az 1 (egy) is szám, éspedig sorsdöntő szám, mint Maroskeresztúron, ahol a helyhatósági választáskor az RMDSZ jelöltje - a szavazatok háromszori (!!!) újraszámolásakor is beigazolódott (!!!!!!!) - 1 (egy) szavazattal többet kapott, mint a PSD jelöltje, ezért magyar lett a polgármester!
Elmegyek szavazni, mert a magyarság múltjáért, jelenéért és jövőjéért felelősséggel tartozom.
 
Szavazni megyek, mert 20 évet a szórványban dolgoztam, ismerem az ott élők súlyos helyzetét. 
Kövér László is.
Ezért Márton Áron püspökkel vallom:
 „Másképp harcol a közösségért is, aki a kisebb közösségnek, egy népes családnak az életében naponta érzi és viszi a többekért való felelősséget.”

„Minden nép annyit ér, amennyi értéket saját magából ki tud termelni. S addig él, amíg  életét saját erejével tudja táplálni. ... Isten segítségén és két marokra fogott akaratunkon kívül más erők nem állnak rendelkezésünkre. De ezzel mindent megtehetünk, ha becsületes összefogással munkába állunk.”
Vasárnap mindnyájan megtehetjük, hogy a sorsunkat befolyásoló lehetőséggel, a szavazással erőt mutassunk fel, hogy becsületes összefogással minél több képviselőt juttassunk a román parlamentbe!
Ha akarjuk, valóság lesz!!!
Ha akarjuk, valóság lesz!!! ...

Ezért imádkozzuk:
Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.