2018. 10. 16.

Amikor segítségre szorulunk - 1956!


1956! Szabadság, igazságosság népünk életeleme. Őseink évszázadokon át készek voltak feláldozni javaikat ezen értékekért, s ha a sors úgy hozta, még az életüket sem sajnálták. Ahogy a szólás-mondás is jelzi: vígan megyünk tönkre. Ebben valami hősi, imponáló lelkület van. Történelmünk és irodalmunk tanúskodik a magyarságnak e gáláns, önmagát pazarló, áldozatos jellemvonásáról. 
A jellem erkölcsi elveken nyugvó életet, nemes irányban megszilárdult akaratot jelent. Tudjuk, hogy az erkölcsi jellem kialakulása az önismerésnek, hosszú és erős küzdelemnek, önnevelésnek, lelki harcoknak az eredménye. Ehhez érett elme, nehézségektől vissza nem riadó akaraterő, megfontolt, meg nem ingatható erkölcsi belátás kell. Ennek az áldozatos lelkületnek tápláló tűzhelye a rendtartó család, az egyházközség, a nemzetség és az iskola. Aki áldozatos, jellemes életet él, az elsősorban Istent és az embereket szolgálja. Az egyén és közösség jellemének alakításában a legjobb nevelő a Szentírás . 
Izaiás próféta hirdeti, hogy az Úr szenvedő Szolgája életét áldozza mások megigazulásáért. (Iz 53,10-11) Ez a titokzatos Szolga nemcsak a maga számára szerzi meg a dicsőséget és boldogságot halála által, hanem az egész világnak is. Ezt az áldozatos lelkületet vállalta Jézus, aki az Isten országának elvei és annak logikája alapján járt el, ami eltér a földi viszonyoktól. Az evangéliumban a szeretetet úgy jellemezte, hogy az az élet szolgálatában nyilvánul meg. A “szolgálat” szereplői a szolgák (miniszterek!), akik Isten, a közösség és a maguk lelkiismerete előtt munkálják az igazságot, teszik a közjót. A szolgálatot nem a többség, hanem az igazság teszi naggyá! A szolgálat az odaadásban, az önfeláldozásában nyilvánul meg. Ebben Jézus a kiváló Főpap, aki áthatolt az egeken, aki együtt érez gyöngeségeinkkel. Bizalommal járulhatunk hozzá a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk és kegyelmet kapjunk, amikor segítségre szorulunk. (Zsid 4,14-16)
Az apostolok versengésében Jézus kehely kiivásáról és keresztvállalásról beszél. (Mk 10,35-45) A kehelyből ivás a keleti világban a közösség vállalás jelképe. Jézus nekünk az üdvösséget szerző kelyhet nyújtja, hogy közösségünk legyen az ő vérében, amíg el nem jön újra. 
„A kereszt – írja J. Ratzinger – a Bibliában a szeretet határtalanságának a kifejezője, azé a szereteté, amely mindenestől adja magát; a kereszt olyan esemény, melyben a cselekvő tökéletes összhangban van cselekvésével; a kereszt egy olyan élet kifejezője, amely egészen másokra irányul.” Krisztus keresztjének ismerete által a magyar gáláns hősiesség isteni dimenzióval bír. Csakis így érthetjük meg népünk évezredes helytállását, amikor a kereszténységért és Európa védelméért életét áldozta. 
A szolgálat nem tűri az önkényt, a parancsuralmat. Ezért volt a “Magyar 1956!” Annál nagyobb valaki, minél jobban hasonlít Jézusra.

„Az Emberfia azért jött, hogy szolgáljon, és életét sokakért váltságul adja.” Mt 10,45.

2018. 10. 14.

Szentté avatták VI. Pál pápát

Ferenc pápa a fiatalokról szóló szinódus idején, október 14-én szentté avatta elődjét, VI. Pált, aki 1963 és 1978 között volt Szent Péter utóda. Erdő Péter bíboros-prímást arra kértük, hogy ismertesse meg olvasóinkkal a II. vatikáni zsinatot lezáró pápa életét és működését.


– A Vatikán szeptember 22-én ideiglenes megállapodást kötött Kínával. Hogyan értékelhető a VI. Pál által képviselt Ostpolitik e megállapodás fényében, mely lépéseket sokan üdvözöltek, mások bíráltak akkor és most?
– VI. Pál személyes elgondolása rendkívül nagy ívű volt. A Szovjetunió későbbi összeomlásának tudatában persze ma könnyű a döntéseit bírálni. Napjainkban a kommunistáknak tett engedményként állítanak be olyan lépéseket, melyek valójában eredmények voltak. A püspöki kinevezések esetében az állami hatóságok előzetes hozzájárulása tulajdonképpen előrelépésnek számított. 1950-től kezdve, ha nem egyeztették az állammal a püspök személyét, akkor nem engedték működni.
Az 1964-es megállapodás a kínaiakat érdekelte, mert ezt a nemzetközi egyezményt hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, ugyanakkor a szövegére mégis sokszor hivatkoztak. A Casaroli bíboros hagyatékából publikált dokumentumokból kiderült, hogy a tárgyalások rendkívül sok területet érintettek, vagyis ez egy hosszabb szöveg volt, melyben a kínai helyzetre is találhattak bizonyos megoldási lehetőségeket. A most született egyezmény esetében arról van szó, hogy miként nevezik ki a püspököket, és a már kinevezetteknek mi lesz a helyzetük. Voltak olyan püspökök, akik a hazafias egyházhoz tartoztak, ám az ő felszentelésükhöz a Szentszék hozzájárulását utólag sem kérték ki, vagy nem kapták meg. Az ő személyüket a Vatikán most elfogadta. A magyar modell azért volt érdekes, mert ebben a püspököt a Szentszék választotta ki, az állam pedig a hozzájárulását adta.
Lehet, hogy néhányan rosszul érzik magukat amiatt, mert ők többet szenvedtek, ám ha a Szentszék szeretete és odafigyelése kíséri ezt a folyamatot, akkor létrejöhet egy belső megbékélés, és kialakulhat egyfajta biztonságérzet. Így a kínai katolikus közösség elevenebben tud bekapcsolódni a világegyház életébe. Ez pedig nem csak a kínai katolikusok érdeke. Mi is tanulhatunk abból, amilyen komolyan veszik ők a hitüket.
A nemzetiségek lelkipásztori ellátását a legtöbb esetben az az ország is támogatja, amelyhez tartoznak – így van ez nálunk például a németekkel és a lengyelekkel. Előfordul azonban olyan eset is, amikor az adott országban élő közösség szervezi meg magát. Szép példa erre a budapesti kínai katolikus közösség. Ők kérték tőlünk, hogy szervezzünk nekik misét, ám mivel nem volt kínai papunk, ezért Bécsből járt hozzájuk egy atya. Akkor, amikor éppen nincs náluk pap, maguknak szerveznek imaalkalmakat, bibliaórákat.

– Miért volt fontos lépés, hogy VI. Pál letette a pápai tiarát?
– A régi szimbólumok teológiai magyarázattal ellátva helyesen is felfoghatók. Ám ha egy adott korban ezt már nem értik, ha csak egy díszes művészeti tárgyat látnak benne, vagy valamilyen világi méltóság jelvényeként tekintenek rá, amelyet királyok hordanak, akkor nyilvánvaló, hogy az Egyház nem ezt az üzenetet szeretné átadni. VI. Pál pápának volt bátorsága ahhoz, hogy meghozza ezt a döntést.
– VI. Pál 1965. október 4-én történelmi beszédet mondott az ENSZ közgyűlése előtt, melyben elsősorban a háború ellen szólalt fel. Milyen üzenete lehet ennek a beszédnek napjainkban?
– A 20. század háborúi új erkölcsi problémákat vetettek fel. Amióta a kereszténység létezik, a katonáskodás, a fegyverhasználat mindig etikai kérdésként merült fel. Nem arról van szó, hogy merev és formális erőszakmenteséget vallott volna a kereszténység, hiszen Szent Pál is említi, hogy a világi hatalom „nem ok nélkül hordozza a kardot” (Róm 13,4). A keresztényüldözés végével a szükségből és kötelezően vállalt katonai szolgálat már nem volt tilos, hiszen nem kellett esküt tenni a bálványokra. Azt azonban a papok, püspökök esetében megkívánta az Egyház, hogy ne vállaljanak katonai szolgálatot.
Ezután az igazságos háború problémája merült fel új kérdésként. A jogos önvédelem lehetőségét a kereszténység nem vonta kétségbe, ám azt is figyelembe kellett venni, hogy egy hatalom a saját háborúját mindig igazságosnak tartotta. Ez addig talán védhető volt, amíg a tömegpusztító fegyverek és a polgári lakosság pusztulása nem vált meghatározóvá. Ettől kezdve azonban a háború eszközeinek jellege is nagyfokú etikai problémát jelentett. Ma is így van ez. Az elrettentés jogosultságát Szent II. János Pál pápasága alatt a tanítóhivatal elismerte. A cél azonban mindig a béke volt. VI. Pál pápa ezt teljes világossággal látta, az Egyház pedig továbbra is a béke ügyét támogatja.

VI. Pál a Magyar Kurír gondozásában megjelent írásait ajánljuk: Eucharisztia – Ajándék, jelenlét, titok; Mysterium fidei kezdetű enciklika; Marialis cultus kezdetű apostoli buzdítás, melyet Kovács Zoltán mariológus látott el magyarázattal és Rino Fisichella: Találkoztam VI. Pállal – A pápa életszentsége a tanúságok tükrében című kötet.
– A VI. Pál pápa által 1974-ben kiadott Marialis cultus kezdetű apostoli buzdítást a kortársak a Mária-tisztelet mérföldkövének tekintették. Hogyan értékelhetjük ma ezt a megnyilatkozást?
– Az Egyházban a Mária-tisztelet nagyon ősi, hiszen már az Újszövetségben is úgy jelenik meg Szűz Mária, mint Istentől kiválasztott, különleges személyiség. A János-evangélium drámai jelenete – amikor Mária ott áll a kereszt alatt, és Jézus rábízza Máriát Jánosra, Jánost pedig Máriára – az Egyház és Mária különleges kapcsolatára utal. A Jelenések könyvében olvashatunk a Napba öltözött asszonyról, akinek gyermekét a sárkány el akarja nyelni. Ez a zsidó apokaliptika szimbólumvilágából ered: Izrael leánya egy nőalak, akinek tizenkét csillagból álló koronája a tizenkét törzsre utal, ám az Újszövetség a tizenkét apostol alakját és az Egyház valóságát jeleníti meg benne. Így Szűz Mária alakja és az Egyház szimbóluma – a Napba öltözött asszony – találkozik egymással. Ha már az 1. század végén eddig fejlődött a szimbolika, akkor nem csodálhatjuk, hogy a Jézus Krisztus istenségével kapcsolatos hit világos megfogalmazása és leszögezése magával hozta Szűz Mária istenszülői méltóságának a kimondását.
Természetesen a dogmát megfogalmazó Egyház előtt járt az imádkozó Egyház. Éppen az imádságok szövegéből indult el egy-egy vita. A loretói litániával  kapcsolatban sokszor merül fel, hogy egy-egy invokációja nehezen érthető. Ám ez rendkívül ősi szöveg, szimbolikája magyarázatra szorul, de ettől még mély értelme van.
VI. Pál pápa bölcsen és az Egyház hagyományához, illetve a teológia forrásaihoz hűségesen fogalmazza meg a tanítását. A Marialis cultus olyan dokumentum, mely a különböző szélirányok között a helyes irányba vezeti a hajót. A máriás lelkiségben voltak abban az időben kissé túlzó megnyilvánulások, de olyan hangok is hallhatók voltak, melyek szerint Szűz Mária tisztelete elvonja a figyelmet Jézus Krisztusról. VI. Pál pápa megnyilatkozása ezek között a végletek között született meg és mutatta meg az irányt.

– VI. Pál pápa nevéhez fűződik az a gyakorlat, hogy a Katolikus Egyház feje apostoli utazások során látogassa meg a különböző országokat. Ön szerint miért van erre szükség?
– Ez az időszak a légiközlekedés robbanásszerű fejlődésének a kora. Lehetőség nyílt tehát arra, hogy a pápa beutazza a világot, ha úgy tartja jónak. Abból a teológiai szükségszerűségből, hogy a pápa legyen hűséges a római Egyházhoz, legyen egy olyan stabil hely, ahol a szolgálatát gyakorolja, XII. Piusz pápa koráig arra következtettek, hogy helyesebb, ha a pápa nem tesz nagy utazásokat. A pápa hosszas távollétéből a történelem során sok nehézség adódott. A Lateráni Egyezmény előtt pedig a pápa a Vatikán foglyának tekintette magát. XXIII. János pápa nyitott a világ felé, VI. Pál pápa pedig apostoli utakra indult. Az ő küldetése elsősorban a helyi katolikus egyház megerősítése volt, de mindenki máshoz is szólni kívánt.
Természetesen az apostoli utaknak is fokozódik a ritmusa. Vajon hány ilyen utazást lehet megtenni? Ezekhez az utakhoz nagyfokú figyelemre van szükség, hiszen csak így lehetnek igazán hatékonyak. Egy pápai látogatás középpontja a kommunikáció. Ám ha rövid idő alatt nagyon különböző emberekkel – hívekkel, ifjúsági csoportokkal, börtönlakókkal, politikusokkal, egyházi vezetőkkel – kell találkoznia a pápának, az rendkívül fárasztó. Ezért újra meg újra felmerül a kérdés, hogy talán kevesebb útra lenne szükség. Érdekes, hogy XVI. Benedek pápa is így látta ezt, ám ahogy idősebb lett, egyre többet utazott. A hívek lelkileg igénylik a pápa jelenlétét. A Szentatya személye, a pápaság így lesz az emberek életének része. VI. Pál pápa szándéka talán éppen Szent II. János Pál pápa temetésénél mutatkozott meg. Az emberek ugyanis ki vannak éhezve, nem feltétlenül a pápa személyére, hanem arra, akit képvisel, vagyis Jézus Krisztusra. Az utazás tulajdonképpen egy megjelenítő jelenlét, ez adja a súlyát, s ez mutatja meg a benne rejlő kihívást is.

– Giovanni Battista Montini Budapesten járt 1938-ban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson…
– Az 1938-as kongresszuson részt vett Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a későbbi XII. Piusz pápa; Angelo Giuseppe Roncalli törökországi apostoli delegátus, a későbbi XXIII. János pápa és Giovanni Battista Montini államtitkár-helyettes, a későbbi VI. Pál pápa is. XII. Piusz pápa 1948-ban, tíz év elmúltával is nagy lelkesedéssel szólt a budapesti kongresszusról. Amikor VI. Pál pápáról úgy beszélünk, mint szentről, akkor nemcsak a pápaságára kell figyelnünk, hanem az egész életére. 1941-ben azt vizsgálták a Vatikánban, hogy mit lehet tenni az európai üldözöttekért. Ekkor az államtitkárságon létrejött egy munkacsoport, melyet Montini vezetett. A feladata az volt, hogy a különböző országok egyházi diplomatáival tartsa a kapcsolatot az európai üldözöttek megmentése érdekében. E témában nemrég megjelent egy könyv Xenio Toscani tollából. Ebben dokumentumokra hivatkozva ír arról, hogy a háború folyamán Montini és munkacsoportja milyen akciókat szervezett a Törökországban szolgálatot teljesítő Roncallival. A zsidóság körében – itt, Magyarországon is – él egy olyan emlék, hogy Roncallitól nagy mennyiségben hoztak be papírokat, bizonyos vélekedések szerint keresztleveleket. Ez azonban nem valószínű, főleg nem Törökországból. Ebben az időben, ha valaki Palesztinába szeretett volna utazni, ahhoz a brit hatóságoktól kellett engedélyt szereznie. Ilyen engedélyeket szereztek, és Roncalli – Montini munkacsoportjával együttműködve – ezeket juttatta el a budapesti nunciatúrára Angelo Rottának.
Montini a munkásemberekkel is együtt érzett, ez látszott már akkor is, amikor Milánó érsekeként szolgált. Ez is jelzi, hogy annak a társadalmi párbeszédnek a híve volt, amit több kereszténydemokrata politikus is szorgalmazott. Köztük volt Aldo Moro, aki ennek a párbeszédkészségnek lett az áldozata.
– A Mysterium fidei kezdetű enciklikát 1965-ben adta ki VI. Pál pápa. Ez a dokumentum miben járult hozzá az Oltáriszentség tiszteletéhez?
– Ez is jól mutatja, hogy VI. Pál pápa milyen érzékeny volt a történelmi mozgásokra. Amikor a liturgikus reform került szóba, amikor az Eucharisztiával kapcsolatos tanítás modern megfogalmazásáról volt szó, akkor olyan híres kutatók munkájára támaszkodott, mint például Josef Andreas Jungmann SJ, akinek a munkássága korszakalkotó volt. A Mysterium fidei esetében egy hangsúlyáthelyezésnek lehetünk a tanúi, éppen a történelmi előzmények és az ökumenikus szempontok miatt. Nyilvánvalóvá vált az Eucharisztia elsődleges szerepe, és megmutatkozott annak hármas vonatkozása is: az ünneplés, a lakoma és az imádás.
Egy világkongresszusnak az Eucharisztia gazdag jelentését kell bemutatnia. 1938-ban Budapesten Magyarország földrajzi elhelyezkedésével összefüggésben volt egy esemény, amelyre a Szent István-bazilikában került sor. Ezen a keleti szertartású püspökök koncelebrálták a szent liturgiát. Ez akkor szenzációnak számított. Most is tervezzük, hogy az eucharisztikus világkongresszus során külön keleti liturgikus események is lesznek. Nagyon lényeges az Eucharisztia ünneplése együtt, különböző szertartású katolikusokkal. Ma, amikor kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a közel-keleti keresztényekkel, fontos, hogy jobban megismerjük az ő örökségüket. Erre kiváló alkalom lesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Ebben az összefüggésben a VI. Pál által kiadott dokumentum tágította a horizontunkat.

– Mit tanulhatunk VI. Pál pápától?
– Elsősorban azt, hogy a keresztény ember nem egy önmaga megszentelődésével foglalkozó, zárt rendszerben mozgó lény, hanem olyan személy, akinek küldetése van a világ felé. Ezt a küldetést Jézus Krisztustól kaptuk. Tőle kapjuk a mintát, az ő nevében, az ő tanítása és szentségi gazdagsága alapján kell az emberekhez fordulnunk. Ezt nem tehetjük sematikusan; a másik emberre minden tudásunk felhasználásával kell figyelnünk. VI. Pál pápa életében a főparancs teljesítését láthatjuk: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és így fordulj a többi ember felé. VI. Pál a többiek tevékenységét szervezve, annak irányt mutatva szolgálta ezt a tanúságtételt.
VI. Pál pápa a tudomány és a művészet világával is eleven kapcsolatot tartott. Pápasága alatt nagyon magas szintre jutott a vatikáni egyházművészet, mely egyszerre volt szolid és elegáns, nagyvonalú és merész, modern és katolikus. Érdemes megnézni a Szent Péter-bazilika kapuját, amely az ő idejében készült. Vagy idézzük magunk elé azt a pásztorbotot, amit használt. Egy kereszt, mely kecses és könnyű, modern vonalú, hajlított, s azt mutatja, hogy tekintélyének alapja Krisztus keresztje. Szent II. János Pál pápa is ilyen pásztorbotot használt. Ez is kifejezte azt, hogyan lehet párbeszédet folytatni a világgal úgy, hogy a keresztény üzenet áthatoljon minden közegen.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek koncelebrált az október 14-én, a Szent Péter téren bemutatott szentmisén, melynek keretében Ferenc pápa szentté avatta VI. Pál pápát, valamint Óscar Arnulfo Romero érseket, Francesco Spinellit, Vincenzo Romanót, Maria Katharina Kaspert, a Jézusról nevezett Szent Terézről nevezett Nazaria Ignaziát és Nunzio Sulpriziót.
Fotó: Merényi Zita; Osv.com; Vatican News
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2018. október 14-i számában jelent meg.

Valami hiányzik még belőled

Gyere és kövess engem! - Egy elszegényedő társadalomban kellemetlen a gazdagság hátrányairól beszélni. Fiataljaink úgy érzik szívükben, mint József Attila:  
„De szeretnék gazdag lenni, 
Egyszer libasültet enni, 
Jó ruhába járni kelni, 
S öt forintér kuglert venni.” Fiataljaink igénye más ma, akár a felnőtteké is, ezért egyre több szó esik a fenntartható gazdaságról. Ameddig a gazdag nem fogja fel, hogy vagyonából kell fenntartania a fejlődést, addig tékozol, akkor is, ha gyűjti vagyonát. Egy római diák bizakodva újságolta Néri Szent Fülöpnek, hogy a közelgő vizsgákat sikeresen fogja letenni. Ekkor Fülöp atya megkérdezte: – Mik a jövendő terveid? – Ügyvéd akarok lenne, erre vagyok teremtve. – És aztán? – Szép családi otthont rendezek be és gazdag ember leszek. – És aztán? – Neves emberként magas hivatalt kapok. – És aztán? – Gazdagon nyugalomba megyek. – És aztán? – Egy szép napon majd meghalok. – És aztán? ... A fiatal ember soha nem feledte el ezt a párbeszédet. 
Az evangéliumban három ifjút is ismerünk: a gazdag ifjút, a tékozló fiút és a naimi halott ifjút. A gazdag ifjú jót tesz, megtartja a törvényt, mégis nyugtalan, keresi az élete értelmét. Eleve jó helyen teszi, mert Jézust kérdezi. (Mk 10,17-30) Most másképpen tekintsünk a gazdag ifjúra, és a függőséget vegyük szemügyre, ami mindenkit megkötöz. Napjainkban nemcsak a pénz okozhat függőséget az ember életében, hanem sok minden más is. Minden függőség ott kezdődik, hogy az ember azt érzi: még mindig hiányzik valami. Itt a földön semmi sem elég. Amikor Henry Ford milliomos lett, megkérdezték tőle: – Mennyi az elég? – Így válaszolt: Valamivel több, mint ami van. 
Ezt a belső hiányérzetet, ami az elég lenne, csak maga a teremtő Isten töltheti be. Az isteni parancsok ismerete és megtartása csak az Isten-ember és ember-ember kapcsolatait hivatottak rendben tartani. Ez az a forrás, ahonnan fakad az együttélés alapvető szabályrendszere. Ha ez nincs, akkor megszűnik a család szolidáris rendszere, semmivé válik a tisztelet, az adott szó és a tulajdonlás becsülete. Egyszóval a tíz-parancs nélkül nem lehet élni, mert ez egy szolid, polgári erkölcstan alapja, és ez még messze nem keresztény. 
De ha Istent kiemelnénk ebből a rendszerből, akkor dől csak ránk az épület igazán. 
– Jézus ránézett a gazdag ifjúra, és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!” A kereső-kérdező emberre az Isten néz, és egy új perspektívát rajzolt fel: a feltétel nélküli szeretetet. 
Az örök Bölcsességtől, Krisztustól elszakadó fejlett országok gazdaságilag hanyatlanak. (Bölcs 7,7-11) Az értelmetlenségből vissza kell vezetni az emberiséget az Atyához. Ő a szívek ismerője, Szentlelkével megújít egy életrevalóságban. (Zsid 4,12-13) 
Jézus felszólítása nekünk szól!

„Boldogok, akik lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” Mt 5,3.

2018. 10. 13.

Tudomásukra: 2018. október 14.


1. A Szent Kereszt templom belső felújítása befejeződött, ezentúl a reggeli szentmiséket (itt) ott végezzük. A templom megáldása október 21-én a Millenniumi templom búcsúmiséje keretében lesz, amelyet fél 1 órakor tartunk. 
Ma van VI. Pál pápa szentté avatása.
2. Az októberi rózsafüzér ájtatosságot hétköznap este fél 7 órakor végezzük.
3. Hittanórákra várjuk a gyerekeket: a 0-tól a II. osztályba járókat kedden 3-4-ig, a IV-V. osztályosokat kedden 4-5. óráig. Csütörtökön 4-5 óráig a VI-VIII. osztályosok hittanórája. Csütörtök este fél 8-tól ifjúsági óra.
4.  Kedden  este 7 órai kezdettel a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újra színpadra állítja az “Örökség – dalok és táncok Csík vármegyéből” című előadását a Városi Művelődési Házban. Felnőtteknek 20 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak15 lej, kedvezményt is adnak. Jegyet a Csíki Mozi pénztárában lehet váltani.
5. Szerdán a Segítő Mária Kollégiumában este fél 8 órakor Tiszta szerelem imaest”, melynek célja: imádkozni a tisztaságban megélt párkapcsolatokért, házasságokért, a jövőért, az újrakezdés kegyelméért. Program:szentmisetanúságtétel és szentségimádás.
6. Csütörtökön délelőtt 10 órakor világszerte gyermekek imádkozzák a rózsafüzért a békéért és az egységért. Mi is 10 órától a Millenniumi templomban imádkozzuk, bárki bekapcsolódhat. A gondolat Szent Pio atyától származik: ha egy millió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni.”
7. Az elsőáldozók felkészítője pénteken 3-4. óráig az I. csoportnak, a II. csoportba járóknak 4-5 óráig.
8. A bérmálkozók felkészítője pénteken este 7-8 óráig tart. Októberben még elfogadjuk azokat, akik 2019-ben szeretnének bérmálkozni. Figyelmeztetjük, októberrel lezárul a jelentkezési határidő.
9. Pénteken du. 6 órától keresztelői felkészítő.
10. Szombaton ministránsképző de. 10 órától.
11. A Millenniumi templomot 15 éve szentelték fel, plébániánk Gaudete Kórusa is 15 éves, a 15 éves jubileumra készülve, szombaton de. 11 órakor szentmisével kezdődjük a Csíkszereda Megyei Jogú Város területén működő Kórusok Találkozóját, ami két és fél órát tart. Fellép a Gaudete, a taplocai, a csobotfalvi, a csíksomlyói, a zsögödi és a Lux Aurumque városi kórus. Aki süteménnyel vagy adománnyal hozzá szeretne járulni, adományát péntek estig jutassa el a plébániára.
12. Élő rózsafüzért városunkért szombaton tartják.
13. Vasárnap Exc. Ternyák Csaba egri érsek úr vezetésével 9-½10 óra között templomunkat egri zarándokok látogatják meg.
Vasárnap a ½1 órakor kezdődő búcsús szentmisére várjuk a híveket, ezért a 11 órai szentmise kimarad.
14. A Krisztus Világa októberi száma kapható a kegytárgyasnál és a kisapostoloknál.

2018. 10. 11.

Semjén Zsolt a Vatikánban

A kormány álláspontja, hogy nagyon világos különbséget kell tenni a gazdasági migráció és az életükért menekülők befogadása között – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki október 8-i, hétfői vatikáni látogatásán tárgyalást folytatott Pietro Parolin bíboros államtitkárral.


A miniszterelnök-helyettes a magyar közmédiának nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszélésen szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről, illetve Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáról is.
Semjén Zsolt tájékoztatása szerint több mint másfél órás tárgyalást folytatott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral, amelyen minden jelentős témát érintettek. Szó volt a megbeszélésen az egyházi ügyekről, az egyházi iskolákról, illetve arról, hogy mennyire rendezett és modellértékű az állam és egyház kapcsolata Magyarországon.
A politikus elmondta: kiemelt hangsúllyal szerepelt a tárgyaláson a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, illetve annak előkészületei.
A tárgyaláson szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről – közölte. Ezzel összefüggésben elmondta: a pápát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar kormány egyszerre hívta meg, ezt Áder János államfő tolmácsolta is korábban. Az eucharisztikus kongresszus szép alkalom lenne a magyarországi látogatásra, ahogy Mindszenty bíboros boldoggá avatása is – mutatott rá Semjén Zsolt, aki kiemelte: a boldoggá avatás „belátható távolságon belül van”.
Érintettek világpolitikai kérdéseket is az Európai Unió, illetve Magyarország vonatkozásában – ismertette a politikus, aki hozzátette: a témák között szerepelt a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete.
A kormányfő-helyettes részletesen tájékoztatta Pietro Parolin bíborost arról, hogy mit miért tesz a magyar kormány a migráció ügyében. Kiemelte, hogy a segítséget szeretnék helybe vinni, és a megoldás nem az, hogy ezek az emberek a szülőhelyüket elhagyják, hanem az a helyes megoldás, ha a szülőföldjükön segítik őket emberhez méltó életet élni. Semjén Zsolt közlése szerint a bíboros nagyra értékelte, hogy a keresztényeket segítő intézményrendszer a kormányzaton belül óriási anyagi segítséget nyújt kórházak, iskolák építéséhez. Úgy fogalmazott: nagyon világosan be tudták mutatni a magyar álláspontot.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a Szentszék világméretekben gondolkodik, és a szolidaritás, mint keresztény erény hangsúlyozása természetes küldetése a Katolikus Egyháznak. Igazából az a kérdés, mi a hatékony szolidaritás – jelezte, hozzátéve: a magyar álláspont szerint a migráció konfliktusokat, terrorizmust generál a befogadó országok esetében.
Semjén Zsolt közlése szerint Pietro Parolin bíboros fontosnak tartotta, hogy azokról az emberekről, akik az életükért menekülnek, politikai, vallási okokból, amíg veszélyben vannak, gondoskodni kell. Nagyon világos különbséget kell tenni ugyanakkor, a gazdasági migráció és az életükért menekülők között – jelezte a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a bíboros ezt az álláspontot teljes mértékben osztotta, és nagyon konstruktív volt. A Szentszék álláspontja világos, a szolidaritás hangsúlyozása mellett elismerik az identitáshoz való jogot, az országok biztonsághoz való jogát, s azt, hogy csak olyan mértékben lehetséges a befogadás, amilyen mértékben az integráció valóban megoldott.
Forrás: MTI
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír

Megújult a Szent Kereszt templom


„A Szent Kereszt jele által, oltalmazd népedet, Urunk” – olvasható a boltozat homlokán. Szereda nevét a szerda napi vásáros helyéről kapta. A 14. század végétől a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott, mint leányegyház. Az előző templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt gótikus kápolna volt, ahol még 1721-ben és 1744-ben kánoni vizitációt tartottak (Főtér, Megyeháza és Sapientia ET szögében). 
Csíkot látogatva Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává tegye. 1751 januárjában megszervezte a Szent Kereszt egyházközséget és július 16-án kinevezte az első plébánost. Ő hozzá is kezdett a barokk stílusú templom és a szolgálati lakások építéséhez „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett területen”. A templom 1758-ban elkészült, amit a déli bejáratánál örökítettek meg. Az egyházközség fenntartója (patrónusa) a város volt a 19. század végéig.
Három oltár díszítette a templomot. Középen a barokk stílű főoltár, a Szent Kereszt tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és festmény. A központi kép két oldalán a Stabat Mater és Szent János apostol festett szobra áll. Az oltár felső képe az utolsó vacsorát ábrázolja. Erdélyben hasonló oltár Abafáján (Szászrégen filiája) található, amit Schuchbauer Antal kolozsvári szobrász készített.
A két mellékoltárt a templomhajó és szentély találkozásánál alakították ki. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Akkor a festményeket Mária és Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikánnal. A szószék mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe díszíti. A lenvászonra festett régi képek, valószínű a Sarlós Boldogasszony kápolna oltárához tartóztak.
A templom északi oldalához 1771-ben Unger József kápolnát építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte. 1784-ben a kápolnát és templomot Batthyány Ignác püspök szentelte fel. Ennek emléke a 12 szentelési kereszt, amit a buzgó hívek 1859-ben lemeszeltek, akár csak a márványutánzatú színes oltárt fehérre festették. A templom jelenlegi orgonáját 1902-ben Klink Sándor építette. 1958-ban Boda József javította.
A templom északi udvarán állt a vele egykorú kántortanítói és harangozói lak. Az előbbi végében működött hajdan a plébániai iskola. Az iskola emlékét őrizte a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű sikátor. A szolgálati lakások boronafából épültek, zsindellyel és deszkával fedve, amelyek 1916. évi román betöréskor porrá égtek, csak a kifosztott és meggyalázott templom várta haza szétszéledt híveit. 1924-ben „a hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégétől 3 új harangot hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 1/5 kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére” 51 kilós súlyú. A harangszentelési szertartás húsvét másodnapján április 21-én d. e. volt.”  
Ft. Merza István plébános 1928-ban megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november 24-re befejezték. A plébános ekkor áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami meg is történt.