2018. 06. 21.

Az Előfutár szülei


Keresztelő János szülei Zakariás és Szent Erzsébet az I. század elején éltek. Lukásznak hívott művelt és finom görög orvos – a mi Lukács evangélistánk – Szent Pállal együtt 49-ben Jeruzsálembe érkezett az Apostoli Zsinatra. Itt tartózkodása alatt összegyűjtötte evangéliumának anyagát. Akkor még sokan éltek Jézus életének szereplői közül. Elsősorban a Szűzanya, az Utolsó Vacsora házában, aki sok, eddig meg nem örökítetteket közölt vele, többek között megmutatta Zakariás-pap följegyzéseit. Lukácsot mindez érdekelte, lefordította és följegyezte: a férfi Abia nevű papi nemzetségből, az asszony pedig az első főpapnak, Áronnak családjából származik. 
Jézus Anyja Erzsébetet rokonnak említi, akihez bizalom és benső jóbarátság fűzte. 
Erzsébet abban a Názáretben született, ahová Máriát kapcsolták életének eseményei. Egy 800 körül élt rabbinikus zsidó író, bizonyos Eleázár ben Kálir említi Názáret nevét abban a vonatkozásban, hogy a Lévi és Áron törzséből származó huszonnégy papi nemzetségnek egyike lakott benne. Ez megoldja a rejtélyt, hogy miért lehetett a Dávid nemzetségbeli Máriának az Áron nemzetségbeli Erzsébet a rokona. Gábor angyal így mondta: „Rokonod, Erzsébet is fiút fogant...” Erzsébetnek nővére férjhez ment egy Dávid-házbeli férfiúhoz, Mária valamelyik nagybátyjához – és innen a rokonság. 
Erzsébet fiatalon Júdeába, Ain Karim városkába költözött. Erzsébet alighanem Mária szüleivel, Joákimmal és Annával volt egykorú. Szülővárosába, Názáretbe látogatva ismerhette meg a gyermeklánykát, Máriát. De egészen bizonyos, hogy amikor azt szülei felvitték Jeruzsálembe a Templom szolgálatába, akkor ott látogatta meg, hogy egy közel lakó rokon gondoskodását és szeretetét is érezze a kislány időközönként. Mária pedig őt látogatta meg Ain Karimban. A Templomi évek lejártával Mária hazakerült Názáretbe és nem is igen látták egymást évekig. 
Erzsébet férjével egészen váratlan esemény történt. Abia papi-osztályába tartozó Zakariásnak kellett a szentélybe lépnie, hogy a délutáni illatáldozatot bemutassa. Ekkor az oltár jobbján álló – annak jeléül, hogy kedvező híradást kap – túlvilági jelenséget pillantott meg. Az közölte, hogy meddőségük véget ér, feleségének fia születik és Jánosnak kell nevezni. Zakariás mély megrendülésében az üzenet tartalmában kételkedett. Ezért Gábor arkangyal megmondta, hogy „néma leszel, szólni képtelen”. Amikor áldást kellett adni, csak inteni tudott, mindenki látta, hogy valami rendkívüli dolog történt vele. Hazatért és Ain Karim-beli szülőlakába vonult vissza, és csak a legszűkebb szavakkal írótáblán érintkezett övéivel. Erzsébet is, amikor rájött, hogy öregkorára „az Úr elvette meddősége szégyenét” elzárkózott az emberektől, amíg – s ez újabb rejtély, csoda és jel, és híradás váratlanul meg nem jelent házánál a Názáreti Rokonlány. 
Mária köszöntésére felujjongott méhében a magzat, és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Mindössze három mondatában hat prófétai szövegrészt mond. Mária hálaénekének tizenhat sorában tizenkilenc zsoltár- és prófétai-szövegrész van. 
Mária eljött, hogy látogatásától Szentlélekkel teljék el az, aki majd az ő Fiának lesz Előfutára. S annak anyja felismerte őbenne a Messiás anyját, s ez volt az első tiszteletadás, amit kapott, s amellyel illetni fogják majd a világon minden nemzedékek. Három hónapig maradt, János születéséig. És akkor készült hazautazni a reá váró homályos gondok közé. 
János megszületett, s a néma Zakariásnak feloldódott a nyelve és elmondta különös áldását, jövendölését fia fölött. A szomszédok, a rokonságból érkezettek értetlenül és csodálkozva hallgatták az apa homályos és súlyos szavait. A gyermekből talán próféta lesz – sugdosták az emberek. 
Egyvalaki érthette meg teljességgel mindezt, az elutazásra felkészült fiatal Názáreti Szűz.

2018. 06. 17.

Hirdetés: 2018.06.17.


1. Jézus Szíve ájtatosságot végzünk vasárnap du. ¾5 órakor, hétköznap az esti szentmise előtt, vagyis ¾7 órakor.
2. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órától.
3. Szombaton 10 órakor Ministránsképző, szeretettel várjuk a kisapostolokat.
4. Katolikus sajtó kapható a kegytárgyasnál.
5. Kegyeleti zarándokútra kerül sor augusztus 12-16. között Galíciába, Kelet-Lengyelországba, ahol 21 csíkszeredai katona esett el az I. világháborúban. A zarándokút 5 nap és 4 éjszaka: Limanowai temető, majd Przemysl (ejtsd: Semisl), Letownia erődnél megemlékezünk az itt harcoló Gyóni Géza költőről. Szállás.

Borek páncélerőd, Salis Soglio erőd, Helytörténeti Múzeum I. világháborús kiállítás, magyar huszár és lengyel ulánus szoborcsoport megtekintése, szabadprogram. Vacsora a szálláson.
Jaroslaw, Luzsnai katonai temető. Szállás Bp-en. Másna indulás haza.
Kedvezményes részvételi díj: 200 Euró/fő. A részvételi díj tartalmazza az autóbuszos utazást, a szállást, a reggelit és a csoportkísérő-idegenvezetést. Külön fizetendő 60 euró a belépőjegyek, a biztosítás és 4 vacsora/fő. Érdeklődni lehet a plébánián.

2018. 06. 16.

Ezüst


Ezüst a természetben. (Forrás: http://rockhorseminerals.com/)
Fehér, fényes, világos fém, vegyjele: Ag. Görögül argürosz, latinul argentum. A Szentírás szerint Palesztinában az ezüstöt Tarziszból szerezték be. Ékszereket, használati tárgyakat, bálványokat, a perzsa kortól pedig pénzt készítettek belőle. Az ezüst tűzzel tisztítása az emberi megpróbáltatás (Sir 2,5; Mal 3,3; Zsolt 65,10), a megtisztított színezüst az Úr szava igazságának képe (Zsolt 11,7), a gazdagság jele (Mt 10,9; ApCsel 3,6; Jak 5,3). 
A 9-15. század művészetében a megtisztított ezüst a tisztaság szimbóluma. A keresztény művészetben a Nap és az arany Krisztus, a hold és az ezüst Mária szimbóluma. Az ezüst a fény szimbóluma is. Szent Annát, Szűz Mária édesanyját ezüstbányának nevezték, és az ezüstbányászok védőszentjeként tisztelték.
A termésezüst általában természetes ötvözetet alkot a rézzel, az arannyal és a higannyal, valamint az antimonnal és a bizmuttal. Termésállapotban is előfordul, bár a nagy darabok ritkák. Eddig talált legnagyobb ezüst darab az un.“Ezüst asztal”, melyet 1466-ban a Német Érchegységben leltek, alapterülete 2x4 m volt és 20 tonnát nyomott. Az újkor legnagyobb darabját Mexikóban találták (Sonora), súlya 1,03 t volt.
Az ezüst kitermelésének és megmunkálásának kezdetei szoros kapcsolatban állnak az aranyéval. A legrégebbre keltezhető ezüst leletek Anatóliából származnak, hidegen kovácsolt réztárgyakkal és eszközökkel együtt, a Kr. e. 5. évezred közepéről. Mezopotámiában a Kr. e. 3800 táján bevándorló sumérok már tisztában voltak az ezüst megmunkálásához szükséges kohászati és kézműves ismeretekkel. 
Nagyobb számban Kr. e. 3000-2800 időszakból kerültek elő ezüstedények Uruk városából és a vele egykorú Kis palotából. Ékírásos dokumentumok mutatják a mezopotámiai ezüst származását: „Szíria ezüsthegyei”, a mai anatóliai Taurusz-hegység. Az első egyiptomi ezüstlelőhelyek Kr. e. 3800 tájáról ismertek (El Berzeh). Az egyik legnagyobb egyiptomi, ezüstből készült alkotás Kr. e. 1350-ben a Tutanhamon sírjában talált 1 m hosszú trombita.
A klasszikus ókori kultúrák emelték az ezüstöt mint pénzverésre és használati tárgyak készítésére szolgáló alapanyagot arra a jelentőségre, melyet a legújabb korig megőrzött. Az ezüst tárgyakon keletkezett ezüstionoknak csíraölő hatása van. Ez a magyarázata annak, hogy a kolloid-állapotú ezüstoldatoknak, de még az ezüst pénzérméknek, evő- és egyéb eszközöknek is sterilizáló a hatása. Mivel nehéz és időigényes a kezelésük, tisztításuk, ezért napjainkban az ezüsttálcáknak egyre kevesebb a híve. Akkor meg minek ez a sok ezüst? Mitől emelkedik még az ára is? 
Nos attól, hogy az iparban nélkülözhetetlen. Nyújthatósága majdnem eléri az aranyét: 0,0002 mm vastagságú, és 1 g ezüstből 2 km hosszú fonál húzható. Ezüstvegyületet kevernek a fotózáshoz használt filmek zselatinrétegébe, és ezüstvegyülettel bevont filmeket használnak a röntgenfelvételekhez. Mivel bizonyos szűrőrendszerekben egy rész ezüst tízmillió rész víz csíráit semmisíti meg; ezüstöt alkalmaznak különböző orvosi gépek szűrőihez, és ezüsttel tisztítják az űrhajósok ivóvizét. 
Ezüstnitrát oldatot cseppentenek az újszülöttek szemébe, hogy megvédjék őket a fertőzés okozta szembajoktól; s ezüsttükrök gyűjtik némely napenergiát hasznosító erőművekhez a napsugarakat. Ezüst érintkezővel készülnek az elektromos és elektronikus berendezések a kis hallókészülékekhez és a számítógépekhez, mert az ezüst kiváló érintkezőfém. Ezüsttel hegesztik össze az űrhajók alumínium és acél alkatrészeit, mivel az ezüst könnyen kötődik más fémekhez anélkül, hogy azok molekuláris szerkezetét megváltoztatná. Ezüst horganytelepek hajtották a világ első holdautóját, ilyen telepek gondoskodtak az űrben sétáló asztronauták oxigénnel való ellátásáról is. De ezüst nélkül nem lenne telefonunk, hűtőszekrényünk, televíziónk sem, vagy ha lenne, akkor sokkal rosszabb minőségű.
Az ezüst a Szent Szűz szimbóluma, szeressük Máriát, hogy mi is könnyen kötődjünk vele az örök életet adó Isten Fiához.

2018. 06. 15.

Az ember nincs egyedül


Kibontakozó Isten országa - A. Gressy Morrison, a kiváló természettudós, a New York-i Academy of Sciences volt elnöke egy könyvet jelentetett meg Az ember nincs egyedül címmel. A tudós azt bizonyítja, hogy miért kell az igazi tudósnak istenhívőnek lenni. A könyvéből maga a szerző készített kivonatot és ezt lehozta a Vigília folyóirat. (https://vigilia.hu/node/Vigilia_1947_02_facsimile.pdf)
Istenbizonyítékának lényege az, hogy a nem lét, a nem keletkezés, a megsemmisülés lehetőségei billiószorta nagyobbak, mint a létezésé, a létrejövésé, a fennmaradásé, a fejlődésé, éppen ezért, miután mégis az utóbbi győz az előbbi felett, a mérleg másik, önmagában billiószorta könnyebb serpenyőjét az Alkotó (Isten) személye teszi súlyosabbá. Ennek a bizonyítékának a mélysége vitathatatlan. 
A hét bizonyítékból idézek: „3. Az állatok bölcsessége a jó Alkotó legbeszédesebb bizonyítéka. Ő ad az állatoknak ösztönt, ami nélkül tehetetlenek volnának. – A lazac évekig él a tengerben, azután felúszik a folyóba, megtalálja azt a mellékfolyót, ahonnan elindult. Ha megpróbálják a nagy folyónak egy másik mellékfolyójába átvinni, rögtön megérzi, hogy nem ide tartozik, és a legnagyobb nehézségek közepette is megkeresi és megtalálja szülőhelyét. – De még sokkal csodálatosabb az angolnák élete. Az egész föld angolnái a Bermuda-szigetek partvidékén rakják le ikráikat. Miután igy gondoskodtak utódokról, elpusztulnak. A tojásból kibújt pici halacskák csalhatatlanul tudják, hogy hova tartoznak. Megtalálják útjukat a végtelen óceánban, és soha nem fordul elő, hogy akár az európai, akár az amerikai vizeken nem oda tartozó angolnát lehetne találni. Ki adja hát a halaknak ezt a csodálatos képességet?”
Jézus szívesen beszélt képekben, ami alkalmas az isteni igazságok közlésére. A kép az embert gondolkodásra készteti, lehetővé teszi, hogy bizonyos mértékig maga fedezze fel az igazságot és elősegíti ezáltal azt is, hogy igazán elsajátítsa. Az Isten országa belső élete a vetőmaghoz, a mustármaghoz hasonlít. (Mk 4,26-34) A magvak hordozzák bensejükben a növényt, amiből ők is lettek, és ami majd belőlük lesz. Titok övezi őket és hihetetlen produktivitás. Az a kicsiny mag, az a csemete, amit  elültettünk egykor, mára nagy növénnyé fejlődött. Isten igéjében is erő rejlik, akár a magban. Az Isten igazságára oktató pap vagy szülő elhinti a magot és ezzel megteremti a feltételét annak, hogy valakinek a szívében ez a mag termést hozzon. Az érdemi részét a dolognak nem az igét hirdetők végzik, hanem az igében rejlő erő. Ezért az egyház sorsa, a szerény kezdetből terebélyesedik hatalmas, világot átfogó közösséggé. (Ez 17,22-24) Földi életünk a vándor-állapottal egyezik. (2Kor 5,6-10) Nem vagyunk még otthon, de eltölt bennünket a hit révén az a boldogító tudat, hogy egyszer hazaérünk, mert az Úr Lelke vezérel.

„Az egek hirdetik Isten dicsőségét, az égbolt vallja kezének művét.” Zsolt 19,2.