2019-ben bérmálkozóknak 6.

6. Istennel találkozni az imádságban

Egy kedves imádságot tanultam a 70-es évek végén, az alig három éves Emesétől. Így imádkozott: „Istenem, tartsd meg édesanyámat, édesapámat, nagymamát, nagytatát, Erzsike nénit, Sztántot, Brántot. Ámen.” Azt, hogy e kislány a családtagokért imádkozik megértettem. De, ki az Erzsike néni? – kérdeztem tőle. - Hát ő takarítja a folyosót, s nekem csokoládét szokott adni – mondta Emese. Hát a hála szép példája – gondoltam magamban. Majd tovább kérdeztem: Ki Sztán és Brán? - Hát, ők a televízióba szerepelnek, cipelik a zongorát – világosított fel. Nagyokat nevetünk rajtuk, és hogy bajuk ne essék, azért imádkozom. Azóta, ha imádságról esik szó, mindig eszembe jut e derűs, gyermekszívből fakadt, hálaadó, közbenjáró imádság.

Az ember keresi az Istent. Isten mindenütt jelen van, mindenütt meg lehet Őt találni, leghamarabb a saját lelkünkben. Mégis vannak olyan alkalmak, lehetőségek, ahol könnyebben rátalálunk, és ezek között a legelső és legfontosabb az imádság. Az imádság olyan mint a telefon: általa bármikor felhívhatjuk Istent.

1) Az imádság fogalma. „Az imádság a lélek felemelése Istenhez vagy a megfelelő javak kérése Istentől” (KEK 2590). Az imádság párbeszéd az Istennel. Imádkozni akarni és tanulni kell. A hit élménye megköveteli az imádság aktusát, mert teljesen Isten kezében vagyunk, tőle függ életünk és sorsunk. Bármilyen nagy is legyen az ember tudása és a természetfölötti uralma, mégis állandóan több veszélynek van kitéve. Jézus Krisztus is figyelmeztet bennünket, hogy szünet nélkül imádkozzunk a kísértések elkerülése érdekében. Az igazságtalan bíró példája (Lk 18,1-8), és a barát példáját, aki nem akar felkelni. A hit mellett az imádság az utolsó szál, amely még Istenhez fűzi a bűn útjára tévedt embert.

2) Az Istenismeret az imádság alapja. Ahhoz, hogy valakit szívesen és örömmel keressek fel, hogy keressem a társaságát és a vele való beszélgetés lehetőségét, mindenekelőtt ismernem kell az illetőt: tudnom kell, hogy kedves, barátságos, segítőkész, valamint azt, hogy a vele való találkozásból nekem is hasznom származhat. Aki imádkozni akar, nemcsak annyit kell tudnia Istenről, amennyit a katekizmusból tanult, hanem tapasztalatból is ismernie kell Istent, aki sorsomat is kezében tartja (Zsolt 139). Isteni hatalmával úgy alakítja életemet, hogy eljussak hozzá. Ha érdemtelen is vagyok szeretetére, Ő nem tud nem szeretni engem, nem tud meg nem bocsátani nekem. Személyesen engem is jól ismer, sőt jobban ismer, mint magam. Ismeri szándékaimat, gondolataimat, hibáimat egyaránt. Egyedül Ő örök és változatlan, egyedül Ő képes kielégíteni az ember végtelen vágyait. Aki megtalálja, egyébre már nincs szüksége.

3) Miért nem imádkoznak az emberek?  

a) Mert nem ismerik Istent. Qui nescit orare vadat ad mare!  

b) Mert nem érzik, hogy rászorulnak Istenre. Azt gondolják, hogy maguktól meg tudnak csinálni mindent. Ábel Amerikában (tengeri viharban: Szárazon és vízen!)  

c) Mert túlbecsülik a tevékenységet az imádkozással szemben. Pedig az ima nem akadályoz a tevékenységben, a szeretet gyakorlásában, sőt inkább ezekre ösztönöz. (Egy francia hölgy a Szahara magányában tart lelkigyakorlatot.) Krisztus is  imádkozik az apostolok kiválasztása előtt, csodái előtt, az utolsó vacsorán apostolaiért és követőiért.  

d) Mert nem érnek rá imádkozni. Hogy néz ki az olyan szerelmes vagy hitvestárs, aki sohasem mutatja ki társának, hogy szereti azt mondván, hogy nincs idő erre?  

e) Mert helytelen fogalmuk van az imádságról. Megtanítottak imádságokra, de nem tanították meg imádkozni. (Maxim Gorkij: Gyermekkorom kötetében beszél a nagyapja és nagyanyja imádságáról. Zsögödi Nagy Imre Följegyzések 128-129). Az imádság, beszélgetés Istennel magunkról és másokról, arról, ami foglalkoztat, akik között lelki rokonság van.  

f) Mert hiábavalónak érzik az imádságot. Volt-e benne elég bizalom, elég kitartás. (vö. Jak 1,6-7) Szent Mónika 20 évig imádkozott, amíg megnyerte fiának, Ágostonnak megtérését.

4) Az imádság fajai. Négyféle imádság van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő, kérő és közbenjáró.  

a) Dicsőítő imádság. Szent Ferenc imádsága: „Istenem ki vagy te és ki vagyok én, a te féregszolgád”. Így megértjük a szentek sokszor túlzásnak tűnő alázatosságát is. Imádságaink, amelyeket a szentmisében és szertartásokban hallunk, jórészt dicsőítő imák: Glória, Te Deum, zsoltárok.

b) Hálaadó imádság. Mily szüntelen ostromoljuk Istent kéréseinkkel! A hálaadásról megfeledkezünk, mint az a tíz leprás (Lk 17,17-18). 

c) Engesztelő imádság. Mindannyian bűnös emberek vagyunk, nem vagyunk méltók, hogy Isten elé álljunk. Nem elég a bűnt meggyónni, de ugyanakkor jóvá is kell tennünk. Istennek elégtételt kell adni érette.   

d) Kérő imádság. Kérő imádságainkban vigyázzunk arra, hogy ne csak anyagiakat kérjük, ne legyen önző.

5) Az imádság formái. Az imádság lehet elmélkedő vagy szóbeli, egyéni vagy közös imádság. (Mt 18,20).

6) Mikor imádkozunk? Naponta kell imádkozni, állandóan kapcsolatban kell lenni Istennel.

7) Hogyan imádkozzunk? a) Összeszedettséggel. b) Kitartással. c) Alázatossággal (Lk 18,9-14). d) Hittel és bizalommal. Isten hitet, bizalmat vár tőlünk (Mk 9,23; Mt 21,21-22). e) Egyszerű közvetlenséggel. f) Megfelelő külső magatartással. g) Megfelelő helyen. 8) Az esti és a reggeli imádságok.  „Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának.” (Kol 3,17).

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

1. Melyik az általad leggyakrabban elmondott kötött ima?

2. Hogyan szoktál imádkozni? (Mit, miért, mikor?)

3. Jézus hogyan imádkozott? Említs egy alkalmat a Szentírásból!

4. Mit jelent számodra a szentmise?

5. Szoktál-e mások között imádkozni és mit mondasz, ha megkérdezik, hogy miért imádkozol?

6. Imádkozd el lassan és figyelmesen a Miatyánkot, és írd le, milyen gondolatok ébredtek benned!

Babits Mihály: AZ ELBOCSÁTOTT VAD

Nem hiszek az Elrendelésben,

mert van szívemben akarat,

s tán ha kezem másként legyintem,

a világ másfelé halad.

Mégis érzem, valaki néz rám,

visz, őriz ezer baj között,

de nem hagy nyugton, bajt idéz rám,

mihelyt gőgömben renyhülök.

Ez a valaki tán az Isten

akitől bujni hasztalan.

Nem hiszek az Elrendelésben,

de van egy erős, ős uram.

Már gyermekül vermébe ejtett

s mint bölcs vadász gyenge vadat,

elbocsátott, de nem felejtett:

szabadon sem vagyok szabad.

Ily vadra, régi hercegeknek

szokásuk volt, mondják, jelet,

aranyos nyakörvet verettek,

hogy mindég ráismerjenek.

Igy hordom én is titkos örvét

annak aki e rengeteg

ölében elfogott, de önként

újból elveszni engedett.

Azóta bolygok a viharban

vadmódra - de az ő jele,

erejének bélyege rajtam

hogy ne nyughassam nélküle

s mint szélcibált bogáncs amelyen

a szivárvány lába pihen,

illattal tellik: úgy betelljen

sóvárgással bogáncs-szivem.

Nem hiszek az Elrendelésben,

mert szabad vagyok: oly szabad,

mint a bolond bogáncs a szélben

vagy vad bozót között a vad.

„Vezessen Hozzád a szabadság!”

így kérem olykor aki vár,

mert nem annak kell az imádság,

ki Istent megtalálta már.

1. Miért bérmálkozunk?

2. Keresztség és bérmálás

3. A bérmálás szentsége

2019-ben bérmálkozóknak: 4. Hiszek

2019-ben bérmálkozóknak: 5. Keresztény erkölcsi élet, a hit szerinti élet.

A klauzúrán innen és túl – Pálos advent a Sziklatemplom előtt

„A szeretet körbeér” mottó jegyében várják a látogatókat a pálos szerzetesek a budapesti Sziklatemplom elé az adventi hétvégéken 11 órától 18.30-ig. Az idei adománygyűjtési akciót a rend missziójának megvalósításáért szervezik meg – tájékoztatott Náfrádi Anikó.

A Magyar Pálos Rendhez kapcsolódó családok és magánszemélyek által szervezett adventi adománygyűjtéssel a közösség tagjai arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy mindannyian hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a pálos szerzetesek minden idejüket a hivatásuknak tudják szentelni. A szerzetesek küldetése a kezdetek óta változatlan: átadni az örömhírt Isten irgalmas szeretetéről. A világi emberek az anyagi dolgokat magukra vállalva tudják segíteni, hogy a pálos szerzeteseknek Istennek szentelt belső világukból egyre ritkábban kelljen kilépniük. Az adventi asztal mellett összeér a klauzúrán inneni és túli világ, amibe bárki bekapcsolódhat, ha megérti a szerzetesek támogatásának szükségességét.

A szervezők a saját kertjeikből, konyháikból származó lekvárokkal, szörpökkel, maguk készítette kézműves ajándékokkal, szívükből megfogalmazott imákkal, idézetekkel hálálják meg az adományokat mindazoknak, akik a Magyar Pálos Rend misszióját támogatják. Adni pedig bármit lehet: szívbéli imádságot, jókívánságot, jó cselekedetet, szándékot vagy adományt.
A Pálos advent megnyitója szentmisével kezdődött, majd Puskás Antal OSPPE üdvözlő szavait követően Bíró Ferencné Gesztelyi-Nagy Judit, az eseményt szervező közösség lelkivezetője mondott beszédet. Biztatott mindenkit: bármi, amivel kapcsolódni tud az önzetlen adáshoz, az értékes és fontos, hiszen ha összefognak az emberek, akik önzetlenül szeretnének adni a szerzeteseknek, abból nagy dolgok születhetnek.

Az esemény népszerű része, hogy – a tavalyi évhez hasonlóan idén is – színes, imákkal, fohászokkal „átitatott” szalagokat lehet felkötni a templom kapujára. Önmagunkért, szeretteinkért, vélt vagy valós ellenségeinkért, a pálos rendért vagy az országért, az egész világért mondott imákra hívják a szervezők a látogatókat. A kéréseket december 23-án a 17 órakor kezdődő szentmisén a pálos atyák Isten elé viszik.

A Pálos advent az adventi hétvégéken, szombaton és vasárnap 11 órától 18.30-ig várja látogatóit.

Magyar Kurír

Vicces tanács karácsonyra

- Miért volt Petőfi szegény?

- Mert sokat költött! 

 :-) 

**

Katonatisztek kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt.
-  Gratulálok, százados úr! - mondja a kardiológus orvos.
- Mihez?
- Kitűnő állapotban van a szíve!
- Ugye?!
- Látszik, hogy ritkán használja! 

:-) 
 
Jó tanács karácsonyra: költsünk kevesebbet és használjuk mindennap a szívünket.

Tudomásukra: 2018. december 16.

1. Ma, december 16-án du. 16 órakor a kiscsoport Betlehemes- próbája. Ma du. 5 órakor a város adventi koszorúján meggyújtják a 3. gyertyát.

2. Hétköznap reggel 6 órakor tartjuk a roráté szentmisét, előtte és alatta gyónási lehetőség mindkét templomban.

3. A diákok karácsonyi gyóntatását hétfőn, kedden és szerdán tartjuk.

4. Plébániai hittanórát csak pénteken tartunk az elsőáldozóknak 15 és 16 órától. A bérmálásra készülőknek 19 órától.

5. Adventben a kegytárgyüzlet 9 órától du. 5 óráig tart nyitva.
Az egyházi hozzájárulást ott is kifizethetik a kedves hívek.

6. Katolikus Falinaptár, kalendáriumok, könyvek kaphatók.

7. A Krisztus világa havilap decemberi száma a kisapostoloknál és a kegytárgyboltban kapható. A lap tartalmából: December a kegyelmek hónapja, de miért? Erre is választ kapunk. Főbb címekből: “Szeretet, hiány, függőségek” – Korunk súlyos problémáiról Barsi Balázs ferences atyát kérdezte Haramza Kristóf. Szent József dombormű a székesegyházban, Muravidéki értéktár 1. rész, Szeretete működteti a világot, Derűs oldal.

8. Szombaton ministránsképző 10 órától.

9. Jövő vasárnap, dec. 23-án 18 órától a Gyermekek Háza “Serke” táncosai, szólistái, furulyásai, valamint szüleik kántálnak a Szent Kereszt templomban.  

Ugyanakkor az esti szentmise után a Szent Kereszt templomban a Szociális Testvérek Társasága karácsonyi műsorral ajándékozza meg az érdeklődőket.

A szent ha belép

 Az emberi értelem fénye csak természetes fény. Természetfeletti világosságot csak a hit ad, és részesít abban az ismeretben, amellyel Isten önmagát és a világot ismeri. 

A néprajzos Bálint Sándor mondta el, hogy írók, költők az ünnepről társalogtak, amikor költőbarátjuk, Szabó Lőrinc már nem bírta vergődését, s e szavakra fakadt: „Hitetlenségemben kutyául érzem magam. Mit, kutyául? Féregül!” És arra kérte hívő társaságát: „igázzatok le szeretetetekkel.” 

Akinek eleven a hite, annak életébe a bűnbánat kapuján belép az Isten, és Ő lesz élete egyetlen nagy valósága, akiért él, akiért bátran szembenéz a fájdalommal és a halállal. Megváltó nélkül nincs szabadulás a bűntől, nincs kiút, nincs öröm. 

Egy művészettörténész azt írta, hogy a csodálatosan szép görög szobrokon a harmonikus formák ellenére is valami megfoghatatlan bánat ül. A görög tragédiák pedig a meg nem váltott ember tragédiái. Bennük még a nem szándékos bűn is, szükségképpen kihívja a végzetet. Drámáik ezért olykor szinte elviselhetetlenül nyomasztóak tudnak válni számunkra. A görög ember nem ismerte a bűnbánatot, az újrakezdés lehetőségét. Az olykor sóváran áhított görög derű is csak látszat, csak felszín, mint a tenger kékje és az ég azúrja. 

Egyházunk az adventi komolyságban is örvendezésre szólít fel, amely a bűnök megbocsátását, a tisztulást, a feloldást, a szabadulást kínálja fel. Jézus tanítása evangélium, azaz jó hír, örömhír. 

Ez az öröm a megváltott, a bűneitől szabadult emberiség derűje. Az örvendezés nem mókázás. Lehet, hogy valaki folyton viccelődik, de igazi öröm még sincs a szívében. A másik talán csendes, mégis öröm melegíti a szívét. 

Az öröm mélyebben van a szívben, a vidámság a felszínen. A vidámság nem lehet meg a szomorúsággal, bánattal, de az öröm igen. Petőfi zseniálisan írta:  

„A bánat? egy nagy óceán. 

S az öröm? 

Az óceán kis gyöngye. Talán,

Mire fölhozom, össze is töröm.” 

A legmélyebb, legigazibb örömök közé tartozik az, amely a legyőzött fájdalomból fakad, türelemmel viselt szenvedésből sarjad. (Szof 3,14-18) A szülők öröme is a gyerekszülés fájdalmából fakad. Jézus születésének meghitt ünneplését a bűnbánatra hívás előzi meg, hogy az emberi világ nyitott legyen az isteni világ belépésére. (Lk 3,10-18) 

A “szent” ha belépik a “profán”-ba, a mindennapiba, az isteni szikra lángra lobbantja a szeretet tüzét, ragyogásba vonja a rongyos istállót, a szegény jászolt. Ilyen tűzgyújtás történik a vámszedők, a katonák és minden foglalkozású ember lelkében, ha megszületik bennük az emberszeretet. (Fil 4,4-7) 

Életünket a betlehemi fény vonja tündöklésbe, mert szeretet nélkül a karácsony is csak sötét barlang, szennyes istálló és rideg jászol. Az Isten világából hozzánk érkező Jézus lobbantja lángra a szeretet tüzét, és vonja isteni fénybe a rongyos istállót és mindazt, amit az jelképez.

„Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító!” Szof 3,16.

2019-ben bérmálkozóknak: 5. Keresztény erkölcsi élet, a hit szerinti élet.

5. Keresztény erkölcsi élet, a hit szerinti élet.

Cél: A hit következményeire és a vele járó felelősségre figyelmeztetni.

Bertolt Brecht – A kaukátusi krétakör. Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a háború közepén, karján egy gyerekkel. Ki utasítja el? Ki fogadja be? Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Átmenetileg ismét béke lesz: a vér szerinti anya visszaköveteli a gyereket, akit egyszer már elhagyott. A korrupt országban egy korrupt bíró elé kerül az ügy. Mi lesz az ítélet? Gruse, a cseléd és Azdak, a bíró történetén keresztül A kaukázusi krétakör a segítségnyújtásról és a döntéshozás felelősségéről szól.

1) A hit, mint tevékenység. Mint láttuk, a hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit szerinti alakítására vezet. Sőt összefügg a gyakorlati élettel, hogy ennek arányában elfogy vagy növekszik.

a) A hit tettek nélkül halott. Isten nem elégszik meg a puszta hittel. Szent Jakab apostol által tanítja: „Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? … a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog.” (Jak 2,14-19). „A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg.” (Jak 1,22-24).

b) A hit tanúságtevő cselekedet. Krisztus azt kívánja, hogy életünkkel tegyünk tanúságot mellette, bizonyítsuk a kereszténység erejét és értékét. „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága. ... Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,13-16).

Az Egyház is elvárja, különösen napjainkban híveitől ezt a tanúságtételt.

2) A hit szerinti keresztény élet alapja. Mi különbözteti meg a hívő embert másoktól? A különbséget a keresztény ember tetteinek a miértjében kell keresnünk. Diognétoszhoz írt levél: „A keresztényeket ugyanis nem különbözteti meg a többi emberektől sem a száj, sem a nyelv és sokszor még az életmód sem. ... Testben vannak, de nem test szerint élnek. Engedelmeskednek a meghatározott törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket. Mindenkit szeretnek, mindenki üldözi őket. Szegények és sokakat gazdagítanak. Gyalázzák őket és a gyalázatban megdicsőülnek. Káromolják őket és megigazulnak. Egészen egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. A lélek is a testben lakik, de nem a testből való. A keresztények is a világban vannak, de nem a világból valók..” (Ókeresztény írók 3. 371).

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi különbözteti meg a hívő embert másoktól, azt mondhatjuk, hogy a keresztények nem a világ elvei szerint élnek.  Amíg a nem hívőt ösztönei, szenvedélyeinek kielégítése, a haszonlesés és az érvényesülési vágy vezérli cselekedeteiben, addig a hívő embert Isten Lelke vezérli.

a) A nem hívő ember azért él, hogy jól egyen-igyon; hogy kielégítse érzéki, testi vágyait (Carpe diem); még a tisztességtelen módoktól sem riad vissza. Törtet, másokat elgáncsol, ha kell meg is rágalmaz, hogy előbbre jusson. Mindezek érdekében gátlástalanul színészkedik, lelkiismerete ellen beszél és cselekszik.

b) A hívő ember úgy fogja fel egész életét, mint Isten szolgálatot. Minden tettét Isten szolgálatnak tekint: „akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére” (1Kor 10,31). Amíg a nem hívő ember, amikor valamit tennie kell, mindig azt kérdezi, hogy „mit használ ez nekem?”, addig a hívő ember azt kérdezi „mit kíván az Isten tőlem?”.

3) Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?

a)  Isten törvényeiből. Isten törvényeit úgy kell tekinteni, mint a hegyi ösvény védőkorlátját. Az emberi ösztönök romboló erőkké is válhatnak. Szükség van tehát ezek szabályozására.

b) Az Egyház törvényeiből. Az Egyház feladata minket a krisztusi hitben és életben megtartani, valamint elvezetni az Istennel való földi és örök közösségre. Ezért a tapasztalt Egyház figyelmeztet a veszélyekre.

c) Az emberi társadalom törvényeiből. Az állam kötelessége gondoskodni biztonságunkról, ezt csak akkor teheti, ha polgárai is megteszik kötelességeiket a közjó érdekében, munkájukkal, kötelességeik teljesítésével.

d) Állapotbeli kötelességeinkből. A keresztény számára a foglalkozás nem csupán kenyérlehetőség, hanem istenszolgálat is a társadalom szolgálata által: „Odaadással szolgáljatok, mert az Úrnak szolgáltok” (Ef 6,7). e) Életünk eseményeiből. Ami akaratunk nélkül történik velünk, abban Isten akarata jelenítődik meg.

f) Isten közvetlen, kegyelmi indításaiból: imádságban, Szentírás olvasása közben, a lelkivezető vagy mások szavában. „Ez most egyenesen nekem szólt!” Kövessük az ilyen és ehhez hasonló indításokat.

4) A lelkiismeret. Isten akaratának felismerése nem mindig könnyű. Különösen a pályaválasztás, a házasság stb. és más döntéseknél. Ezért adta a lelkiismeretet, hogy eligazítson a nehéz helyzetekben, csupán csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. Álljon előttünk Krisztus példája, aki teljesen az Atya akaratát követte a megszégyenítő kereszthalálig. Nekünk is döntéseinkben embertársaink javára és épülésére kell törekednünk. „És Ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt.” (2Kor 5,15).

Olvasmány

Isten tízparancsolata

A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a vallás-erkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei. (Kiv 20)  Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. Érvényessé minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17). 

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

II. Isten nevét hiába ne vedd!

III. Az Úr napját szenteld meg!

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

V. Ne ölj !

VI. Ne paráználkodj !

VII. Ne lopj !

VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!

X. Mások tulajdonát ne kívánd!

A főparancs

Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! (Mk 12,30-31)

Jézus parancsa:  Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! (Jn 13,34)

A nyolc boldogság

"A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:

l. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet.
3. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők kielégíttetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességesek, mert ők Isten fiainak hívatnak.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10.)

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

1. Hogyan függ össze a Tízparancs és a nyolc boldogság?

2. Hogyan fér össze a törvény teljesítése a szabadsággal?

    Hogyan lehetsz szabad a törvény teljesítése közben?

3. Számodra mi a vonzóbb: ha egy külső törvényt, vagy ha a te belső törvényedet követed?

4. Mikor (hogyan) szereted helyesen önmagadat?

5. Ahhoz, hogy szeresd a másikat, szükséges-e érezned is?

6. A gondolatban elkövetett bűnök hogyan mérgezik meg az életünket?

A bérmálkozási felkészítő anyaga megtalálható: http://dkjozsef.blogspot.ro