2018. 01. 18.

Keresztmetszet a magyar lakosságról - egy történet



Öreg bölcs üldögélt a Korintusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
-    Milyenek itt az emberek? – tudakolta.
-    Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
-    Athéni vagyok.
-    És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
-    Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
-    Nincs szerencséd! Korintusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korintusban.  
A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is felette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
-    Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
-    Nagy szerencséd van! Korintusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
-    Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította: Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

** 

Ha megkérdezzük, hogy milyenek Magyarországon az emberek? - akkor a liberális baloldal és az összes migránspárti az első utas szövegét meghatványozva, kígyót-békát mondanának.

Ha a nép többségét kérdezzük, akkor azt mondanák, amit a második vándor: Nagyszerű emberek élnek Magyarországon! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! A kormány pedig megérdemli, hogy visszaválasszák.

Imádkozzunk népünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.
Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.



2018. 01. 15.

Hargitafürdőn három pálos szerzetes megerősíti fogadalmát

Január 15-én, hétfőn a 18 órakor kezdődő szentmise keretében emlékeznek meg a pálosok Hargitafürdőn, a Szent István templomban Első Remete Szent Pálról, a Pálos Rend Patrónusáról. 

Az ünnep alkalmával a három pálos szerzetes megerősíti fogadalmát, majd ősi, középkori pálos hagyomány szerint, a szentmise végén megáldják a gyermekeket, Remete Szent Pál közbenjárását kérve.

Az ünnepi szentmisét a Mária Rádió élőben közvetíti Erdélyben és Magyarországon.

Mindenkit szeretettel várnak a pálos testvérek!

palosrend.hu

Védőszentjüket ünnepelték a fehérbarárok a Sziklában

A pálos rend névadója és védőszentje, Remete Szent Pál ünnepének vigíliáján, január 14-én a budapesti Sziklatemplomban mutatott be ünnepi szentmisét a lengyel Łukasz Buzun segédpüspök, korábbi częstochowai pálos házfőnök. A szentmise keretében a pálos szerzetesek rendi fogadalmukat is megújították.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A szertartás elején a kaliszi egyházmegye segédpüspöke hangsúlyozta, különösen nagy öröm számára, hogy a magyarországi szerzetesekkel ünnepelheti Remete Szent Pál ünnepét, majd köszöntötte paptestvéreit és a megjelent híveket.
Łukasz Buzun homíliájában Remete Szent Pál életén keresztül mutatta be a mai pálos szerzetesek és minden katolikus hívő Istenhez vezető útjának állomásait, miként tekinthet mindenki példaként a védőszentre. Mint mondta – akárcsak a jelenlévők legtöbbje, úgy Szent Pál is szüleitől kapta a Jézus követésére hívó első indíttatást, a keresztény hitet. Az Egyiptomban élő szülők halála után, a 249-ben kitört keresztényüldözés idején sógora az örökség reményében feljelentette, Pálnak menekülnie kellett. Théba pusztájában, egy barlangban talált menedéket – ezzel kezdődött Istennel való komoly kapcsolata.

Első párhuzamként a segédpüspök hozzátette: mi is azért gyűltünk ma össze a templomban, hogy Istennel találkozhassunk. Hitünk pedig a mai, minket körülvevő bizonytalan világban biztos talajt ad számunkra. Amint egykor Remete Szent Pál a pusztában, úgy a mai kor keresztényei is találkozni szeretnének Istennel, őt keresik, a felé vezető úton próbálnak járni. Pál hite révén igyekezett Isten akaratát keresni, azt teljesíteni. Azzal, hogy a pusztába vonult, felismerte saját hivatását – Istennel akart mindig lenni. Łukasz Buzun tovább sorolta a párhuzamokat: minden ember vágyik az örömre, a boldogságra. Szent Pál tudta, hogy mindennek a hit az alapja. Aszerint kell élni és cselekedni. Tudta, hogy életének célja van. Ebben is példa lehet a mai kor embere számára, hiszen az ő célja a mi célunk is: az Istennel való együttlét cselekedetekben, imákban.

A segédpüspök figyelmeztetett: amikor az ember elveszíti a reményt, hogy elérheti célját, kezd a mulandó földi javakhoz, személyekhez ragaszkodni. Ha a hit fénye kialszik szívünkben, helyét a szomorúság, a félelem és a reménytelenség foglalja el. Ezért fontos tehát, hogy – mint egy törékeny cserépedényt – őrizzük hitünket. Az imádság eloszlathatja a reménytelenséget Istennel való kapcsolatunk erősítése révén. A hit azonban alázatunkat is növeli – általa belátjuk lehetőségeink végességét. Ha e gyengeségeinkkel együtt adjuk át magunkat Istennek, akkor erősekké, bátrakká válhatunk. A hit és az imádság által megélhetjük, hogy fontosak vagyunk Isten számára, nem hagy minket egyedül. Így élt Remete Szent Pál, hittel, alázattal, ami hatalmas erőt adott neki, élete pedig példát nyújthat mindennapjainkban.

A Budapesten élő pálos szerzetesek a homília és az azt követő hitvallás után újították meg rendi fogadalmukat.
* * *
Esztergomi Boldog Özséb, aki a Magyar Pálos Rendet alapította, 1200 körül született Esztergomban. 1246-ban lemondott vagyonáról, minden rangjáról, és három esztendőn át remeteként élt a Pilisben. 1250-ben összegyűjtötte az ország távolabbi részein élő remetéket, hogy a nemzetért végzett imádságaikat közösen ajánlják fel Istennek. A rend hamarosan elterjedt, az országban több száz kolostoruk épült.
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia területén II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a pálosoknak csupán két kolostoruk maradt – Lengyelország területén. Magyarországra 1934-ben térhettek vissza, s folytathatták itteni szolgálatukat. A többi szerzetesrenddel együtt azonban őket is feloszlatta 1950-ben a kommunista diktatúra. A Grősz-per egyik vádlottja volt a pálos Vezér Ferenc, akit 1951-ben koholt vádak alapján kivégeztek, másokat börtönbüntetésre ítéltek. A többi szerzetesrenddel együtt az 1989-es rendszerváltozást követően indulhatott újra a pálosok magyarországi élete is.

Azóta egyre többen érdeklődnek a pálos lelkiség iránt, ugyanakkor a rend számára is fontos, hogy a világi személyeket közösséggé szervezze. Szabályzatuk kifejezetten buzdítja is a rendet, hogy ahol lehet, hozzanak létre világiakból álló baráti köröket, ezért 1996. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén megalakult a Pálos Baráti Kör. Ennek tagjai imahátteret biztosítanak a rend számára, ugyanakkor céljaik közé tartozik hivatások ébresztése is. A pálosok – mint az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – szorosan kapcsolódnak a keresztény magyar kultúrához, ezért a Pálos Baráti Kör feladata ennek ápolása is.
Amint a pálosoknak, úgy a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt Sziklatemplomnak is különleges története van. 1924-ben egy magyar zarándokcsoport járt Lourdes-ban. Ekkor vetődött fel annak gondolata, hogy épüljön Budapesten is egy lourdes-i barlang, hogy a hívek ott imádkozhassanak. A Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván-barlangot szerették volna engesztelő szentéllyé kiépíteni. Később a barlang természetes üregét mesterséges résszel bővítették robbantásokkal, a hegy belsejében. A pálos rend generálisának kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek, mint területileg illetékes főpásztor, engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. A kalocsai érsek 1934. május 8-án Częstochowába utazott, és tizennégy pálos szerzetessel tért vissza, közöttük Przezdziecki Piusz rendfőnökkel.

1939-től ezrek menekültek el Lengyelországból és érkeztek Magyarországra. Ők is nagy örömmel látogatták a Gellért-hegy lábánál lévő templomot és kolostort. Többször járt a szentélyben Mindszenty József bíboros is. A szerzetesrendek szétverése, tagjainak elhurcolása előtt nem sokkal a hercegprímás ottani beszédét közel százezer zarándok hallgatta. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított, kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték, majd az 1960-as évek elején két méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumnak kapta meg.
A rendszerváltozáskor a templomot és a kolostort újra megnyitották. 1989. augusztus 27-én Angelo Acerbi pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, 1992. június 6-án pedig Gyulay Endre püspök szentelte újra fel a Sziklatemplom külső termét.
E helyen gyűltek most össze szentmisére az ország több helyén szolgáló pálos szerzetesek, a baráti kör tagjai és a templomot rendszeresen látogató hívek, hogy részt vegyenek a Łukasz Buzun püspök által bemutatott szentmisén.
Fotó: Lambert Attila
Bókay László/Magyar Kurír

2018. 01. 14.

Orbán - Welt am Sonntag

Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.
Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni. A szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de „hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk” – tette hozzá Orbán Viktor.
A menekültek nem háborús övezetekből jönnek, „csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában”, ezért „a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni” – húzta alá.
Elmondta: Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.
„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket”
– mondta Orbán Viktor.
„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk„, csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén ”szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben„ – mondta. Hozzátette:
Schengen az EU legnagyobb vívmánya, ”különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni”.
Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.
Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik ”úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének„.
Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők ”erős Tanácsával„ és egy ”Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna„ – mondta. Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.
A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között ”kölcsönös az értetlenség„, a magyarok ”hagyományos és közvetlen nyelvet„ beszélnek, míg ”Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik„. ”Mi nem akarunk ilyet. Mi nemzeti és keresztény identitásunkat akarjuk„ – jelentette ki Orbán Viktor.
Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt ”ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson„, pedig ”ostobaság Putyint démonizálni„. Tudomásul kell venni, hogy ”ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát„, de
az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben ”egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni„.
Az európai Oroszország-politika ”rossz, mert túl egyoldalú„.
Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, ”akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák„. Azonban Angela Merkelnek így is ”valamennyien sokat köszönhetünk„, mert ”megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna„, ő kötelezte a ”hanyag„ EU-országokat ”házi feladataik„ elvégzésére – mondta a kormányfő.
A civil szervezetekről kiemelte: amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új jogszabályt, amely ellen csak a Soros György hálózatához tartozó szervezetek panaszkodnak, mert ”fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket„.
A Soros-hálózat a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez ”olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni„
– jelentette ki Orbán Viktor.
Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette: az európai baloldali erők taktikájának része, hogy ”antiszemitaként hurcoljanak meg„ jobboldali politikusokat. Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Zsidóként ”órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?„ – fogalmazott a kormányfő.
A média helyzetével kapcsolatos kérdésre elmondta:
semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy ”gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat„.
Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól azt mondta: a választási küzdelem finanszírozásában gondatlanul eljáró pártoknak számolniuk kell a jogi következményekkel, és ő a Fidesz elnökeként mindig is ügyelt a törvényes gazdálkodásra.
Az EU-s munkavállalás ügyével kapcsolatban kiemelte: örül annak, hogy a fiatalok tapasztalatot szereznek külföldön. Az a fontos, hogy ”valamikor vissza is jöjjenek„, és 2017 ebből a szempontból már biztató volt.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Európának is érdeke a magyar gazdaság fejlődése, és hangsúlyozta:
”ma még sokan megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy Németország és a visegrádi államok lesznek Európa döntő gazdasági tengelye„, pedig ”2030-tól Németországgal közösen finanszírozzuk az EU költségvetését„.

MTI - magyaridok.hu

A csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka - Marián Waligóra lengyel pálos perjel

Az alábbiakban tájékoztatást olvashatnak az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúról, melynek szónoka Marian Waligóra OFSPPE, a częstochowai pálos kolostor házfőnöke lesz. Borsodi L. László ferences sajtóreferens összeállítását adjuk közre.


„Legyen nekem a Te igéd szerint” (Lk 1,38)
A zarándokok motivációi különbözőek, de a hívó szó azonos valamennyi zarándok szívében. A ma emberének szüksége, igénye van a mozgásra, nem csoda hát, hogy újra felfedezte a zarándoklatot, amihez természetesen hozzájárul az is, hogy sokkal könnyebb a helyváltoztatás, könnyebben eljutunk akár távolabbi kegyhelyekre is. Így a zarándoklat ma élő tradíció, amelynek során lehetőség nyílik arra, hogy aki útra kel, találkozzon Istennel. Ezért nem véletlen, hogy napjainkban egyre népszerűbbek a kegyhelyek, a búcsújáróhelyek. A ma embere érzi, hogy szüksége van arra a lelki tartalomra, amit egy zarándoklat alatt élhet át. A zarándoklatnak megvan a maga ritmusa, hagyománya, ami találkozik a 21. század modern emberének az igényével. Nem lenne helyes, ha a búcsújárást az idős generáció vallásos gyakorlatának gondolnánk, hiszen egy-egy kegyhelyen számos fiatal is imádkozik, énekel, válaszolva a hívó szóra.
Szentatyánk, Ferenc pápa a 2018-as rendes püspöki szinódust a Fiatalok, a hit és a hivatástisztázás témában hirdette ki. A világegyház szándékához kapcsolódva a Gyulafehérvári Főegyházmegye a 2018-as pasztorális évet a Fiatalok a hit útján témában tervezi meg.
Ennek a pasztorális évnek az elmélyítésében akar segítséget nyújtani 2018-ban a csíksomlyói kegyhely is. Az év mottója a fiatal Boldogságos Szűzanya válasza az angyal kérésére, Isten üzenetére: „Legyen nekem a Te igéd szerint” (Lk 1,38). Valószínű, hogy a fiatal Mária is tervezett, kutatta, hogy hogyan fog folytatódni az élete, a fiatalsága miben fog kibontakozni. Amikor az angyal hírül adja neki az üzenetet, hogy „az Isten kiválasztott téged, és gyermeket fogansz”, akkor ő igent mond a hivatására.
Nagyon jól tudjuk, fiatalnak lenni soha nem volt könnyű, hiszen mindig ott vannak a komoly nehézségek a felnőtté válás folyamatában. Az akart vagy akaratlan változások, a belső és külső elvárások, a szerelem, a barátság, az iskola, a munka kiválasztása mind-mind állandó problémát, fejtörést jelentenek. Nem könnyű egyik korban sem fiatalnak lenni. Nem könnyű ma sem, nem volt könnyű nekünk sem, de visszatekintve a családfánkra, valószínű minden kor fiataljának megvolt a maga kihívása, kísértése, és megvolt az, hogy mit tartott szépnek, mitől volt boldog.

A 2018-as pünkösdi búcsú legyen a fiatalok, az ifjúság búcsúja! Nagy a felelősségünk, nagy a felelőssége mindazoknak, akikre rábízta a jó Isten a gyermekeket, hiszen a gyermek a családban szocializálódik, ott tanul meg kapcsolatot teremteni, és lesi el, hogy hogyan szeretik egymást a szülők. Megtanulja a rokoni kapcsolatokat, azt, hogy hogyan kell viselkedni a szomszédokkal, a barátokkal, és még lehetne folytatni, hogy mennyi mindent a családban sajátít el. Majd következik az oktatás, a bölcsőde, az óvoda, az iskola, és mivel a keresztény ember többletet akar adni a gyermekének, miután ő lerakta benne a hitbeli alapokat, elküldi hittanórára, vagyis továbbadja, rábízza az egyházra, hogy a hitben felnőtté, felelősségteljes gondolkodóvá nevelje.
Nagy a felelősségünk a fiatalok iránt. Ezért az ifjúság évében és a csíksomlyói pünkösdi búcsún is imádkozzunk mindannyian azért, hogy a jó Isten tegyen képessé bennünket arra, hogy példaképek tudjunk lenni a számukra, és szeretetünkkel, imáinkkal, életünk tanúságtételével tudjuk segíteni fiataljainkat útjukon! (Urbán Erik OFM kegyhelyigazgató)
* * *
A pünkösdi zarándoklat liturgikus programja
Május 18-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.
Május 19-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápaikisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz, ahol az ünnepi búcsús szentmise délután fél 1-kor kezdődik. A kegytemplomban az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.
Május 20-án, vasárnap, pünkösd ünnepén reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.
Május 21-én, hétfőn, pünkösd másodnapján szintén ünnepi rend szerint tartanak szentmiséket a kegytemplomban: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.
A 2018-as ünnepi búcsús szentmise szónoka Marian Adam Waligóra OFSPPE pálos szerzetes, a częstochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke lesz.

Marian Adam Waligóra 1966. október 2-án született a lengyelországi Jędrzejówban. Az általános iskola elvégzése után a természet iránti szeretettől vezérelve erdészeti középiskolában folytatta a tanulmányait Zagnańskban. Erdész szeretett volna lenni, de a középiskola befejezését követően megváltoztatta terveit, és a hivatás hangját követve 1987-ben a pálos rendbe lépett, ahol 1993. július 30-án tett örökfogadalmat. 1994-ig a pálos rend szemináriumában tanult Krakkóban. 1994. június 18-án szentelték pappá Częstochowában, a Jasna Góra-i pálos kegyhelyen.
Fiatal pálos szerzetesként magyarul is tanult, amire a pálos rend magyar alapítása indította, ugyanakkor arra is gondolt, hogy így könnyebben tarthat majd kapcsolatot a magyarországi pálosokkal. Már ekkor kapcsolatot alakított ki olyan személyiségekkel, akiknek fontos szerepük volt a lengyel–magyar barátság alakításában.

Ezek az előzmények játszottak szerepet abban, hogy pappá szentelése után újmisésként Magyarországra, a pécsi pálos kolostorba került, és ott végzett közel egy éven keresztül lelkipásztori szolgálatot, elmélyítve a magyar nyelv, történelem és kultúra ismeretét, szeretetét.
Magyarországi tartózkodását követően a pálos rend központjába, a lengyelek nemzeti kegyhelyére, a częstochowai Jasna Góra-i pálos kolostorba helyezték, ahol tehetségének köszönhetően hamar jelentős beosztásba került: a kegyhely helyettes vezetőjének nevezték ki, és ezt a szolgálatot ellátta 2014. április 16-áig, amikor a kolostor házfőnökhelyettese, majd még ugyanebben az évben augusztus 4-től a közel száz pálos szerzetesből álló közösség házfőnöke lett.
Különös figyelmet szentel a magyar zarándokoknak, mindig hívja, várja, és nagy szeretettel fogadja őket Częstochowában, a Jasna Górán, amely azon túl, hogy Lengyelország nemzeti kegyhelye – ahogy emlegetni szokták: „Lengyelország szíve” –, a világ egyik legjelentősebb zarándokhelye is. Minden évben emberek milliói keresik fel, közöttük egyre növekvő számban magyarok is.
Marian Adam Waligóra a gyakori meghívásoknak eleget téve rendszeresen látogat Magyarországra, szerteágazó lelkipásztori tevékenységet fejtve ki, ugyanakkor közreműködik a magyarországi lengyel vonatkozású eseményeken is. Sokat tesz a nagy lengyel pápa, Szent II. János Pál emlékének méltó magyarországi megőrzéséért és tiszteletének erősítéséért.
Személyes tapasztalatai alapján ismeri és szívén viseli a külhoni magyarság sorsát is. Több alkalommal járta végig a határokon túli magyar helyeket, így fordult meg többször Csíksomlyón is. Mindenütt tanújelét adta annak, hogy a barátság nemcsak a határok közé szorított államok, hanem a két keresztény nép között áll fenn.
Nagyon sokat tesz a lengyel–magyar barátság elmélyítéséért. Ennek a tevékenységének is köszönhető, hogy a két nép barátságát szépen kifejező és jelképező események a lengyel és a magyar nemzet lelki egymásra találását hordozzák.

Magyar Kurír

2018. 01. 13.

Hirdetés: 2018. január 14.



1. Holnap kezdődik az iskolai tanítás, ezzel együtt a plébániai hitoktatás is. Az órabeosztást az Egyházközségi Apostolban megtalálják.

2. Pénteken az elsőáldozásra és bérmálásra készülők hittanórája van.

3. Keresztelői felkészítőt tartunk pénteken 17 órakor.

4. Szombaton ministránsképző. Mától kezdve a ministránsok személyesen átvehetik a pontokra járó jutalmat a plébánián.

5. A Krisztus világa 2018. januári száma kapható a ministránsoknál és a kegytárgyasnál.

6. A kegytárgyüzlet hétfőtől péntekig 9-14 óráig tart nyitva.
7. Január 19-én, pénteken 18. órától Gazda József: Magyar holokauszt a II. világháború után című előadására kerül sor a csíkszeredai Városháza gyűléstermében.

Itt a farsang:
Két szerzetes, egy ferences és egy jezsuita már a noviciátus megkezdése óta jó barátok. Mindketten sokat dohányoznak, és nehéz számukra, hogy egy óránál tovább imádkozzanak anélkül, hogy cigiszünetet ne tartanának. Úgy döntenek, felkeresik elöljáróikat, hogy engedélyt kérjenek arra, bármikor elszívhassanak egy cigarettát. 
Amikor újra találkoznak, a ferences panaszkodik: „Megkérdeztem az elöljárómat, hogy cigarettázhatok-e imádkozás közben. Azt mondta, nem.” „Rossz kérdést tettél fel, barátom – mondja a jezsuita. – Én azt kérdeztem az elöljárómtól, imádkozhatok-e miközben cigarettázom. Azt felelte: természetesen.”

**
Három szerzetes, egy ferences, egy domonkos és egy jezsuita egy évszázados kolostorban sétál, szentjeikről és a rendjeik nagyságáról beszélgetnek, amikor hirtelen megjelenik előttük a Szent Család: a gyermek Jézus a jászolban, akit Mária és József szeretettel néz.

A ferences azonnal leborul: „Ó, testvérek, csodáljuk Isten alázatosságát, hogy hajlandó volt ily szegénységben megszületni.”

A domonkos térdre esik: „Testvérek, elmélkedjünk azon, a Szent Család milyen csodálatos módon visszatükrözi a Szentháromságot.”

A jezsuita odalép Józsefhez, a vállára teszi a kezét, és megkérdezi: „Gondolkodtál már azon, hogy milyen iskolába küldd a fiút?”