2018. 08. 18.

Tudomásukra: 2018. augusztus 19.



1. Ma, augusztus 19-én Hargitafürdőn Szent István király búcsút tartanak a pálos atyák. A szentmise ½1 órakor kezdődik.

2. Ma a Millenniumi templomban az 17 órai mise után a Budapesti Lantos Kórus 30 perces műsorával ajándékoz meg bennünket.

3. Hétfőn, augusztus 20. Nemzeti ünnepünk. A Millenniumi-templomban 19 órakor szentmisét végzünk, utána ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor a Szent István domborműnél. 

4. Pénteken keresztelői felkészítő du. 6 órakor a plébánia hittantermében.

5. Szombaton ministránsképző 10 órakor.

6. Szombaton, augusztus 25-én a csíkszentdomokosi templomban Márton Áron-megemlékezést tartanak 11 órakor. Főcelebrál és szentbeszédet mond Exc. dr. Jakubinyi György érsek. Felolvassák Márton Áron püspök 1972. okt. 29-án csíkszentdomokoson elmondott beszédét. 
12,30 órakor a felújított Márton Áron Múzeum megtekintése.
7. A Mária Út Egyesület augusztus 25-én zarándoklatot szervez az édesanyákért, a Mária Út egész szakaszán, Máriazelltől Csíksomlyóig. Csíkszeredában csatlakozni lehet 13,30-kor a Szent Kereszt plébániától induló keresztaljához, 15,15-kor a Szent Ágoston térről. 17 órakor keresztút a Jézus hágóón, 19 órakor szentmise a kegytemplomban. 21 órától reggelig szentségimádás. 

8. A Szent Ágoston templom búcsúját jövő vasárnap fél 1 órakor tartják.
 
Vasárnapi gondolat:  
Bölcsességre jutni
Él nemzet e hazán
 


Bölcsességre jutni


A New York-i Tudományos Akadémia volt elnöke, Cressy Morrison „Az ember nincs egyedül” című könyvében azt bizonyítja, hogy az igazi tudós istenhívő. Isten-bizonyítékának lényege az, hogy a nem lét, a nem keletkezés, a megsemmisülés lehetőségei billiószorta nagyobbak, mint a létezésé, a létrejövésé, a fennmaradásé, a fejlődésé, éppen ezért, miután mégis az utóbbi győz az előbbi felett, a mérleg másik, önmagában billiószorta könnyebb serpenyőjét az Alkotó (Isten) személye teszi súlyosabbá. Ennek a bizonyítékának a mélysége vitathatatlan. 
Az akadémikus a teremtett világunkból ismertetett istenérveit a hetedikkel zárja: De mindentől eltekintve: az maga is elég bizonyíték, hogy az ember megalkotta Isten fogalmát. Ez az ember képzelőtehetségének köszönhető, annak, hogy el tud képzelni láthatatlan lényt. Ez a tulajdonság valamennyi élő lény közül kizárólag az emberben van meg. Ez a képessége beláthatatlan lehető­ségeket nyit meg előtte. Ezért képzeli el az eget, azt, hogy Isten mindenben és mindenhol jelen van, de sehol annyira, mint az emberek szívében.” A 18. zsoltár soraival zárja művét: Isten nagyságát hirdeti az ég, a mennybolt vallja kezei művét.”
Az olvasmányban a megszemélyesített bölcsességről szól, aki nagyon ékes, hét oszlopos házába invitálja azokat, akik híjával vannak a bölcsességnek és bőséges lakomát készít számukra: „Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem! Hagyjatok fel a dőreséggel, járjatok az értelem útján, és élni fogtok.” (Péld 9,1-6) 
Felhagyni az oktalan, értelmetlen életmóddal, s törekedni megérteni az Úr akaratát és célszerűen élni, ez bölcsességre vall.  
Az az igazi bölcsesség, ha az ember minden időben, helyzetben felismeri, mi az Isten akarata, hogyan használja ki ezt a helyzetet és időt is a paruziára (Jézus dicsőséges eljövetelére) való felkészülésre. (Ef 5,15-20) 
Ezt a bölcsességet a Szentlélek adja meg az embernek, akár csak a hitet, hogy Krisztus az Eucharisztia szentségében titokzatos módon, de valóságosan jelen van és valóban odaadja magát értünk. És mi valóban részesedünk belőle, így végbemegy megváltásunk műve. (Jn 6,51-59) 
Ez az isteni kinyilatkoztatás a kafarnaumi zsinagógában hangzott el, amire a zsidók zúgolódni, majd vitatkozni kezdtek egymással: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” Ott mindenki azt várta, hogy Jézus felfedi szavainak rejtett jelentését. Ő azonban erős nyomatékkal kezdi válaszát, amit a különösen nagy súlyú tanítások előtt szokott mondani: „Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek...” 
Jézus velünk marad a világ végéig az Eucharisztia titkában, és ha hittel vesszük őt az Oltáriszentségben, akkor eljutunk az örök életre.

„Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!” Jn 6,58.

2018. 08. 11.

Él nemzet e hazán






A „népek hazája, nagy világ” a 20. század vége óta globalizálódik. A társadalmi ágazatok polipkarjai könyörtelenül szipolyoznak, megbolydították a kizsákmányolt és félrevezetett embereket. Az érdekcsoportok kegyetlensége dúl, miközben emberek millióit teszi hontalanná. A migráció öreg kontinensünk jóérzésű lakóinak égető problémája lett. Ehhez hasonló gondok foglalkoztatták a nyugati kereszténységet több mint 1100 évvel ezelőtt, amiért a Mindenszentek litániájába foglalták: „A magyarok nyilaitól – ments meg, Uram, minket!”
Akkor Géza nagyfejedelem tisztán látta, hogy az addigi életforma nem folytatható. A törzsek önálló kezdeményezései csak a felmorzsolódáshoz vezetnek. A kalandozások pedig sok bajt okoznak Európa népei között. Épp ezért változtatni szeretne a viszonyokon. De hogyan is tegye?
Ekkor Isten egy álmot küldött vigaszul Géza fejedelemnek – írja Ranzani Péter humanista, egy magyar krónikát idézve: „Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked … Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz … Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges patrónája leszek.
Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott.”
Az álom pedig valóra vált. István szüleitől hallotta az álmot, és élete folyamán, Szűz Mária kegyelméből állított királynak tartotta magát. Egész uralkodói életműve volt a „Mária országa” eszme, amelyet a haldokló király országfelajánlásában is kifejezett azzal, hogy a királyságot és az alattvalókat Mária gyámsága alá helyezte.
Hálaadó imájában „Égi királynő, én királynőm” megszólítással – elsőként a világon –, koronáját, népét, országát és lelkét a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta. Őrá bízta, akinek szívébe és karjára a mennyei Atya az ő egyszülött Fiát, Jézust adta. István király végrendeletével Szűz Mária gyermekei és országa lettünk. Ezzel népünk a történelemben új küldetést és feladatot kapott, s teremtett keresztény kultúrát és civilizációt. „És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán” - Szűz Mária palástja alatt, ahová első Szentkirályunk ajánlott.