Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnep 2020.

Reggel 7 órakor, délelőtt 11 órakor és este 6 órakor ünnepi szentmisét végzünk a hívek nélkül. 

Az esti szentmisét  a csíkszeredai Szent kereszt templomból közvetítjük.

Evangélium Szent János könyvéből: „A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába ²⁷egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. ²⁸Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” ²⁹E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. ³⁰Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. ³¹Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. ³²Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, ³³és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” ³⁴Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” ³⁵Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. ³⁶Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, ³⁷mert Istennél semmi sem lehetetlen.” ³⁸Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.”  (Lk 1,26-38.)

Krisztusban Kedves Testvéreim!

Egy évszázada, hogy ilyen ünnepünk nem volt. Ünnepi szentmisét végzünk hívek nélkül! Világméretű, halálos járvány terjed világszerte. Az államok vezetői kénytelenek korlátozásokat bevetni a polgárok védelmében. A járvány véget vetett egy könnyelmű  életvitelnek, a társadalmi életet kiforgató, féktelenséggbe torkolló, a pénzoligarchia diktálta, az élet minden területén erőszakkal fellépő erkölcstelenségnek. Azt a magatartást kreálták, mintha nem lenne az ember fölött a teremtő és mindenható Isten, akinek törvényeit semmibe lehet venni.
A Szentírás sohasem magáról Istenről beszél, hanem Isten és ember kapcsolatáról. Istenről, aki az ember meghatározásához hozzátartozik. Az Isten képére alkotott emberről beszél, és arról, hogy az ember akkor talál önmagára, ha Istenre talál. Maga Isten titokzatosan háttérben maradt, s ha egy-egy eseményben meg is mutatta közbelépését, az eseményből levont következtetést Isten lényére vonatkozóan mindig korrigálni kellett újabb események fényében. Isten nem mint ismerettárgy, hanem mint üdvösséget nyújtó Valaki jelentkezett a kinyilatkoztatásban. És ez az üdvösség nem más, mint az ember legmélyebb vágyainak beteljesedése.
Az ember nem kész lény, de saját lényének törvényei és kibontakozásának útja homályban marad előtte. Isten az, aki a kinyilatkoztatásban az ember titkát megoldja. Isten nem akkor hatékony számomra, amikor róla gondolkozom, vagy elhiszem, hogy létezik, hanem akkor, amikor saját emberségemről hittel döntök az Ő igénye szerint. Mindezt az igazságot életben és gyakorlatban az Angyali üdvözlet jelenetében szemléljük és értjük meg.
Szűz Mária is az Úr angyalának üzenetében ismerte meg önmagát és nagyra hivatottságát.
Gábor angyal köszöntése nem megszokott, hétköznapi, ezért Mária zavarba jött és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Ekkor az angyal nyolc pontban felvázolta Mária istenanyai hivatását. Elsőként kiemelte, hogy kegyelmet találtál Istennél... A kegyelem Isten életének ingyenes megosztása az emberrel.  Máriát ekkor Isten tervének, az elmondottak valóra válásának kérdés foglalkoztatja, mert ő férfit nem ismer.
Az angyal magyarázata rövid: ebben a Szentháromság egy Isten működése nyilvánul meg, mert Isten mindenható.
A mai ember mázsás és vergődő gondolatainak egyszerre életet és bájt kölcsönöz Szűz Mária személye. Isten szolgáló leányának nevezte magát.
Csodálkozva kérdezhetjük: Mária hogyan érezhette meg ilyen csodálatosan életed titkát?
Mert a mindenható és rejtett Isten Máriát öröktől fogva a Megváltó szolgálóleánynak gondolta, ez volt Mária nagy igazsága. A mi igazságunk is egy személy, a názáreti Jézus Krisztus.

Két dolgot tanulhatunk Mária kérdéséből és feleletéből: 
1. A hit kegyelem, Isten ajándéka. Isten gyermekségünket és az üdvösséget a Krisztusban való hit által kapjuk ajándékba. Nem az emberi erőlködés, „nem a test és a vér ösztönéből, sem a férfi akaratából”, hanem Istenből születtünk újjá, lettünk Isten gyermekei.
2. Isten akkor hatékony a számomra, amikor saját emberségemről döntök az ő igényei szerint. A hitben - e természetfeletti értésben - vállalkozunk Isten rólunk alkotott gondolatára. A világjárvány miatt otthon maradunk, ápoljuk a családi kapcsolatot, és ezt úgy tegyük, hogy a "nagyböjti lelkigyakorlatunk" végén jobbak legyünk és jobb legyen a világunk.

1000 éves ünnepünk

Életünkkel mutassuk meg az igaz élet útját - Negyven napja Urunk születésének örömünnepét ültük, és ma van az a boldog nap, amikor arra emlékezünk, hogy Jézust Szűz Mária és Szent József bemutatta a templomban. Ő ezáltal látszólag csupán az ószövetségi törvényt teljesítette, voltaképpen azonban hívő népével találkozott. Azok a jámbor öregek, akik a Szentlélek késztetésére a templomba mentek, és ott – szintén a Szentlélektől megvilágosítva – felismerték az Urat, örvendező lélekkel tettek tanúságot róla. Hozzájuk hasonlóan minket is a Szentlélek gyűjtött egybe. Vonuljunk tehát Isten házába, és járuljunk Krisztus elé. Találkozni fogunk vele, és felismerjük a kenyértörésben addig is, amíg majd nyilvánvaló dicsőségben el nem jön. (Lit.)

Február 2-án, Urunk bemutatását ünnepeljük, népies neve Gyertyaszentelő Boldogasszony. A keleti egyházban már a 4. századtól megünnepelték, nyugaton is a 10. századtól. Szent László király alatt tartott szabolcsi zsinat (1092) a kötelező ünnepek közé sorozta. Akkor Mária tisztulását emelték ki, de 1960 óta az Úr bemutatásaként tartjuk számon e napot. Az ószövetségi törvény szerint az újszülöttet el kellett vinni az Úr szentélyéhez, hogy ott bemutassák az Úrnak. Az elsőszülött fiúk bemutatása a 40. napon történt, s őket meg kellett váltani a templom szolgálatától is (Kiv 13,1-2), és be kellett mutatni az engesztelő áldozatot (Lev 12,1-8).

Jézus bemutatását a  Szent Lukács írta le. (Lk 2,22-38) A megtestesülés minden értelmet és képzeletet meghaladó csodálatos titkához hasonló az Úr eljövetele is, amely az emberi szem előtt elrejtve, a legszelídebb és a legcsodálatosabb módon valósult meg. Szűz Márián és Szent Józsefen kívül még két öreg és igaz ember, Anna asszony és Simeon a tanúja. Az Úr nem a prófétai várakozás látványos és félelmetes módján érkezett templomába. (Mal 3,1-4) Ez a nap az igazaknak a Szentlélekben való rejtett találkozása, melyen Isten szelídsége és irgalma nyilvánul meg a bűnös emberiség iránt. Jézus sorsközösséget vállalt velünk, bűnös és szenvedő emberekkel. 

A Szentcsalád szegény, a szó bibliai értelemében: létük az Atyától függ, ő ad nekik értelmet, benne van minden bizodalmuk. A történet csodája pedig Mária, bár nem bárányt mutat be áldozati adományként, mégis a leggazdagabb: karján tartja a Bárányt. A templomban nem kiváltják, hanem felajánlják Jézust, mintegy őáltal, ővele és őbenne dicsőítik az Atyát, egyben arra az áldozatra és főpapra utalnak, aki beteljesít minden áldozatot, helyébe léptetve az új és örök áldozatot. (Zsid 2,14-18) 

Jézusban nemcsak a zsidók, hanem mindenki számára kinyilvánul Isten irgalmassága. Halálakor a nap elsötétül, hogy meglássák szemeink is: ő a világ igazi Világossága. Gyertyát szentelünk, hogy Jézus fénye mindig árassza el lelkünk szegényes hajlékát, hogy mi is fény legyünk, éspedig: örökmécs!

„Új fény támadt, pogányoknak üdvösség, nemzetednek dicsőség.” Lk 2,32.