Megelevenedett Csaba királyfi Csíksomlyón

Az esősre fordult időjárás ellenére több tízezerre tehető azon, szerte Székelyföldről, Erdélyből és Magyarországról érkezettek száma, akik részt vettek a Csaba királyfi „székely nemzeti rockopera” Nagyboldogasszony-napi, csíksomlyói bemutatóján.

A Csaba királyfi ősbemutatója a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban zajlott 2011-ben nagy sikerrel, tavaly pedig Magyarországon, Püspökladányon is bemutatták.
A Boldogasszony anyánk kezdetű himnuszt énekelve Bodó György gyimesközéploki plébános vezetésével több száz népviseletbe öltözött csángó vonult be a Hármashalom oltár elé.

Elsőként G. Nagy Ilián, a mű megálmodója köszöntötte a több tízezer fősre tehető közönséget, majd Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szólt a megmaradásról. „Egy nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra. Évszázadokon át megpróbálták ellopni a történelmünket és a kultúránkat. Különösen így van ez az őstörténetünk tekintetében, a hunokkal, Attila királlyal és Csaba királyfival kapcsolatban. Ezért ez a ma este, Csaba királyfi megidézése egy új hajtás a magyarság fájának gyökérzetén, amellyel belekapaszkodunk ebbe a földbe. Ez a szülőföld, a mi földünk, a mi őseinknek a földje és mi itt itthon vagyunk!” – hangsúlyozta a rendezvény magyarországi fővédnöke.

Darvas-Kozma József esperes-plébános Isten áldását kérte a mű alkotóira, a több száz főre tehető szereplőre és statisztára, valamint mindazokra, akik kizarándokoltak, hogy részesei lehessenek az előadásnak. „Hitünk megőrzése és nemzeti gyökereinknek a megóvása végett vagyunk itt. Meg akarunk maradni a jövőben is! Ne feledjük el, hogy nekünk itt a Kárpát-medencében kiválasztottságunk és küldetésünk van” – fogalmazott Darvas-Kozma.

A köszöntő szavak után a székely zászlót megidéző köntösben Attila főpapjának szerepében egy élő rocklegenda, Rudán Joe szegezte a nézőknek a kérdést: „Tudjátok-e, ki volt Csaba királyfi?”. A mű végén Csaba ükunokája, Álmos visszatért fiával, Árpáddal és a vezéreivel. Ekkor a székelyek visszaadták a Csaba által rájuk bízott kardot. Attila kardját Álmos fiának, Árpádnak adta tovább, mondván, az ő dolga megvédeni a népet.
A rockopera záróakkordjaként a sokaság egy szívvel-lélekkel énekelte a Himnuszt és a Székely Himnuszt a csillagos ég alatt.

A címadó főszereplőt Ráduly Botond Manó, a 2010-es Erdély Hangja tehetségkutató győztese alakította. A szereplők zömét helyi és székelyföldi énekesek, színészek formálták meg: Attila királyt Oláh Badi Alpár testesítette meg, Dobos Krisztina, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára Krimhildát alakította, Tímár Kinga gyimesközéploki operaénekes Mikoltot, Attila feleségét elevenítette meg. Buda főrabonbán szerepében Gergely Mátyást, Sebes szerepében Krizbai Imrét, a kikiáltó szerepében Kosztándi Zsolt színművészt, Ilona szerepében Kosztándi Ferencz Kingát, Álmos szerepében Bene Zoltánt láthattunk.

Bene Zoltán énekes, zenész ugyanakkor Gáspár Álmos sepsiszentgyörgyi zenésszel együtt hangszerelte a rockoperát. A stúdiófelvételek elkészítésében nagy segítségükre volt Szakál Attila basszusgitáros. Az előadást sepsiszentgyörgyi lovasíjászok tették még látványosabbá Pászka Lehel vezetésével. A csíkcsomortáni és a gyergyószéki táncosok mellett a debreceni Hajdú táncegyüttes és a püspökladányi Kenderkóc táncegyüttes tagjai is közreműködtek.

székelyhon.ro

Csaba királyfi rockopera

Ma este Csíksomlyón játsszák a át, ahol ezerötszáz éve mindez megtörtént.

Létezett és olyan érzékeny, nagy formátumú államférfi a magyar történelemben, aki egyenes ági leszármazottja a biblia Noénak, jóslattal született a Földre, örökké hű maradt a magyarsághoz és Isten intelmét előbbre valónak tartotta a saját egójánál. Személye nélkül nemzetünk őstörténete érthetetlen, mégis csak nagyon kevesek számára ismerős Csaba királyfi neve.

Múltunk szövetének ezen hiányát igyekezett befoltozni G. Nagy Ilián püspökladányi születésű író azzal a rockoperával, amelyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony ünnepén a csíksomlyói Salvator-hegy Hármashalom oltáránál mutatnak be, megyénkbeli és székelyföldi szereplőkkel, összesen kétszázötven táncossal, köztük a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, valamint a püspökladányi Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület tagjai.

Forrás: szekelyfold.ma

Bendegúznak vére

– Egy székely barátommal beszélgetve ötlött fel bennem, hogy írni szeretnék Csaba királyfiról, mint kiderült, sokan kétségbe vonják a létezését. Van, aki azt állítja négy alakból áll össze ez a mitikus személy, míg a nyugati országokban szobrot állítottak neki. Még a himnuszunk is említi a történetet, Bendegúz Csaba nagyapja. A családommal is egyeztetve, belevágtam ebbe a munkába – kezdi, és rövidesen megértem miért volt szükség a hozzá legközelebb állók áldására e feladathoz.

Öt éven át kutattam, antikváriumokban, elolvastam az összes magyar krónikát és rengeteg korábban zárolt forrást Magyar Adorjántól a francia akadémikus b Benczédi Székely István első magyar nyelvű történelem könyvében akadt meg a szemem egy mondaton: „A magyarokat Szkítiából két dolog indítá ki, az egyik Csaba királyfi testamentuma, a másik Emese álma.”

Eközben a magyar történelem­oktatás még ma is ott tart, hogy elindult egy vándorsereg valahonnan Káma vidékéről és menet közben lettek magyarok, betértek ide és a besenyőkkel való harc után azt mondhatták, hogy itt vagyunk. Én a Benczédi-féle nyomvonalon indultam el. Olyan Csaba királyfit igyekeztem fölmutatni, aki nem annyiból áll, hogy kirántja a kardot és harcol, szalad előre, aztán a csillagösvényből lejön, ha bajunk támad, hanem egy egészen érzékeny nagy formátumú államférfit állítottam a darab fókuszába – fogalmaz.

Mint mondja, a rockopera szövegének és dalainak megírásához már jóval kevesebb, hónapokban mérhető időre volt szüksége.

A rossz nem tart örökké

– Ratkó Józseftől tanultam a titkokat, amiket alkalmazok a színpadi művészetben. Az ő alapelve volt, hogy „ami történt mindig is történik az”. Ma van mobiltelefonunk vagy ló helyett kocsival járunk, de az élet alapproblémái ugyanazok maradnak. Keressük az igazságot, ami egykor szent dolog volt. Két evangéliumi tételre épül a mű: az egyik, amikor Jézus találkozik a szamaritánus asszonnyal, s azt mondja neki, hogy Istent lélekben és igazságban kell imádni. A darabban rabonbán ugyanezt tanácsolja Csabának. A régi világban nem legyintettek mondván: hagyjuk az igazságot és alkalmazkodjunk a körülményekhez.

A másik vezérfonal az a pillanat, amikor Jézus Krisztust a kínok és megfeszítés után leveszik a keresztről. Ez azt példázza, hogy semmilyen rossz nem tart örökké. Ma depressziós a világ körülöttünk, de a régiek még olyan lelkierővel éltek, hogy tudták, minden gonoszság, történelmi igazságtalanság véget ér egyszer – válaszolta a szerző.

Beszéljen magáért a mű

A kész alkotás összes dalát egy szál gitárral énekelte fel G. Nagy Ilián egy kabai stúdióban, aztán a cd-vel a hátizsákjában Székelyföld felé vette az irányt, énekeseket és hangszerelőt keresve.

A magyar kormány, a hargitai önkormányzat és egy üzemanyag-forgalmazó cég támogatásával 2011-ben Gyergyószárhegyen mutatták be a darabot hajdúsági, székely és csángók énekes-színészekkel. „Óriási siker volt, de itthon csend lett, én pedig nem tolakodtam, mert az mindig visszatetszést vált ki, ráadásul tudom, a művet meg kell emészteni. Ismeretlen, a honfoglalás előtt világba viszi az embert. A történészeket azzal nyugtattam, hogy ez egy irodalmi mű, én nem akarok bebizonyítani semmit, megmutatjuk, mit tudunk, és majd mindenki elgondolkodik rajta.”
Magunk múltját ismerni

2014-ben Püspökladányban láthatta nyolc-tízezer néző a rockoperát, amelynek táncait már a Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetői koreografálták, ahogyan teszik a csíksomlyói Nyeregben augusztus 15-én bemutatandó előadás során is.

A kegyhelyen tíz éve nem volt ilyen nagy formátumú előadás, de a ladányi felvételeket látva a város és az egyházi tanács engedélyezte az estet. Az esemény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, de Hajdú-Bihar megye és annak székhelye is támogatja az előadást. Ez jó irány afelé, hogy akár már jövőre megvalósulhasson a táncegyüttest vezető Lovas Bálint álma, hogy a Nagytemplom előtt játsszák a darabot.

– Izgalmas feladatnak tartom táncosként, koreográfusként és magyar emberként is. Sokat tudunk az egyiptomi fáraókról, római császárokról és sorolhatnám, de a saját őstörténetünk több része homályos, ez a mű hiánypótló, amely sokunkat hozzá fog segíteni a múltunk megismeréséhez – nyilatkozta lapunknak a debreceni csoport művészeti vezetője, hozzátéve: az együttesből legalább ötven táncos, a püspökladányi Kenderkócból húszan lépnek föl és 150–200 székelyföldi is közreműködik majd.

Horváth Borbála
haon.hu
erdély ma

Kapcsolódó cikkek:

Székelyek 1.

A székelyekről 2. Krónikánik a székelyekről

A székelyekről 3. A székely szervezettség

A székelyekről 4. A székelyek útja

A székelyekről 5. A székelyek és Csaba királyfi

A székelyekről 6. A székelyek Csigla mezején

A székelyekről 7.  Hun-avar-székely-magyar

A székelyekről 8.

A székelyek és a szent királyok 9.

A székely székek 10.

A megállapodott székelyek (11.)

Székelyek és a kereszténység 12.
A székelyek egyházszervezete 13.