2016. 11. 30.

+ Incze Dénes édesanyja

Értesítem a kedves Olvasókat, főleg azokat, akik ismerték néhai Ft. Incze Dénes tusnádfürdői plébánost, a Krisztus világossága folyóirat alapító-főszerkesztőjét, hogy szeretett édesanyja,
                           
özv. Incze Istvánné, szül. Miklós Margit 
életének 91. évében, szentségekkel megerősítve, 2016. november 30-án az örökkévalóságba költözött. 
Temetése Csatószegen, f. év december hó 3-án, szombaton 10 órakor lesz a csatószegi temető kápolnájából. 
 
Az örök világosság fényeskedjék neki! 


+ + +
"
Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
feltámadnak, mire virradna.

Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját." 
(Ratkó József, Zsoltár)

+ Vass Ince

Nt. Vass Ince szentszéki tanácsos, nyugalmazott székelyszentkirályi plébános életének 74., papságának 48. évében szentségekkel megerősítve a székelyudvarhelyi Pastor Bonus Papi Otthonban 2016. november 27-én az Örökkévalóságba költözött.
Vass Ince 1943. március 3-án született Oroszhegyen, több gyermekes székely családban. Középiskolai és teológiai tanulmányait Gyulafehérváron a kántoriskolában, valamint a Hittudományi Főiskolán végezte.
1969. április 13-án szentelte pappá Isten szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. 1969-1975 között Zágonban, 1975-től 1980-ig Kidében, 1980-tól Homorodkarácsonyfalván, 1983-tól Gyimesbükkben, 1994-től 2005-ig Székelyszentkirályon plébánosként szolgált. Az Egyházat szerető pap, nyugdíjas éveiben is áldozatkész szolgálatával segítette paptestvéreit. 
Temetése kedden, november 29-én délelőtt 11 órától volt Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-plébániatemplomból.
A temetési szertartást Dr. Jakubinyi György Miklós érsek atya végezte, Msgr. Tamás József püspök úr és 84 pap, valamint a nagyszámú hívek jelenlétében.
Kedves, jó humorú székely pap volt. Itt a székely jelző nemcsak származását, hanem népünkre jellemző konokságot is jelent. Az igazság szeretetét és a kemény helytállást igyekezett az ifjakkal is megszerettetni. Az ortodoxok túlkapásai ellenében vállalta az ország-világ előtti meghurcoltatást is. Betegségét türelemmel viselte.
Urunk, Jézus Krisztus, öleld szent Szívedre érzékeny lelkű, hűséges papodat.

Az örök világosság fényeskedjék neki!

2016. 11. 29.

Hogy kinyíljon a szíved

Tudnod kell, kedvesem, hogy amikor a Jóisten a világot megteremtette, és már mindennel készen volt, összehívta négy legkedvesebb angyalát, hogy szétossza közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket. Egyiknek a jóságot adta, hogy szálljon vele az emberek közé, és mindenkinek a szívébe tegyen egy kis darabkát.
A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a békességet. Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a földre.
Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek azonban lezárták szíveiket nagy, súlyos lakatokkal. Gyűlölet, irigység, rosszindulat, kapzsiság őrizték a lakatokat. Isten angyalai hiába mentek egyiktől a másikig, a szívek nem nyíltak meg, s ők nem tehették beléjük a Jóisten ajándékait. A Jóisten pedig, aki mindent lát, látta ezt is és nagyon elszomorodott. Mert tudta, hogy baj lesz ebből. Háborúság, nyomor és pusztulás. Gyűlölet lakozik majd az emberek házaiban és jajgatástól lesz hangos a föld.
S ahogy a Jóisten ott szomorkodott, egyszerre csak elébe lépett a negyedik angyal, akiről bizony meg is feledkezett volt, és ezt mondta:
– Hallgass meg engem, édes, jó Istenem! Lám, odaadtad angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretetet, meg a békességet, de ők bizony nem érnek velük semmit, amíg az emberek szíve zárva marad. Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velük az emberek szívét!
A Jóisten rácsodálkozott a kicsi angyalra, de aztán elmosolyodott, és ez a mosolygás olyan volt, mint amikor a nap fénye átragyog a felhőkön.
– Próbáld meg, lelkecském, – mondta kedvesen a Jóisten, ahogy kívánod, neked adom az erdőket.
Azon a régi napon tehát Isten angyala lejött, hogy megszépítse az erdőt.
Kacagtak a fák, a virágok és a rétek. Kacagtak a manók és a tündérek, és fent a szikla tetején.
Csak öreg Csönd bácsi nem kacagott, hanem megrázta bosszúsan hosszú zuzmószakállát, úgy, hogy a kicsi csigák alig tudtak megkapaszkodni benne. Összehúzta köpenyét és messzire elhúzódott onnan, be az erdők legsötétebb mélyébe, mohos fák és még mohosabb sziklák közé.
– Így na, – mondotta elégedetten az angyal, mert tetszett neki, hogy az erdő megéledt. – Így na, most már rendben van minden.
Az erdő pedig élni kezdett. Úgy éppen, ahogy most is él. A szellő, akit ruhája ráncaiból rázott elő az angyal, járta a fákat, és a fák suttogva beszélgettek egymással. Úgy mint ma is, éppen úgy. Vén fák odvában, sziklák üregeiben, bozótok sűrűjében matattak a manók, s tanítgatták az állatokat mindarra, amit tudni jó és hasznos. Mint ma is, éppen úgy. Tisztásokon, rejtett nyiladékok napfoltjain virágok nyíltak, s minden virágban egy tündérke lakott, hogy minden madár idejében megtanulja a maga dallamát, és senki az erdőben mérges bogyót ne egyék. Énekeltek, fütyörésztek, csiviteltek a madarak, mesélt a forrás. A Visszhang pedig ült a sziklán halványkék ruhában, és lógatta a lábát. Akárcsak ma, éppen úgy.
Az angyal pedig látta, hogy szép az erdő, és elindult, hogy megkeresse három társát: a Jóság angyalát, a Szeretet angyalát és a Békesség angyalát.
– Gyertek, – mondta nekik, az erdő majd megnyitja az emberek szívét, és ti elhelyezhetitek benne a magatok kincseit.
Bevitte őket az erdő mélyébe, ott a legszebb tisztásra, amit azóta is Angyalok Tisztásának neveznek. Ott megpihentek és várták az embereket.
Jött az első. De hiába daloltak a madarak, hiába virágoztak a virágok, hiába suttogtak a fák, és hiába mesélte legszebb meséit a forrás, az ember nem látott és nem hallott meg mindebből semmit. Fejszét fogott, levágott egy fát, és elment vele. Szíve nem nyílt meg egyetlen pillanatra se. Rontó-ember volt.
Az angyalok nagyon elszomorodtak, amikor látták, hogy hiába szép az erdő, a rontó-ember nem látott meg belőle semmit. Megsiratták a szerencsétlent, amikor elment zárt szívvel, hidegen. Ez volt az első harmat a földön. Az estéli harmat. Angyalok könnye.
Aztán jött a második ember. Jött, de ő se látott meg semmit az erdőből. Vakon és süketen haladt a maga útján, fejét lehajtva hordta, és száraz rőzsét gyűjtött. Száraz ágakat keresett csupán az élő, csodaszép erdőben. Az ő szíve se nyílhatott meg. Jött és elment. Gyűjtő-ember volt, közönyös ember. Az angyalok megsiratták őt is, még jobban, mint az elsőt. És ez volt a második harmat az erdőn. A hajnali harmat.
Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak. Siratták az embereket, akik nem látják meg a szépet. Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok, a tündérek a virágokban. A patak is sírt, a csönd is sírt.
És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt. Meglátta a virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan mondta:
– Istenem, milyen szép…
És abban a pillanatban lehullt a szívéről egy nagy, rozsdás lakat.
Akkor kelt a nap. Kacagó sugarai aranycsikókon nyargalták végig a fák tetejét. Szempillantás alatt felszáradt a harmat, szétfoszlottak a ködök. Ragyogott a kék ég, csillogtak a fűszálak. Egy sárgarigó felröppent a legmagasabb fenyő tetejére, és vidámat, nagyot füttyentett.
És erre egyszerre megszólalt minden madár. Kacagtak a virágok, és kacagott a patak. Tündérek táncoltak a fák alatt, bukfencet vetettek örömükben a manók. A szellő megcsiklandozta a fák leveleit, és fent a sziklán tavaszillatú madárdalokat énekelt a visszhang.
– Milyen szép! – mondta még egyszer az ember.
Az angyalok pedig odaléptek hozzá, egyenként, lábujjhegyen és nyitott szívébe beletették a kincseket. A jóságot, a szeretetet és a békességet. Magasan, fönt az égben, fehér felhőtutajon a Jóisten ült, maga. És alámosolygott a földre.
– Így volt ez bizony, lelkecském, s így van azóta is. Háromféle ember él a világon: a rontó-ember, a gyűjtő-ember és a látó-ember. Te látó-ember leszel, ugye?
Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted egy rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt is az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniük kell.
A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündér les rád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek.
De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen rád kacagnak. De akkor már a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.
Csönd bácsi, az öreg, ő csak a fák közül, vagy egy szikla mögül les reád.
Kacagsz vagy énekelsz? A napsütötte sziklacsúcson egy kék ruhás lányka ül, lábait lógatja, és hangodra vidáman visszakacag. Te már ismered őt is ebből a meséből. Csönd bácsi nagyobbik leánya, Visszhang a neve.
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdő közé. A fák alatt láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye ez. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi embernek zárva marad a szíve a szép előtt.
De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb ruhájukat öltik magukra, és megdobálnak láthatatlan puha illat-labdáikkal. Minden olyan szép, puha, és illatos körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz az erdőn át és arra gondolsz, hogy szép. A virágok, ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt suttogva beszélgetnek. A forrás, ahogy csobog. A madarak, ahogy dalolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról-ágra. A mókusok, a nyulacskák, minden. Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép
És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára teremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Te minderről semmit nem tudsz akkor. Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül és jóságosan alámosolyog.
Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszok hozzád, te mégis jóval viszonozod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon.
Csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem. 

(Wass Albert: Mese az erdőről)

2016. 11. 28.

Kövér és az RMDSZ

Az RMDSZ–MPP-listának kampányol Erdélyben Kövér László. „Nagy bajnak kellett bekövetkeznie, hogy egy asztalhoz üljünk” utalt a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel való találkozására a magyar Országgyűlés elnöke vasárnap Sepsiszentgyörgyön.
kover2_b 
Tamás Sándor, Kövér László és Antal Árpád
Az RMDSZ–MPP-listának kampányol Erdélyben Kövér László. A magyar Országgyűlés elnöke, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnöke vasárnap háromnapos körútja első állomásán, a Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóbeszélgetésen kifejtette: megelőzi a kérdéseket, és tisztázza, miért éppen ő próbál segíteni a választási kampányban.
Kifejtette, semmit nem bánt meg, nem von vissza abból, amit valaha is mondott az erdélyi magyar politikával kapcsolatban, nem tagadja meg az MPP-t, melynek továbbra is tiszteletbeli elnöke, azonban nem bonyolódik a múlt értelmezésébe. „A történelmileg új helyzet parancsolóan veti fel az együttműködés szükségességét nemcsak az erdélyi magyar belpolitikában, hanem Magyarországon is" – jelentette ki.
kover1_b
„Nagy bajnak kellett bekövetkeznie, hogy egy asztalhoz üljünk" – utalt a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel való találkozására Kövér László. Hozzátette, baj van, de lehetőségek is vannak, és ezeket meg kell ragadni, ha azt akarjuk, hogy a következő 25 évben az erdélyi magyar képviselet sikeresebb legyen, mint eddig volt. Magyarországról nézve úgy tűnik, az erdélyi magyarság helyzete az elmúlt 26 évben soha nem volt ennyire rossz, a 2000-es évek elején a román–magyar államközi kapcsolatok is sokkal jobbak voltak, holott a világ változásai miatt most szükség lenne a jobb viszonyra.
„A történelmi átok ellenére, az ellentéteken felülemelkedve kell együttműködni" – fogalmazott Kövér, a magyar–szerb viszonyt említve pozitív példaként. Elmondta, a magyar kormány abban érdekelt, hogy a romániai választások eredményeképpen olyan kormány kerüljön hatalomra, amely akarja a kétoldalú együttműködést.
Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) téved, ha azt gondolja, hogy az RMDSZ-t támogatják, a cél az erdélyi magyarság minél erősebb képviselete. „Ha az EMNP az RMDSZ-t tartja a probléma forrásának, rossz a megközelítésük. A probléma fókuszában a hatékony képviselet kell legyen, az RMDSZ pedig nem kerülhető meg" – jelentette ki Kövér László. Hozzátette, a következő időszakban több fideszes politikus is ellátogat Erdélybe, és ugyanezt fogják mondani. A vasárnapi beszélgetésen Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök is jelen volt, akik felidézték: nyolc éve még Háromszéken volt a két párt között a legnagyobb az ellenállás, és most eljutottak oda, hogy onnan indult az összefogás.

Bíró Blanka - krónika.ro

2016. 11. 26.

Hirdetés: 2016. november 27.



1. Advent első vasárnapja van, a karácsonyi készület ideje. Tartózkodjunk a zajos mulatságoktól.
2. Ma van az Árpád-házi Szent Erzsébet gyűjtés. Adományainkkal a Caritas idős és beteg testvéreinket segítő, otthoni beteggondozó szolgálatát támogatjuk.  XVI. Benedek pápa egy idősotthonban mondta: „Egy társadalom milyenségét az alapján is le lehet mérni, hogy miként bánik az öregekkel, milyen helyet biztosít nekik a közéletben”.
3. A XV. csíkszeredai Csángó Nap rendezvény keretében 11 órakor „A moldvai csángókért szól a harang” ünnepi szentmisét tartunk a Millenniumi templomban. Énekelnek a külsőrekecsini hívek. Perselyadománnyal segítjük őket.
4. Ma 17 órakor ünnepélyesen meggyújtjuk a város adventi koszorúján az első gyertyát.
5. Hétköznap reggel 6 órakor tartjuk a roráté szentmisét, előtte és alatta gyónási lehetőség mindkét templomban.
6. Plébániai hittanórára várjuk a gyermekeket keddtől péntekig.
7. A 2017. évi Katolikus Falinaptár kapható. Ára 3 lej. Figyelmükbe ajánljuk az újságokat, a Krisztus világa folyóiratot, a Szentlélek szentsége 304 oldalas családi katekizmust. Ára 12 lej.
8. A kegytárgyüzlet nyitva tart reggel 9 órától du. 5 óráig. Ott is ki lehet fizetni az egyházi hozzájárulást.
Főegyházmegyei rendelkezés van arra, hogy minden hívő az évi jövedelmének 1%-át, de nem kevesebbet mind 5O lejt kell felnőttek után, hozzájárulás formájában befizetnie a plébániának, s ebből az összegből a plébánia minden egyes hívő után 6 lejt kell átutalnia a Főegyházmegyei segély alapba.
9. A polgármesteri hivatal gyűléstermében, pénteken 18 órától, Dr. Tóth Csaba: Az erdélyi fejedelemség pénzverése címmel tart előadást.

Felhívás!

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva minden évben – idén november 27-én, advent első vasárnapján – gyűjtést szerveznek az egyházmegyei karitász javára. Erre az alkalomra Jakubinyi György érsek főpásztori körlevelet adott ki.



Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Hívek!
XVI. Benedek pápa egyszer egy idősotthonba látogatott, és ott világos és prófétai szavakat használt: „Egy társadalom, mondhatni civilizáció milyenségét az alapján is le lehet mérni, hogy miként bánik az öregekkel, milyen helyet biztosít nekik a közéletben”. (2012. november 12.)
Valóban így van: a civilizációk között az idősekre való odafigyelés tesz különbséget. Ahol figyelnek az idősebbekre, az a civilizáció előrehalad, mert képes megbecsülni az öregek bölcsességét és tudását. Az a civilizáció viszont, ahol nincs hely az időseknek vagy kidobták őket, mert problémát jelentenek, halálos vírust hordoz magában. Az idősek olyan férfiak és nők, apák és anyák, akik előttünk járták ugyanazt az utat, mint mi, ugyanabban a házban éltek, mint mi, ugyanúgy megvívták mindennapi küzdelmüket az emberhez méltó életért, mint mi. Olyan férfiak és asszonyok ők, akiktől sokat kaptunk. Az idősek nem idegenek. Az idősek mi vagyunk: előbb vagy utóbb megöregszünk, elkerülhetetlenül, még ha nem is gondolunk rá.
Közöttük vannak sokan, akik fizikailag is meggyengültek és valamilyen betegség terhei alatt görnyednek. Az apró kedvességek, figyelmességek, megértő szavak nem kerülnek sokba, de magasan kamatoznak. Az elmúlt évben a hátrányos helyzetű gyermekeknek, gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó programokra kértük támogatásukat és főegyházmegyénkből összesen 191.692 lej gyűlt össze, amelyet hálásan köszönünk minden jóakaratú embernek, aki adományával ehhez hozzájárult. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén idén az idős és beteg testvéreinket segítő otthoni beteggondozó szolgálat tevékenységének támogatását szeretnénk segíteni adományaikkal. Főtisztelendő paptestvéreket és a kedves híveket szeretettel kérem, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék Főegyházmegyei Caritas szervezetünk ezen kezdeményezését.
Adományaikért ezúton is őszinte köszönetet mondunk. A Jóisten fizesse meg mindenkinek áldozatát, a maga kegyelmi gazdagságából.

Gyulafehérvár, 2016. november 10.

Donald Trump találkozóra hívta Orbán Viktort

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése során köszönetét fejezte ki az amerikai magyarok támogatásáért, és elmondta azt is, hogy mindig is nagy tisztelője volt Magyarországnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy pénteki, budapesti rendezvényen újságírói kérdésre válaszolva.
trumpA külügyminiszter ismertetése szerint Donald Trump azzal kezdte a szerdai telefonbeszélgetést, hogy megköszönte Orbán Viktornak az amerikai magyar közösség támogatását. Jelezte, nagyon sokat jelentett számára, hogy az amerikai magyarok nagy számban álltak mellé és ennek komoly jelentősége volt a győzelmében is. „I'm a big fan of Hungary" – Szijjártó Péter elmondása szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke a telefonbeszélgetés során szó szerint így fejezte ki, hogy mindig is nagy tisztelője volt Magyarországnak.
A külügyminiszter hozzátette: Donald Trump elmondta azt is, hogy respektálja a magyar miniszterelnök, Magyarország és a magyar gazdaság teljesítményét, valamint arról is beszélt, hogy izgalmas idők jönnek most a világban, ezért érdeklődéssel és várakozással tekint a közös munka elé a magyar miniszterelnökkel és Magyarországgal.
Szijjártó Péter megerősítette, hogy Donald Trump találkozóra hívta a magyar miniszterelnököt, amelynek konkrét időpontjáról és részleteiről szóló egyeztetést az új elnök januári hivatalba lépése után kezdődhet meg.
Szijjártó Péter szerint a telefonbeszélgetésből világosan kiderült, hogy két olyan politikusról van szó, akik egészen újfajta megközelítéssel állnak a világ kihívásai elé. Úgy vélte: az az új típusú megközelítés figyelhető meg Donald Trump kampányban elmondott beszédeiből, illetve gazdaságpolitikára és külpolitikára vonatkozó terveiből, mint amilyen új típusú megoldásokkal Magyarország nem csak túlélt 2010-ben, hanem a „megoldás részévé vált Európában és a világban is".
„A telefonbeszélgetés megerősítette, hogy Magyarország és Európa számára is kedvező választói döntés született az Egyesült Államokban. Magyarország számára jó hír, hogy végül Donald Trump nyerte el az amerikai emberek bizalmát" – tette hozzá a tárcavezető.

krónika.ro

Mi történt a rorátén?



Hajnali mise, angyalmise, aranyos mise, roráté: ádventben pirkadat előtt, hagyományosan 6 órakor bemutatott szentmise, a Megváltó várásának és a Mária-tiszteletnek a nép által megszeretett megnyilvánulása. 
Kezdetben a Karácsony előtti 7, a 8. századtól 9 napon mutatták be a hajnali misét, s ezeken a napokon énekelték az Ó-antifonákat is. Közép-Európában már a középkorban ádvent egész idejében végezték. A pap a Szűzanya ádventi votív miséjét imádkozta az Emmánuel-jövendölés szentleckéjével (Iz 7) és az angyali üdvözlet evangéliumával (Lk 1,26-38), a szentmise orációi március 25-ről, antifónái az ádventi kántorböjt szerdájáról, offertóriuma ádvent 4. vasárnapjáról való volt. (Szt Lúcia – dec. 13. – ünnepét követő hét szerda, péntek és szombat napjain tartották a kántorböjtöt.) 
A II. Vatikáni Zsinat után az ádventi hétköznapok mindegyike külön miseszöveget kapott. Kiemelt jelentőségű a december 17-24. közé eső hét. Nagyon szép és gazdag tartalmú a hajnali mise népének-készlete. 

 **
A hajnali mise emléke
Történt, hogy 1682-ben a Török Porta megkezdte felkészülését az 1683-as hadjáratra, melynek célpontja Bécs elfoglalása. Ez időben XI. Ince pápának - aki később „Magyarország megmentője” címet kapta -, sikerült szövetséget létre hoznia Sobieski János lengyel király és I. Lipót magyar király és osztrák császár között (1683.III.31). Hozzájuk csatlakoztak a német fejedelmek is. A szultán Bécs kikémlelésével Ali pasát bízta meg. A pasa magyar keresztény szülők gyermeke volt, akit elloptak a törökök és janicsárrá neveltek. A pasa több nyelvet beszélt és Bécsben mint görög kereskedő jött-ment és szemlézte annak gyenge pontjait. Haza felé utazásakor, 1682 advent egyik reggelén betért egy Balaton környéki templom roráté miséjére. A mise énekei hatással voltak a pasára, mert gyermekkori élményeit keltették fel benne.  Ekkor élete nagy változása megtörtént benne, felismerte magyar és keresztény mivoltát. Még akkor elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy Bécset ne tudják elfoglalni. Az erősségeket gyenge pontoknak, a gyengéket erőseknek írta le. Amikor az ostrom elkezdődött rendeleteivel zavart keltett a török táborban. 1683. szeptember 12-én este már nem menekült el a törökökkel, hanem a Szent István templomba tért, hol a hívek a Te Deum-ot énekelték.  

Ajánló:



A törekvés maga a készenlét



Ádvent, Úrjövet, az üdvösségünk közelebb van hozzánk ma, mint amikor hívők lettünk. Az ádventi idő, a készület ideje. Négy héten át a próféták részletes jövendölésein keresztül a Messiás érkezéséről fogunk hallani. Ők részletekben mondják el a Messiásra vonatkozó kijelentéseket, amelyek részben be is teljesedtek, Krisztus eljövetelével. A további jövendölések valóra válása is elkezdődött, ez a kegyelmi idő, amely szintén valóra válik az Üdvözítő dicsőséges visszatérésével. Akkor bekövetkezik a mindenség megdicsőülése. Mi, akik Jézus két történelmi eljövetele között élünk, végső soron Krisztus-várásban, állandó adventben élünk. A Krisztus-várás nem passzív cselekedet, hanem szívünk állandó odaigazítása Jézushoz, hogy az ő lelkületével éljük a magunk mindennapi életét. 
Elsőrendű feladatunk, hogy egyénileg és közösségileg is keressük saját életutunkat, és azt tudatosan formáljuk. E feladatot az ősbűn nehezíti, amelynek következtében nem kellő világossággal és biztonsággal ismerjük fel emberségünk törvényeit. Mivel Isten szövetségesünk, természetfeletti támaszt nyújt nekünk, hogy az igaz tanítással és az erkölcsi renddel békés életet tudjunk élni. 
Az olvasmányban Izaiás próféta (Kr.e. 745 körül) nehéz időkben szól népéhez, amikor Izrael egész nemzeti léte forog veszélyben, és sokan kételkednek, hogy Isten megtartja-e a szövetségbe foglalt ígéretét. A próféta azt mondja, hogy Isten ígérete a végső időkre is érvényes. (Iz 2, 1-5) Az Úr békével áldja meg népét. Aki az Isten útját járja, az helyet kap Isten országában is. Az Úr világossága még a világ népeit is áthatja és meghozza nekik az üdvösséget. Megtalálja mindenki a maga helyét és a maga sajátos életét fogja élni. 
Szent Pál figyelmeztet, hogy üdvösségünk közel van. (Róm 13, 11-14). Ébredjünk fel a zavaros elgondolásokból, vágyakból, akaratgyenge aléltságokból, az elvtelen sodródásból. Felébredni azt jelenti, hogy a földi valóságot Jézus lelkületével látom és élem, mert enni és inni kell, de „nem lakmározva és részegeskedésben”; házasodni kell, de „ne tisztátalanságban és kicsapongásban”; dolgozni kell, de „ne civakodva és versengve”.
Jézus felszólítása: Virrasszatok, hogy készen álljatok! (Mt 24, 37-44) A készenlét még nem ad tartalmat az életnek. Jézus az ember tökéletességét abban látja, hogy mindenki Isten és emberek iránti szeretetben éli az életét. Szükség van az evangélium intésére, mert könnyen elmerülünk a mindennapi, földi gondokban, akár Noé napjaiban. Az isteni figyelmeztetések és kegyelmi ösztönzések mellett, az Egyház szorgalmazza a virrasztást, a számbavételt, mert az Úr érkezése kiszámíthatatlan. Ugyanakkor elhessegeti a végítéletre vonatkozó, emberi fantázia szülte dátumokat. 
Az egyház arra rendeltetett, hogy támogassa az igazi jövő felé, az Istenhez esve-kelve ragaszkodó emberi közösséget. Kérjük a Szent Szüzet, hogy könyörögjön az Istentől elfordult Európáért, minden emberért, most és halálunk óráján. Ez a törekvés maga a készenlét.

„Urunk, az üdvösséget add meg nékünk.” Zsolt 84,8.  

2016. 11. 25.

Orgonakoncert

November 26-án, szombaton a csíkszeredai Millenniumi templomban, az esti 6 órás szentmise után ORGONAKONCERT-re kerül sor. 
A új orgonán Johann Sebastian Bach műveit és saját szerzeményeit szólaltatja meg, Ft. Mihai Zoltán-Lajos orgonista, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon lelkiigazgatója.
A hét évvel ezelőtt balesetezett Tisztelendő, háláját szeretné kifejezni mindazoknak, akik életben-maradásáért és gyógyulásáért imádkoztak.
Életben maradásáért és gyógyulásáért Isten szolgája Márton Áron püspök atya közbenjárását kértük. Zoltán maga a csoda!
Legutóbb Marosludason koncertezett dr. Barta Tibor főorvos, orgonistával.
Fogadják szeretettel.

Csángó Nap - Külsőrekecsin

A Hargita Megyei Kulturális Központ évek óta kiemelt figyelmet fordít a csángó kultúra szélesebb körben való megismertetésére, ezért is tartják meg évről évre a Csángó Napot Csíkszeredában.
csango nap vn 003_b 
Előkészületek. A moldvai csángó kultúrára hívják fel a figyelmet
Szombaton 17 órától a megyeháza márványtermében a csángó hagyományok, táncok, viseletek kerülnek a középpontba, a tizenötödik rendezvény díszvendége a külsőrekecsini hagyományőrző csoport.
Beszélgetés, fotókiállítás, rekecsini kozonák és geluskakóstoló, és az elmaradhatatlan táncház várja az érdeklődőket a Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia, a Külsőrekecsini Hagyományőrző Csoport, a Csángó Továbbtanulók Közössége és a Domokos Pál Péter Egyesület szervezte XV. Csángó Napon.
A megnyitók és köszöntők után Borbáth Erzsébet beszélget Gyurka Valentin külsőrekecsini művelődésszervezővel Külsőrekecsini történetek, táncok, viseletek témában. Majd ugyanott csángó táncházba várják a kicsiket és nagyokat a Csíkszeredai Gyermekek Háza Serke táncosaival és a Borsika tánccsoporttal. Muzsikálnak: Ádám Rebeka (koboz), Farkas Endre (furulya) és Nagy István (hegedű). A rendezvényen Ádám Gyula fotográfus alkotásaiból lesz látható kiállítás Külsőrekecsin képekben címmel. Vasárnap a Millenniumi templomban 11 órától A moldvai csángókért szól a harang, ünnepi szentmise zárja a rendezvényt. A programokban közreműködnek a Külsőrekecsini Hagyományőrzők és a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai.


székelyhon.ro