2018-ban bérmálkozóknak 3.

3. Keresztség és bérmálás

Cél: A keresztség a keresztény életünk alapja és a két szentség összefüggése.

A két szentség közti kapcsolatot valamikor az is mutatta, hogy a keresztséget és a bérmálást egyszerre szolgáltatták ki. A keresztelés után a püspök rátette kezét a megkereszteltre, megkente fejét krizmával, megjelölte homlokát a kereszt jelével, békecsókot adott neki. Ma is a bérmálkozók megújítják keresztségi fogadásaikat. Egyházunk óhajtja, lehetőleg a keresztszülők legyenek a bérmaszülők.

Azt mondtuk, hogy a bérmálás megerősíti és tökéletesíti bennünk mindazt, amit a keresztség megkezdett.

I.) A keresztség szentsége. De mi történt velünk a keresztségben, mit művelt bennünk ez a szentség? Mindannyian tudjuk, hogy azért kereszteltek meg bennünket, hogy megszabaduljunk az eredeti bűntől, amelybe születtünk, s Istennel egyesülve eljussunk a mennyországba. Vagyis a keresztség egyrészt új viszonyt teremt köztünk és az Isten, Krisztus, az emberek, az Egyház, valamint a Szentlélek között. Az Istenember életét, a kegyelmet magként kapjuk meg. Másrészt bizonyos kötelezettségeket, feladatokat ró ránk. A kegyelmi élet szentségi folyamat, állandó kibontakozás, Isten népének zarándoklása a földön, hogy önmagunkat minden fenntartás nélkül neki ajándékozhassuk.

1) Új viszony Istennel, Krisztussal, embertársainkkal, az Egyházzal valamint a Szentlélekkel

a) Új viszony Istennel. Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, ő hívott minket létre, életre. Fia által arra hívott meg bennünket, embereket, hogy partnerei legyünk egy olyan szeretet-kapcsolatban, amelyben úgy találkozhatunk vele, mint Isten az Istennel. A keresztség által Jézus szentemberségébe oltódunk, az ő élete áramlik bennünk. Hasonlattal élve, ha valaki új házat épít és beszerelteti a villamossági vezetéket, ez csak úgy tölti be rendeltetését, ha rákötik az áramforrásra. Mi is rácsatlakozunk a kölcsönös szeretet és egymásért levés kapcsolatára az Atyával, mert egyesültünk Jézussal, és benne szeret minket az Atya, így fogadott gyermekei lettünk. Isten szeret minket: „megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétől? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad. Nézd, a tenyeremre rajzoltalak” (Iz 49,15-16). Úgy irányítja gondviselésével életünket, hogy elérjük a vele való örök egyesülést.

b) Új viszony Krisztussal. A keresztség által részesülünk Jézus Krisztus megváltásában. Krisztus halálában keresztelkedtünk meg, hogy vele együtt feltámadjunk. A keresztség megtisztít minden keresztség előtti bűntől és a bűnnel járó büntetésektől, megadja a megszentelő kegyelmet és erőt ad, hogy eredményesen küzdjünk a bennünk maradt bűnös hajlamokkal és a gonosz lélek kísértéseivel. A Szentírás ezt úgy fejezi ki, hogy új életet kaptunk „Krisztust öltöttétek magatokra” (Gal 3,27). Az ösztönös ember életének középpontjában a maga érdeke, kényelme áll. A keresztény Krisztus példáját nézi: mit tenne Ő most a helyemben. A ker-ben Krisztus barátaivá, testvéreivé fogad és nekünk ajándékozza magát: az érdemeit, Istenfiúi életét (1Kor 3,22).

c) Új viszony az emberekkel. Az önző a másikban vetélytársat lát, a keresztény pedig testvért.

d) Új viszony az Egyházzal. A keresztség az Egyházba sorol be, ami Krisztus titokzatos teste, és az Egyház folytatja Krisztus üdvözítő munkáját: Istenhez vezetni az embereket. Az Egyház őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, szentségeivel megszentel és törvényeivel, intéseivel Istenhez vezet minket.

e) Új viszony a Szentlélekkel. A keresztség a Szentlélekkel is összekapcsol, templomai leszünk.

2) A keresztséggel járó kötelezettségek. a) Istengyermekeihez méltó élet: Ha egy értelmetlen gyermek a sárban fetreng, vagy egy közismert vezető teszi, mindenki megbotránkozik.Az utóbbi bűne súlyosabb.

b) Krisztus prófétai, papi és királyi küldetésnek eleget tenni (vö. LG 34-36). - Mint próféta Isten üzenetét hirdette az embereknek (Mk 1,15). - Mint pap bemutatta Atyjának a legkedvesebb áldozatot. - Mint király az embereket, tanításával és engedelmességének példájával visszavezette Istenhez.

c) Teljesíteni az Egyházzal szembeni kötelezettségeket. Hűségesen ragaszkodjunk, ugyanakkor igyekezzünk, hogy ne hozzunk Rá szégyent méltatlan életünkkel.

II. A bérmálás megerősíti bennünk mindazt, amit a keresztség elkezdett: kegyelmi erőt és a Szentlélek segítségét adja, hogy felnőtt keresztényként éljünk.

1) A bérmálás megerősíti bennünk az Istenhez tartozást. Mélyebb ismeretet ad Isten szeretetéről.

2) A bérmálás felébreszti bennünk a keresztény öntudatot. Aeneas Sylvius Piccolomini – II. Pius.

3) A bérmálás a karizmák, a Szentlélek adományainak a szentsége. A Szentlélek rendes (1Kor 12,4-9) és rendkívüli adományokon kívül, egyszerűbb kegyelmeket is ad (talentumok).

4) A bérmálás szentsége öntudatosítja bennünk, hogy Isten jelen van lelkünkben.

5) A bérmálás átalakít. A Tordai-hasadék. A mészkő szerkezetét a tűz átalakítja. Kérnünk kell a kegyelmet, fel kell készülnünk rá, hogy tudjuk elfogadni és felhasználni. Krisztus csak azokon segített, akik hittek a hatalmában és segítségét kérték (10 leprás - Mt 9,28). Az apostolok Krisztus meghagyása szerint tíz napon imádkozva várták a Szentlelket. Mi is kérjük állhatatosan, hogy teljes értékű keresztények tudjunk lenni. 

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

1. Mi történik a keresztség szentségében?

2. Kibe oltódunk a keresztség által?

3. Milyen új viszonyt hoz létre a keresztség?

4. Melyek a keresztséggel járó feladatok?

5. Milyen kapcsolat van a keresztség és a bérmálás között?

6. Mit jelent a keresztény öntudat? Tudsz-e példát mondani?

7. Miért kapjuk a Szentlélek adományait, karizmáit?

8. Te milyen adományokat kaptál Istentől?

9. Hol ismerhetjük fel a Szentlélek munkálkodását, átalakító erejét?

10. Bízol-e a Szentlélek erejében?

11. Mi szükséges ahhoz, hogy a bérmálás hatékony legyen bennünk?

12. Mit tettek az apostolok Pünkösd előtt, és te mit teszel?

            Reményik Sándor:

           Kegyelem

Először sírsz.

Azután átkozódsz.

Aztán imádkozol.

Aztán megfeszíted

Körömszakadtig maradék-erőd.

Akarsz, eget ostromló akarattal –

S a lehetetlenség konok falán

Zúzod véresre koponyád.

Azután elalélsz.

S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.

Utoljára is tompa kábulattal,

Szótlanul, gondolattalanul

Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:

A bűn, a betegség, a nyomorúság,

A mindennapi szörnyű szürkeség

Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,

Mely nem tárul ki átokra, immáron,

Erő, akarat, kétségbeesés,

Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég,

S egy pici csillag sétál szembe véled,

S olyan közel jön, szépen mosolyogva,

Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,

Akkor – magától – minden elcsitul,

Akkor – magától – éled a remény.

Álomfáidnak minden aranyágán

Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

**

Előző leckék: 

2018-ban bérmálkozóknak 1. 

2018-ban bérmálkozóknak 2.

 

2018-ban bérmálkozóknak 2.

2. Miért bérmálkozunk?

            Cél: A bérmálkozókat helyes szándékra vezetni.

Mi emberek mindig élni akarunk. Az emberi élet - ösztönösen is, céltudatosan is - mindig a több, a teljesebb élet felé igyekszik. A lángoló életvágyat Isten a teremtéssel oltotta belénk. Ha ezerféle vágy él bennünk, akkor dolgozik ösztöneinkben mind az ezernek az ellenkezője is.

A történelemben voltak korok, amikor a tomboló, féktelen élni vágyás vagy az életet gátak közé szorítani akaró erők kerekedtek felül az éppen akkor élő emberekben. Az életvágy az Úr ajándéka.

Korunk embere sokféleképpen tud féktelenné válni, tévelyegni. Nekünk, keresztényeknek, jobban kell szeretnünk az életet, mint bárki másnak, lobogjon bár benne az alkotásnak vagy az élvezésnek égig érő lángja. Azért van bennünk ez az örökké dinamikus életvágy, hogy utat és kifutást találjunk a természetfelettibe, az Isten világába.

Hogyan lehet részem a teljes életben, az Isten szentháromságos életben? Ezt a vágyunkat a bérmálás szentségében kapott Lélek irányítja. Az élni akarásnak is van kerete, mint a folyónak partja.

Amikor elhatározod magad megkérdezed: Miért teszem ezt? Miért van nekem erre szükségem? És ezután mérlegelsz: Mit kell tennem, hogy ezt a célt elérjem? Pl. pályát választ magának: Miért akarok én orvos, vagy villamosmérnök lenni? Mit kell tanulnom, milyen tulajdonságokat kell magamban kialakítanom, hogy jó orvos, vagy jó mérnök lehessek?

1) Miért akarok bérmálkozni? Miért van szükségem a bérmálásra?

a) Van, aki csak annyit tud, hogy ez egy szép szokás, amelyik hozzátartozik a katolikus élethez.

b) Van, aki azért bérmálkozik, mert szülei így kívánják. Vegyen részt a felkészítőn, hátha megvilágosodik előtte, hogy mi is az a bérmálás. Hit nélkül nem szabad egy szentséget sem felvenni.

c) Van, aki komolyan veszi a vallásos életet. Tudja, hogy a bérmálás szentség, amely fokozza az életérzést, és felvételére elő kell készülni. Meg kell tanulni azt, hogy miért is vesszük fel.

2) Minden szentségnek, így a bérmálás szentségének is, ha igazi öntudattal vesszük fel, valami változást kell bennünk előidéznie, valami újat, többet kell nekünk adnia. (KEK 1303)

a) Az említett változás, pedig bizonyos kötelezettségeket szül, amelyeknek eleget kell tennünk. Krisztus tanítása és példája szerint kell élnie. A szülők igyekeztek valahogyan eleget tenni annak, amit megígértek...

b) Most, mint serdülők vagy éppen felnőttek, már önállóan gondolkodunk, és mi magunk határozzuk meg, hogy hogyan akarunk élni, hogyan akarjuk rendezni a vallásos életünket. Itt az ideje, hogy öntudatosan szembenézzünk a keresztény élettel, ami egyáltalán nem könnyű. A keresztény élet rengeteg önfegyelmet kíván: - hogy ne mindenben a magunk hasznát, kényelmét keressük; - hanem törekedjünk másoknak is segíteni és így eleget tegyünk keresztény kötelezettségünknek. „Aki követni akar...” (Lk 9,23)

Az igazán keresztény egyenes, őszinte, közvetlen, szolgálat- és áldozatkész. Az ilyen embert mindenki tiszteli és becsüli. Teréz anya (+1997), XXIII. János pápa (+1963), Szent Maximilián Kolbe (+1941), Szent Gianna Beretta Mola orvosnő (+1962), Márton Áron püspök (+1980).

c) Krisztus azért rendelte el a bérmálás szentségét, hogy általa megerősítsen bennünket az öntudatos keresztény életben. „A bérmálás a keresztséggel és az Eucharisztiával együtt alkotja a "keresztény beavatás szentségeinek" együttesét. "Még tökéletesebben kötődünk az Egyházhoz, a Szentlélek különleges ereje tölt el, hogy Krisztus tanúiként szavunkkal és életmódunkkal terjesszük és védelmezzük a hitet". (KEK 1285)

Ezért a latinban confirmationak, megerősítésnek nevezik. A változás nem más, mint a lelki megerősödés a Szentlélek kegyelme által. Az egyházközösségéhez való tartozás elmélyítése. A keresztény nagykorúság szentségének is nevezzük. A megbérmált kötelessége közreműködni a kapott Isteni kegyelemmel, az élet minden területén.

3) A keresztény nagykorúsításra, a bérmálásra készülni kell.

a) Elsősorban felújítjuk, szükség szerint kiegészítjük, amit a keresztény életről tudnunk kell.

b) Kérjük a Szentlelket egész bérmálási készületünk idején, hogy a keresztségben magként kapott jézusi kegyelmet életünk folyamán tudjuk kibontakoztatni.

Mit ér a mikrofon, ha áram nem táplálja? Mit ér az ember, ha Isten Lelke nem járja át?

c) Szűz Mária, a „Szentlélek jegyese” legyen kísérőnk a bérmálási készület idején, hogy a mi életünkben is megvalósuljon Isten legnagyobb terve: Krisztus éljen bennünk.

d) Közben szentmisével, imádsággal próbáljuk közelebb hozni magunkhoz magát a Szentlelket, hogy Ővele mindennap találkozunk: „mert benne élünk, mozgunk és vagyunk.” (ApCsel 17,28)

d) Az Egyháznak, amikor a hitoktatás munkáját végzi - állandóan segítségül kell hívnia a Szentlelket, hogy mindig közösségben legyen vele és fölfogja az ő indításait. (CT 72).

            ÖSSZEFOGLALÁS

Azért bérmálkozunk:

-          hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni az evangéliumot;

-          hogy öntudatos keresztényekké váljunk: a kegyelemben gyökerező szentháromságos,       közösségi életet tudjuk élni;

-          hogy tanúságtevő keresztényekké váljunk;

-        hogy hitünk szerinti élettel áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta          szüleink, keresztszüleink, nevelőink és egyházközösségünk értünk tettek. (vö. KEK 1303).

               

            Válaszolj az alábbi kérdésekre!

            1. Miért akarsz bérmálkozni?

            2. Miért van szükséged a Szentlélekre?

            3. Ismersz-e öntudatos, áldozatkész keresztényeket?

            4. Hogyan készülsz a bérmálásra?

5. Tudsz-e olyan bibliai vagy egyházi személyről, akinek életét a Szentlélek megváltoztatta?

            Dsida Jenő:

            TEKINTET NÉLKÜL

Be kell látnunk:

Ha kérdeznek,

becsületesen felelni kell.

A harcot becsületesen

fel kell venni,

az úton becsületesen

végig kell menni,

a szerepet becsületesen

el kell játszani,

keményen és tekintet nélkül.

A kapuk mögül ebek vicsorognak,

az ablakokból kiköpdösnek

és röhögnek.

Száz közbiztonsági gócpont

adja ki az elfogatási parancsot.

Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz,

 súlyos, vérező kövek,

de néha röppen sóhaj is,

szeretet is, rózsa is.

És este a tűzhely mellett,

vagy szuronyos zsandárok között

hátrakötött kézzel,

mégis mondogatni kell a fellebbezhetetlen,

sziklakemény, erősítő,

vigasztaló igét:

Krisztusnak és Pilátusnak,

farizeusoknak és vámosoknak

zsidóknak és rómaiaknak

egyformán szolgálni

nem lehet.