2016. 02. 29.

A kép jelentése

Nem hihetetlen! - A kép jelentése 

Id. Imets László művész fametszetének témája a gyónás. (A fenti képről van szó.)
Az előtérben a gyóntató atya lehajtott fővel, arcát balkezével takarja, hogy a tekintet ne zavarja a gyónót, jobb keze a papi hatalmat jelző stólán nyugszik, amely bármelyik pillanatba magasba lendülhet, hogy a feloldozást megadja.
A gyónó, bajuszas, idős székely a térdeplőhöz támasztotta kalapját, megalázkodásának, bűnbánatának jeleként térdelve is meghajol, fejét majdnem összekulcsolt kezére hajtva tesz bűnvallomást.
A két szereplő mögött Jézus Krisztus nagypénteki keresztáldozata mint az eső csordogál le és elmossa a bűnöket.
A bűnbocsánat tanúja a születő Egyház, a kereszt mellett álló két képviselő: Szűz Mária és Szent János.
Az irgalom és a megbocsátás tehát Jézus Krisztustól, az Egyház közreműködésével jön.
A bűnvallomás és a papi feloldozás által fejeződik ki, hogy a bocsánatot nem mi adjuk magunknak, hanem azt valóban felülről, Istentől kapjuk
Ezt fejezi ki a pap mellett térdelő gyónó magatartásával. Húsvét estéjén az Úr Jézus megjelent az apostoloknak és hatalmat adott nekik: "Vegyétek a Szentlelket!  Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."  (Jn 20,22-23)
**
A Szentlélek szentsége könyv témáihoz (Csak bérmálkozóknak) 2005-ben a művésszel közösen kerestük alkotásaiból a megfelelő illusztrációkat. A bűnbocsánat témához a fenti képet ajánlotta. A képet szemlélve, így provokáltam a művészt:
Vajon mit mond a pap a gyónónak?
Megérjük a pénzünket! válaszolta röviden.
Aki megérti e mondást, az nemcsak élvezője Isten irgalmának, hanem tanúja is.
**
A szentgyónás módja:
Gyónó: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Pap: Mindörökké. Ámen
Gyónó: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
          Gyónom a mindenható Istennek és Isten helyett neked lelkiatyám,
          hogy utolsó gyónásomtól fogva ezeket a bűnöket követtem el.
          Utoljára gyóntam ………….

A bánatima: Teljes szívemből bánom minden bűnömet,
mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom,
hogy Isten segítségével a jóra törekszem és a bűnt elkerülöm.
A pap feloldózó szavai: Isten, a mi irgalmas Atyánk, ….. és én feloldozlak téged bűneidtől az Atya + a Fiú + és a Szentlélek nevében.
A gyónó válaszol: Ámen.

Elégtétel és hálaadás:
Pap: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk
Gyónó: Mert örökké szeret minket.
Pap: Isten megbocsátotta bűneidet, menj békével.
Gyónó: Dicsértessék a Jézus Krisztus!

 

Nem hihetetlen!


id. Imets László fametszete: A gyónó székely



Az emberi nyomorúságnak két mélypontja van. Fizikailag a halál, erkölcsileg a véglegessé vált bűn. 
Jézus mindkettőt legyőzte. A halált feltámadásával.
- Hihetetlen?
Hány hihetetlen dolgot csinált már meg az ember! Rádió, repülő, tévé, atomreaktor, számítógép, űrutazás. 
Csak Isten nem tudna hihetetlen dolgokat véghezvinni?
A halál oka a bűn.
A halálon való győzelem feltétele a bűn legyőzése. Különben az emberek feltámadása a végső és iszonyú vereség betetőzése lenne. Bűnösen feltámadni, ez a kárhozat. 
Jézus legyőzte a bűnt, mert magára vette, és halálig menő engedelmességével megszerezte a bocsánatot, az Atya irgalmát. A Feltámadott így szólt: Vegyétek a Szentlelket, és akiknek megbocsátjátok bűneit,  bocsánatot nyernek.
Jézusban mi is legyőzhetjük a bűnt. Tegyük meg ezt a szentgyónással! Vele egyesülve a szentáldozásban a halál és a bűn felett diadalmaskodhatunk. Ez a feltámadás már a mennyország kezdete.
Lelkitükör
I. Én vagyok a te Urad, Istened, Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!
- Valóban ő az egyetlen számomra, aki tényleg fontos? - Áll-e valaki vagy valami a helyében? - Törekszem-e kutatni rám vonatkozó akaratát? - Mire hív engem az Isten (hivatásom)? - Kapcsolatban vagyok-e vele az imádságban, az emberi szálakon keresztül, és a közösségben?

2. Isten nevét hiába ne vedd! - Becsülöm-e nevét és szentjeniek a nevét, vagy olykor könnyelműen használom? - Észreveszem-e Isten rejtett segítségét, nekem juttatott kegyelmeit, tudok-e hálával visszatekinteni ezekre, megköszönni? ­Szentmisén, imádságaimban, munkámban tükröződik-e a keresztény név, az Istenhez tartozás valósága? - Fejlesztem-e ismereteimet Istenről, a hitről; vagy vallási életem égy helyben topogás; esetleg van-e lassú előrehaladás?
3. Az Úr napját megszenteljed! - Részt vettem-e a vasárnapi szentmisén és hogyan: kötelességből, szórakozottan, unottan; mikor és hogyan érkeztem? - Mit teszek vasárnap? Henyélek, szórakozom, vagy tudok valamit tenni Istenért? Különbözik-e a vasárnapom a többi munkanaptól, ha nem, ennek én is oka vagyok... - Hogyan viszonylom más keresztényekhez, más vallásúakhoz; érzek-e indítást arra, hogy az evangélium jó hírét továbbítsam?
4. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél! - Szüleimmel, rokonaimmal, testvéreimmel, ismerőseimmel nem voltam-e gőgös, rátarti, türelmetlen, öntelt? - Szüleim az első számú felebarátaim, érzek­e kötelezettséget irántuk még akkor is, ha kifogásolható a velem való viszonyuk? – Imádkozom-e értük? Tisztelem, értékelem, javítom­-e a család hangulatát, jövőjét? - Tudok-e időt áldozni az öregekre, a betegekre, családom rászorultjaira?
5. Ne ölj! - Megbecsülöm-e a természetet, az élet szépségeit, vagy csak fogyasztója, tönkretevője, megrontója vagyok? - Érték-e önmagam? Gondolok-e testi egészségemre, hogyan bánok energiáimmal; tudom-e testemet engedelmességre, nemes szolgálatra fogni vagy túlzottan kényeztettem? ­Próbáltam, használtam-e kábító szereket; rabja vagyok-e valamilyen szenvedélynek? - Megsértettem-e, megbántottam-e valakit, antipátia alapján kizártam-e, hibáit kibeszéltem-e, kívántam-e neki rosszat, esetleg a halálát?
6. Ne paráználkodjál! - Komolyan készülök-e élethivatásomra, a családalapításra, a házaséletre, esetleg a szerzetesi vagy papi életre? - Nem vagyok-e felelőtlen, kalandor, élvezethajhász? - Van-e megnemengedett testi kapcsolatom, aminek egyetlen helye és kibontakozása a házasságban lehet? - Beleegyeztem-e a magányos bűnbe? - Kerültem-e a veszélyhelyzeteket, a kísértést? - Tiszteltem-e mások érzelemvilágát, szabadságát, hitét, vagy eszközzé akartam lealacsonyítani önző vágyaim kielégítésére?
7. Ne lopj! - Megbecsültem-e mások tulajdonát, a közösségét, a társadalomét? Túlzottan fogyasztottam, mértéktelen, fukar, kapzsi vagy pazarló voltam? - Az eltulajdonított, tönkretett értéket hogyan kárpótoltam, gondoskodtam-e visszaadásáról?
8. Hamis tanúságot ne szó j felebarátod ellen! - Szavaim mindig megfeleltek az igazságnak, olykor nagyítottam, hazudtam, szubjektív ítéleteim szerint beszéltem másokról? - Tönkretettem-e mások becsületét, mit teszek most a helyreállításáért? - Megszóltam-e, rágalmaztam-e valakit? - Segítettem-e másnak igazabbul élni, vagy bűnrészes voltam? Tanácsoltam-e bűnt, lekicsinyítettem-e fontosságát, ezzel másokat elbizonytalanítottam?
9. Felebarátod feleségét ne kívánd!- Tiszteltem-e és mindenek fölött érinthetetlennek tartottam-e a házasság szentségét? Gondoltam-e rá, hogy ha majd én ajándékul kapom, ez mit jelenthet számomra? - Csábítottam-e valakit bűnre?
10. Se házát, se mezejét, se másféle jószágát ne kívánjad! - Vágyaim, kívánságaim mennyiben tértek el a jézusi eszménytől? Ha csak kísértéseim voltak, igyekeztem-e elhárítani azokat magamtól? - Belegyeztem-e, Gyönyörködtem-e bármilyen bűnös kívánságon, engedtem, hogy mások látványa erre indítson? - Elégedett vagyok-e azzal, amim van, aki vagyok, vagy Mindig mást akarok, máshol akarok lenni, mást akarok csinálni, mint ami az állapotbeli kötelességem?

Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben

Orbán Viktor kormányfő szerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, amit megfelelő súllyal szóvá kell majd tenni.

A miniszterelnök a hétfői nagyköveti értekezleten értékelte Magyarország és a szomszédos államok viszonyát.

A magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig úgy fogalmazott: „most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat", ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt".

Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez.

A kormányfő beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami", vagyis ne legyen közös határunk Oroszországgal.

Azt is megismételte, hogy az év felénél nem lesz automatikus a szankciómeghosszabbítás Oroszországgal szemben.

MTI

2016. 02. 28.

Keresztény Nők Világimanapi programja 2016. mácius 4-én a Millenniumi-templomban

Előbb olvassa el a Hirdetés: 2016. február 28.-t


Csíkszereda, Millenniumi-templom

Érkezés 17 órától 

A borítókép ismertetése
17,30: Keresztút
18,00: Köszöntő és vetítés Kubáról:
Elnökasszony: A mai estén a Nőszövetségek Világimanapját tartjuk. Ez alkalommal a Kubában élőkkel – asszonyokkal és férfiakkal, gyermekekkel és ifjakkal – való közösséget ünnepeljük. Velük ünnepelünk Isten nevében, aki meghívott bennünket az igazságosság és békesség birodalmába; Jézus Krisztus nevében, aki megváltása által új életet ajándékozott nekünk; és a Szentlélek nevében, aki maga az igaz bölcsesség, aki élteti álmainkat és reményeinket.
Most pedig arra kérem Önöket, hogy tekintsük meg a kubai nők által erre az alkalomra készített bemutatót országukról:

-   18,10: Szentmise – istentisztelet

-   Bűnbánati rész:
Pap: Testvéreim, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait:
Felolvasók:
-         Urunk Istenünk, megvalljuk, hogy valóban nem fogadunk be Téged, amikor nem tartjuk tiszteletben a gyermekek jogait; és amikor megtagadjuk tőlük a részvétel lehetőségét templomainkban, a családokban és a társadalmunkban.
-         Uram, irgalmazz!

-         Belátjuk, hogy a gyermekektől nem tanultuk meg egymás elfogadását, és  közösségeinkben helyett adtunk a kirekesztésnek, segíts, hogy ezentúl a megbékélésre törekedjünk.
-         Krisztus, kegyelmezz!

-         Megvalljuk, hogy nem mindig éltük meg a bennünk élő gyermeki örömet; és nem ünnepeltük meg Istennek a teremtés sokszínűségében megnyilvánuló teljességét.
-         Uram, irgalmazz!

-         Bocsáss meg nekünk, hogy nem ápoltuk eléggé a generációk közötti párbeszédet, és tétlenül néztük a bizalmatlanság és a hatalmi  konfliktusok térhódítását, amelyek rombolják kapcsolatainkat.
-         Krisztus, kegyelmezz!

-         Belátjuk, hogy nem emeltük fel kellőképpen szavunkat az olyan igazságtalanságok leleplezése végett, mint például a gazdasági blokád, amely megnyomorítja milliók életét, és veszélybe sodorja ártatlan gyermekek egészségét és fejlődését.
-         Uram, irgalmazz!

-         Bocsáss meg nekünk, ha olykor szemet hunytunk a nőket, gyermekeket és időseket ért napi erőszak felett az élet különböző színterein – otthon, a munkahelyen, vagy a közintézményekben.
-         Krisztus, kegyelmezz!

-         Elismerjük a felelősségünket abban, hogy falakkal bástyáztuk körbe magunkat. Ezek a falak most elválasztanak bennünket egymástól és megakadályoznak abban, hogy a valódi, működő közösségként  bizonyosságot tegyünk hitünkről és reménységünkről.
-         Uram, irgalmazz!

-         Pap: Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre.
-         Hívek: Ámen.

Könyörgés:

Olvasmány: Izaiás 11,1-10.
Ének:
Evangélium: Márk 10,13-16.

Gondolatok e kérdések körül:
- Csak a gyermekek? Miért csak a gyermekek? És velem, felnőttel mi lesz? Mi talán nem vagyunk mindannyian Isten gyermekei?
- Isten nyitott mindannyiunk felé! Vajon mi is nyitottak vagyunk egymás felé?
Elmélyülés: Csendben gondolkozzunk el az ebben a bibliai történetben megjelenő különböző karakterek eltérő hozzáállásán. Ezek közül melyiknek a hozzáállásában vélem felfedezni önmagam?
„Mert ilyeneké az Isten országa”. Kik is valójában azok a ’gyermekek’, azok az emberek, akiket Jézus átölel és megáld, miközben felhív bennünket arra, hogy úgy fogadjuk őket, mint az Isten országát?
Mi magunk hogyan tudjuk Isten áldásait befogadni és tovább adni?

Egyetemes könyörgés:
Pap: Kérjük, testvéreim, a mennyei Atyát, hogy a Szent Család legyen példája a keresztény családoknak.
Lektor:
1. Add, Urunk, hogy a keresztény családok által növekedjék Egyházunk!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!

2. Add, Urunk, hogy a békés családi élet által erősödjék a nemzet és a társadalom!
Hívek: Kérünk téged . . .

3. Add, Urunk, hogy a házastársak – esküjükhöz híven – hűségesek legyenek egymáshoz a sírig!
Hívek: Kérünk téged . . .

4. Add, Urunk, hogy a gyermekek növekedjenek bölcsességben és kedvességben Isten és az emberek előtt!
Hívek: Kérünk téged . . .

5. Add, Urunk, hogy elhunyt hozzátartozóink elnyerjék szeretetük jutalmát: az örök boldogságot!
Hívek: Kérünk téged . . .

Pap:    Mindenható, örök Isten, te példaképül adtad nekünk a Szent Családot, amelyben isteni Fiad földi életét töltötte. Add, hogy a családi élet szent legyen, és így elnyerhessük a földi és az örök boldogságot. Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek:    Ámen.

Ima a gyermeket váró édesanyákért

Dicsőséges édesanya, Szent Anna,
Isten az áldott állapotban lévő anyák támaszául is rendelt téged.
Bizalommal és állhatatosan kérünk,  könyörögj az édesanyákért,
akik szívük alatt hordják gyermeküket!
Isten óvja meg őket minden bajtól!
Szent Anna, te állj mellettük majd akkor is,
amikor világra hozzák gyermeküket!
Esdj ki számukra erőt és türelmet,
hogy áldozatos szeretettel fogadhassák őt,
akit már most nagyon szeretnek!
Két legdrágább Édesanya, Szent Anna és
Istenszülő Boldogságos Szűz Mária,
könyörögjetek érettük!
Szűzanyám és Szent Anna, bízunk bennetek! Ámen

A szentmise végén
Elnökasszony: Isten megáld bennünket és elküld,
hogy imával, hittel, kitartással,
elköteleződéssel és örömmel,
fogadjuk be a gyermekeket.

Mindennap hajnalán áldást kapunk,
és örömmel töltjük be azt a küldetést,
hogy imádságban hordozzuk  és ünnepeljük
a Szentlélek által megszentelt élet csodáját.

Asszonyok, akik a hangotokat hallatjátok,
a Ti fényetek egyesít minket és ösztönöz arra,
hogy elfogadjuk az életet!
Elfogadjuk Jézust!

Rajta hát, gyermeki gyöngédséggel teli szívvel és az Isten országába vetett hittel lépjünk ki a nagyvilágba, annak biztos tudatában, hogy miképpen Ő magához fogadja a gyermekeket, úgy fogad minket is magához.

Közlemény
Befejező ének 
Közös találkozó az altemplomban