Az ISIS lerombolta, a magyarok helyreállítanák a műkincseket

Magyarország kész támogatást nyújtani az Irakban szélsőségesek által lerombolt ókori műemlékek helyreállításának megkezdéséhez, a pusztítás kiterjedésének felméréséhez.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: amint a katonai helyzet lehetővé teszi – és erről már tájékoztatták az iraki hatóságokat is -, Magyarország kész támogatást nyújtani a pusztítás kiterjedésének felméréséhez, a műemlékek helyreállításának megkezdéséhez olyan szakemberek részvételével, akik jól ismerik a helyszínt és megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek.
Kiemelte, hogy ez a barbár pusztítás az egész emberiség kulturális emlékeit érintette, amelyeknek a védelméhez való hozzájárulás Magyarország felelőssége is. Hozzátette: Magyarország kész teljes erővel csatlakozni ahhoz a körvonalazódó nemzetközi összefogáshoz, amely ezen műkincsek és a műemlékek megmentésére irányul, így a magyar kezdeményezés ennek részeként tud hozzájárulni a pusztítás megfékezéséhez.

A magyar “felajánlást” kezdeményező Dezső Tamás asszirológus, régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) dékánja emlékeztetett: nap mint nap pusztul a világ kulturális öröksége, legutóbb Moszulban és környékén – három volt asszír fővárosban – történtek dokumentált pusztítások.
Mint mondta, az első feladat megállítani a pusztítást, aminek fel kell mérni a kiterjedését és mélységét, és ezt követheti a műemléki helyreállítás. Hozzáfűzte: egyelőre három asszír fővárosról beszélnek, tehát ebben a stádiumban a munka asszirológiai és régészeti szaktudást igényel, de Szíriában és Irakban más típusú lelőhelyek is pusztulnak.
A pusztítás felmérése hosszabb távú – 5-15 éves – munkát igényel egész Szíria és Irak területén, s nemcsak az asszír, hanem akár a középkori és bizánci emlékekre is kiterjesztve – fűzte hozzá. Dezső Tamás hangsúlyozta: ez a kezdeményezés elindít egy olyan folyamatot, amelynek az eredménye egy nemzetközi összefogás.
Mint ismert, az Iszlám Állam többek között Moszulban tett tönkre felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat és más kulturális értékeket, szétdúlta az észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hatrában pedig régészeti emlékeket dózeroltak le.

globoport.hu

Nagyon jól indult az év Magyarországon

Kirobbanóan jól kezdődött az idei év a magyar gazdaságban a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint, januárban újra lendületet vett a gazdaság, ami annak köszönhető, hogy a legtöbb részindex jól teljesített.

Az újság csütörtöki cikke szerint a GYIA 2,78 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, és 0,73 százalékos bővülést mutatott egyetlen hónap alatt. Ilyen magas havi növekedést nem lehetett látni az elmúlt években, ebben azonban nagy szerepe lehet a tavaly év végi gyengébb teljesítménynek. A GYIA tíz komponense közül hat növekedett az év első hónapjában, a pénzügyi és a makrogazdasági részindexek is jól teljesítettek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja miatt továbbra is dinamikusan növekszik a pénzkínálat reálértéke, emelkedett a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének reálértéke, valamint az Ifo-index is javult, mindez felfelé húzta a GYIA-t. Negatív hatással volt ugyanakkor a reálkamat emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése.

A makrogazdasági részindexek közül a reálkeresetek dinamikus növekedése, a munkakeresés átlagos időtartamának kismértékű csökkenése (19,2 hónapról 18,9-re), valamint az ipari termelés volumenindexének emelkedése hatott kedvezően a főindexre. A fogyasztási hitelek állománya ugyanakkor visszaesett, és az ipari rendelésállomány gyenge teljesítménye sem segítette a GYIA-t.

napi.hu

Meglepő bejelentést tett Áder János

Áder János szerint hamarosan Magyarország is részesülhet a Katar által exportált cseppfolyós földgázból. Az államfő erről azután beszélt, miután Katar állam emírjével befektetési lehetőségekről is tárgyalt kedden Dohában.

 A köztársasági elnök hétfő este érkezett Dohába, útjára elkísérte felesége, Herczegh Anita. A delegáció tagja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. A magyar delegációt az Emíri Dívánban fogadta a 33 éves Tamím bin Hamad Ál Száni sejk, Katar állam emírje, aki a világ legfiatalabb uralkodója.
A köztársasági elnök a keddi találkozó után magyar újságíróknak elmondta: Katar hatalmas kapacitást épített ki a cseppfolyós földgáz szállítására. Az arab ország a harmadik legnagyobb gázkészlettel rendelkezik a világon, és évente sok milliárdnyi köbmétert exportál. Áder János szerint hamarosan Magyarország is részesülhet ebből a cseppfolyós gázból. Már csak néhány kilométernyi földgázszállító vezetéket és két, úgynevezett interkonnektort kell megépíteni, hogy (tengeri szállítást követően) Olaszország felől Magyarország és az egész régió katari gázt is kaphasson, amennyiben a pénzügyi feltételekről meg tudunk állapodni - fogalmazott az államfő.
Áder János hangsúlyozta: Magyarország számára fontos, hogy több lábra álljon, ne függjön egyoldalúan az orosz gáz importjától. Mint mondta, a katari gáz alternatív lehetőség lehet a visegrádi országok számára. Katarnak pedig mindez komoly piacot jelenthet, hiszen a négy ország együttes gázfelhasználása több mint 40 milliárd köbméter évente.
Az államfő kiemelte, hogy Katar az egy főre eső nemzeti jövedelem tekintetében az első a világ országai között, fantasztikus gáz- és kőolajvagyonának köszönhetően. Katar komoly befektetési lehetőségekkel kecsegteti az ide érkezőket, és Katar is befektet a világ számos országában. "Azért vagyunk itt, hogy ezeket a lehetőségeket mi is megpróbáljuk kihasználni" - tette hozzá.
Szólt arról, hogy lehetőség van mezőgazdasági együttműködésre a két ország között, ugyanis az élelmiszer termelés nehézségekbe ütközik Katarban. Magyarország akár a termelés, akár a raktározás területén is segíteni tudna Katarnak. Az első katari élelmiszergyártó cég már Magyarországra települt - tette hozzá.
Áder János infrastrukturális együttműködésről is tárgyalt az emírrel. Mint mondta, a Magyar Villamosművek sikeres pályázatokon vett részt a katari villamosenergia-hálózat korszerűsítésében, a víztisztítás kapcsán pedig kiemelte, hogy magyar mérnökök és fejlesztők révén új technológiák alkalmazására nyílik lehetőség a Perzsa-(Arab-)öböl mentén fekvő arab országban.

napi.hu

Ajánló: Szolidaritás a 600 ezer magyarért