2022. 09. 29.

Memento: + Ft. dr. Kállay Emil SP 2018.

Memento: 2018. szeptember 28-án szerzetességének 71. évében, áldozópapságának 65. esztendejében elhunyt Kállay Emil piarista szerzetes, egykori tartományfőnök, a csíkszeredai misszió alapító tagja a budapesti Kalazantinum rendházban. Nyolcvankilenc évet élt.

Kállay Emil piarista szerzetes 1929. január 19-én született Kisújszálláson. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1947-ben öltözött be novíciusnak. 1950 nyarán a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam által előírt létszámkorlát miatt a kereten kívüli szerzetesnövendékek közé került, így tanulmányait az esztergomi főegyházmegye növendékeként a Központi Szemináriumban folytatta. 1953. június 14-én szentelték pappá az esztergomi székesegyházban Jelmondata: „Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek!” (J.15,14).

1954-től az esztergomi Vízivárosban, 1955-től Érsekvadkerten, 1956-tól Nógrádmegyeren, 1958-tól Budapest-Törökőrön volt segédlelkész.

Piarista szerzetesi hivatásánál fogva mindig különösen fontosnak tartotta a fiatalok nevelését. 1960-ban kapcsolatba lépett a Regnum Marianum mozgalommal, melynek vezetőit később a diktatúra kegyetlenül meghurcolta, őt magát pedig politikai kényszerűségből az Esztergomi Érsekségi Főhatóság 1962-ben három évre eltiltotta papi hivatásának gyakorlásától, csupán fizikai munkavégzést engedélyezték számára. Ekkor tanulta ki a rádió- és TV-műszerész szakmát, mivel úgy gondolta, hogy szerelőként föltűnés nélkül járhat a katolikus családokhoz. Miután három év múlva visszatérhetett a szolgálatba, változatlan odaadással végezte lelkipásztori munkáját, elsősorban az ifjúság körében.1965-től tizenkét éven át fiatalokat oktatott a Rókus-kápolnában, eleinte kisegítőként, majd 1967-től segédlelkészként. 1977-ben a budai Szent Imre (ciszterci) plébániára került segédlelkésznek. A rendszerváltáskor az ő ötlete alapján elsők között alapítottak civil egyesületet.

Bár csupán ideiglenes fogadalmat tett, ami az évek alatt jogi érvényét vesztette, egyházmegyei papi szolgálata közben mégis mindvégig hű maradt piarista hivatásához. Ünnepélyes örökfogadalmát csak a rendszerváltozáskor, 1989. február 9-én tehette le. 1991-ben beköltözött a budapesti piarista rendházba, ahol négy éven át oktatta a rendi növendékeket és a gimnáziumban is tanított. 1995-ben, majd 1999-ben újra négy évre a Piarista Rend Magyar Tartománya vezetőjévé, tartományfőnökévé választották. Idős kora ellenére 2007-ben, 78 évesen aktív részt vállalt a piaristák székelyföldi missziójának újraindításában, aminek köszönhetően Csíkszeredában megnyitották a Piarista Tanulmányi Házat.

Állami és önkormányzati részről több elismerésben is részesült sok évtizedes közösségalkotó és az ifjúság neveléséért végzett áldozatos munkájáért: a már gyémántmisés atya 2014-ben, 85 éves korában a szentimrevárosi közösségért végzett több évtizedes munkája elismeréseként Pro Urbe-díjat kapott; a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2016. március 1-jén Pro Ecclesia Hungariae díjjal ismerte el 63 éves lelkipásztori szolgálatát; 2017 augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2018. június 8-án még megünnepelte papságának 65. évfordulóját rendtársai körében. Legyen része az a boldogság, amelyben hitt és amit hirdetett!

Memento: + Ft. vitéz Virág Lászlóra

 A szentírás is a megemlékezésre buzdít: "Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek. Gondoljatok földi vándorlásuk végére és kövessétek hitüket! Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. " Zsid 13,7-8.
 
Ft. vitéz Virág László szentszéki tanácsos, nyug. plébános életének 76., papsága 52. évében szentségekkel ellátva, 2021. szeptember 30-án az örökkévalóságba költözött.
 

Csíkszentsimonban született 1946. április 21-én. Középiskolai és teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte 1960 és 1970 között.

1970. április 5-én Gyulafehérváron szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök.

Papi szolgálatát Zetelakán kezdte 1970-ben

1972-ben Szászrégenben káplán. 

1975-ben Uzonban plébános. 

1978-ban Kézdikővár-Szárazpatakon plébános. 

1991-ben Csíkdelnén. 

2000-ben Lemhényben plébános. 2002-ben a csíkszeredai Millenniumi templom részére az egyik arkangyal szobrot, Szent Ráfáelt ő adományozta (150 millió lejbe került). Köszönjük. 

2004-ben Székelyudvarhelyen a Jó Pásztor - Pastor Bonus  Papi Öregotthonba vonult be. Három éven át szívesen helyettesített különböző plébániákon.

2007-ben Kászonújfaluban plébános 2012-ig, amikor végképp nyugalomba vonult, Csíkszeredát választva nyugdíjas évei helyszínéül.

Amíg  egészsége engedte, szívesen segített a Szent Kereszt Plébánián. A vasárnapi és ünnepnapokon a reggeli 8 órai szentmisét végezte. Szentbeszédei tanulságoaks, ízesek és gyakran humorral átszőtt tanítások voltak. 

(Tréfásan szokta mondani: Amíg az aludt-tejet ketté tudom harapni, addig öregotthonba nem megyek.)


Temetése Csíkszentsimonban 2021. október 2-án
, szombaton délután 2 órakor volt a
helyi temető kápolnájából.

 

Temetése első évfordulóján, 2022. október 2-án, vasárnap reggel 8 órakor a legszentebb áldozatot érte és az egyházközség halottaiért ajánljuk fel. 


A jó Isten jutalmazza meg őket örök boldogsággal!

 

2022. 09. 28.

Október a rózsafűzér hónapja

Szent Domonkos, a rózsafűzér terjesztője is megtapasztalta a rózsafűzér ima csodálatos erejét. Amikor dél-franciaországon átutazó püspöki titkár  észrevette, hogy e vidéket megfertőzte az albi eretnekség, hittérítésbe kezdett. Előbb a Toulouse-i vendéglőst térítette meg, majd a közeli i városban, Fanjeaux-ban prédikált. Itt az eretnekek tűzpróbára hívták ki Domonkost, aki előbb a mennyei Atyához fohászkodott, a Szűzanya segítségét kérte és elfogadta az ajánlatot. Elsőként az eretnekek dobták tűzbe írásaikat, amelyek azonnal elhamvadtak. Domonkos is bedobta pergamenjeit, a lángok magasra csaptak, még a szoba gerendáját is megperzselték, de a pergamenek sértetlenek maradtak. A próbát megismételték, az eredmény a győzelem volt: Domonkos által prédikált igaz hit győzelme. Fanjeaux-ből a két kilométerre levő Prouille-be ment Domonkos. Útközben két eretnek meg akarta gyilkolni. A Szent csak annyit kért tőlük: hadd végezzem el szokásos imádságomat! Azok engedtek a kérésnek. Domonkos imádkozni kezdett. A gyilkosok csodálkozva látták, hogy minden Üdvözlégy után egy-egy rózsa hull le az imádkozó ajkáról. Előbb fehér, majd piros, végül sárga rózsák hullottak, melyeket egy Szépséges Nő csokorba kötött. E látomáson a két eretnek megilletődött, megtért és csatlakoztak Domonkoshoz. Azóta azt a helyet "Rózsafüzér szentélyének" nevezik.

A törökökkel vívott tengeri csatában a keresztény flotta 1571. október 7-én csodálatos módon győzött a Lepantó-i öbölben. A győzelem emlékére Szent V. Piusz október 7-re a Rózsafűzér királynője ünnepét rendelte el.

A következőt írta, az ünnep elrendelésében: „Szent Domonkos – az Ő Rendjének egykor mi is ünnepélyes fogadalmas tagja voltunk – az égre emelte szemét és azt a szent hegyet nézte, aki nem más, mint a Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent Anyja. S ekkor – amint hisszük – a Szentlélek sugallatára könnyű, mindenkinek hozzáférhető és rendkívül szép imádságot adott a keresztény népnek, ti. a Boldogságos Szűz Zsolozsmáját, vagyis a rózsafüzért. Ezt az ájtatosságot azután fiai az egész Egyházban elterjesztették, aminek következtében a keresztény népek felbuzdultak, az eretnekség sötétségét elhagyták és a katolikus hit világosságára tértek, majdpedig az imádság terjesztésére társulatokba tömörültek.” Ezután a pápák és népek nehéz helyzetekben a Szűzanya égi pártfogását kérték.

Az osztrákok hét éven át kitartóan imádkozták a rózsafüzért, 1955. május 13-án a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok elhagyták az országot. 1960. október 13-án a világ fatimai imanapján a szovjet atomfegyverkezés visszavonulót fújt. A brazil asszonyok rózsafüzére 1961-ben megmentette Brazíliát a kommunizmus lejtőjén. Fülöp-szigeteken, ahol az utakon milliók imádkozták a rózsafűzért 1986. február 25-én vértelenül véget ért a Marcos-diktatura. 1991. augusztus 20-án a Hősök terén II. János Pál pápa felajánlotta Magyarországot és a világot a Szűzanyának. Külön imádkozott a Szovjetunióért, Gorbacsovért, akit előző este megpuccsoltak. Jelcin orosz elnök támogatásával 22-én az államcsínyt meghiúsítják.

Élő rózsafüzér zarándoklatot először 2003-ban Bécsben szerveztek. Bécs mintájára 2007-től Budapesten is megrendezésre került a zarándoklat és ezt követően Magyarország több településén. Az Erdélyi Mária Út Egyesület és a csíkszeredai plébániák közösen 2012. szeptember 8.-án szerveztük meg az első Élő Rózsafüzér zarándoklatot Csíkszeredában. A zarándoklat során imával és énekkel rózsafüzért fontunk Csíkszereda köré. 

2022. október 15-én Élő Rózsafűzér indul a Szent Kereszt templomtól és 19 órakor szentmisével zárul a Millenniumi templomban.


 

 

2022. 09. 27.

Páli Szent Vince

Szeptember 27-én Páli Szent Vincére, „a szegények atyjára”, a Misszióstársaság alapítójára emlékezik egyházunk. A lazaristák néven is ismert szerzetesrend célja a falusi nép oktatása és a papság mélyreható képzése volt.

Vince 1581. április 24-én született a dél-franciaországi Pouyban, amelyet 1823 óta St. Vincent-de-Paul-nak neveznek. Szülei szegény földművesek voltak. A közeli Dax városba, a ferencesekhez küldték iskolába fiukat, és atyja egyetemi tanulmányait is biztosította úgy, hogy eladta ökreit és cipész mesterséget folytatott. Vince egyházjogot és teológiát tanult a spanyol Saragossában, majd Toulouse egyetemén. Tizenkilenc éves korában szentelték pappá 1600 szeptemberében.
Egy hajóúton török kalózok fogságába esett. Tuniszban eladták rabszolgának. Egy hitehagyott, volt ferences vette meg, akit aztán sikerült visszatérítenie a keresztény hitre. Közösen szöktek vissza Franciaországba.

Vince ezután plébánosként, majd egy főúr házi lelkészeként szolgálva ismerte meg a vidéki lakosság vallási tudatlanságát és elhagyatottságát. 1625-ben szerzetesrendet alapított, mely a szegény falusi nép oktatását tűzte ki célul népmissziók indításával, továbbá a papság mélyreható képzését. A társaság anyaháza a párizsi Szent Lázár-kolostor lett. Innen származik a társaság népies neve: lazaristák.
A női szerzet alapításában Marillac Szent Lujza segítette. A rend a Szeretet Leányai nevet kapta (ismertebb nevük: irgalmas nővérek).
A szerzetesrendek körül további intézmények is kialakultak, melyek felkarolták a szegényeket, az elhagyatottakat és a betegeket és foglalkoztak a gályarabokkal és az árva gyermekekkel is.
Vince hívta életre a papi rekollekciókat. Nagy munkabírás jellemezte, prédikált, írt – csupán leveleinek száma 30 ezerre tehető –, és a legmagasabb politikai körök tanácsadója volt. Imádkozott, virrasztott, és már életében szentként tisztelték.
1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban. Holtteste, derűs arca ma is látható üvegfedél alatt, rendje központi templomában. 1729-ben boldoggá, 1737-ben pedig szentté avatták. 1885-ben XIII. Leó pápa az egész világ minden karitászegyesületének pártfogójává nyilvánította.



2022. 09. 26.

Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!

 "Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!"

Natália nővér és a kapott üzenetek.
A felvételt nézzétek meg.


http://www.youtube.com/watch?v=Qiq_crd9J-Q

 


Világ Győzelmes Királynője - könyörögj érettünk!

1989. december 25 és 28 között súlyosan szenvedett és akkor kapta ezt üzenetet:
Ceausescu nem kárhozott el!
Sok jót is tett: nem engedte az abortuszt!
Sem a fogamzásgátló gyilkos szereket.
Isten irgalmas volt hozzuk.                                                         

 Az engesztelő kápolna, amely nem épült fel.

                                                                                                



 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A székelyekről:

A székelyekről 2. Krónikáink a székelyekről
A székelyekről 3. A székely szervezettség
A székelyekről 4. A székelyek útja
A székelyekről 5. A székelyek és Csaba királyfi
A székelyekről 6. A székelyek Csigla mezején
A székelyekről 7.  Hun-avar-székely-magyar
Székelyek és a kereszténység 12.
Romániában a Circus Maximus
Székelymagyar himnusz
Ut sint unum! - nemzetünkért imádkozzunk
Székelyföld 2013 - Nemzet vigyázz!
Székely címer a román fejedelemségek címerében
Székely címer, székely zászló mindenütt
Székelyek nélkül Havasalföld sem szabadult volna fel
Székelyek nélkül se Moldova, se címere nem lenne
Székelyföld - Nem téveszti el a helyes utat...
"A szamarakat válasszák meg lovaknak"
Autonómia - decentralizáció
Székely zászló és a tisztességes románok
A nyomorúság háborúja Romániában
A LÁTHATATLAN LOBOGÓ
A székely zászló lelkesítsen
Székelyföld mellett szól az első "argyasi székely"
Erdély, 2013 februárja - Székelyföld, székely zászló
Petőfi Sándor A székelyekhez
A román politika Ianus-arca Brüsszelben és Erdélyben
Az erdélyi magyarok önrendelkezését követeljük
A jó katonának jobban kell félnie a vezértől
Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!
 

 

2022. 09. 25.

Írás a Bibliában

Írás a Bibliába

– Az Újszövetség Könyve elé –

Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye.
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás-kútja,
Hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény,
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang,
Roskadónak testvéri hang.
Elhagyottnak galambbúgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás:
„Ne félj: fogd a kezemet”

Gyermeknek is: „Mily szép rege”,
Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!”
Fal, – s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok.

Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik.
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak.
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!…
Ez a könyv a Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne. 

(Gárdonyi Géza)

 A szentírásolvasás előtt segítségül hívjuk a Szentlelket, hogy üdvösen értsük. 

Felolvassuk a kiválasztott szöveget, majd csendben megkeressük azt az a gondolat, mondatot, ami megérintett (kb. 3 perc).   
Ezután szerre megosztjuk, de nem magyarázzuk!
 Újra felolvassuk a szentírási szakaszt, és csendben (kb. 3-5 perc) megfontoljuk: milyen viszony van életünk és a szentírási rész között. Ezután 1-2 percben megosztjuk. 
A szentírási szakaszt újra felolvassuk, ekkor egészen újszerűen halljuk. 
Végül feladatokat vállalunk és imádsággal zárjuk. 

Aki egy félórát a szentírásról naponta elmélkedik, az teljes búcsút nyerhet.

 

Törekedjünk szeretetre

A nagyhatalmak oktalan erőfitogtatása miatt sok bajtól szenvedünk. Liturgiánk is az emberek szenvedésére tereli figyelmünket. Az eucharisztikus imában így kérjük Istent: Nyisd meg szemünket, hogy észrevegyük, ha valaki gondokkal küzd, adj ajkunkra vigasztaló szavakat, ha elmagányosodott és reményvesztett emberekkel találkozunk. Adj bátorságot, hogy tettekkel segítsük szegény vagy elnyomott testvéreinket. Tedd Egyházadat az igazság, a szabadság, az igazságosság és a béke otthonává, hogy új reményt ébresszen minden emberben.” (VII.B. kánon) Feladatunk új reményt ébreszteni. Konrad Krajewski bíboros, Ferenc pápa főalamizsnása szeptember 14-én a háború kitörése óta negyedszer ment Ukrajnába, hogy közelségéről biztosítsa és megerősítse hitében a „vértanúságot szenvedő” népet. Az első napon elment több odesszai közösséghez, Hajszinba, Umanba, majd Zaporizzsja környékén folytatta az adományok szétosztását. 
17-én az első helyen átadták az élelmiszer-adományok egy részét, de aztán az előre eltervezett út második állomásánál lőni kezdtek a csoportra; a bíborosnak és társainak menedéket kellett keresniük maguknak. „Életemben először nem tudtam, hova meneküljek…, mert nem elég futni, tudni kell, merre fuss” – mondta a bíboros. Végül mindegyik helyen át tudták adni az adományokat. Különleges nap volt püspökké szentelésének évfordulója, ebben a kegyetlen háborúban, amelyben „nincsenek könnyek és nincsenek szavak”. Most csak imádkozni lehet, és azt ismételgetni: „Uram, tebenned bízom.” Az egyházi vezető igazságos lelkülettel cselekedett, a hit jó harcát vívta, ahogyan Szent Pál írja. (1Tim 6,11-16) A krisztusi szeretetről, szolidarításról tett tanúságot, mint Pál vagy Timóteus. Teljesítette küldetését bűntetlenül és feddhetetlenül, mert a keresztény nem a kényelmes életet keresi, hanem Jézus meghívása alapján szolgálattal törekszik az örök boldogságra. Isten is törődik velünk, érdekli sorsunk, legyünk bár gazdagok vagy szegények. 

Ámosz próféta a semmittevő és dőzsölő gazdagokat azzal fenyegeti, hogy megszégyenülnek és elsőként viszik majd számkivetésbe. (Ám 6,1a. 4-7) Isten logikáját érdemes megfigyelni Jézus példázatában. Isten a szegény Lázárt néven nevezi, és ezzel méltóságot ad neki. Ő pedig ehhez tartotta magát és így élt. (Lk 16,19-31) Lázár = Isten a segítőm. Kétrétegű a történet, mely a gazdagra, öt testvérére és a hallgatóságra koncentrál. Azt kérdezi: vajon az öt testvér és a hallgatóság a gazdag példáját követi, vagy hallgat Jézus tanítására és segíti a szegényeket, és így Ábrahám gyermekei lesznek? Isten szeretné, ha érzékenységünket akkor is megőriznénk, mikor jól megy a sorunk, így helyünk lesz a messiási lakomán. A történetből világos, hogy a gazdagot szívtelensége kárhozatra juttatja, a szegényt alázata pedig a mennybe.

 

„Jézus Krisztus bár gazdag volt – szegénnyé lett értetek…” 2Kor 8,9.

2022. 09. 23.

Magyar foci és a hit

Focirajongó Testvéreim! Törekedjünk a szentháromságos életre: tudjunk a jó kezdeményezői lenni, tudjunk a jónak befogadói lenni, és tudjunk közösségben, csapatban dolgozni. Erre ösztönöz a sport, az Olimpia is.  Nem árt felidézni, hogy az ókori olimpiai játékokat az istenségek imádásából származtatják. Annyira szent dolognak tartották, hogy a játékok idejére háború esetén békeszünetet rendeltek el. Akik abban a szerencsés helyzetben voltak, benevezhettek, versenyezhettek futásban, ugrásban, távoldobásban.

A későbbiekben felújított olimpiai játékok sportágai már sokban különböztek az eredetiektől. Az 1894-ben Pierre de Coubertin hatására újra bevezetett, és az egész világot, minden sportágat átfogó olimpiai játékok kifejezetten vallásos jellemzőkkel bírtak. A modern olimpiák alapítója állítja, hogy az ókori és a modern olimpiai mozgalom első és lényeges ismertetőjele a vallás. Saját bevallása szerint a játékok felújításával vallásos érzékenységet kívánt felébreszteni a néptömegekben. Az erőteljes éljenzések, bekiáltások, a hatalmas hangorkán a nézőtérről, a trombiták, dobok fülsüketítő zaja, a kórusban történő hangos éneklés, a fáklyagyújtás, a tűzcsóvák dobálása, a nemzeti lobogók büszke lengetése, a himnuszok megilletődött, ájtatos éneklése sok hozzáértő elemző szerint vallásos szertartások elemeit tartalmazza.

A sport, az olimpiai eszme magában hordozza a legmélyebb emberi összetartozás, közösségtudat, szolidaritás, a barátság, a testvériség gondolatát minden különbségtétel nélkül, hiszen nemzeti, faji, vallási hovatartozás nélkül minden ország benevezhet. Az egybefonódó öt olimpiai karika a kontinenseknek, a világ nemzeteinek nagy közösségét, egybetartozását jelenti. Egyenrangú népek fiai és leányai a világ minden részéről saját nemzetüket képviselve mutatják meg felkészültségüket a különböző sportágak terén. 

A játékszabályok betartásával sportszerűen törekednek az eredményességre. Igyekeznek a legtöbbet nyújtani, sőt önmagukat fel is múlni a győzelmek és a rekordok elérésével. Kifejezésre jut a személyes erő, az erőnlét, a rátermettség, az ügyesség, a test feletti uralom, a bátorság, az akarat, a kitartás, a tűrőképesség, a kezdeményezőkészség, az új utak, technikák meglelése és kifejlesztése, s nem utolsósorban a lélekjelenlét, a lelki erő és a koncentrációképesség. Megmutatkozik a fegyelmezett életmód, a szociális érzék, a szolidaritás, hogy mennyire tudja valaki a közös ügyért a csapatszellemet erősíteni, de az is, mennyire képes valaki önmaga érdekeiről lemondani a csapatért, a győzelemért. Egyházi nyelven szólva, mennyire képes valaki a szentháromságos modellt élni.

Fájdalmasan tapasztaljuk, hogy az olimpiai eszme eredeti értékei sok más erkölcsi értékhez hasonlóan válságba jutottak. Hiszen a nagy kérdés már nem is annyira az: milyen szép a közös játék öröme, a teljesítmény feletti boldogság, az egészséges megmérettetés, a sportszerű verseny, hogy mire képes az ember, hanem hogy milyen serkentők, doppingszerek hatására érhetők el mind nagyobb rekordok. De meddig fokozható az emberi szervezet teherbíró képessége? Meddig lehet még elmenni, hogy a sport becsületét meg ne sértsük?

A gondolkodó elmében ilyen kérdések merülnek fel: miért törekszik az ember a mindig gyorsabbra, magasabbra, erősebbre? Miért küzd oly elkeseredetten az új, a még nem látott, a még el nem ért eredményekért? Honnan a szomjas sikervágy, a diadaléhség? Ezeket a kérdéseket csupán racionálisan és pszichológiai szempontok alapján nem lehet megválaszolni.

A világ, amelyben élünk, egy hatalmas küzdőtér, s egy nagy verseny az életünk is. Hatalmas vetélkedő, s ebben mi is benne vagyunk. Szent Pál apostol a sportból veszi a hasonlatot, hogy érzékeltesse az örök élet elnyerésének fontosságát, a végső célbaérés fenséges, magasztos érzését, az üdvösség elnyerésének diadalélményét: „Nem tudjátok, hogy a pályán küzdők mind futnak ugyan, de a díjat csak egy nyeri el? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek! A versenyzők valamennyien megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ők hervadó koszorúért, mi pedig hervadhatatlanért” (1 Kor 9,24-25).

A nemes sport eszmény és a keresztény eszmény között jól felismerhető az összefüggés. Az egyén és a csapatok egyes sportágakban elért eredményeit érmekkel jutalmazzák. Az éremhullás táblázatát a világ közvéleménye érdeklődéssel kíséri, a bírák a teljesítményeket mérlegelik, osztályozzák. Ezek az elért eredmények fontosak, de - mint minden e világon - mulandók. Az örökkévalóság szemszögéből nem sokat jelentenek, ha a lelket nem nemesítette. Keresztény hitünk szerint nem szabad elfeledni, hogy az élet komoly feladat, ádáz küzdelem, nem kellemes séta, könnyelmű élvezethajhászás. A jó eredményért keményen meg kell dolgozni, a végső siker személyes erőfeszítés nélkül nem hull az ölünkbe.

Lesz egy végső éremhullás is, amelyre készülni kell lemondásokkal, áldozatokkal, erények gyakorlásával, komoly lelki erőbevetéssel. Ott nem a testi erő fog számítani, hanem a lelki felkészültség, mely képes felmutatni a szeretet gyümölcseit. És a hervadhatatlan koszorút majd az igazságos bíró, Jézus ítéli oda. 


 A drukkereknek is köszönet, mert Szabó Dezsó, Az elsodort falu regényének Farkas Miklósával mondjuk:
„A magyarnak mindig kell valaki, aki szeresse, biztatgassa, elismerje, másképp elbitangol, elzüllik.” Szeretjük, biztatgatjuk, elismerjük - zúgjuk, mi a jobboldali magyarok - élen a miniszterelnök urunkkal... :-) :-)