2015. 01. 31.

2015-ben bérmálkozóknak 15. - Az Egyházról


           Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban.

93. Az Egyházat Jézus Krisztus alapította, és elvei, törvényei valamint szertartásai végső fokon tőle származnak. Isten újszövetségi népe, Krisztus misztikus teste az Egyház, melynek feje a római pápa. Ez az utóbbi vonása különbözteti meg az Egyházat más keresztény vallási közösségektől. Az Egyház őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, kiosztja híveinek a szentségeit, igyekszik híveit a maga eszközeivel megtartani Krisztus hűségében.
94. A 12 apostol és a 72 tanítvány az Egyház első tagjai. Krisztus választott ki őket és különféle megbízásokat és felhatalmazásokat adott nekik. Pétert az Egyház alapjává teszi, neki adja át a legfőbb hatalmat az Egyházban (vö. Mt 16,19). Feltámadása után rábízza az Egyház kormányzását: „Legeltesd juhaimat!” (Jn 21,17).  Egyben tekintéllyel ruházza fel apostolait: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött.” (Lk 10,16). Megbízta őket, hogy hirdessék tanítását, Isten Országának eljövetelét és gyógyítsanak betegeket. Az utolsó vacsorán meghagyta, hogy áldozatát megjelenítsék, a feltámadása napján bűnbocsátó hatalmat, ezen kívül még törvényhozó hatalmat is kaptak: „amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldoztok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 18,18). És utolsó nagy parancsában átadja nekik a maga küldetését és hatalmát: „tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére.” (Mt 28,19)
95. Az apostolok az első pünkösdkor a Szentlélek által megerősítve hirdették, hogy Jézus a Megváltó. Jeruzsálemben megalapítják az első keresztény egyházközséget, amely csakhamar továbbterjed Palesztinában és az akkor ismert világban, a római birodalomban. Az Apostolok Cselekedetei (3,42-47) leírja az ősegyház életét: állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban.
96. Az apostolok segítőket vesznek maguk mellé és utódokat állítanak maguk helyett: a püspököket és a papokat. Nekik adják át a krisztusi tanítást és hatalmat, és ezek az apostoli folytonosságban tovább viszik az Egyházat, vagyis azt az apostolokra alapított épületet, amelynek a szegletköve maga Jézus Krisztus. Az Egyház a sok viszontagság és üldözés, botrány és szakadás ellenére ma is fennáll. És fölkelti a világ figyelmét, ma is hat az emberiségre. Felbecsülhetetlen mindaz az érték, amit az Egyház kétezer éves története alatt a szentekben és a lelkiségekben, a felebaráti szeretet gyakorlásában, valamint a kultúra és civilizáció előmozdításában adott a világnak. Ez rávetíti az isteni eredet és segítség fény az Egyházra.
97. Az Egyháznak van egy másik, kevésbé vonzó, sőt megbotránkoztató oldala, az emberi oldal, mert a Krisztus által alapított Egyház belőlünk gyarló emberekből áll. Akik valljuk és hírdetjuk ugyan a krisztusi tanítást, de nem mindig valósítják meg a maguk életében. Nem az Egyházban van a hiba, hanem bennünk tagjaiban. Éppen a fogyatékosságok miatt sokan elfordultak az Egyháztól és egyesek új, szerintük tiszta egyházat akartak létrehozni. Aki az evangéliumokat és az apostoli írásokat olvassa, az nem ütközik meg az emberi gyengeségeken. Krisztus megmondta előre, hogy az Egyház szántóföldjén a búza mellett konkoly is lesz, hogy hálójában jó halak és rossz halak egyaránt lesznek (Mt 13,24-30; 47-50).
98. Az Egyház Krisztus titokzatos teste, melynek mint feje, magához fűzi benső kegyelmi kötelékekkel híveit. Ez az Egyház isteni oldala. Nem csak egy szervezet, nem csupán egy társaság az Egyház, mert  valóra tudja váltani a kegyelmi egységet: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz.” (Jn 15,5) Az Egyházban Őmaga folytatja saját küldetését: az emberek Istenhez vezetését és a vele való egyesítését. E nélkül a kapcsolat nélkül nincs bennünk élet. Krisztusnak a jelenléte miatt szent az Egyház és nem tagjainak az élete miatt. Ezért tudja megszentelni az embereket.
99. Az Egyház tagja minden Krisztusban megkeresztelt ember. A pápa, a püspökök, a papok és a hívek. A valóságban azonban mindenki egyformán tagja az Egyháznak. A vezetők csak egy hivatalt, szolgálatot töltenek be a többi számára, de ezzel nem különbek. Szépen fejezte ezt ki Szent Ágoston: „Amikor megrémít az, ami nektek vagyok, megvigasztal, ami veletek együtt vagyok. Nektek vagyok püspök, veletek vagyok keresztény. Amaz hivatalomat jelenti, emez a kegyelmet.”(LH IV.191)
100. Az Egyháznak van még számunkra egy rokonszenves vonása az, hogy Anya. Ő szüli gyermekeit a keresztvíz által az örök életre és túláradó anyai gondosságával veszi körül gyermekeit egész életükben. Még születésünk előtt vigyáz fejlődő életünkre, hogy azt könnyelműen senki ki ne oltsa. A keresztelés után anyai gondjaiba fogadja életünket. Papjai és a szülők által megtanít a hitigazságaira és azután is állandóan figyelmezteti őket, hogy ne feledkezzenek meg rendeltetésükről. Szentségeivel megszenteli életfordulóinkat: az életbe lépést, a családalapítást, a betegséget. Krisztustól kapott hatalmával megbocsátja bűneinket és Krisztus testével és vérével táplál bennünket. Különös gonddal veszi körül halálunkat, amikor eldől örök sorsunk. A halálunk után imádsággal kíséri el a sírhoz, s imádkozik híveiért, különösen azokért, akikről nincsen aki megemlékezzék.
101. A katolikus Egyház őrizte meg hamisítatlanul Krisztus tanítását: benne van meg teljességében Krisztus tanítása és az általa rendelt kegyelmi eszközök, a szentségek. Az eredeti egyetlen Egyházból kivált közösségek többet vagy kevesebbet őriztek meg ebből a krisztusi örökségből.
102. Hogy viszonyulnak a más vallású keresztények az Egyházhoz? A más vallású keresztények is, akiket Krisztusban megkereszteltek ehhez az Egyházhoz tartoznak, csak, mint sok megkeresztelt katolikusnál is, még nem teljes a kapcsolat, az egyházhoz tartozás. Nincs meg a teljes tanításbeli és szentségi közösség. Ez az Egyházhoz tartozás az alapja az ökumenikus mozgalomnak, amely a teljes odatartozást, ill. egybetartozást akarja megvalósítani.
103. Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz? A II. vatikáni zsinat tanítja: „Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget. Az isteni Gondviselés azoktól sem tagadja meg az üdvösséghez szükséges segítséget, akik önhibájukon kívül nem jutottak el Isten kifejezett ismeretére, de -- nem az isteni kegyelem nélkül - iparkodnak becsületesen élni. Mert ami jó és igaz van náluk, azt az evangéliumra való előkészületnek értékeli az Egyház és Isten adományának tartja, aki megvilágosít minden embert, hogy végül élete legyen.” (Lumen Gentium 16)
104. Az Egyháznak három megjelenési formája van a hívő ember számára: a plébánia, amelyben megkeresztelték, vagy amelyhez tartozik, az egyházmegye és a világegyház. A plébánia, ahol a hívő ember első vallásos benyomásokat kapja, amelyek meghatározzák későbbi vallásos életét. Itt tanulja meg az első imádságokat. Itt ismeri meg a templomot, a szentségházat, itt találkozik először pappal, itt sajátítja el a hitbeli ismereteket. A lélektan törvényei szerint többnyire olyan lesz a vallásossága, ahogy ezt gyermekkorában, majd serdülőkorában maga körül látta. Ezért nagy a családi otthon és az egyházközség szerepe.
Az egyházmegye, a plébániák közössége, melynek élén a püspök áll. A püspök szenteli fel a papokat, a templomot, az oltárt, a kelyhet és ő irányítja a papok munkáját, az egyházi életet. Az ifjú személyesen a bérmáláskor találkozik a püspökkel, aki neki ezt a szentséget kiszolgáltatja. Mert beletartozunk az egyházmegyébe, figyelemmel kell kísérnünk egyházmegyénk életét.
Az egyetemes világegyház, amelynek tarkaságát és méreteit csak az ismeri meg igazában, aki résztvesz valamilyen nemzetközi katolikus megnyilvánuláson vagy követi valamilyen módon. Egy ünnepélyes pápai misén meg valósul a krisztusi hasonlat: az Egyház olyan, mint egy terebélyes fa. Mindenünnen eljönnek az ég madarai és letelepednek rajta. A katolikusság, az Egyház egyetemessége azt jelenti, hogy minden katolikusnak a szívében kell hordoznia az egész Egyházat: érdeklődnie kell annak missziói felől, annak gondjai és problémái iránt.
105. Felelősek vagyunk az Egyházért. Ha mindenki, pap és világi egyformán tagja az Egyháznak, akkor mindenki felelős is érte. Az Egyház olyan Isten és emberek előtt, amilyenek mi vagyunk, a megkereszteltek, akikből áll az Egyház.
106. Természetesen nem mindenki kapcsolódik az Egyházhoz. A teljes kapcsolat azokban van meg, akik a kegyelem állapotában élnek: ezekbe árad és ezekben hoz gyümölcsöt Krisztus kegyelmi ereje. Vannak, akik nem fordítanak gondot a kegyelmi életre, elhűlt bennük az Isten iránti szeretet, de még hisznek, s a hit által kapcsolódnak hozzá. Vannak, akikben a hit is elhomályosodott, nem tették magukévá, vagy nem vallották a hit minden igazságát, de katolikusoknak vallják magukat, közösséget vállalnak az Egyházzal. Végül van, aki elhagyta az Egyházat, vagy semmiféle közösséget nem vállal vele. Ez is az Egyházhoz tartozik, mert megkeresztelt volta elszakíthatatlanul az Egyházhoz kapcsolta.
Ahogy a Jézusban közöttünk járó Istent eltakarta az emberi külső igénytelensége, úgy most az Egyházban rejlő kegyelmi gazdagságot eltakarja az Egyház papjainak és híveinek emberi gyarlósága, vagy éppen elesettsége. Mégis Isten most általa akar közeledni hozzánk, és hová mennénk máshova, hiszen az örök életet adó igék nála vannak (vö. Jn 6,68). 
Szeretem az Egyházat és ragaszkodom hozzá.



- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József

Bérmálkozóknak 1-14. részt itt találod:  
2015-ben bérmálkozóknak 13.

2015-ben bérmálkozóknak 14.

Martin család negyedik szentje

Ferenc pápa nagy tisztelője Lisieux-i Teréznek, akinek szüleit, Louis-t és Zelie-t 2008-ban XVI. Benedek pápa avatta boldoggá. Most indul nővére, Léonie Martin boldoggá avatásának folyamata, melyről a Rome Reports kérdezte a posztulátort, Antonio Sangallit.

„Ő volt a harmadik a kilenc gyermek között, és valószínűleg a legkevésbé tehetséges. Folyton leintették, azt gondolták, semmihez sem ért. Nehezen érvényesült kiemelkedően tehetséges testvérei között” – magyarázta Antonio Sangalli.

Léonie döntött a családban először a szerzetesi élet mellett – azonban ebben is többször kudarcot vallott. Kicsit ügyetlen volt, hirtelen haragú és labilis; kora gyermekkora óta beteges. Háromszor is el kellett hagynia a kolostort, ahova belépett; elsőre a klarisszákat választotta, utána többször a vizitációs nővéreknél próbálkozott. Húga, Teréz vigasztalta, amikor minden önbizalmát elvesztette.

Antonio Sangalli posztulátor úgy fogalmazott: „Húgához, Terézhez való közelségének köszönhető a hivatása, ő segített Léonie-nek jól megélni azt.”
Nem sokkal Teréz halála után Léonie-t és a többi eltanácsolt nővért visszafogadták a vizitációs nővérek caeni rendházába; 1900-ban tett örökfogadalmat.

„Nagyon komolyan vette húga szavait, különösen azt, amit Teréz a kis útról írt. Hihetetlenül hűségesen valósította meg ezt a mindennapokban” – emelte ki a posztulátor.
Léonie már egész fiatalon is tisztában volt a saját hiányosságaival, korlátaival, ez az alázat vezette el őt a kedvességhez, amely egész életében jellemezte.
Magyar Kurír
(vn)

Szűcsváron pereg, habzik a Csíki sör

Forrás: facebook.com
Csík akkor is létezett, amikor nem volt Heineken.
Csíkban sört akkor is készítettek, amikor nem volt Heineken.
A Heineken a Ciuc nevet használja és Bukarestben adózik.
A Csíki sör név nem a Heineken szellemi tulajdona.
De ha áttetették a pert és érvelésük, hogy a "Székelyföldön túl nagy szimpátiának örvend a manufaktúra" - ez csak minősíti a csíkszentsimoni Sörgyár termékét, annál inkább, mivel három hónapos múltra tekint vissza.
Érdekes tárgyalás lesz Szűcsvárban, amelyet magyar szűcsök alapítottak (au discalicat nişte cojocari maghiar - írja Miron Costin és Dimitrie Cantemir). Legalább az ottani Táblabíróságon két magyar szó is elfog hangzani: Csíki és a sör szó.
Hódít a magyar nyelv Moldvában is, és ami még érdekesebb lesz, hogy a moldovaiak is keresni fogják a Csíki sört! Ilyen nagyszerű reklámot csak egy multinacionális cég tud generálni.
Reméljük, hogy hosszas életű lesz a Csíki sör! 
**
Olvassuk most a híradást: 
Suceava-ra helyezték át a csíki sörök perét. A bukaresti Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék tegnap arról döntött, a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken között zajló perben helyt ad a multinacionális cég kérésének, és a per másodfokon a Suceava megyei táblabíróságon folytatódik.

A két csíki sörgyár, a Heineken Románia és a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra közötti jogi vita elsősorban a sörmárkáik elnevezése miatt pattant ki.

A multinacionális cég szellemi tulajdon megsértésével vádolja a csíkszentsimoni sörgyárat működtető céget, és azt kérték, hogy törvényszéki elnöki rendelettel állítsák le Szentsimonban a termelést.

Tavaly decemberben a Hargita megyei törvényszék alapfokon elutasította a multinacionális cég keresetét, ezért a Heineken Románia fellebbezett. Az ügy a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz került, de a Heineken kérte ennek áthelyezését, mert szerintük, Székelyföldön túl nagy szimpátiának örvend a manufaktúra, ezért nem születhet pártatlan ítéletet.

Dobos László
marosvasarhelyiradio.ro


2015-ben bérmálkozóknak 14.



A bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből áll:  
É
rteni akarja az evangéliumot
Ö
ntudatossá akar válni, 
T
anúságot akar tenni Krisztusról és  
Á
ldássá akar lenni. 
Azért bérmálkozunk:
- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,
- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,
- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,
- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

 **

85. A Szentlélek működésének a felismerése. A mi feladatunk, hogy felismerjük a Szentlélek jelenlétét és működését, s kövessük indításait. (KEK 688).
86. A Szentlélek jelentkezik az imádságban, magunkba szállásban. A Szentlélek felébreszti bennünk a nyugtalanságot, magunkkal való elégedetlenséget, hogy nem jó nekünk Isten nélkül élni. Megmutatja tehetetlenségünket, hogy magunktól nem vagyunk képesek jót tenni és olyanoknak lenni, mint amilyennek szeretnénk. Nem vagyunk képesek valamit is kigondolni magunktól, hiszen képességünk az Istentől származik (vö. 2 Kor 3,4-5).
87. Szentlélekkel találkozunk a Szentírásban. Ő sugallta és Ő fedi fel nekünk az Írások értelmét, hogy mi az, ami egyenesen nekem szól. Remete szent Antal úgy fogja fel, hogy neki szól az evangélium felhívás (vö. Mt 19,21) és elkezdi az ő sokak által megcsodált remeteéletét.
88. A Szentlélek jelentkezik a mindennapok eseményeiben és teendőiben. Az önzetlen jóság, szolgálatkészség, amely néha elfog bennünket, vagy amit másokban látunk, rendesen tőle származik.
89. Néha rendkívüli módon, rendkívüli élményekben is jelentkezik. A helyettesítő pap tévedésből felolvas egy régi házassági hirdetést. A hitvestársak már 10 éve elhagyták egymást. A férfi, aki jelen volt a templomban, felháborodva rohant be a sekrestyébe: Miért űzött belőlem csúfot? – kérdi a paptól. A pap megmagyarázza az esetet, és egy belső indításra ezt mondja: Tudja mit? Isten ezzel azt üzeni magának, hogy vegye vissza a feleségét. És ez megtörtént!
90. Nem elég figyelni a Lélek indítására, nem elég meghallgatni, hanem követni is kell. Isten szemében nem a törvény meghallgatója az igaz, hanem a törvény megtartója (vö. Róm 2,13).
91. Példák a Lélek megtapasztalására. Zakeus esete (Lk 19,1-10). Ahol a szülők becsületesen fáradoznak gyermekeik nevelésén. Ahol a házastársak újból egymásra állítják be életüket. Ahol a fiatalok észreveszik az emberi szükséget. Ahol emberek a csalódások ellenére is kitartanak a nehéz természetű emberek elviselésében. Ahol pályatévesztett emberek nem adják fel munkájukat. Ahol a tanítók helyesen értékelik növendékeiket és készek az egész embert nézni. Ahol Istennek akkor is van helye az életben, amikor valakiben elhatalmasodott a kétely az élet értelmében.
92. A bérmálás a Szentlélek szentsége. A bérmálásban különösképpen találkozunk Vele, csak várjuk és kérjük Őt, hogy töltsön el minket: „adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (Lk 11,13). A Szentháromság személyei elválaszthatatlanok jelenlétükben és működésükben: ahol az egyik, ott a másik. Aki látja a Fiút, látja az Atyát is, s aki megtalálja a Szentlelket, az megtalálja a Fiút is. A Szentléleknek egyébként is az a feladata, hogy Jézushoz, a Benne való hithez vezessen minket. Nem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által.” (1 Kor 12, 3).


- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József

Bérmálkozóknak 1-13. részt itt találod:  
2015-ben bérmálkozóknak 13.




2015-ben bérmálkozóknak 13.



A bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből áll:  
É
rteni akarja az evangéliumot
Ö
ntudatossá akar válni, 
T
anúságot akar tenni Krisztusról és  
Á
ldássá akar lenni. 
Azért bérmálkozunk:
- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,
- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,
- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,
- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

 **

78. Szentlélek tartja össze kegyelmével az Egyházat. Ő az Egyház egyesítő Lelke az egy hitben, reményben és szeretetben. A Szentlélek őrködik az Egyházban a krisztusi tanítás felett, tőle való az Egyház tévedhetetlensége, és Ő ösztönzi az Egyház vezetőit és püspökeit a tanítás hirdetésére. Ő kelti életre az Egyházban azokat az intézményeket, szerzetesrendeket, egyesületeket, amelyekre az Egyháznak egy adott időben szüksége van. Ő ösztönzi az Egyház tagjait az életszentségre és tökéletességre. Az Ő műve az, hogy az Egyházban minden időben vannak szentek, akik a krisztusi szeretet hősei. Ő hívja megújulásra az Egyházat a történelem folyamán: Gergely-féle reform, a középkori apostoli életmozgalom, a kolduló rendek, a katolikus megújulás, a biblikus-mozgalmak, Biblia-körök, a liturgikus és ökumenikus mozgalmak is a Szentlélek működésének a bizonyítékai az Egyház életében (KEK 688).
79. A Szentlélek működése a nagyvilágban. A Szentlélek ott van a nagyvilágban is, minden törekvés között, amellyel az emberek az egymás közti békét és egyetértést keresik; ahol a szociális igazságosság megvalósítására, egy igazságosabb világrend felépítésére, az elmaradt országok megsegítésére törekednek.
80. A Szentlélek működésének legfontosabb területe az egyes emberek lelke. Hogyan működik az egyes emberek lelkében? Mindenekelőtt a rendes és rendkívüli adományai által. A rendes ajándékait a Szentlélek hét ajándék néven szokták összefoglalni, amit a keresztség és a bérmálás által mi is megkapunk (vö. Iz 11,1-2).
81. A Szentlélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5,22-23).
82. A Szentlélek hét ajándéka: a bölcsesség a dolgok helyes értékelését jelenti, vagyis a múló dolgokat nem helyezi Isten és a lelki dolgok elé. Az értelem, a hit igazságainak, azok szerepének és jelentőségének mélyebb megértésében segíti az embert. A tanács lelke kényes vagy nehéz helyzetekben, válaszút előtt megmondja nekünk, hogy mit tegyünk, mit válasszunk. Az erősségre a kísértések legyőzésében, a hit bátor megvallásában, és bizonyos helyzetek túlélésében van nagy szükségünk. A tudomány lelke segít, hogy a világból, a látható dolgokból felismerjük az Istent. A jámborság, vallásosság az Isten szolgálatában, a vele való beszélgetésben kifejezésre jutó öröm és készség. Az Úr félelme az Isten iránti tisztelet, amely felismeri az Ő mindent felülmúló nagyságát, nem mer Isten jelenlétében vétkezni.
83. Egyes helyzetekben feltűnően kiismerhető a Szentlélek adománya. Gondoljunk, 1658. szeptember 6-ra, amikor a szárhegyi Gábor deák, Puskás Klára és Mezei Erzsébet a betörő tatárok ellen önvédelemre szólították az otthon maradt lakosságot. Győzelmüket a tízszeres túlerő fölött a Tatárdomb ma is jelzi. Ehhez hasonló volt az 1694. február 15-i tatár pusztítás. A foglyul ejtett csíkszentmiklósi Kósa családot a tatár vezér kész volt szabadon engedni, ha eladósorba került lányukat neki adják. Az alkura Kósa Judit csak ennyit mondott: Se testemet, se lelkemet pogánynak nem adom! Vértanú lett.
84. A Szentlélek rendkívüli ajándékairól Szent Pál apostol az 1Kor,12-ik és 14-ik fejezetében beszél. Ezeket Isten azért adja, hogy ezekkel a közösség javát szolgálják. Ilyen ajándékok: rendkívüli tudás, csodákat tevő hit, gyógyítás, szellemek megkülönböztetése (mi származik Istentől, mi a magunk önzésétől, vagy éppen a gonosz lélektől), szónoki tehetség, vezető képesség, a nyelvek adománya, stb. Mindezek, mivel az Egyházban vannak, az egyházi elöljárók felügyelete alatt állnak. 


- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József

Bérmálkozóknak 1-12. részt itt találod: