A Ferenc pápa által megnevezett új bíborosok
között van Loris Francesco Capovilla, XXIII. János pápa egykori titkára
is. 98 éves korában éri a megtiszteltetés, hogy a Szentatya bíborosi
rangra emeli, ráadásul éppen abban az évben, amikor Roncalli pápát
április 27-én szentté avatják.

A
SIR kérdésére elmondta, hogyan fogadta a hírt:
örömteli nyugalommal,
közösségben minden egyszerű pappal, aki a városokban vagy vidéken, a
hegyekben alázatosan és csendesen egész életét annak szenteli, hogy az
evangélium ajándékának öröme eljusson mindenkihez, minden családhoz. Hangsúlyozta,
hogy XXIII. János pápa arra tanította meg papi életét illetően: legyen
csendes, rejtőzködő, alázatos, szeretetből szolgáló. Fontos, hogy a
keresztény élet legyen egyszerű és körültekintő.
„Ha egyszerű vagy,
nyitott vagy, tekinteteddel Isten felé fordulsz, nem félsz semmitől és
senkitől. Ha körültekintő vagy, semmit nem teszel magadtól, és nemcsak
az Egyház, hanem az egész emberi család részének érzed magad.”
János
pápával együtt vallja: ő a világ polgára, mert az egész világ a
családja az Isten által akart egységben, amelyről Jézus beszélt, és
amelyet örökségül hagyott nekünk. És ebben a történelmi időben, amely
mindannyiunkat körülölel, végtelen számban vannak azok a jóakaratú
emberek, akik engedelmeskedni akarnak az Úr hívásának.
Capovilla meglepődött a kérdésen, mit gondol arról, hogy ilyen későn kapta ezt az elismerést:„Nem,
miért lenne késő? Ez egyáltalán nem olyan dolog, ami jár. Mindez
kegyelem, Isten ajándéka. Nincs későn. Én nem gondolok ilyesmikre.
Mindig hittem, hogy az igazi szolgálat az imádsággal, önmagunk
odaadásával és a csenddel kezdődik. Gondoljunk csak arra, mennyi beteg
ember van, mennyien vannak hosszú ideje ágyhoz kötve, akik egyszerűen
elfogadják Isten kezéből az emberi természet korlátait. Természetesen ma
már nem tudok úgy dolgozni, mint egy ifjú. De tudok imádkozni, tudok
szeretni. Tudok tanúskodni arról, hogy a keresztény ember számára
egyetlen törvény van: a szeretet. A katolikus ember számára nincsenek
különböző országok, népek, fajok. Egyetlen nép van csak: Isten népe,
amely a világ nehéz útjain halad az örökkévalóság felé.”
Magyar Kurír
(tzs)