Észak-erdélyi autópálya

Román és spanyol cégek konzorciuma fejezheti be az észak-erdélyi autópályának a magyar–román államhatár közelében levő Borstól Berettyószéplakig terjedő szakaszát – közölte hétfőn honlapján az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR). A 60 kilométeres pályaszakasz befejezésére kiírt versenytárgyalás győzteseként a spanyol Corsan Rt. és Corviam Construccion Rt., valamint a romániai Consinit Kft., Road Consulting & Design Solution Kft. és a Via Design Kft. konzorciumát hirdette ki a szakhatóság.

A konzorciumnak azokat a munkálatokat kell befejeznie, amelyeket az amerikai Bechtel társaság kezdett el, és végzett el mintegy felerészben. Az építőnek 24 hónap alatt kell elvégeznie a tervezési és építési munkákat, és az átadás után 30 hónapra kell garanciát vállalnia. A konzorcium áfa nélkül 701 millió lejes ajánlatot tett. Ioan Rus szállításügyi miniszter korábbi bejelentése értelmében a pályaszakasz építését Románia saját forrásokból finanszírozza.
Amint arról beszámoltunk, év elején jelentették be azoknak a konzorciumoknak a nevét, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti öt szakaszát. Ezek hossza összesen 56,5 kilométer. Eközben jelenleg építés alatt áll a Gyalu és Magyarnádas közötti mintegy 8,7 kilométeres szakasz is, amely lehetővé teszi, hogy a Szatmárnémeti–Kolozsvár-országútról is fel lehessen jutni az autópályára.
Az észak-erdélyi autópályán jelenleg 52 kilométeren lehet közlekedni a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu között. Amennyiben megépülnek a Marosvásárhely és Aranyosgyéres, a Gyalu és Magyarnádas, valamint a Magyarnádas és Nádasszentmihály közötti szakaszok is, összesen 135 kilométeren lehet majd közlekedni.
Az észak-erdélyi autópálya eredeti hosszát 415 kilométerre tervezték a Bors és Brassó közötti nyomvonalon. Ennek megépítésére a bukaresti hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, de miután több mint 10 év alatt csak 52 kilométer épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, a román hatóságok pedig újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra.

erdély.ma

Egy év múlva autopályán gurulhatunk ki Marosvásárhelyről

Forrás: marosvasarhelziradio.ro

Aláírták a szerződést a Marosvásárhely – Aranyosgyéres autópálya első szakaszának, a Marosvásárhely – Nyárádtő közötti rész valamint az összekötőút megépítésére – tájékoztat az Országút és Autópálya Társaság.

Eddig az 5 szakasz közül 4-re írták alá a szerződést: a Marosvásárhely – Nyárádtő, a Nyárádtő – Marosugra, a Marosugra – Radnót, illetve a Maroskece és Aranyosgyéres közötti részre – mondta Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök. A Radnót és Maroskece közötti részre még rendezni kell a fellebbezést.

Az eddig aláírt szerződések alapján a Marosugra és Radnót illetve a Maroskece és Aranyosgyéres szakasz tervezési időtartama 4 hónap, míg a kivitelezésre 12 hónap áll rendelkezésre.

A Marosvásárhely – Nyárádtő illetve az összekötőút, valamint a Nyárádtő és Marosugra közötti szakasz tervezési és kivitelezési időtartama egy esztendő.

Raluca Creţ
marosvasarhelyiradio.ro

Épül a Maros megyei autópályaszakasz

Tizenkét hónapon belül autópályának kell összekötnie Nyárádtőt Marosugrával: az országos autópálya-társaság (CNADNR) és a versenytárgyalásból győztesként kikerült Strabag–Straco társulás képviselői szerdán aláírták a tíz kilométeres Maros megyei sztrádaszakasz megépítéséről szóló megállapodást.

A szerződés értéke 252 millió lej, a kivitelezési határidő pedig egy év. A cégcsoportnak 48 hónapig garanciát kell vállalnia az elvégzett munkálatokért. A sztrádaszakasz az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti 52 kilométeres aszfaltszőnyegének a része. A hivatalos közlés szerint az építési költségek 85 százalékát kohéziós alapokból, 15 százalékát pedig az állami költségvetésből finanszírozzák.
Mint ismeretes, az erre a szakaszra beérkezett pályázatokat még január 27-én felbontották, azonban ki kellett várni az óvási időt. Az 52 kilométeres autópályarészből egyelőre erre az egy útvonalra írtak alá kivitelezési szerződést, azonban még január végén mind az öt szakaszra kiválasztották a kivitelezőt, így hamarosan újabb előrelépés várható. „Amennyiben nem lesznek óvások, az útügyi vállalat még az év első felében aláírhatja a megbízási szerződést a konzorciumokkal” – nyilatkozta korábban Ioan Rus közlekedési miniszter.
Azt azonban, hogy tartható lenne a kivitelezési határidő, már január végén két, a licitből győztesként kikerült vállalkozó is megkérdőjelezte. Bereczki Ferenc, a Strabag romániai vállalatának – amely a Straco Gruppal közösen a második és az ötödik szakaszt építheti – vezetője január végén a Krónikának leszögezte, téves az az útügy által terjesztett információ, miszerint a tervezésre a cégek mindössze négy hónapot kaptak volna, a kivitelezésre meg egy évet.
„A tervezés hat hónap, a kivitelezés tizenhat. Ez is jó esetben. Mert ahhoz, hogy minden a lehető legjobban menjen, a tervezőcsapatnak egy tanulmányt is végeznie kell számos talajfúrással” – szögezte le. „Ha egy csoda folytán 2017 nyarától már használható lesz ez a valamivel több, mint 50 kilométernyi pályaszakasz, naponta betérhetünk a templomba, és pénzt dobhatunk Szent Péter perselyébe!” – érzékeltette az építkezés homályos jövőjét Bereczki Ferenc.
Hasonlóképpen értékelte a helyzetet a Radnót és Marosugra közötti szakasz építésére kiírt versenytárgyalásból győztesként kikerült Geiger Transilvania Kft. ügyvezető igazgatója is. Csongvay Attila a Krónikának nyilatkozva január végén leszögezte, az első kapavágást legjobb esetben 2016 tavaszán ejthetik meg, hiszen a tervezésre szánt négy hónapos időszak akkortól kezdődik, amikor az országos útügyi hatóság kiállítja a kezdési parancsot. Erre meglátása szerint legjobb esetben április végén, május elején kerülhet sor.
A terv leadására négy hónap áll a cég rendelkezésére. Utána elkezdődik az építkezési engedélyek beszerzési folyamata, ami szintén jó pár hónapig vagy akár egy fél évig elhúzódhat. „A kivitelezésre szánt tizenkét hónapot pedig attól a pillanattól számítják, amikor a CNADNR, immár az összes jóváhagyás birtokában, kiállítja a munkálatokra szóló parancsot” – számolt be a kötelező lépésekről lapunknak Csongvay Attila.
A Ponta-kormány egyébként – elődeihez hasonlóan – autópályalázban ég. Éppen a szerdai kormányülésen fogadták el a Ponta-kabinet 2030-ig tervezett nagyobb infrastrukturális projektjeit (master plan) tartalmazó tervezetet. Ennek kapcsán a kormányülés első, sajtónyilvános részében Victor Ponta miniszterelnök arra kérte Ioan Rus közlekedési minisztert, hogy kezdjen el tárgyalni a témában az Európai Bizottsággal. Utóbbi válaszában jelezte, március 9–13. között várhatóak a brüsszeli megbeszélések.
A dokumentum nemrég nyerte el végleges formáját, miután a január közepén elkezdett közvita nyomán a szaktárca úgy döntött, hogy az eredeti elképzelésnél kétszer több autópályát épít. A legutóbb ismertetett stratégia szerint 2030-ig összesen 1300 kilométerrel bővítenék a romániai sztrádahálózatot, ez 645 kilométerrel több, mint amennyi a közvitára bocsátott master planban szerepelt.
A közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint mégiscsak autópályának építenek meg több olyan szakaszt, amely eredetileg gyorsforgalmi út lett volna: például a Nagyszeben– Piteşti- és a Marosvásárhely–Târgu Neamţ–Ungheni-útszakaszokat.
A fejlesztési tervbe belefoglaltak egy bukaresti körgyűrűt is, amelynek szintén sztrádaminősítése lesz. A kormány emellett 1877 kilométernyi gyorsforgalmi út építését is tervezi. A közúti projektek költsége a becslések szerint eléri a 26,48 milliárd eurót, ennek körülbelül felét autópályákra fordítják.
Tavaly szeptemberben a közlekedésügyi tárca terveiben még 656 kilométernyi autópálya és 2226 kilométernyi gyorsforgalmi út megépítése szerepelt 2030-ig, azt megelőzően pedig Dan Şova volt tárcavezető 2020-ig ígérte 1800 kilométer sztráda kivitelezését.
Ioan Rus jelenlegi közlekedésügyi miniszter januárban úgy nyilatkozott: a most 700 kilométeres autópálya-hálózatot ebben az évben 50 kilométerrel, jövő évben pedig 200 kilométerrel bővítik. A master planban szereplő beruházások megvalósítására a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban biztosított forrásokat hívnának le, a költségek egy kis részét pedig a kormány állná.

székelyhon.ro