A pápa hálát adott boldog Sándor Istvánért

Október 20-án, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása után mondott beszédében Ferenc pápa a következő szavakkal emlékezett meg az új magyar boldogról: „Gondolok Sándor Istvánra is, akit tegnap Budapesten boldoggá avattak. Szalézi világi testvér volt, példát mutatott a fiatalok szolgálatában, az oratóriumban és a szakképzésben. Amikor a kommunista rezsim bezárt minden katolikus művet, bátran szembenézett az üldöztetésekkel és 39 éves korában megölték. Csatlakozunk a Szalézi Család és a magyar helyi egyház hálaadásához”. A százezres hívősereg nagy tapssal válaszolt a Szentatya szavaira. RealAudioMP3 A pápa emlékeztetett rá, hogy ezen a vasárnapon tartjuk a missziós világnapot. Mi az egyház küldetése? Az, hogy elterjessze a világon a hit lángját, amelyet Jézus gyújtott meg: az Atya, Szeretet és Irgalmasság Istenébe vetett hit lángját. A keresztény misszió módszere nem a prozelitizmus, az erőszakos térítés, hanem annak a lángnak a megosztása másokkal, amely megmelegíti a szívet. A pápa köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik imával és konkrét támogatással segítik a missziós művet, különösen Róma püspökének fáradozását, hogy terjessze az evangéliumot. Ezen a napon közel állunk minden misszionárius férfihez és nőhöz, akik hírverés nélkül fáradoznak, életüket adva. A Szentatya Afra Martinelli olasz világi misszionáriusnő emlékét idézte fel, aki hosszú éveken át Nigériában működött és néhány nappal ezelőtt egy rablás során megölték. Mindenki megsiratta, keresztények és muzulmánok egyaránt. Mindenki szerette őt. Életével hirdette az evangéliumot, azzal az oktatóközponttal, amelyet létrehozott; így terjesztette a hit lángját, megvívta a jó harcot! Ferenc pápa arra kérte a híveket, hogy tapsoljanak a meggyilkolt misszionáriusnő emlékére. A Szentatya kifejezte lelki közelségét a Fülöp-szigetek lakosságának a pusztító földrengés miatt, és arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak ezért a szeretett nemzetért, amelyet az utóbbi időkben számos természeti csapás ért. Ferenc pápa köszöntötte a jelenlévő zarándokokat, elsőként azokat a fiatalokat, akik a Kultúra Pápai Tanácsa által szervezett „100 méter futás és hit” kezdeményezésen vettek részt, emlékeztetve arra, hogy a hívő ember a lélek atlétája! A különböző olasz és külföldi zarándokcsoportok között Ferenc pápa honfitársait is üdvözölte, hozzátéve, hogy ma ünneplik Argentínában az Anyák napját. „Szeretetteljes köszöntéssel fordulok szülőföldem minden anyukájához!” – mondta a pápa. Az olasz plébániák és társulatok olyan nagy számban vannak jelen, hogy nem tudom őket mind felsorolni – jegyezte meg végül a Szentatya, majd mindenkinek szép vasárnapot és jó ebédet kívánt. RealAudioMP3 (vm)VR

Boldoggáavatták Sándor Istvánt

Tiszteljük benne azt a kiváló munkást, aki a munka szeretetére tudott tanítani. Gépies és elidegenedett világunkban különösen aktuális Sándor István életének az az üzenete, hogy egyéni és közösségi boldogulásunk útja a jól végzett munka – hangsúlyozta a bíboros. Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek. Sándor István vértanúságának példája felidézi a koncepciós perek egész szomorú korszakát – fogalmazott Erdő Péter, majd hozzáfűzte: ebben a visszaemlékezésben őszintén és tisztelettel tekintünk a múltba, ez a keresztény számára a megbocsátás, kiengesztelődés, lelki megújulás alkalma. Az egyetemes könyörgéseket követően a felajánlási ének alatt előkészítették az oltárt és az áldozati adományokat. Mivel Sándor István földi maradványainak holléte jelenleg ismeretlen, ereklye helyett a szüleinek írt levelei és házassági évfordulójukra készített grafikai munkáját emelték oltárra. A szentmise végén Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa arról beszélt: a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között; a vértanúk áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással hidakat építenek. Arra kereste a választ, mit üzen Boldog Sándor István vértanú a ma emberének. Rámutatott, hogy a fiatalokkal és fiatalokért élt Sándor István mind a munkában, mind a közösségben a megszentelt élet hűségének példája. Kiemelte a vértanú szerzetes nevelési vágyát, mely mindig felismerte a rá bízott munkás fiatalok lelki szükségletét. Majd megfogalmazta: az Istennek szentelt élet valódi, vér nélküli mártíromság, mely az evangélium és szalézi karizma hűségében teljesedik ki. Havasi József szalézi szerzetes – Boldog Sándor István egykori társa – a 100 éves letelepedését ünneplő Magyar Szalézi Tartomány nevében fogalmazta meg köszönetét. Megemlékezett azok munkájáról, akik előkészítették a boldoggá avatást. Figyelmeztetett: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell, azáltal, hogy tanúságot teszünk Krisztus mellett, hirdetjük evangéliumát, akár alkalmas, akár nem. Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök köszönetnyilvánításában az Egyház, a magyar nemzet és a Szalézi Társaság közös örömeként ünnepelte a boldoggá avatást. A XX. és XXI. században a boldogok sorába emelt magyarok: Batthyány-Strattmann László, Apor Vilmos püspök, Meszlényi Zoltán püspök, Salkaházi Sára, Romzsa Tódor püspök, Scheffler János püspök és Bogdánffy Szilárd püspök, Sándor István vértanú. Magyar Kurír (té)

Boldoggáavatták Sándor Istvánt

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, az evangélium magvető példázatához kapcsolódva, arról beszélt: „Krisztus tiszta kenyere” akkor lehetünk, ha követjük életünkben és halálunkban Isten akaratát. „Sándor Istvánban azt az embert kell meglátnunk, aki élete gabonáját bizalommal vetette el. Ünnepeljük benne a hőst, aki szerzetesi hivatásához élete árán is hű maradt” – fogalmazta meg Erdő Péter. Tiszteljük benne azt a kiváló munkást, aki a munka szeretetére tudott tanítani. Gépies és elidegenedett világunkban különösen aktuális Sándor István életének az az üzenete, hogy egyéni és közösségi boldogulásunk útja a jól végzett munka – hangsúlyozta a bíboros. Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek. Sándor István vértanúságának példája felidézi a koncepciós perek egész szomorú korszakát – fogalmazott Erdő Péter, majd hozzáfűzte: ebben a visszaemlékezésben őszintén és tisztelettel tekintünk a múltba, ez a keresztény számára a megbocsátás, kiengesztelődés, lelki megújulás alkalma. Az egyetemes könyörgéseket követően a felajánlási ének alatt előkészítették az oltárt és az áldozati adományokat. Mivel Sándor István földi maradványainak holléte jelenleg ismeretlen, ereklye helyett a szüleinek írt levelei és házassági évfordulójukra készített grafikai munkáját emelték oltárra. A szentmise végén Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa arról beszélt: a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között; a vértanúk áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással hidakat építenek. Arra kereste a választ, mit üzen Boldog Sándor István vértanú a ma emberének. Rámutatott, hogy a fiatalokkal és fiatalokért élt Sándor István mind a munkában, mind a közösségben a megszentelt élet hűségének példája. Kiemelte a vértanú szerzetes nevelési vágyát, mely mindig felismerte a rá bízott munkás fiatalok lelki szükségletét. Majd megfogalmazta: az Istennek szentelt élet valódi, vér nélküli mártíromság, mely az evangélium és szalézi karizma hűségében teljesedik ki. Havasi József szalézi szerzetes – Boldog Sándor István egykori társa – a 100 éves letelepedését ünneplő Magyar Szalézi Tartomány nevében fogalmazta meg köszönetét. Megemlékezett azok munkájáról, akik előkészítették a boldoggá avatást. Figyelmeztetett: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell, azáltal, hogy tanúságot teszünk Krisztus mellett, hirdetjük evangéliumát, akár alkalmas, akár nem. Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök köszönetnyilvánításában az Egyház, a magyar nemzet és a Szalézi Társaság közös örömeként ünnepelte a boldoggá avatást. A XX. és XXI. században a boldogok sorába emelt magyarok: Batthyány-Strattmann László, Apor Vilmos püspök, Meszlényi Zoltán püspök, Salkaházi Sára, Romzsa Tódor püspök, Scheffler János püspök és Bogdánffy Szilárd püspök, Sándor István vértanú. Magyar Kurír (té)

Sándor István boldoggá avatásának kihirdetése

Programok Sándor István boldoggá avatásának kihirdetése alkalmából Szolnokon

Kiállítással, filmvetítéssel, utcanévadással és emléktábla-avatással teszik emlékezetessé Sándor István, az 1953-ban kivégzett, mártír sorsú szalézi szerzetes boldoggáavatásának október 19-ei kihirdetését szülővárosában, Szolnokon.

A program első eseményeként október 10-én A jókedv rendje – Szaléziak, Sándor István közössége címmel kiállítás nyílik a város Damjanich múzeumában. A tárlatot Beer Miklós váci megyéspüspök és Szalay Ferenc polgármester nyitja meg.

Október 11-én a szolnoki Tisza moziban az Isten szolgája, Sándor István című filmet vetítik, majd Dér András rendezővel és az alkotás főszereplőjével, Orth Péterrel találkozhatnak az érdeklődök.

A boldoggáavatás október 19-ei, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren tartandó kihirdetésének másnapján, vasárnap a szolnoki Belvárosi Nagytemplomban Beer Miklós püspök hálaadó misét mutat be, melyen Don Pascal Chávez Villanueva, a szalézi rend generálisa mond szentbeszédet. A szentmise után a város Ságvári Endre körútját Sándor István körútra nevezik át.

Október 25-én emléktáblát helyeznek el annak a szolnoki középiskolának a bejáratánál, ahol a szerzetes 1928 és 1931 között tanult. Október 26-án, Sándor István születésének 99. évfordulóján ünnepi szentmisét mutat be Havasi József szalézi szerzetes. Ezt követően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Karnagyok kórusa előadásában Vivaldi Glória című műve hangzik el  – közölte Máthé György, a Váci Egyházmegye szolnoki kerületének esperese október 1-én az MTI-vel.

Sándor István 1914-ben született Szolnokon. A szalézi rendbe 1936-ban lépett be, mint laikus testvér. 1940 és 1949 között nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Lakhelye és működésének fő színhelye a rend újpesti székhelye, a Clarisseum, a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet volt. 1950 tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István továbbra is találkozott a fiatalokkal; kirándulásokat, összejöveteleket szervezett, hittant tanított.

1951. február végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. 1952 júliusában társaival együtt letartóztatták, koholt vádak alapján kötél általi halálra ítélték, s az ítéletet 1953. június 8-án végrehajtották. Valószínűleg a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában hantolták el. A Sándor Istvánra kiszabott halálos ítéletet csak 1994-ben semmisítették meg.

A mártír sorsú szerzetes boldoggáavatásának egyházmegyei eljárása 2006-ban kezdődött meg, és 2007-ben fejeződött be. Ez idő alatt számos tanút hallgattak meg. Ennek folytatásaként a szentszéki eljárás 2008-ban indult, a bíborosi kollégium döntése az idén január 15-én született meg.

MTI/Magyar Kurír