1456. október 23.

1456-ban a török birodalom akarta leigázni Magyarországot. Ezt három ember világosan látta: Hunyadi János Magyarország kormányzója, Kapisztrán János ferences népszónok és III. Callixtus  pápa. A pápa 1456. június 29-én kiadta az Imabullát, hogy a kereszténységben minden délkor háromszor harangozzanak, imádkozzanak, és böjtöljenek. Imádkozzanak, hogy Isten Magyarországot a török veszélytől mentse meg.

A szultán jól felszerelt hada június végén körülfogta Nándorfehérvárt, amelyet Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezett 7000 főnyi őrség élén. Az ostrom július 4.-én elkezdődött. Tíz nappal az ostrom kezdete után, július 14-én Hunyadi véres hajócsatában lángba borította a várat blokád alatt tartó török hajóhadat, és bejutott az ostromlott várba. A folyamatos ágyúzástól romhalmazzá változott Nándorfehérvár ellen a szultán július 21-én általános rohamot indított, bevenni azonban nem tudta. Másnap a Duna és a Száva között felállította keresztes hadat így indította Kapisztrán: „Ki a kezdetet megadta, a befejezést is meg fogja adni.” A véres öldöklésben a törökök olyan súlyos veszteséget szenvedtek, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelésüket hátrahagyva, menekülésszerűen elvonultak. A török üldözésére nem került sor, mert a táborban pestis tört ki, amelynek augusztus 11-én Hunyadi is áldozatul esett. Kapisztrán Szent János pedig a szerémújlaki ferences kolostorban október 23-án, 70 éves korában örök létre szenderült. 

A pápa augusztus 6-án értesült a nándorfehérvári diadalról, és Urunk színeváltozása napját ünneppé nyilvánította. 

**

Istenünk, ki Szent János hitvallód által híveidnek győzelmet adtál a kereszt ellenségeivel szemben, kérünk, engedd, hogy közbenjárására a lelki ellenség minden cselvetésén győzelmet arassunk, és az igazság koronáját Tőled elnyerhessük!

A déli harangszó

1453. május 29-én II.Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel az ezeréves Bizánci Birodalom megszűnt. Várható volt, hogy a török sereg hamarosan Magyarország ellen indul. 1455-ben egy 77 éves katalán bíboros III. Kallixtusz pápa néven foglalta el Szent Péter székét, aki elsőként ismerte fel az akkor széttagolt Európában a törökellenes harc világtörténelmi feladatát. Megesküdött arra, hogy mindent elkövet a kereszténység érdekében. Három legátust nevezett ki Európába - ezek egyike Széchy Dénes esztergomi érsek -, hogy a törökellenes hadjárat ügyét előmozdítsa. A prédikációs propagandát a ferences szónokok vállalták. A legtöbb eredményt s legnagyobb dicsőséget ezek között Kapisztrán Szent János érte el.

Magyarországon a közvetlen török veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi Jánost és III.Kallixtusz pápa megbízottját, Kapisztrán Jánost. 1456. július 4-től II.Mehmed szultán százezer főt számláló jól felszerelt hada Nándorfehérvárt ostromolja. A várat kezdetben Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezte. Július 14-én sikerült Hunyadinak a dunai török flottát felégetnie és a várba bejutnia. Július 21-én a szultán általános rohamot indított, de a keresztények hősiesen visszaverték. Másnap, 22-én Kapisztrán János belső sugallatra megindította az ellentámadást, és döntő győzelmet arattak. A török mindent hátrahagyva az éj leple alatt elmenekült. A keresztény magyar védőket az Isten- és a felebarát szeretete hevítette. 

A nándorfehérvári győzelem emlékét a déli harangszó, és Urunk színeváltozásának ünnepe hirdeti.