A szíriai Kurdisztán képviseletet nyitott Moszkvában

A szíriai Kurdisztán moszkvai képviseletének megnyitása jelentősen hozzájárul az orosz-kurd kapcsolatok megszilárdításához – mondta szerdán Senam Mohamad, a szíriai Kurdisztán európai és amerikai országokért felelős különleges képviselője a moszkvai képviselet nyitóünnepségén.

„A szíriai Kurdisztán területén továbbra is harci cselekmények folynak, illetve folyik az Iszlám Állam és más terrorszervezetek elleni küzdelem” – mondta Mohamad és hozzáfűzte, hogy a közeljövőben képviseleteket terveznek nyitni Németországban, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Államokban is.
Mohamad szerint a képviselet feladata lesz, hogy diplomáciai, gazdasági és politikai kapcsolatokat létesítsen és szilárdítson meg a szíriai Kurdisztán és Oroszország között.
Farhat Patijev kurd illetékes elmondta, hogy az orosz főváros keleti felében nyitott képviselet civil szervezet, nem látja el egy követség szerepét. Mindazonáltal feladata lesz, hogy képviselje az Oroszországban és Szíriában élő kurdok érdekeit, akik közül sokan nem rendelkeznek szíriai állampolgársággal. Oroszországban az illetékes szerint nagyjából 250 ezer kurd él.
A moszkvai külügyminisztérium szerint egyelőre nem tervezik kurd követség megnyitását, a kurdok érdekeit a szíriai és az iraki követségek diplomatái képviselik.
A szíriai kurdok is részesei a közel-keleti országban zajló polgárháborúnak. Politikai értelemben a szíriai kurdok a Demokratikus Unió Pártjában (PYD) szerveződnek, amelynek fegyveres szárnya a kurd Népvédelmi Egységek. Az Iszlám Állam és más terrorszervezetek ellen folytatnak harcot. Megfigyelők szerint viszont rendszerint nem harcolnak a szíriai kormányerőkkel.
A Bassár el-Aszad szíriai elnök szövetségesének számító Oroszország korábban arra szólított fel, hogy a legfőbb szíriai kurd párt is képviseltesse magát a genfi béketárgyalásokon, az ellenzéki tárgyalódelegációban. A szíriai kormány ellenfelei, köztük Törökország is elutasítja ezt, szerintük ugyanis a PYD nem számít az Aszad-kormány ellenzékének. Ankara terrorszervezetnek tekinti a PYD-et, mert kapcsolatban áll a Törökországban törvényen kívül helyezett Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).
Hivatalos adatok szerint a kurdok mintegy 15 százalékát teszik ki Szíria lakosságának.

MTI
magyaridok.hu

Előhúzták a KURD kártyát

Forrás: mno.hu

Újfent változóban van a közel-keleti konfliktus menete, miután Törökország bejelentette, hogy részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) elleni katonai fellépésben. Ankara azonban egyúttal legsúlyosabb saját konfliktusát is felélesztette, hiszen iraki, szíriai és persze hazai célpontjai közé bevette a kurdokat is, akikkel 2012-ben béketárgyalásokba kezdett. A napokban Kurdisztánba települő honvédségi kontingens miatt az események magyar szemmel nézve sem érdektelenek.

Rendkívül sokféle megítélés övezi a kurdok szerepét a Közel-Keleten, azon belül is az Irakban, illetve 2011 óta Szíriában zajló konfliktusokban. Az egykori gyarmatosítók által rajzolt térképeken nem jutott hely egy kurd állam számára, s ilyet – egy de facto autonóm észak-iraki régiót leszámítva – azóta sem sikerült kivívnia a negyvenmilliósra becsült lélekszámú, politikailag persze igencsak megosztott közösségnek.

Törekvéseiket eddig az itt lévő országok sikerrel megakadályozták. Ugyanakkor most, hogy a külső beavatkozások és az általuk tüzelt szélsőséges iszlamista mozgalmak hatása alatt az iraki és szíriai állam megroppant, új helyzet állt elő. Míg Szaddám Huszein Irakja ellen úgy 1991-ben, mint az 2003-as invázió idején csak felhasználták őket az amerikaiak saját céljaikra, ezúttal – korábban példátlan módon – már tér, mondhatni, hatalmi űr is kínálkozik arra, hogy a kurdok megvalósítsák régóta dédelgetett ambícióikat.



Kérdés, hogy a megnyíló lehetőségekkel tudnak-e élni, illetve meddig bátorítják vagy hagyják érvényesülni őket, mielőtt megálljt parancsolnának nekik. Törökország számára minden önálló kurd entitást tartalmazó forgatókönyv elfogadhatatlan. A maximumot az a békefolyamat jelenti, amelybe 2012-ben, a nyílt összecsapás harminc évét és negyvenezer halottját követően vágott bele az iszlamista gyökerű, akkor még roppant magabiztos török hatalom, élén Recip Tayyip Erdogan elnökkel.

Az elgondolás lényege az, hogy a törökországi kurdokat lehetőleg el kell választani a határokon túliaktól, s különböző engedmények mellett integrálni kell őket a török közéletbe, hagyni, hogy az ország gazdasági konjunktúrája pacifikálja őket.

Ezt a folyamatot azonban – amely a kurdok elleni razziákkal és katonai csapásokkal most dugába dőlni látszik – már akkor kockára tette Ankara, amikor részt vállalt a damaszkuszi rezsim ellenzékének, köztük radikális szunnita csoportoknak a rejtett támogatásában. Ezek, illetve a belőlük létrejött IÁ ugyanis rögvest célba vette a török határ mentén élő kurdokat is, akik számára láthatóan nem volt kérdés, hogy kik állnak a háttérben.

A hadszínteret uraló zűrzavarban márpedig nem sok választja el a törökök (illetve amerikaiak, szaúdiak és katariak) támogatta Aszad-ellenes erők és a kurdok összecsapásait azoktól az összetűzésektől, amelyekben az iszlamistákat kiszorító kurdok válnak török célponttá. Ankara most nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy úgy támogassa a szíriai „rendszerváltás” erőit, hogy közben csapást mér egyik részükre, a nemzetközi közösség által páriaként kezelt IÁ-ra, ugyanakkor elejét veszi annak, hogy a kurdok a maguk céljaira kihasználhassák annak meggyengülését.

Mondani sem kell, hogy roppant kockázatos politikáról van szó, mely rossz esetben úgy befelé, mint kifelé a konfliktus kiterjedését hozhatja. Arra, hogy miért vállalják ezt Erdoganék, akik hosszú ideig mindent megtettek a háború sodródás ellen, többen egyértelműen az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) meggyengülését adják magyarázatul. Az sem lehet véletlen, hogy az Iszlám Állam és a kurdok elleni fellépés kezdete után két nappal a legnagyobb ellenzéki erő, a szekuláris, atatürkista Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette: „Törökország érdekében” készek koalícióra lépni az egyedül immár kormányozni képtelen AKP-vel.

Az IÁ és a kurdok elleni török fellépés magyar szemszögből sem érdektelen. Alapvetően átrendezi ugyanis a biztonsági helyzetet abban a térségben, ahová éppen a napokban telepítik a Magyar Honvédség Iraki Kiképzésbiztosító Kontingensét (MHIKBK), amely az iraki kurd pesmerga erők nyugati (elsősorban német, olasz és holland) kiképzési helyszíneit hivatott őrizni. Azzal, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár önmérsékletre intette a törököket a kurdokkal kapcsolatban, akaratlanul is elismerte a konfliktusveszélyt.

Zord Gábor László
mno.hu / Magyar Nemzet

Születőben a független Kurdisztán

Napról napra egyre nagyobb az esélye egy önálló Kurdisztán létrejöttének. Az iraki kurdok, kihasználva az arab országban tomboló káoszt, nemcsak megnövelték az általuk ellenőrzött területek nagyságát, hanem külföldi támogatókra is szert tettek, mégpedig Izrael személyében. Most pedig már a közelgő függetlenségi népszavazásról döntenek a helyi parlamentben.

Maszúd Barzáni, az észak-iraki kurd autonóm terület elnöke arra kérte csütörtökön a helyi parlamentet, hogy készítsen elő egy Kurdisztán függetlenségének tárgyában döntő népszavazást. A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) külügyi megbízottja a kurd törvényhozás ülését követően kijelentette, hogy a parlament egyetértett az elnök döntésével és felállított egy független választási bizottságot, amelynek célja megszervezni a referendum időpontját és módját.

Hemin Havrami kitért arra is, hogy a népszavazás érinteni fog olyan területeket is, amelyek hovatartozása vita tárgyát képezi az erbíli és a bagdadi vezetés között. A képviselő példaként említette a kőolajban gazdag észak-iraki várost, Kirkukot, ahova azután vonultak be a kurd biztonsági erők, hogy az iraki haderő elmenekült onnan. A Bagdadtól északra, kőolajban gazdag területen fekvő város stratégiailag fontos. Kirkuk ugyan nem képezi Kurdisztán részét, de a kurdok igényt tartanak rá.

"Irak ideje lejárt. A 111 tagú kurd törvényhozásban 110-en voltak jelen ezen a történelmi napon, és mindannyian üdvözölték a függetlenségi népszavazásról szóló javaslatot. Ez egyértelműen Núri al-Máliki kormányfőnek a csődje és mi kurdok már 1050 kilométer hosszú közös határunk van az Iszlám Állammal, miközben az iraki kormányerőkkel alig 15 kilométeres." - nyilatkozta a külügyi megbízott. 

A KDP politikusa azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok, Irán és Törökország is ellenzi a kurd függetlenséget, így foglalt állást: "A kurd önrendelkezési jogról itt a parlamentben döntenek, nem pedig Ankarában, Teheránban vagy Washingtonban. Erbíl üzenete az, hogy Kurdisztán hozzá fog járulni a régió stabilitásához. Aki ezt nem fogadja el, az lényegében a Moszulban, Tikrítben és más régiókban uralkodó káoszra teszi le a voksát." - tette hozzá.

A kurd térségi parlament épülete előtt a függetlenséget támogatók tartottak demonstrációkat: "Amadíjából jöttünk, hogy jelenlétünkkel támogassuk Maszúd Barzáni bejelentését a kurd államról. Támogatjuk szívünkkel és pénzünkkel, mert Bagdaddal együtt tartani a továbbiakban lehetetlen. Egyszer velünk vannak, máskor pedig ellenünk. - mondta egy kurd férfi, Ahmed Amidi." 

Közben Núri-al Máliki iraki miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem tűri meg Irak szétesését. Irak demokratikus és szövetségi állam. A kurdok által elfoglalt Kirkuk városa felett az iraki kormánynak vissza kell vennie az ellenőrzést. Azt is hangoztatta, senkinek sem szabad megengedi, hogy „kihasználja" az Iszlám Állam Irakban és Levantéban (ISIL) terrorista szervezet előretörése nyomán kialakult helyzetet.

keletport.hu