Uniós szintre vinné az őshonos kisebbségek ügyét egy szlovákiai magyar EP-képviselő

Először kerül be az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az Európai Parlament szakmai ügymenetébe - hívta fel erre a figyelmet szerdai közleményében Nagy József, a szlovákiai Híd-Most EP-képviselője.

A politikus hivatala tudatta: Nagy József még szeptemberben javaslatot nyújtott be az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének felkarolására. A néppárti frakció pedig 2014. december 9-i munkacsoport-ülésén döntést hozott arról, hogy az Európai Néppárt frakciója felvállalja az erre irányuló javaslatot. "Képviselővé választásomkor abszolút prioritásként tűztem ki azt a célt magam elé, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében a mandátumom ideje alatt mindent elkövessek egy európai kisebbségi minimum eléréséért. A tegnapi döntés ez irányban az első komoly lépés. Eddig ezt a témát - pont a nemzeti érzékenységek miatt - még soha nem merték megnyitni az Európai Parlamentben. 2015-ben viszont végre egy néppárti szervezésű szakmai meghallgatás lesz a témában" - idézi a kommüniké Nagy Józsefet, aki szerint otthon is megváltozik a kisebbségvédelmi igények fogadtatása, ha Brüsszelből érkezik rá ajánlás.

A képviselő közleményében úgy véli, hogy a kisebbségi minimum konkrét kérdései ma a következőek: az identitáshoz való jog hatékony védelme a kisebbségek számára, a minden fél számára elfogadható területi önkormányzati megoldások létrehozatala a konfliktus-megelőzés érdekében, az oktatáshoz való jog és a kisebbségi nyelvhasználati jogok kiteljesedése és a diszkrimináció elleni küzdelem a valódi esélyegyenlőség elérése érdekében. A néppárti döntést a Híd-Most EP-képviselője nagy áttörésként értékeli.

híradó.hu

EP kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett

Megtört a jég: az EP kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett
A nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló jelentést hagyott jóvá az Európai Parlament február 27-i, csütörtöki strasbourgi ülésén. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szerint a jelentés mérföldkőnek számít az Európai Unió történetében, mert arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szakpolitikai normát dolgozzon ki a nemzeti kisebbségek védelmében, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a tényleges egyenlőség előmozdítására.

Az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban című jelentésről – amely Louis Michel belga képviselő nevéhez kapcsolódik – szerdán vitáztak a képviselők, majd csütörtökön szavaztak az elfogadása mellett. A jelentés elismeri, hogy a mindennapi életben az Európában élő nemzeti kisebbségi közösségek tagjai akadályokba ütköznek, ez pedig azt eredményezi, hogy saját tagállamuk nemzeti hatóságai másodrendű állampolgárokként kezeli őket.

- Ez a jelentés végre kimondja azt, amit eddigi európai parlamenti munkám alatt mindvégig szorgalmaztam: a hagyományos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvi csoportok és az autonóm régiók vonatkozásában átfogó uniós szintű védelmi rendszerre van szükség– fogalmazott Sógor Csaba a vita során. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, a romániai magyar közösség pontosan tudja mindazt, amit most ez a jelentés is elismer, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét csak konkrét jogi, nyelvi, kulturális és szociális intézkedések révén lehet biztosítani.
Sógor Csaba elmondta: az őshonos, hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek lélekszáma meghaladja az Unió összlakosságának 10 százalékát.

– Amennyiben a Bizottság kidolgoz egy szakpolitikai normát, elkerülhetővé válik, hogy ne csupán a tagjelölt országokon, hanem a tagállamokon is számon kérjék a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítását – mutatott rá Sógor Csaba.

Az EP-képviselő szerint ennek a jelentésnek az elfogadásával az Európai Parlament nem tesz mást, mint ami a szerződésekben meghatározott feladata: megjeleníti az európai polgárok érdekeit és fontos jelzést küld azok számára, akik eddig úgy érezhették: Európa nem képes választ adni problémáikra.

erdely.ma