Nagyheti liturgia a Szent Kereszt Főplébánián

 

Krisztus világa 2025. április - Szemle

Krisztus az örök húsvét! – Krisztus világa a Szentháromság élete. Üdvtörténeti szempontból Krisztus örök terve az emberek üdvözítése és a teremtő Atya megdicsőítése a mi közreműködésünkkel. Krisztus nemcsak a mi életünket éli meg, hanem az egész mindenségét… Mert a világnak mint Isten teremtményének az ő üdvözítő tervére vonatkoztatva van értelme, és ennek a tervnek a keretében találja meg végső rendeltetését. „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” – Mondta Jézus Nikodémusnak. Ezzel a paradoxonnal kezdődik a világ számára egy új történelem, két egymást kiegészítő arccal:  egyik Jézus győzelme a sátán megkaparintotta és kormányozta bűnös világon, másik a megújult világ kezdete őbenne, úgy amint a prófétai ígéretek jósolták. Az Atya a Fiú testi feltámasztásával, megdicsőítésével válaszolt, és Jézus megdicsőülve a világból visszatért az Atyához, most már ott ül mellette dicsőségében és onnan irányítja a történelmet. A megváltás kegyelme egy szenvedő világegyetemben munkálkodik. Krisztus győzelme csak dicsőséges eljövetele napján válik teljessé, amikor mindent visszaad az Atyának (1Kor 15,25-28). Kedves Olvasó! Húsvétig tisztítsuk meg lelkünket a bűnbánat szentségében és a szentáldozás által konszekráljuk magunkat Krisztus világába. Minden kedves Olvasónak kegyelemteljes húsvétot kívánunk!

Örök evangélium – „Közeledett és csatlakozott” Lk 24,19) – Belon Gellért püspök elmélkedése. A feltámadt Krisztus abban csodálatos, hogy nem csodálatos (...) Milyen szép lehetett a feltámadt Jézus, aki a megváltás befejeztével a teremtés fejévé lett! És ez a megdicsőült Krisztus utánamegy tanítványainak. Nem áll eléjük fölségének ragyogásával, nem söpri el kételyeiket dicsőségének sugárzatával. Nem várja, hogy hozzá menjenek. Utánuk megy és csatlakozik hozzájuk. Megy velük Jeruzsálemből Emmauszba. A titkok városából a kisszerűség otthonába. A Golgota és a feltámadás városából a félénkség és kiábrándulás rejtekébe. Velünk és értünk is eljön a mi fölséges Urunk a legvégső határig. Amint tiszteletben tartotta az emmausziak „oktalanságát” és „nehezen” hivését és nem átallott végig bandukolni az egész úton, úgy van türelme a mi oktalanságainkat és nehéz- szívűségünket is végig kísérni, míg eljutunk az igazság boldog felfedezéséig és látásáig.

A nagyböjt gyakorlatának 7 nagy értéke – Francis Mannion atya kimutatja, hogy a böjt értke, hogy megtanuljuk megbecsülni az ételt; eszköz a szegények megsegítésére; segít növekedni az alázatban; fegyelemre tanít; segít szolidaritást vállalni az éhezőkkel; kifejezzük Jézussal való szolidaritásunkat halála napján és végezetül azért böjtölünk, hogy felkészüljünk Krisztus dicsőséges visszajövetelére. A böjt arra emlékeztet minket, hogy soha nem lehetünk elégedettek a közönséges táplálékkal, mert nem csak kenyérrel élünk. Amit várunk, az a menny eledele, Isten mennyei lakomájának eledele, amely nem pusztul el, hanem örök életet ad. Addig mindig éhesek leszünk.

Út a felnőttség felé – Gyurián Edit írása a 10 – 16 éves serdülő ifjúság számára.  A helyes morális-etikai alapvető magatartásra bíztató sorozat 2. témája: Azt sem tudom, mikor vagyok jó és mikor rossz. Itt a nagy kérdés: mi a jó és mi a rossz? Három példán keresztül világítja meg: nem elég az igazságot felismerni, de bátorság is kell hozzá, hogy azt elismerjük és aszerint cselekedjünk! - Valahol itt, legbelül! És akkor mindegy, hogy ki mit mond, én jó vagyok, mert felismertem és megteszem a jót. És ilyenkor boldog vagyok, mert nyugodt a lelkiismeretem! Boldog vagyok, és ez nekem JÓ. De mikor vagyok rossz? – Negatív példákkal, rámutat, hogy a lopás, az így szerzett dolog nem boldogít! Az ifjúság ez irányú jellemnevelése segít, hogy kihozzák a gyermekekből a bennük rejlő értékeket, irányt mutatva a szebb és boldogabb jövő felé. (6-7. oldalon)

Így élni jó – Michel Quoist gondolatai, tanácsai Lányoknak, hogy érzelmeink nevelése révén egész emberségünk arányos fejlődését segítse Isten akaratának, tetszésének megfelelően. A víz hatalmas energiává válik, amint gátak közé szorítjuk. Életadó erővé lesz, ha öntözőcsatornákba vezetik. Minden képességed, amelyet szellemed alakít és irányít, ideálod és hited szolgálatába állítható. (8. oldalon)

Az időskor mint spirituális út – A személyiség változásai – Hofher József SJ írása. A különböző életszakaszok közötti természetes összefüggés az alapja annak, hogy az időskort el tudjuk helyezni az életutunk idővonalán. Ennek elmulasztása jelenti azt a keserű csalódást, amit idős korunkban észlelhetünk, mert elfelejtettük spirituális értelemben is látni életünket. Jó számba venni napjainkat, hogy „eljussunk a szív bölcsességére” (Zsolt 90,12).

110 éve született Gál Ferenc – katolikus pap, teológus, egyetemi tanár. Gazdag életútját és munkásságát bemutatja Virt László. Gál Ferenc (1915 - 1998) a teológiát Rómában a Pápai Gergely Egyetemen végezte, 1939-ben szentelték pappá. A háború miatt hazatért, két évet káplán és 1942-ben Budapesten szerzett teológiai doktorátust. 1942-ben Kassán a Hittudományi Főiskola tanára. 1955-ben Egerben teológiai tanár, 1959-86-ig Budapesten a Hittudományi Akadémia dogmatika professzora, az Egyetemi templomban konferenciabeszédeket tartott. 1990-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. A közérthető magyar teológiai nyelv megteremtője, több mint 25 könyv szerzője.  

A hit tanulható – Andrea Pichlmeier írását fordította Bács Béla János. Végkövetkeztetés: A hit ajándék, de nem az égből hull alá, hanem türelemmel meg kell azt tanulni. Túrmezei Erzsébet: Mégis című verse.

Ég és Föld között Istennel –Szent II. János Pál pápa – A nagy pápa életéről készített kvízt Bakó Mária Hajnalka. Derűs oldal: A tanár felszólítja Petit, hogy beszéljem Napóleon hódításairól. - Sajnos, Napóleon magánéletét nem ismerem… 

Keresztrejtvény – Jézus utolsó vacsorai beszédéből van. Megfejtők, támogatónk, nyertesünk.

A hátsó borítón Reviczky Gyula: Feltámadás című verse olvasható.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Hirdetés: 2025. április 13.

1. Virágvasárnap minden mise elején barkaszentelést végzünk. A  11 órakor kezdődő szentmisében körmenetet tartunk, ezért a 12:30-as mise kimarad. 16 órakor családos mise. Keresztút 18:15-től. Estimise 19 órakor. A Krisztus világa áprilisi száma a szentmisék után kaphatók.

2. Húsvétra Szeretet kosarat készítünk a szükséget szenvedő családok részére. Adományokat a plébánián és a sekrestyében fogadunk. Támogatásukat előre köszönjük.

3. Nagyhétfőn és nagykedden hittanóra a vakációban elutazó elsőáldozásra készülő gyerekek részére délután 4-tól 6 óráig. Akik most nem tudnak jönni, azoknak húsvét keddjén és szerdáján lesz hittanóra.

4. Kedden Szent Antal nagykilenced kezdete. Elmélkedés az esti szentmisében.

5. Nagyszerdán az ifik részére Mel Gibson: Passióját nézzük meg 20 órától a felső hittanteremben.

6. Nagycsütörtökön, pénteken és szombaton reggel 7:30 órakor Jeremiás siralmai a Szent Kereszt templomban. 7 órától gyóntatás mindkét templomban.

7. Nagycsütörtökön a misét este 19:00 órakor végezzük, az Oltáriszentség  szerzésének és a papság szentségének alapítása emlékére. Ennek részei: a  lábmosás (a püspök 12 elsőáldozásra készülő fiú lábát megmossa), oltárfosztás, búcsúbeszéd, szentségimádás 22 óráig. A szentmise előtt egy órával már gyónttatunk.

8. Nagypénteken Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezünk, szigorú böjt van. Tilos a hús fogyasztás 14 év felett. A nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés. Ennek megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező.  Fel vannak mentve a háromszori étkezés alól a betegek, a várandós és szoptató anyák, a megerőltető munkát végzők és az utazók.

Reggel 7:30-kor Jeremiás siralmai és gyónási alkalom.

Keresztút 15 órakor. Nagypénteki liturgia, régi neve csonkamise 19:00 órakor. Passió, szentbeszéd, egyetemes könyörgések. A szentkereszt leleplezése és hódolat a szentkereszt előtt, áldoztatás. Szentségimádás 22 óráig.

9. Nagyszombaton reggel 7:30-kor Jeremiás siralmai, gyóntatás, vízszentelés.

Este 7 órakor vigília-mise. Részletesen: Lucernárium – fényünnepség, tűzszentelés, a húsvéti-gyertya meggyújtása, örömének (ez az első rész). 

A szentmise végén a feltámadási liturgia és körmenet következik. Végül áldás és himnuszok. A vigíliára hozzanak gyertyát magukkal.

10. Húsvét, Urunk feltámadásának ünnepe. Ételszentelés reggel 8 órakor (gyülekező 7:30-kor) a Főtéren, ezért a 7:00 és 8.00 órai mise elmarad.

Szentmisék:  Millenniumi templomban: 9:30; 11; 12:30 és 19 órakor.

Szent József kápolnában 8:30 órakor,

Szécsenyben 10 órakor szentmise.

11. Húsvéthétfőn szentmise: 7:00, 9:30, 11:00 és 19:00 órakor.

12. A VIII. osztályos fiúk, akik Gyulafehérváron szeretnének tanulni az érseki Líceumban, két ösztöndíjat biztosítunk részükre. Jelentkezni húsvétig lehet a plébánián.

Virágvasárnap - Krisztussal nem vagy magányos

Krisztussal nem vagy magányos - A barkaágak megszentelésekor a jeruzsálemi bevonulás evangéliumi részlete hangzik fel a liturgiában, ahol az angyalok által megkezdett örömhirdetést az emberek zengik Jeruzsálem kapujában: Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban! (Lk 19,28-40) Szent Lukács ezzel felidézi: Jézus már gyermekként bevonult a Templomba, amely építése óta őt várta, most passiójával valóra válik Simeon jövendölése: sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben. Ahogy egykor Szent József és Szűzanya hozták s negyvennapos szegénységén átragyogott Isten dicsősége, amiről Simeon és Anna prófétaasszony tanúskodott, úgy most kiszolgáltatott Bárány-létben nyilvánul ki békeszerző királysága: fény a népek világosságára. A földi teremtmények közül csak az ember tudja magáról, hogy létezik. Csak az ember ismeri ezt a szót, hogy Én. Ebben a kis szóban benne van minden, ami történt és ami történni fog velünk. Ez rá döbbent minket, hogy magunk vagyunk felelősek önmagunkért. Az éntudat által tudunk örülni, keressük a boldogságot, tudunk tervezni és fejlődni. 

Az Én szó fejezi ki a legjobban, hogy ember az ember. Némelykor mégis nagy kín az éntudat. Amikor egészen magára marad valaki és megéli lénye elhatároltságát minden más létezőtől. Az ember lényegénél fogva közösségi lény. Kilép önmagából, hogy találkozzék másokkal, közösséggel, egynek érezze magát a világgal. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor rádöbben feloldhatatlannak látszó magányosságára. Ilyen állapot jelentkezik sorsdöntő problémák, szenvedések idején, még ha van is, aki ápoljon, vigasztaljon, mellénk álljon. A kínok mélységeibe ki tudna együtt leszállni velünk? A magányosság csúcsa vagy mélypontja a halál. A halálban éli át az ember, hogy mennyire egyedi és egyedül van. 

A mai szentírási részletek az egészen magára maradt Jézust állítják elénk. Aki értünk emberré lett, aki még az őt ünneplő tömegben is egyedül van, hiszen igazában nem érti őt senki. Egymás után veszít el mindent és mindenkit, akinek a kereszten imája is a végső magányosság felkiáltása: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Zsolt 21) Mi keresztények  hisszük, hogy Isten sosem hagy el bennünket. Mégis elérkezhetünk arra a pontra, amikor sötétté lesz minden, eltűnik maga az Atya is. Mert Istenünk, míg a földön élünk, nem mutatja meg magát közvetlen valóságában, és jelenléte nem érezhető, mindez csak a menny diadalmas öröme lesz. Miért engedi meg ezt a kínt Atyánk? – Mert igazán valakivé csak az lehet, aki átélte már, mennyire senki önmagában, és óhajtja a szeretetben való teljes találkozást Istennel. Ez a megmenekülésünk útja: Atyám kezedbe ajánlom lelkemet! A másik kiutat mutató ima: Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit tesznek! Boldog, akit a magány kínja nem bezár, hanem kinyit Istennek is, az embereknek is, a világ számára is.

„Áldunk téged Krisztus, örök dicsőség néked!”

Hirdetés: 2025. április 6.

1. A hónap elsővasárnapi szentség-imádás tartjuk fél 2-től 5 óráig. Az esti szentmiséket 19 órától tartjuk.

2. Vasárnap, szerdán, pénteken keresztúti ájtatosságot végzünk 18:15-től, teljes búcsú nyerhető, ha részt veszünk és a pápa szándékára imádkozunk.

3. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat keddtől péntekig a program szerint.

4. A diákok húsvéti gyónásukat hétfőtől csütörtökig végezhetik el a Millenniumi templomban és a Szent József kápolnában a hittanárok vezetésével.

5. Kedden a rroma csoportok vagyis a cigányok főegyházmegyei zarándoklata Csíksomlyóra. 10:30-kor indul a keresztelja a Márton Áron gimnáziumtól és 12 órakor szentmise a kegytemplomban.

6. Jövő vasárnap Virágvasárnap, a 11 órakor barkaszentelés és körmenetet tartunk, ezért a fél 1-es szentmise kimarad. 16 órakor családos szentmise.

7. Április 14-én nagyhétfőn du. 5 órakor csíksomlyóra indulunk jubileumi zarándoklatra.

8. Húsvétra Szeretet-kosarat készítünk idősek és szükségben levők részére. Adományokat a sekrestyében és a plébánián fogadunk.

9. A hívek részére jövőhéten mindennap este fél 7-től gyóntatás húsvétra.

10. Pénteken délután hat órától a Városházán Bárdi Nándor: A székelyföldi regionális tudat elemei  és Csata Zsombor: Gazdasági és jóléti viszonyok székelyfoldön - Mit mondanak a számok és mit érzékelünk? című kettős előadásra kerül sor. 

 

Szent István király első törvénykönyve (1001 körül) 15-30. cikkelyig

Szent István király első törvénykönyve (1001 körül) 15-30. cikkelyig

15. Azokról, akik feleségüket ölik meg

Ha valaki az ispánok közül, megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve – ami távol legyen a hűséget megtartók szívétől – felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint fizessen a rokonoknak tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtöknek.

 16. A kard kirántásáról

Hogy minden tekintetben erős és sértetlen béke honoljon mind az idősebbek, mind a fiatalabbak között, bármilyen jogállásúak legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy valaki másnak a bántalmazására kardot rántson. Ha ezt a jövőben vakmerőségétől ösztönöztetve megkísérelné, ugyanazzal a karddal öljék meg.

 17. A hitszegőkről

Ha valaki a hatalmasok közül hitét beszennyezve, szívét bemocskolva, s esküjét megtörve, hitszegés bűnét követi el, az esküszegésért keze elvesztésével fizessen, vagy ötven tinóval váltsa meg a kezét. Ha pedig a népből való ember lesz hitszegő, keze levágásával bűnhődjék, vagy tizenkét tinóval váltsa meg azt, és böjtöljön, ahogy az egyházi törvények rendelik.

 18. A szabadosokról

Ha valaki könyörületességtől vezéreltetve, saját rabszolgáit vagy szolgálóleányait tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoztunk, hogy halála után azokat, irigységtől vezéreltetve, senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. Ha pedig szabadságot ígért, de halála miatt ezt kinyilvánítani nem tudta, hátramaradt feleségének, illetőleg fiainak legyen joga ugyanezt a szabadságot kinyilatkoztatni, és a férj lelki üdvéért szeretetlakomát rendezni, ahogyan akarják.

19. A templomba járásról és azokról, akik mise alatt mormognak és beszélgetnek

Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.

20. Arról, hogy a rabszolgák és rabszolganők vádaskodását vagy tanúskodását uraikkal vagy úrnőikkel szemben ne fogadják el

Hogy ennek az országnak a népe a rabszolgák és rabszolganők mindennemű támadásától és vádaskodásától mentes és nyugodt maradjon, a királyi tanács határozata szerint teljességgel megtiltottuk, hogy bármiféle bűnügyben valamely szolgaszemélynek urával vagy úrnőjével szemben vádaskodását vagy tanúbizonyságát elfogadják.

21. Azokról, akik más rabszolgáinak szabadságot szereznek

Ha valaki meggondolatlanul másnak a rabszolgáját urának tudta nélkül a király vagy az ország vénei és főemberei elé vezeti, hogy levéve a szolgaság jármát, számára a szabadság könnyebbségét szerezze meg, tudja meg, hogy ha gazdag, ötven tinót fog fizetni, amiből negyvenet a királynak kell adni, tízet pedig a szolga urának. Ha pedig szegény és alacsonyrendű, tizenkét tinót, amiből tíz a királynak jár, kettő pedig a szolga urának.

22. Azokról, akik szabadokat szolgaságba hajtanak

Mivel tehát Istenhez méltó, és az embereknek legjobb, hogy ki-ki életének futását a szabadság serénységével végezze, a királyi végzés szerint elhatároztuk, hogy ezután az ispánok vagy katonák közül senki ne merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani. Ha ezt dölyfösségének vakmerőségétől ösztönözve megtenni merészelné, tudja meg, hogy ugyanannyi kártérítést fog fizetni a sajátjából, s ez a kártérítés a király és az ispánok között osztassék szét, mint a többi.

 Hasonlóképpen ugyanarról

De ha valaki, akit idáig szolgaságban tartottak, szabadsága védelmére törvényes ítélethez folyamodván szabaddá lesz, elégedjék meg szabadsága élvezésével, és az, aki őt szolgaságba tartotta, semmi kártérítést ne adjon.

23. Azokról, akik más vitézeit magukhoz fogadják

Akarjuk, hogy mindegyik úrnak legyen meg a maga vitéze, és senki se beszélje rá valamelyik vitézt, hogy régi urát elhagyja, és hozzá jöjjön, ebből ugyanis civakodás támad.

 24. Azokról, akik más vendégeit magukhoz fogadják

Ha valaki jóakarattal vendéget fogad be, és ennek eltartásáról tisztességesen gondoskodik, a vendég, ameddig a megegyezésnek megfelelő eltartásban részesül, ne hagyja el eltartóját, és ne vigye másvalakihez az ő szolgálatát.

 25. Azokról, akik megostorozzák a saját [embereiket] keresőket

Ha valakinek vitéze vagy szolgája máshoz szökik, és az, akinek a vitéze vagy szolgája elszökött, követet küld ezek visszahozására, és ezt a követet ott bárki megveri és megostorozza, előkelőink gyűlésén ügy határoztunk, hogy az ilyen verekedő tíz tinót fizessen.

 26. Az özvegyekről és árvákról

Különösképpen akarjuk, hogy az özvegyek és árvák is legyenek a mi törvényünknek részesei ilyen módon, hogy ha valaki özvegyen marad hátra fiaival és leányaival, és ígéretet tesz, hogy őket felneveli és velük marad, amíg csak él, legyen meg neki az a tőlünk nyert joga, hogy ezt megtehesse, és senki ne kényszerítse őt újabb házasságba. Ha azonban fogadalmát megváltoztatva, ismét férjhez akar menni, és az árvákat el akarja hagyni, az árvák vagyonából egyáltalán semmit ne követelhessen magának, csupán az őt illető ruhákat.

 Hasonlóképpen az özvegyekről

Ha pedig valaki gyermek nélkül marad özvegyen, és azt ígéri, hogy megmarad özvegységében újabb házasság nélkül, akarjuk, hogy legyen hatalma minden javai felett, és bármit akar azokkal tenni, megtehesse. Halála után azonban e javak szálljanak vissza férje rokonaira, ha vannak rokonai, ha pedig nincsenek, a király legyen örököse.

 27. A leányrablásról

Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenségtől bemocskolva, valamely leányt szüleinek engedélye nélkül feleségül elrabol, elrendeltük, hogy a leányt adja vissza szüleinek, még akkor is, ha valami erőszakot követett el rajta, és a rabló tíz tinót fizessen a rablásért, még ha később ki is békül a leány szüleivel. Ha pedig valamely szegény és a népből való merészkedik ezt elkövetni, őt tinó kártérítést fizessen a rablásért.

28. Más szolgálóival fajtalankodókról

Hogy a szabadok mocsoktalanul megőrizzék szabadságukat, miheztartás végett szabályt akarunk nekik adni. Aki ezt áthágva, másnak a szolgálójával fajtalankodik, tudja meg, hogy bűnben vétkes, és ezért a bűnért első esetben korbácsolják meg és nyírják le. Ha pedig másodszor is fajtalankodik ugyanazzal, ismét korbácsolják meg és nyírják le. Ha pedig harmadszor is, legyen rabszolga a szolgálóval együtt, vagy váltsa meg magát. Ha pedig a szolgáló teherbe esik tőle, és szülni nem tud, hanem szülésben meghal, kárpótolja őt másik szolgálóval.

A rabszolgák fajtalankodásáról

Ha valakinek rabszolgája másnak szolgálájával fajtalankodik, őt is korbácsolják meg és nyírják le. És ha a szolgáló tőle teherbe esik, és a szülésben meghal, a szolgáját adják el, és árának felét adják a szolgáló urának, másik fele pedig maradjon a szolga urának.

29. Azokról, akik rabszolganőt vesznek feleségül

Hogy senki azok közül, akiket szabad névvel becsülnek meg, valakinek valami jogtalanságot ne merjen okozni, tilalmat és szabályt állítunk fel, amennyiben ezen a királyi gyűlésen elhatároztuk, hogy ha valamely szabad ember a rabszolganő urának tudtával másnak a rabszolganőjét választja feleségül, elveszítvén saját szabadságának élvezését, örökös rabszolgaságra vettessék.

30. Azokról, akik feleségük elől külföldre menekülnek

Hogy mindkét nem meghatározott törvény alatt maradjon, és minden jogtalanság nélkül élhessen, ebben a királyi törvényben elrendeltük, hogy ha valaki szemtelenségből, feleségének megutálása miatt hazájából elmenekül, az asszony mindent, ami férjének birtokában volt, bírjon mindaddig, amíg férjét vissza akarja várni, és senki se merészkedjék őt más házasságba kényszeríteni. És ha magától férjhez akar menni, szabad legyen neki, az őt megillető ruhákat magához véve és egyéb javakat otthagyva, házasságra lépni. És ha a férje ezt hallván visszatér, ne legyen neki szabad más feleséget venni az övén kívül, csak a püspök engedélyével. 

Előző cikkelyek:

Szent István király első törvénykönyve (1001 körül) 1-6.

Szent István király első törvénykönyve (1001 körül) 7-14. cikkely