Október 8.

Minden Mária-ünnepünknek nemzeti vonatkozása van.

1. Géza nagy fejedelem álma – Ranzani Péter püspök, humanista író, Mátyás király könyvtárában levő Geszták alapján készített művében írja: Géza fejedelem tisztán látta, hogy az addigi életforma nem követhető. A kalandozások sok bajt okoznak Európa népei között. A törzsek önálló kezdeményezései csak a felmorzsolódáshoz vezetnek. Épp ezért változtatni szeretne a viszonyokon.

Isten ekkor Géza fejedelemnek egy álmot küldött vigaszul: “Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked … Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője less … Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges patrónája leszek.

Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott.”

Szent István szüleitől hallotta az álmot. Az ígéret szerint nevelték. Ő pedig egész életében bensőségesen tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát. Ez a tisztelet egész lelkét betöltő, gondolatait, cselekvéseit irányító, életét alakító valóság volt a számára.

2. Szent István felajánlása.

Szent István király érezte testi erejének fogyását, 1038 Nagyboldogasszony vigíliáján az ország püspökei és előkelői jelenlétében megtette, amit még megtehetett emberileg: figyelmeztette őket, hogy védjék a magyar kereszténységet. Utána teljes bizalommal szeretett övéit a Mennyek Királynőjének oltalmába ajánlotta, miközben kezét és szemét a csillagok felé emelte. Íme a felajánlás szövege: „Mennyek Királynője, a világ nemes megújítója, nagy könyörgéssel a te oltalmadba ajánlom a szent Egyházat a püspökökkel és papokkal, az országot az előkelőkkel és a néppel együtt, s amikor tőlük végbúcsút veszek, lelkemet a te kezedre bízom.”  

A végrendelkező Szent István részéről a felajánlást visszavonhatatlanná tette a halála. Mária viszont örökké él a mennyben, ezért oltalma fölöttünk örök. Ma ezt ünnepeljük.

             

3. Isten reménnyel teli jövőt szánt nekünk. A megváltás műve először Máriában valósult meg, Isten „el kezdett élni” benne. Ezt jelenti „a kegyelemmel teljes” és „az Úr veled van” kifejezés. Isten vele volt és ő az Istennel, így megszentelődött, áldott lett, és számunkra Ő is áldássá lett.

Mária istenanyasága is az idők teljességének a kifejezése (Gal 4,4-7). Általa új lehetőség nyílt meg az emberiség előtt: a gyarló ember beléphet az Isten országába. Ahogy a názáreti Mária lehetett Isten anyja, úgy az ember is lehet Isten fogadott gyermeke. Ezt a belső átalakulást szívünkben a Szentlélek viszi végbe. 

Nemzeti Máriás ünnepünknek is az a célja, hogy elénk tárja természetfeletti hívatásunkat és kiemeljen földhözragadtságunkból. 

Szent István király megértette, hogy nemzetét és országát csak a kereszténység tarthatja fenn, és a kegyelmi élet által juthatunk el az örök életre. Népét és országát, lelkét és koronáját ezért ajánlotta Szűz Máriának, akinek szívébe és ölébe helyezte az Atyaisten az ő egyszülött fiát.

Szent István felajánlását és átadását Mária elfogadta, és ez által Istennek szentelt Máriás-nép lettünk. A történelemben új hivatást és feladatot kaptunk: azt, hogy Mária lelkületével a Szentlélek hatásaiból minél többet vigyünk be egyéni, családi és közösségi életünkbe. Így mutassuk meg a világnak, hogyan kell Isten gyermekeiként élni.  

Ezer éve tapasztaljuk Mária anyai pártfogását. Énekeinkkel most is kérjük: „Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!” (SzVU! 287,7). Közösségileg is igyekszünk tiszteletünket tenni Csíksomlyón, a nemzeti kegyhelyen, mikor újra védő palástja alá helyezzük magunkat, hogy gyermekeiként és a Szentlélek templomaiként tudjunk élni.

Október 7.

Lepanto 1571. október 7.  
Harminc évvel Buda elfoglalása után, Részeges Szelim török szultán Európából még nagyobb részt akart elfoglalni. Abban az időben Szent V. Piusz (+1572.V.1.) pápa ült Szent Péter székében. Felismerve a veszélyt, keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen és rózsafüzéres imahadjáratot a keresztény erők támogatására. A török túlerővel szemben az egyesült spanyol, velencei és a pápai flottát ausztriai Don Juan és Andrea Doria vezette. A keresztény flotta 1571. október 7-én Görögország partjainál, a Lepantó-i öbölben csodálatos módon győzött. A győzelmet nem csatázó, hanem imádkozó karjainkkal vívtuk ki – mondta Don Juan. 
A tengeri győzelem emlékére Szent V. Piusz 1572. október 7-ére a Győzedelmes Nagyasszonyunk ünnepét rendelte el. Utóda, XIII. Gergely pápa 1573-ban a Rózsafüzér Királynője ünnep nevet adta. V. Szent Piusz, domonkosrendi pápa tiszteletére viselik a pápautódok a domonkosok fehér reverendáját.

A történelem igazolja, hogy a vészterhes időkben, mikor imaközösséggé formálódott egy nép, a rózsafüzér imádkozása következtében ott minden változás békében, vérontás nélkül zajlott le.

**

A rózsafüzér bölcsője Szent Domonkos rendjének dél-franciaországi szent helyei. E vidéken átutazó éles szemű püspöki titkár, Guzman Domonkos hamarosan észrevette, hogy e vidéket megfertőzte az albi eretnekség. Előbb a Toulouse-i vendéglőst térítette meg. Majd a közeli vidéki városban, Fanjeaux-ban prédikál, ahol az eretnekek tűzpróbáján győzedelmeskedett. Az eretnekek azt kívánták, hogy dobják tűzbe a tanításukat tartalmazó iratokat. Domonkos miután a mennyei Atyához fohászkodott és a Szűzanya segítségét kérte, elfogadta az ajánlatot. Az eretnekek bedobták írásaikat a tűzbe, melyek azonnal elhamvadtak. Domonkos is bedobta pergamenjeit, a lángok magasra csaptak, még a szoba gerendáját is megperzselték, de a pergamenek sértetlenek maradtak. Újra megismételték a próbát, az eredmény azonban a győzelem volt ismét: a Domonkos által prédikált igaz hit győzelme. Domonkos Fanjeaux-ből a két kilométerre levő Prouille-ba ment. Útközben két eretnek meg akarta gyilkolni. A Szent csak annyit kért tőlük: hadd végezze el szokásos imádságát! Azok engedtek a kérésnek. Domonkos imádkozni kezdett. A gyilkosok csodálkozva látták, hogy minden Üdvözlégy után egy-egy rózsa hull le az „elítélt” ajkáról. Előbb fehér, majd piros, végül sárga rózsák hullottak, melyeket egy Szépséges Nő csokorba kötött. E látomáson a két eretnek megilletődött, megtért, és csatlakozott Szent Domonkoshoz. Azóta azt a helyet eretnekek keresztjének és a falut Rózsafüzér szentélyének nevezik.

**

Szent V. Piusz pápa így ír: „Szent Domonkos – az Ő Rendjének egykor mi is ünnepélyes fogadalmas tagja voltunk – az égre emelte szemét és azt a szent hegyet nézte, aki nem más, mint a Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent Anyja. S ekkor – amint hisszük – a Szentlélek sugallatára könnyű, mindenkinek hozzáférhető és rendkívül szép imádságot adott a keresztény népnek, ti. a Boldogságos Szűz Zsolozsmáját, vagyis a rózsafüzért. Ezt az ájtatosságot azután fiai az egész Egyházban elterjesztették, aminek következtében a keresztény népek felbuzdultak, az eretnekség sötétségét elhagyták és a katolikus hit világosságára tértek, majd pedig az imádság terjesztésére társulatokba tömörültek.”

Október 6.

Október 6. Nemzetünk gyásznapja. A tizenhárom aradi vértanúra - és a többi ismert és ismeretlen áldozatra - emlékezve a levert szabadságharc mellett minden korábbi és későbbi nemzeti gyászunk felsejlik bennünk. 
Emlékeznünk kell mindezekre: hiszen a sorscsapások is formálták életünket, gondolkodásunkat, nemzettudatunkat, s talán most is erősítik - 167 év múltán is - a felelősségérzetünket.

 Damjanich János imája
(Ima kivégeztetése előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra)

Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. 
Hallgasd meg, ó Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! 
Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!
Adj erőt, ó Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.
Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! 
Te ismered, ó Uram, az én szívemet és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted; azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen

Orbán Viktor alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek

Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a vasárnapi kvótanépszavazás után, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”. Ugyanakkor nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét a miniszterelnök, mert – mint mondta – „felülmúltuk a csatlakozásról szóló népszavazás eredményét”.

A kormányfő a Fidesz és a KDNP kvótanépszavazás utáni eredményváróján vasárnap este a másik sürgető dolognak azt tartotta, hogy a mai döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek. A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi – fogalmazott. A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.

többen voksoltak, mint a legutóbbi EP-választáson

A miniszterelnök kifejtette: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.
Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson – tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelve: „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.
Az ünneplés után két dolgot kell tenni, hogy érvényt szerezhessenek az emberek akaratának – folytatta. Először közjogi érvénnyel kell felruházni az emberek döntését, ezért a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé; „az emberek ma kinyilvánított akaratát meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is” – jelentette be Orbán Viktor.

Forrás: Kurucz Árpád

Brüsszelben is érvényt kell szerezni a választók akaratának

A másik sürgető dolognak azt nevezte, hogy a vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek.

A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi – fogalmazott.

A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.
Orbán Viktor a Bálna Budapest épületében – a kormánypártok vezetőinek és európai parlamenti képviselőinek társaságában – tett néhány perces nyilatkozatában elismerését fejezte ki azoknak, akik részt vettek a referendumon, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ez „a hatalmas, hárommilliónál is nagyobb egyetértés létrejöjjön”. A résztvevőket tekintve 10-ből 9 ember ma Magyarország mellett, az ország önálló döntési joga mellett szavazott – értékelt.

a legfontosabb kérdésről szavaztunk

„Büszkék lehetünk arra, hogy az EU első és eddig egyetlen tagállamaként a magyarok közvetlenül véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt ez így volt becsületes” – mondta, hozzátéve, hogy a legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson ez a kérdés még nem volt napirenden, ezért a polgárok nem foglalhattak állást róla.
Márpedig szerinte az előttünk álló évek talán legfontosabb kérdéséről, Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó: „kikkel élünk együtt, mi lesz a kultúránkkal, mi lesz eddigi életformánkkal, a nagy nehezen talpra állított gazdasági rendszerünkkel, és mi lesz a keresztény gyökereinkkel”.

Forrás: MTI

A kérdés az – folytatta -, hogy a világban zajló modern kori népvándorlásra, amelynek hullámai Európát „látványosan és fájdalmasan” elérték, mit válaszol az Európai Unió. Az EU javaslata a migránsok beengedése és kötelező erővel történő szétosztása – brüsszeli döntés alapján – a tagállamok között – fejtette ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a magyarok vasárnap ezt a javaslatot elutasították, és úgy határoztak: csak a magyarok dönthetnek arról, kikkel kívánnak együtt élni.

„Brüsszel vagy Budapest. Ez volt a kérdés, és mi úgy döntöttünk, a döntés joga kizárólag Budapestet illeti meg” – mondta a miniszterelnök.

Szavai szerint vasárnap „elindultunk egy úton, egy hosszú út lesz, az első és legfontosabb lépést tettük meg; ezen a hosszú úton komoly csaták és nehéz ütközetek is várnak ránk”.
A kormányfő vasárnap, a kvótanépszavazás után a Fidesz-KDNP eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében közölte: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismertek még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része. Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson – tette hozzá Orbán Viktor, aki úgy értékelt: „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.

98,32 százalék szavazott nemmel a csaknem végleges adatok szerint
A szavazatok 99,98 százalékos feldolgozása után tette közzé az NVI a részvételi arányokat és a szavazatok megoszlását.

MTI

http://magyaridok.hu/belfold/brit-sajto-kalapacsutest-mertek-magyarok-brusszelre-1059145/

Hirdetés: 2016. október 2.

1. Első vasárnap van, szentségimádást tartunk az ¼ 1-es misétől ¾ 5-ig.

Falu a városban kiállítás megtekinthető a Dendrológiai parkban.

2. Az októberi rózsafüzér ájtatosságot hétköznap este fél 7 órakor végezzük.

3. Szerdán jegyeskurzus du. 6 órától.

4. Csütörtökön Ifjúság órája este fél 8-tól.

5. Elsőpénteken meglátogatjuk a betegeinket.

6. Szombaton Szűz Mária Magyarok Nagyasszony főünnep. Az Erdélyi Karizmatikus Megújulás Találkozója az Erős Zsolt Sportarénában de. 9 órától. Az előadások du. Szentmisével zárulnak.

7. A magyar állampolgárok ma este 7 óráig szavazhatnak a migránkvótáról a Főkonzulátuson.

A szenátor és képviselő jelöltjeink részére támogató aláírást gyűjtünk, ehhez szükséges a személyi igazolvány.

Pénteken október 7-én 18 órától dr. Propper Valéria: Habsburg átok címmel tart előadást a polgármesteri hivatal gyűléstermébe.

Ugyanott jövő vasárnap, október  9-én du. 5 órakor Jeszenszky Géza exkülügyminiszter, Kísérlet a trianoni trauma gyógyítására című  könyvét mutatja be a polgármesteri hivatal gyűléstermében.

3.   A plébániai hitoktatást október 11-én kezdjük.

Kedden 3-4. az I-II. osztályosok, 4-5 óráig a IV-V. osztályos tanulók hittanórája.

Csütörtökön du. 5-6 óráig az VI-VII-VIII. osztályosoknak.

Pénteken a III. osztály I. csoportjának 3-4, a 2. csoportnak 4-5 óráig.

A bérmálkozók felkészítője péntek este 7-8 óráig.