A legjobb gomba sem ér sokat

Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) genfi püspök életében elsősorban az emberekkel való jóságos bánásmódját kell kiemelnünk. Jellemző rá egy ezzel kapcsolatos mondata: ,,Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.''
A Filótea című munkájában így nyilatkozott a tiltott és megengedett táncokról: "Megmondom, lányom, mit gondolok a táncról: azt amit az orvosok a gombáról. A legjobb sem ér sokat! Ha gombát eszel, csak keveset belőle. Ha nincs jól elkészítve, a jó is megárt. A gomba teleszívja magát mérges anyagokkal. Ugyanígy vannak tele az esti találkozások és szórakozások méreggel. Gomba módjára a szívek is teleszívódnak mérges gondolatokkal a bálteremben, ha jön a kísértés. Azt mondom neked, ha gombát evett az ember, bort kell rá inni. És ha táncról hazamégy, végezz komoly elmélkedést."

Tíz évet éltem a vadak között

Egy híres misszionárius Párizsi tartózkodásakor egy előkelő úr meghívta estélyre. Ahogy ilyenkor történni szokott, előkelő barátait is meghívta. A házigazda szerre bemutatta barátait a misszionáriusnak, végül a leányait, akik mélyen kivágott ruhában jelentek meg a társaságban. A vendéglátó elnézést kért leányai öltözetéért a paptól arra hivatkozva, hogy ez most a párizsi divat.
A missziós pap röviden így válaszolt: "Oh, kérem nincsen oka magyarázatra. Engem ez nem bánt, hiszen ilyesmit megszoktam már, mintegy tíz évig éltem a vadak között."
**
Nem a ruha teszi az embert, de a megjelenő  többi ember tiszteletének szól.

Sarokba Szorított Szent a szeretettől lángol

Kedves Olvasó!
125 évvel ezelőtt, pontosan 1888. január 31-én fejezte be földi életét Bosco Szent János. Életét tanulmányozva, szemlélve, megmozgatja bennünk a jobbik ént. Milyen áldás lett ez a tanyasi fiúcska, akit az édesanyja vallásra tanított, aki naponta háromszor elimádkozta az Úr angyala imádságot. Aki Isten hívására igent mondott és hűen követte az Istentől kapott hivatást. Követői, a szaléziek 100 éve kezdték el szolgálatukat Magyarországon.
Megboldogult Dénes Dávid  papunknak a háromszéki Imecsfalván egy temetés alkalmával mondott kijelentésével: "Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!" - indítottam Félperces csomagjaimat a Sarokba Szorított Szentről. Egy kis mosolyt is akartam deríteni az arcokra, de akik ismerték Dénes Dávid papunkat, azok biztosan derültek mondásán, s eszükbe jutott számtalan kis története, amit a Vasárnap katolikus hetilapban két évtizede publikált.

A Sarokba Szorított Szent, nem is sarokba szorított szent, ez most kiderül a nyolcadik bejegyzésem során.
Még a koporsója sincs sarokban, csak a fal mellett. Épen maradt teste figyelmeztet minket is. Isten kegyelmét használjuk fel. Isten védelme és a Szűzanya oltalma alatt merjünk dolgozni.
Édesanyja, Margit asszony állandóan a jótettekre sürgette. Majd János is mondogatta: ,,Aki alszik, nem fog halat!'' Megszívlelte édesanyja másik intését: is ,,Lásd csak, oly rövid az életünk, hogy nagyon kevés időnk van jót tenni. Minden óra, amit felesleges alvással töltünk, elveszett idő a mennyország számára. S minden perc, amit elveszünk a nélkülözhető éjszakai nyugalomtól, meghosszabbítja az életünket.'' Don Bosco ezért aludt oly keveset.
A Hit évében mi ha úgy dolgoznánk, mint Don Bosco Szent János, akkor Erdély, a magyarság, a kereszténység nem úgy állna, ahogyan még áll. Nem elég az intézmény, abba lélek is kell! Nem kesergő lélek, hanem Istenért lángoló, dolgozó lélek, a mindnyájunké!
Köszönöm a mai nap ajándékát, azt az 1000 olvasót, akiket a "Sarokba Szorított Szent" története érdekelt, elolvasták és továbbították másoknak is. Hálát adok magam is a mai nap megtartott virtuális "hittanóráért".
Hála Istennek azért, hogy sokan voltunk (de nem elegen), és így élni érdemes.
Néhány számadatot azért tekintsünk meg, és egy fohásszal tegyünk pontot a Félpercre.
A szalézi rend hihetetlen gyorsasággal terjedt Itáliában és külföldön is, ami jelezte, hogy Don Bosco a kor nyomorúságát ismerte föl és azon segített, amikor az elhagyott fiúkat fölkarolta.
Halála évében, 1888-ban a szalézieknek 250 háza volt 130.000 növendékkel.
Élete folyamán 6000 pap került ki intézeteiből, akik közül 1200 szalézi szerzetes lett.
1980-ban világszerte 1341 házban 16.900 rendtag, közülük 11.000 fölszentelt pap,
1990-ben 1597 házban 17.191 szalézi szerzetes, köztük 10.884 pap foglalkozott a fiúneveléssel.
A szalézi nővérek száma 1980-ban 1438 házban 17.500, 1990-ben 1505 házban 17.090 fő volt.
+ + + + + + + + + + + + + + + Bosco Szent János - könyörögj érettünk! + + + + + + + + + + + 
"Istenünk, ki Bosco Szent Jánost arra választottad, hogy atyja és tanítómestere legyen az ifjúságnak, kérünk, add, hogy a szeretet tüzétől lángra gyúlva mi is keressük a lelkeket, és csak Neked szolgáljunk."

Sarokba Szorított Szent és a szürke farkaskutya

Dénes Dávid (1924-2001), aki (1957-64 között börtönt viselt) 1966-tól 1980-ig Imecsfalva plébánosa volt. Ő temette Székely nénit, akit jól megdicsért, mert Székely néni ismerte védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet életét és példáját követte. Ezután felszólította a végtisztességre összegyűlteket, hogy ismerjék meg szentjeink életét, nemcsak egy-kettőét, hanem sokét. 
"Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!"
Hát, most ismerkedjünk meg azzal, hogyan védte meg a "sarokba szorított szentet" a szürke farkaskutya.
1850 körül, amikor oly sokszor Don Bosco életére törtek - akik nem bírták a vásott kölykeket -, titokzatos védelmet kapott.
Egy alkalommal, amikor éjszaka egyedül kellett hazatérnie a Pinardi-házba, az egyik sarkon két férfi támadta meg, agyon akarták verni. A sötétből azonban hirtelen egy hatalmas szürke farkaskutya rohant rájuk, és majdnem széttépte őket.
Ez a titokzatos kutya - Don Bosco csak Szürkének hívta - éveken át a legnehezebb pillanatokban megjelent, de senki nem tudta, hogy kié és honnan jön. Amilyen titokzatosan jött, úgyan olyan titokzatosan távozott.

Sarokba Szorított Szent és a börtönbeli fiúk

Dénes Dávid (1924-2001), aki (1957-64 között börtönt viselt) 1966-tól 1980-ig Imecsfalva plébánosa volt. Ő temette Székely nénit, akit jól megdicsért, mert Székely néni ismerte védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet életét és példáját követte. Ezután felszólította a végtisztességre összegyűlteket, hogy ismerjék meg szentjeink életét, nemcsak egy-kettőét, hanem sokét. "Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!" Hát, most ismerkedjünk meg azzal, hogyan figyelmeztette a "sarokba szorított szent" és a börtönbezárt fiúk esetével:

Don Bosco fiatal szívek fölötti hatalmának jellemző megnyilvánulása volt az az eset, amikor a torinói fiatalok börtönébe hívták húsvéti lelkigyakorlatra. A háromszáz fiú kivétel nélkül meggyónt és megáldozott. Don Boscot annyira meghatotta a hitük, hogy jutalmazni akarta őket, és egy napra el akarta vinni a fiúkat kirándulni, minden őrizet nélkül. A börtön parancsnoka hallani sem akart róla, mert attól félt, hogy egy szálig megszöknek. Don Bosco azonban addig érvelt, míg miniszteri engedélyt nem kapott a kiránduláshoz. És csodák csodája: a fiúk közül egynek sem jutott eszébe, hogy éljen a szökési lehetőséggel!

Sarokba Szorított Szent álma a királyi apródról

Dénes Dávid (1924-2001), aki (1957-64 között börtönt viselt) 1966-tól 1980-ig Imecsfalva plébánosa, ő temette Székely nénit, akit jól megdicsért, mert Székely néni ismerte védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet életét és példáját követte. Ezután felszólította a végtisztességre összegyűlteket, hogy ismerjék meg szentjeink életét, nemcsak egy-kettőét, hanem sokét. "Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!"
Hát, most ismerkedjünk meg azzal, hogyan figyelmeztette a "sarokba szorított szent" II. Viktor Emanuelt.

Prófétai lelkének különös megnyilvánulása volt a királynak küldött figyelmeztetése.

II. Viktor Emmánuel (1820-1878) Piemont, Savoya hercege, 1849–1861-ig az utolsó szárd-piemonti király, majd 1961-től haláláig az egyesített Olasz Királyság első uralkodója kinevezte 1852-ben Camillo Bensót, Cavour grófját a Szárd-Piemonti Királyság miniszterelnökének. A makacs és gátlástalan Cavournak döntő szerepe lett abban, hogy Itáliát a szárd–piemonti király vezetése és koronája alatt valósítsák meg. Mivel a háborúhoz pénz kell, ezért a szerzetesek vagyonát látta e célra a legalkalmasabbnak. A király hosszasan készült arra, hogy eltörli a szerzetesrendeket.

Don Bosco álmában látott egy királyi apródot, aki gyászt hirdetett a királyi család számára. Ismételten írt a királynak, és figyelmeztette, hogy bajt hoz a saját fejére, ha a rendeket bántalmazza. Ennek ellenére a király 1855. május 29-én aláírta az eltörlő rendeletet, s ezzel harmincöt szerzetesrendet szüntetett meg Piemontban.

Utána négy hónap leforgása alatt meghalt az anyja, a nagybátyja, a felesége, a 32 éves Mária Adelheid királyné és kisfia Vittorio Emanuele, Genova grófja.

Sarokba Szorított Szent és a bolondok háza

Dénes Dávid (1924-2001), aki (1957-64 között börtönt viselt) 1966-tól 1980-ig Imecsfalva plébánosa volt. Ő temette Székely nénit, akit jól megdicsért, mert Székely néni ismerte védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet életét és példáját követte. Ezután felszólította a végtisztességre összegyűlteket, hogy ismerjék meg szentjeink életét, nemcsak egy-kettőét, hanem sokét. "Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!" Hát, most ismerkedjünk meg a "sarokba szorított szent" és a bolondok házába kerültek találkozásával.
Amikor két paptársa eljött, hogy mint bolondot intézetbe szállítsák, humorral vágta ki magát. Ártatlan jóindulatot színlelve látogatták meg a szobájában, de Don Bosco az első mondatukból tudta, hogy csapdát állítanak neki. Ezért hagyta, hogy hosszasan győzködjék, végül hajlandónak mutatkozott rá, hogy kocsiba szálljon velük. A beszállásnál udvariasan maga elé engedte a két papot, majd hirtelen mozdulattal rájuk csapta a kocsi ajtaját, és odakiáltott a kocsisnak, hogy sürgősen vigye az urakat az általuk megadott címre, azaz a bolondok házába.

Ott csak kínos magyarázkodások után bocsátották szabadon őket.

**

Beteljesedett az Irás: "Ha a gyűlölet álarc mögé bújik is, a közösségben kisül gonoszsága. Aki másnak vermet ás, maga esik bele, s aki fölhengeríti, legurul a kövön. A hazug nyelv gyűlöli az igazságot, a csalfa száj romlásba dönt." (Példabeszéd 26,26-28)

Sarokba Szorított Szent és a tengeri csata

Dénes Dávid (1924-2001), aki (1957-64 között börtönt viselt) 1966-tól 1980-ig Imecsfalva plébánosa volt. Ő temette Székely nénit, akit jól megdicsért, mert Székely néni ismerte védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet életét és példáját követte. Ezután felszólította a végtisztességre összegyűlteket, hogy ismerjék meg szentjeink életét, nemcsak egy-kettőét, hanem sokét. "Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!" Hát, most ismerkedjünk meg a "sarokba szorított szent" álmát a tengeri csatáról.
1862. május 30-án, az esti ima után a következő történetet mesélte el fiainak: Lelki javatokra egy néhány nappal ezelőtti álmomat akarom nektek ma elmesélni:

- Képzeljétek el, hogy egy tenger partján állunk, vagy még inkább egy magányos sziklán, ahonnan a lábunk alatti talajon kívül sehol máshol nem látunk szárazföldet. A messze tengeren megszámlálhatatlanul sok hajót ismerünk fel, melyek tengeri csatára készülődnek. A hajók orra vasból készült, testük ágyúkkal, puskákkal és mindenféle más fegyverrel van felszerelve.
- Mind egy náluk sokkal nagyobb hajó felé közelednek, amit megpróbálnak éles orrukkal felsérteni, majd meggyújtani és minden más módon megkárosítani.
- A nagy hajót számos kisebb csónak követi, melyek parancsot kapnak tőle és a fejedelmi hajót az ellenséges flotta ellen védik. Erős ellenszéllel kell mindeközben megküzdeniük, és a felkavart tenger is – úgy tűnik – a támadókat segíti ellenük.
- A távolban, a tenger közepén nem messze egymástól két hatalmas oszlop áll. Az egyiket az Immaculata szobra koronázza, akinek lábainál egy táblán a következő felirat van elhelyezve: „Auxilium christianorum” (a keresztények segítsége), a második, sokkal magasabb és hatalmasabb oszlopon egy nagyon nagy ostyát látunk, alatta egy táblán a következő szavakkal: „Salus credentium” (a hívek üdvössége).

- A pápa a nagy hajó kapitányaként felismeri az ellenség dühét és ezzel azt a veszélyt, amelybe szövetségesei kerültek. Ezért a kísérő csónakok kormányosait a maga hajójára hívja tanácskozásra. De a vihar egyre hevesebb lesz, a parancsnokoknak vissza kell térniük csónakjaikra. Mikor a szélvész egy kissé elcsendesül a pápa másodszor is magához hívatja őket. Ekkor a vihar hirtelen újra kitör. A pápa a kormánykeréknél áll és minden erejével megpróbálja hajóját a két oszlop közé kormányozni, melyen sok horgonyt és nagy kampót rögzítettek.

- Az ellenséges hajók megkezdik a támadást és a pápa hajóját el akarják süllyeszteni. Újra és újra megpróbálnak égő anyagot a nagy hajó fedélzetére hajítani, és minden ágyújukból golyózáport zúdítanak rá. Az ellenséges hajók szenvedélyes harca és minden fegyverük bevetése ellenére támadásuk nem jár eredménnyel, mert a pápa hajójának sikerül szabadon és biztosan átszelnie a tengert, holott minden oldalról komoly támadásoknak van kitéve, de a lékeket, ahogy keletkeznek egy lágy szellő, mely az oszlopokból támad, azonnal betömi.
- A támadók hajóin felrobbannak az ágyúcsövek, a hajók orra széttörik, sok hajó megreped és elsüllyed a tengerben. 

Ekkor azonban a pápát hirtelen egy golyó találja el. Segítői megtámasztják ugyan, és újra talpra állítják, de hamarosan egy újabb lövedék is eltalálja, mire holtan hanyatlik a földre.

- Az ellenséges flottán ekkor az öröm- és a győzelem rivalgása száll fel. A pápai hajón összesereglett parancsnokok azonban akkora gyorsasággal választják meg az új pápát, hogy az előző haláláról szóló hír az újonnan megválasztottnak nevével egy időben jut el az ellenséghez. Erre ezek minden bátorságukat elvesztik, a pápai hajó pedig minden nehézséget legyőzve biztosan úszik át a két oszlop között, ahol horgonyt tud vetni.
- Az ellenség menekül, de fejvesztettségükben egymásnak mennek és elsüllyednek. A pápai hajó kis kísérő csónakjai teljes erőből szintén a két oszlophoz eveznek, ahol kikötnek. A tengeren nagy csönd honol…

---

- Mikor Don Bosco idáig ért az elbeszélésben megkérdezte későbbi utódját, Don Michael Rua leendő rendfőnököt: „Mi a véleményed erről a történetről?”

- Don Rua így válaszolt: „Úgy gondolom, hogy a pápa hajója az Egyház, melynek ő a feje. A többi hajó az embereket, a tenger a világot jelképezi. Azok, akik a nagy hajót védik, a pápa hűséges követői, a többiek az ő ellenségei, akik minden eszközzel megpróbálják megsemmisíteni az Egyházat. A két oszlop, szerintem, Mária tiszteletét és a szent Eucharisztiát jelentik.”

Don Bosco ezt válaszolta: „Jól beszéltél. Csak egy kifejezést kell helyesbítenem. Az ellenséges hajók az Egyház üldözőit jelentik. A legsúlyosabb szenvedéseket készítik elő az Egyház számára. Az, ami eddig volt, szinte semmi ahhoz képest, ami jönni fog. Csak két eszköz marad számunkra az így keletkezett zűrzavarból való megmenekülésre: az Isten Anyjának tisztelete és a gyakori szentáldozás.”