Cseh-lengyel országhatár kiigazításáról tárgyalnak

Forrás: mno.hu

A cseh–lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és Varsó – írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap szerdán.

Az újság értesülése szerint Csehország mintegy 368 hektárnyi területtel tartozik Lengyelországnak. A Prága által felajánlott pénzbeli kielégítést Varsó nem fogadta el. „A lengyeleknek területi követelésük van velünk szemben, amelyet mi elismerünk” – mondta a lapnak Milan Chovanec cseh belügyminiszter. Hozzátette: legutóbb február elején tárgyalt lengyel partnerével, de egyelőre nincs végleges megállapodás.

Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát, hogy mely területeket tudná átadni a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak előbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Nem megerősített értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezőtlenül.

Nem az államnak lenne rossz, hanem a magánszemélyeknek

„Bár az állam tulajdonában lévő területekről van szó, számos telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatása megkárosítana. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené” – nyilatkozta a lapnak Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést szintén érintenék a változások.

A mai cseh–lengyel határprobléma gyökerei a második világháború utáni időkbe nyúlnak vissza. Lengyelország a háború után területi követelésekkel lépett fel Csehszlovákiával szemben, elsősorban a Tesíni, az Árvai és a Szepességi régióban. Szovjet nyomásra azonban Prága és Varsó megállapodott abban, hogy az országhatárt szerződésben rögzítik. Varsó azonban csak azzal a feltétellel írta alá a szerződést, hogy határvonalat a későbbiekben a lehetőségek szerint „egyszerűsítik és kiegyenesítik”.

Az 1958-ban aláírt újabb szerződés alapján a csehszlovák–lengyel határszakasz 80 kilométerrel lett rövidebb. Az új határ kimérése után kiderült, hogy a kiigazítások következtében mintegy 368 hektár lengyel terület maradt Csehszlovákiában, mégpedig az ország nyugati részében. Ezt kellene a cseheknek visszaadniuk a lengyeleknek, de a felek mindeddig nem tudtak közös nevezőre jutni. Mindkét fél azt állítja, hogy a nyitott kérdés nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.

MTI

Örökségünk marad-e a mezőzáhi Ugron-kastély?

Forrás: e-nepujsag.ro

Miközben Marosvásárhelyen emblematikus műemlék épületek megmentéséért folyik a harc, a megye távolabbi övezeteiben található, a magyar arisztokrácia által ránk hagyott gyönyörű épületek válnak az enyészet martalékává.

Nemrég az ősei erdővidéki birtokára visszatelepedett Kálnoky Tibor gróf egy interjúban azt állította, hogy az 1990-es évek utáni időszak többet ártott az erdélyi kastélyoknak, mint a kommunista éra, mert miután a kollektív gazdaságok, iskolák, állami intézmények kiköltöztek, a visszaszolgáltatás nem történt meg, s az épületek közprédává váltak. Téglát, cserepet, faanyagot, minden mozdíthatót elvittek, maradtak a csupasz és beázott falak, közel az összeomláshoz. Hasonló sors jut-e a mezőzáhi Ugron-kastélynak, vagy magyar vonatkozású építészeti örökségként, a mezőségi szórvány reprezentatív létesítményéről beszélhetünk róla az elkövetkező években?

Több évszázados múlt

Az Ugron család mezőzáhi ága Ugron Istvánra és nejére, báró Bánffy Annára vezethető vissza, ők telepedtek a 18. század második felében a feleség hozományát képező mezőzáhi birtokra. A birtok apáról fiúra szállt, az 1860-as évektől Ugron Sándor és felesége, malomvízi Kendeffy Rozália tulajdonát képezi. Négy gyermekük volt, Ugron Miklós volt a záhi uradalom várományosa, de korai halála miatt testvére, István örökölte, aki 32 éven át – Alexandriában, New Yorkban, Moszkvában, Varsóban, Bukarestben, Belgrádban – volt diplomata, éppen akkor Tbilisziben az Osztrák-Magyar Monarchia konzuljaként teljesített szolgálatot. Az első világháború után számos közéleti tisztséget is betöltött, az EME elnöke, az Erdélyi Református Egyházközség főgondnoka volt. A záhi birtok 1908. évi átvétele után Ugron István Varsóból irányította a kor legmodernebb igényeinek megfelelő új kastély építését.

A kastély hátsó homlokzatán olvasható: „ÉPÍTETTE / ÁBRÁNFALVI UGRON ISTVÁN / AUSTRIA MAGYARORSZÁG / R. K. KÖVETE ÉS M. H. MINISZTERE / CS. ÉS KIR. KAMARÁS / SÓGORÁNAK / LOSONCZI BÁRÓ BÁNFFY JÁNOSNAK / RAJZAI UTÁN / MDCDXI.” Az eredeti tervet Pákei Lajos kolozsvári építész dolgozta át. Az építkezés, melyet Koncz György kolozsvári építész vezetett, 160.000 koronát emésztett fel. Az épület 1912-re elkészült, de csak 1918-ra, Ugron István nyugdíjba vonulására rendezték be. Hét évre rá a kastélyt átengedte unokaöccsének, báró Bánffy Istvánnak és nejének, gróf Mikes Emmának. Báró Ugron István többet tartózkodott Kolozsváron, a kastélyban csak egypár szobát tartott fenn magának. Kolozsváron 1948-ban egy idősotthonban hunyt el. Birtokát államosították. És ekkor elkezdődött a kastély hányatott és pompájához méltatlan sorsa: 1954-ig gabonabegyűjtő központ, 1954–1959 között iskola, 1959–1962 között gazdasági líceum működött benne. Az épületben 1963-tól árvaház volt, amelyet három éve számoltak fel.

És ezzel a hányatott sors újabb fejezete veszi kezdetét.

Romosodik az üres épület

A kastélyt nem szolgáltatták vissza az örökösöknek, a Maros Megyei Tanács tulajdonában, de a Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság kezelésében van. Az örökösök véglegesen elvesztették az ingatlanért folyó pert, mert a visszaszolgáltatási kérelmet a törvényes határidő után adták be. Schmidt Loránd, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság igazgatója elmondta, hogy 2012 nyarán költöztették ki az intézmény gondozásában levő gyermekeket, mert eleget kellett tenni a nagy létszámú árvaházak felszámolását célzó elképzelésnek.

Ehhez igazodva a gyermekeket kisebb létszámú családi típusú otthonokban helyezték el, s a kastély üresen maradt. Sorsa nem dőlt el, minimális állagmegőrző munkálatokat végeztek rajta, ajtókat, ablakokat cseréltek, csatornát javítottak. Valójában nem is végezhetnek nagyobb munkálatokat, hiszen I. kategóriájú műemlék épületről van szó. Miután megszületett a végleges bírósági döntés, tisztázódott a tulajdonjog, az igazgatóság rádöbbent, hogy a „nyakukon maradt” egy nagyon értékes, de több millió eurós befektetést igénylő romos épület, amelyet csak uniós projekt révén lehet felújítani, hiszen a helyi, megyei költségvetésből ilyen tételre nem lehet számítani. Az idei megyei költségvetésben viszont van elkülönített pénz arra, hogy az előkészítő terveket elvégezzék.

Az igazgató szerint már az is pozitívum, hogy megoldották a kastély őrzését, s ezzel megóvhatják a garázdálkodóktól. De ez az állapot sem tartható tovább.

Valóban, minket is csak a kapun belül engedett be az őr, az épületbe nem lehetett belépni. Minden termet bezártak és lepecsételtek.

Milyen rendeltetést talál a megyei tanács?

– Egyelőre tárgyalásokat folytatunk arról, hogy milyen rendeltetést találjunk a mezőzáhi kastélynak. Mivel a Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság nem használja az épületet, hiszen a struktúrája, beosztása, a termek mérete sem olyan, hogy megfeleljen például öregotthonnak, az lenne a javaslatom, hogy az épület kerüljön a Megyei Múzeumhoz, s valamilyen módon a múzeum használatában találjunk megfelelő rendeltetést neki. Sok mindent el lehet képzelni, viszont nem klasszikus értelemben vett múzeumi létesítményre gondolok, mert Mezőzáh a turisztikai „vér-keringésen” kívül esik. Bizonyos célcsoportoknak képzési vagy konferenciaközpontot lehetne kialakítani. Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója elfogadhatónak tartja a javaslatot. Ki kell találni egy stratégiát, amely valamilyen módon a kulturális szférában történő hasznosítását szolgálná. A múzeumnak már van tapasztalata a műemlék épületek felújításában, néhányat már rendbe tettek – mondta Kelemen Márton, a Maros Megyei Tanács alelnöke.

A megyei tanácsnak mint tulajdonosnak mielőbb meg kell oldani a kastély ügyének rendezését, ellenkező esetben csak egy romhalmaz marad belőle. Kár lenne érte, hiszen egyike az utolsó történelmi erdélyi kastélyoknak. Ugron István jelentős, külföldi utazásai és kiszállásai során gazdagított műgyűjteménye, festményei, keleti iparművészeti tárgyai, fegyvergyűjteménye, továbbá a kastély egykori berendezése szétszóródott. Illetéktelenek tettek kezet rá. Az épület maradt csak, ami az egykori magyar arisztokrácia létét tanúsítja. Olyan örökség, amit nem szabad veszendőbe hagyni.

Mezey Sarolta
e-nepujsag.ro
 **

A megoldás az lenne, ha az épületet egy minimális áron visszaadnák az örökösöknek.
Ez lenne a legjobb megoldást, hiszen az épület alatti területet és a hozzátartozó földeket és erdőket az örökösöknek visszaadták.

Óvás miatt az Aranyosgyéres-Marosvásárhely autópálya-szakasz

Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Óvás miatt nem lehet folytatni az Aranyosgyéres-Marosvásárhely autópálya-szakasz egyik részének kivitelezését.

18 kilométeres szakaszról van szó, az Országos Óváselbíráló Tanács még nem foglalt állást az ügyben. További 3 résztávra már aláírták a kivitelezési szerződéseket, a Marosvásárhely-Nyárádtő szakaszra pedig lejárt a fellebbezési idő, így arra is aláírható a tervezési és kivitelezési szerződés.

Az Észak-Erdélyi Autópálya Aranyosgyéres-Marosugra szakasza 56 kilométer hosszú és 1 milliárd 200 millió lejbe kerül. A tervezés, építés összesen 16 hónapot vesz igénybe, az év végéig eszközölt befektetéseket uniós alapokból finanszírozzák.

marosvasarhelyiradio.ro

Japán autóipari beruházás Magyarországon

Egy japán autóipari vállalat 50 millió eurós (15,25 milliárd forintos) beruházást és kétszáz munkahely létrehozását tervezi a közeljövőben Magyarországon - mondta kedden az MTI-nek telefonon Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, aki kétnapos munkalátogatáson vett részt Tokióban.
Az államtitkár elmondta, hogy az autóipari cégen kívül a Nissin Foods nevű, Kecskeméten működő japán élelmiszeripari vállalat tervezi kapacitásának megkétszerezését és ugyancsak kétszáz munkahely teremtését.

Magyar Levente hozzátette, az Esztergomban működő Diamond Electric nevű vállalat ugyancsak millió eurós nagyságrendű fejlesztésbe kezd a következő években.
Az államtitkár leszögezte, a magyar-japán kapcsolat a keleti nyitás kormányzati stratégia sikertörténetének tekinthető. Az elmúlt két évben mintegy egymilliárd euró értékben fektettek be és közel négyezer munkahelyet hoztak létre Magyarországon japán vállalatok, és tavaly hetven százalékkal nőtt a kelet-ázsiai szigetországba irányuló magyar mezőgazdasági export - mondta.
Az államtitkár látogatásának apropója a Foodex nevű mezőgazdasági termékkiállítás volt, ahol a Magyar Turizmus Zrt., a tokiói magyar nagykövetség, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház is képviseltette magát, elsősorban húsipari és borászati termékekkel.
Európán kívül Japán a legnagyobb felvásárló piaca a magyar élelmiszeripari termékeknek, Magyarország élelmiszer-kivitele 2014 első tizenegy hónapjában meghaladta a 130 millió dollárt.

Fotó: Kovács Márton/KKM

Magyar Levente az MTI kérdésére elmondta, a szigetországban a mangalica és a méz a legnépszerűbb magyar mezőgazdasági termék.
Megemlítette, hogy 2015-ben a Magyar Nemzeti Kereskedőház megkezdi a kapcsolatok felvételét a magyar méztermelőkkel, valamint számos más hazai kis- és középvállalkozással, hogy azok a jövőben sikeresen eljuttathassák termékeiket a japán piacra.
Az államtitkár hétfőn Kiuchi Minoru japán külügyminiszter-helyettessel és Saiki Naokoval, a japán külügyminisztérium külgazdaságért felelős főigazgatójával tekintette át a kétoldalú kapcsolatokat. Ennek kapcsán Magyar Levente megjegyezte, a magyar-japán viszonyt nyitott kérdések nem terhelik, stratégiai partnerségen alapuló, fokozódó együttműködés jellemző.
(MTI)

Emberi jogokért büntetnek a "demokratikus" Marosvásárhelyen

Forrás: marosvasarhelyi.info

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség vezetője szerint „bűnvádi eljárás indul a felbujtók ellen", ha március 10-én, a székely vértanúk kivégzésének évfordulóján tömeg gyűlik össze a vértanúk emlékművénél.

Valentin Bretfelean ezt az MTI kérdésére mondta el azt követően, hogy kedden újabb megemlékezési kérelmet utasított el a polgármesteri hivatal illetékes bizottsága. Az Agerpres hírügynökség szerint a kérelmet „Székely gárdához" köthető személyek nyújtották be, akik azonban nem jelentek meg, és nem is képviseltették magukat a bizottság ülésén, így nem lehetett velük a rendezvény részleteiről tárgyalni.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) múlt héten jelentette be, hogy a polgármester tiltását követően nem tart tömegdemonstrációt a Székely szabadság napján Marosvásárhelyen, de arra figyelmeztetett, hogy mindenkinek jogában áll egy szál virággal és gyertyával egyénileg leróni kegyeletét az emlékműnél.

„Büntetőjogi eljárásra számíthatnak a felbujtók. Tudjuk, hogy kik azok, akik a törvények megszegésére biztatják az embereket, tudjuk, mi jelenik meg az újságokban és a közösségi portálokon" – jelentette ki a rendőrfőnök. Arra a felvetésre, hogy még a Ceausescu-diktatúra idején is büntetlenül lehetett virágot vinni az emlékműhöz, Valentin Bretfelean kijelentette, „egy dolog, hogy az emberek maguktól odamennek, és más dolog, hogy valaki odahívja őket egy bizonyos időpontra". A marosvásárhelyi helyi rendőrség főnöke egyértelműnek tartja, hogy az esetleges március 10-i marosvásárhelyi tömeges megemlékezést felbujtók szerveznék.

A Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének – Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt.

Az idei Székely szabadság napján az SZNT Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön tart tiltakozó megmozdulásokat.

MTI

A román vezetők szerint nincsenek sorozások, de

Forrás: hirmondo.ro

Oroszország szerint a Romániába és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszerek sértik a Közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) előírásait. Közben Ponta újra cáfolta, hogy sorozásokat kezdtek volna.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a szóban forgó rakétaelhárító rendszerek, amelyeket az Egyesült Államok szándékszik építeni, közepes és hosszú hatósugarú rakétákat fognak majd használni – ezt pedig az egyezmény tiltja. Az 1987-es megállapodás ugyanis arra kötelezte a feleket, hogy megsemmisítsék az 500 és 5500 km hatósugarú rakétáikat – Amerika most pedig épp ilyeneket kezd telepíteni.

Közben Victor Ponta miniszterelnök vasárnap este igyekezett megnyugtatni a fiatalokat, hogy az ukrajnai válság ellenére senkit sem soroznak be a hadseregbe.

„Nincsenek sorozások. Mégis, mihez kezdenék a hadseregben azokkal a fiatalokkal, akik soha nem láttak még fegyvert? A kezükbe nyomunk egy kalasnyikovot?” – tette fel a kérdést a kormányfő.

A „nyugtatásra” azután került sor, hogy múlt héten több kolozsvári magyar középiskola 18 év körüli fiú diákjait behívták a katonai központba nyilvántartásba venni az adataikat. Mircea Dușa védelmi miniszter pénteken Besztercén szintén cáfolta, hogy sorozásra készül a hadsereg.

A miniszterelnök ugyanakkor büszke a román hadsereg színvonalára. Emlékeztetett arra, hogy az ország jövőre már szükség esetén hadba állíthatja az F16-os vadászgépeit. „Ilyen harci repülőink csak nekünk vannak az egész régióban” – jelentette ki.

Székely Hírmondó

Könyvbemutató március 4-én

Március 4-én , szerdán az esti 6 órás mise után könyvbemutatót tartanak a csíkszeredai Millenniumi-templomban.
Wilhelm Bruners OSB, Hogyan tanult Jézus hinni című könyvét fordította és kiadását gondozta P. Gyurás István S.J
A bemutatót dr. Jitianu Líviu teol. tanár tartja, valamint a fordító és kiadó atya.
A könyv a helyszínen megvásárolható.

Wilhelm Bruners 1940-ben született. Bencés szerzetes, teológiából doktorált. 1987-től 2006-ig a Jeruzsálemi Sion hegyén fekvő Dormitio Apátsági Konvent és a Tabghai bencés közösség tagja. Publikációi jelentek meg az egyházközségi katekézisről, a lelkiségről és pasztorális teológiából.  Jelenleg a pasztorális teológiai és bibliai továbbképzésben tevékeny.

2006-ban visszatért Jeruzsálemből a németországi közösségbe, könyvben számolt 20 éves kutatómunkájáról. Kutatásának területe a názáreti Jézus Krisztus élete és valósága volt, könyvének címe pedig: Hogyan tanult Jézus hinni.
Jézusról valljuk, hogy mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve. Ebből kiindulva feltárja a szerző, Jézus életét és tevékenységét vizsgálva, hogy ő egészen a kereszthalálig és feltámadásáig hogyan és mi mindent tanult.

"Annak ellenére, hogy ő volt a Fiú, a szenvedésből engedelmességet tanult." (Zsid 5,8-10)

Börtön a feketemunkáért

Forrás: nyugatijelen.com

Az új munkatörvénykönyv megjelenése óta a megyei területi munkafelügyelőség (ITM) illetékesei nem győzik a sajtón keresztül hangsúlyozni, hogy akár börtön is járhat a feketemunkáért; a felügyelők rendszeresen ellenőrzik a cégeknél az alkalmazottak munkakörülményeit és munkaszerződését.

Csak az idei év első két hónapjában az ITM felügyelői 13 munkáltatónál fedeztek fel törvényes iratok nélkül foglalkoztatott alkalmazottat. A cégek összesen 216 személyt (köztük 101 nőt) dolgoztattak feketén. Az ellenőrzött 13 gazdasági egység közül ötnél 199 személy nem volt alkalmazva, így ezeknél a cégeknél büntetőjogi eljárás is indult. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében ugyanis, amennyiben a munkaadó egyszerre 6 vagy ennél több személyt alkalmaz feketén, az ügy a büntetőtörvénykönyv hatáskörébe kerül, és 3 hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után.

Amennyiben a munkaadó 5 személyig alkalmaz feketén, úgy a pénzbüntetés 10-től 20 ezer lejig is terjedhet.

Azt sem árt tudni, hogy a törvény nemcsak a munkaadót bünteti, hanem a feketemunkát elvállaló személyt is. Ő a munkaadóhoz képest valamivel kisebb, 500 lejtől 1000 lejig terjedő pénzbüntetést kaphat.

Sólya R. Emília
nyugatijelen.com