IV. A főemberek
és vitézek tiszteletéről
Az uralom
negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége,
szívessége és bizalma. Mert ők országod védő falai, a gyengék oltalmazói, az
ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és
testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz
szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg,
gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy
minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az
alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető
leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha
haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek
fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és
másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd
az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig
háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés
legyen.
V. Az igaz ítélet és a türelem
gyakorlásáról
A türelem és az igaz ítélet gyakorlása
a királyi korona ötödik cifrázása. Dávid király és próféta mondja: Ítéletedet,
Isten, bízd a királyra.
És ugyanő másutt: Király vagy, az
igazságosságot szereted.
A türelemről így beszél Pál
apostol: "tanúsítsatok mindenki iránt türelmet." És az Úr evangéliumban:
"Ha [türelemmel] kitartotok, megmentitek lelketeket." Ehhez tartsd
magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz
ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor,
kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn
vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy
megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat
megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a
hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz
utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak
lenni, ám örülj királynak lenni s neveztetni. A türelmes királyok királykodnak,
a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd,
amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal,
esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes.

VI. A vendégek befogadásáról és
gyámolításáról
A vendégek s a jövevények akkora
hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén.
Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és
lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk
különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai
nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból
jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát
és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét
emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy
szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a
jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben
tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit
építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt
szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy
koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.
VII. A tanács súlyáról
A királyi
emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönt
el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő
arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le
ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba,
pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér;
hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének
ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam, az ifjakkal és a kevésbé
bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől,
kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Mert a királynak
szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége.
Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul
adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által: „Aki jár a bölcsekkel,
bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos.” És Dávid zengi:
Jósággal
közeledsz a jóhoz,
az igazhoz igaz vagy.
A tisztával tisztán bánsz,
a hamissal azonban hamis módra.
Ezért hát ki-ki
életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a
vének a tanácsban. Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a
tanácsból; ámde ahányszor velük tanácskozol, még ha életrevaló is az a tanács,
mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség
mértékével mérhesd.
VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET
Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban
a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a
királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit
megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért
atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót
fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden
engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szelletje a korona
virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész
királyságban. Ezért, kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim,
mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő
igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal
összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz
megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban
királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy
mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd
szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert
így teszel.
Előző rész: