2015-ben bérmálkozóknak 12.

A bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből áll:  
Érteni akarja az evangéliumot, 
Öntudatossá akar válni, 
Tanúságot akar tenni Krisztusról és  
Áldássá akar lenni. 

Azért bérmálkozunk:

- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,

- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,

- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,

- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

 **

71. Az Újszövetségben a Szentlélek vezeti elsősorban a Megváltó Jézus Krisztust. Az Ő erejéből történik a megtestesülés is (Lk 1,35). A Lélek száll le Krisztusra keresztelésekor, Ő vezeti a pusztába, hogy előkészüljön evangéliuma hirdetésére. Krisztus a Lélekben imádkozik, és végzi minden teendőjét. Joel próféta (Jo 3,1) és Ezekiel (Ez 36,26-27) megjövendölték, hogy Isten egykor kiárasztja Lelkét minden testre, az emberek jövendölni fognak és álmokat álmodnak. Megjövendölték, hogy kiveszi az emberek testéből a kőszívet és hússzívet ad nekik. Krisztus ígérete szerint mindez az első pünkösdkor beteljesedett, amikor betöltötte az apostolokat és a velük egybegyűltek lelkét. Így a Lélek egy új közösséget teremtett belőlük: az Egyházat.

72. A Lélek hatására az apostolok egészen átalakulnak. Most már értik, hogy mit akart Krisztus: nem valamilyen földi birodalmat, hanem az Istenben élő közösségét. Nem félnek már a farizeusoktól és a főtanács tilalma ellenére bátran hirdetik az evangéliumot, egyre több embert nyerve meg Krisztusnak. Megismerik Isten nagyságát, üdvözítő terveit, és ezért dicsőítik az Istent, hirdetik az Ő nagy tetteit (vö. ApCsel 2,11k).

73. A Lélek vezeti az apostoli Egyházat. Pünkösdkor az Ő ösztönzésére áll ki Péter apostol hirdetni az embereknek Jézust. Ő hívja fel, hogy menjen el Kornéliuszhoz, és házában keresztelje meg az első pogányból lett keresztényeket (ApCsel 10,15-20). Ő indítja Fülöp diakónust, hogy szólítsa meg a Jeruzsálemből hazafelé tartó kincstárnokot és hirdesse neki Krisztust. Ő választja ki Sault, a későbbi Pál apostolt és Barnabást, hogy missziós útra menjenek a pogány országokba.

74. A Szentlélek neve, jelzői és jelképei. A Szentlélek tulajdonneve mellett az újszövetségi Szentírásban a következő jelzőket és elnevezéseket találjuk: Vigasztaló, az Igazság Lelke, az Ígéret lelke, a fogadott fiúság Lelke, Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a Dicsőség Lelke (KEK 692). A Szentlélek jelképei: éltető lehelet, víz, olaj, tűz, felhő és fény, pecsét, kéz, ujj, galamb (KEK 694).

75. A Szentlélek a kegyelmi élet forrása bennünk. Ezt a kegyelmi életet tartja elevenen, mozgásban. Felszítja bennük az istenszeretetet, feltárja előttünk Isten belső, isteni életét. Ugyanakkor megnyit, közlékennyé tesz az emberek felé, és arra képesít, hogy mi is beszéljünk az Isten csodás tetteiről, valamint irántunk való szeretetéről. Átalakít minket, mint az apostolokat és képessé tesz az Isten által reánk bízott feladatok teljesítésére.

76. A Szentlélek ma is működik az Egyházban, a világban és az egyes emberek lelkében (KEK 688). Ma is fel lehet ismerni a Lélek jelenlétét. A rendkívüli kegyelmi ajándékok, ha ritkábbak is, de ma sem hiányoznak az Egyházból. Gondoljunk a lourdes-i csodákra, a rendkívüli karizmákkal bíró Szent Pióra, a betegek tízezreit gyógító Boldog Alfred Bessette-re.

77. Krisztus és a Szentlélek küldetése az Egyházban teljesedik be. Ez az összekapcsolt küldetés ettől kezdve Krisztus híveit bekapcsolja az Ő közösségébe az Atyával a Szentlélekben: a Lélek előkészíti az embereket, kegyelmével megelőzi, hogy Krisztushoz vonzza őket. Ő nyilvánítja ki nekik a föltámadott Urat, eszükbe juttatja szavait és fölnyitja lelküket, hogy megértsék halálát és föltámadását. Jelenvalóvá teszi számukra Krisztus misztériumát, leginkább az Eucharisztiában, hogy megbékéltesse őket, és bevezesse az Istennel való közösségbe, és segítse őket, hogy "sok gyümölcsöt" hozzanak.” (KEK 737). 

- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József

Bérmálkozóknak 1-11. részt itt találod:  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 1-2. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 3. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 4. és 5. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 5. és 6. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 7. 

2015-ben bérmálkozóknak 8. 

2015-ben bérmálkozóknak 9. 

2015-ben bérmálkozóknak 10. 

2015-ben bérmálkozóknak 11.

2015-ben bérmálkozóknak 11. - Hiszek a Szentlélekben

Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és Fiútól származik, akit éppúgy imádunk és dicsőítünk mint az Atyát és a Fiút, Ő szólt a próféták szavával.

A bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből áll:  
Érteni akarja az evangéliumot, 
Öntudatossá akar válni, 
Tanúságot akar tenni Krisztusról és  
Áldássá akar lenni. 

Azért bérmálkozunk:

- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,

- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,

- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,

- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

 **

66. Hitünk harmadik alaptétele a Szentlélekben való hit. A bérmálás szentségének egyik rendeltetése, hogy minket a Szentlélek láthatatlan működésének felismerésében segítsen. A Szentlélek a harmadik isteni személy, aki az első pünkösdkor tüzes nyelvek alakjában leszállt az apostolokra, akit mi is elnyerünk a bérmálás szentségében. Aki a világ végéig munkálkodik az Egyházban és az emberek lelkében.

67. A Szentlélek munkája rejtett, nem látható módon folyik. Az Atyáról beszél nekünk a teremtett világ, a Fiú emberré lett, életét megőrizték az evangéliumok. A kegyelmet, a hitet és az istenszeretetet, amit a Szentlélek ébreszt az emberek lelkében, nem lehet látni. A Szentlélek rejtetten működik, mint a víz, amely nem tűnik fel, csak akkor vesszük észre, hogy hiányzik, amikor hiányában a virágos mezőből pusztaság lesz. „Ha megvonod éltető erődet, elpusztulnak és a porba térnek. Ám ha kiárasztod lelkedet, fölélednek, és megújítod a föld színét.” (Zsolt 104,30k)

68. Miért van szükség a Szentlélekre? Ezt maga Jézus szemlélteti, akinek szinte egész földi működése azért van, hogy a Szentlélek eljöhessen hozzánk: „Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha én nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok. De ha elmegyek, majd elküldöm hozzátok.” (Jn 16,7). A Szentlélek fogja kiteljesíteni és megértetni Jézus tanítását: „Még sok mondanivalóm volna, nem vagytok azonban elég erősek hozzá. De amikor eljön Ő az igazság lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.” (Jn 16,12). „Akik megkapják a Szentlelket, azoknak szívéből élő víz forrásai fakadnak.” (Jn 7,38). Krisztus egyszer és mindenkorra történt megváltását a Szentlélek valósítja meg az egyes emberek lelkében. Az Ő műve, hogy kiossza a Krisztus által megszerzett kegyelmet, megsemmisítse a lélekben a bűnt, felékesítse azt a megszentelő kegyelemmel, megadja neki az új Istengyermeki életet, a maga templomává avasson minket. Hiába volna a Krisztus tanítása, ha nem értenénk azt, vagy helytelenül értelmeznénk. Hiába volna Krisztus példája, ha nem ébredne bennük készség és erő, hogy kövessük az Ő példáját. Hiába volna az örök élet ígérete, ha a Lélek nem irányítaná feléje akaratunkat és törekvéseinket.

69. Ki a Szentlélek? "Isten dolgait senki nem ismeri, csak Isten Lelke" (1Kor 2,11). Most pedig a Lélek, megismerteti velünk Krisztust, az Ő Élő Igéjét, de önmagát nem tárja föl. "Aki szólt a próféták által", hallatja velünk az Atya szavát, de Őt nem halljuk. Őt csak abban a folyamatban ismerjük meg, amellyel az Igét kinyilatkoztatja nekünk, és fölkészít minket, hogy hittel befogadjuk. Ez a sajátosan isteni rejtőzködés magyarázza, hogy "a világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri", miközben azok, akik Krisztusban hisznek, megismerik Őt, mert velük marad (Jn 14,17; KEK 687).

70. Már az Ószövetség beszél az Úr Lelkéről, amely megszállja, eltölti az Úr választottait, hogy teljesíthessék az Istentől kapott megbízást. Az Úr lelke működik a választott nép vezetőiben. Az Úr lelke tölti el a Mózes által kiválasztott bírókat, hogy igazságot szolgáltassanak (Mtörv 11,17). Ő indítja fel Sámsont és ruházza fel rendkívüli erővel, hogy pusztítsa el a filiszteusokat (Bír 14,15). Segíti Gedeont, hogy 300 emberrel legyőzze a midianiták seregét (Bír 6,12). Az Úr lelke tölti el a királyokat: Sault és Dávidot, hogy betölthessék a királysággal járó feladatokat (1Sám 10,10; 11,6; 16,13). Az Úr lelke választja ki és indítja beszédre a prófétákat: „Ki ne jövendölne, ha szól az Úr, az Isten?” (Ám 3,8).

- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József

Bérmálkozóknak 1-10. részt itt találod:  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 1-2. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 3. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 4. és 5. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 5. és 6. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 7. 

2015-ben bérmálkozóknak 8. 

2015-ben bérmálkozóknak 9. 

2015-ben bérmálkozóknak 10.

Végső búcsú Buzánszky Jenőtől

Végső búcsút vettek pénteken Buzánszky Jenőtől, az Aranycsapat utolsóként elhunyt játékosától, aki január 11-én, nyolcvankilenc évesen távozott az élők sorából. A búcsúztatáson beszédet mondott Orbán Viktor.

A fővárosi Szent István-bazilikában megtartott búcsúztatáson több százan rótták le kegyeletüket egy szál virággal, a koporsó mellett volt válogatott játékosok – köztük Mészöly Kálmán, Göröcs János, Várhidi Pál, Kovács Ferenc és Fenyvesi Máté –, valamint  ifjúsági korú futballisták álltak díszsorfalat. A búcsúztatáson beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Labdarúgó Szövetség képviseletében Csányi Sándor elnök.

A kormányfő azt mondta: Buzánszky Jenő azon ritka magyarok egyike volt, akit mindenki elfogadott és tisztelt, akiben "nemzeti legendáink egyikét tisztelhettük". Kiemelte, hogy az Aranycsapat hátvédjének élete a hazafiság története, majd Buzánszky Jenőtől idézett, aki azt mondta: érdemes magyarnak lenni. Úgy vélte, az Aranycsapat "két örökséget hagyott ránk: a teljesítményt, amelyet szinte lehetetlen felülmúlni, és a példát, hogy hogyan kell megvívni a lehetetlennel."

Fotó: Árvai Károly

"Mindent azért tett, hogy Magyarországnak örömet szerezzen. Ezt itt és most köszönjük neki" – mondta Buzánszky Jenőről Orbán Viktor.
Csányi Sándor beszédében úgy fogalmazott, nemcsak Buzánszky Jenőtől, hanem "múltunk egy darabjától búcsúzunk", a magyar labdarúgás legkiemelkedőbb fejezetétől. Az MLSZ elnöke felidézte az elhunyt pályafutását, sikereit és kiemelte, hogy a mindig aktív Buzánszky Jenő szinte haláláig járta az országot, s népszerűsítette, ápolta az Aranycsapat emlékét.
Nemcsák Károly színész Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című költeményét elszavalva búcsúzott.

Fotó: Árvai Károly

Több volt válogatott futballista, sportoló, politikus és közéleti személyiség vett végső búcsút az elhunyttól, így többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Schmitt Pál, volt köztársasági elnök, a Nemzet Sportolója, valamint Simicskó István, sportért felelős államtitkár.
A ceremónia zárásaként Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök vezette a temetési szertartást, amely után szűk családi körben a Szent István-bazilika altemplomában helyezték végső nyugalomra Buzánszky Jenőt. A Fájdalmas Szűzanya teremben Grosics Gyula és Kocsis Sándor közvetlen közelében lesz a végső nyughelye – az Aranycsapat kapitánya, Puskás Ferenc egy másik, közeli teremben nyugszik.

Fotó: Árvai Károly

Buzánszky az Aranycsapat utolsó élő tagja volt. Játszott az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban, Londonban és mind az öt mérkőzésen szerephez jutott az 1954-es svájci világbajnokságon, melyen ezüstérmet szerzett a válogatott. 2011 óta volt a Nemzet Sportolója, tavaly novemberben pedig beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe. Az egykori nagyszerű jobbhátvéd pályafutását a Dombóvári Vasutasnál (1938-1946) kezdte, majd felnőttként a Pécsi VSK-ban (1946-1947), illetve Dorogon (1947-1960) futballozott. 274 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, a válogatottban pedig 48 alkalommal szerepelt.

(MTI)

Ajánló:
Grosics Gyula temetése