1. téma: Gyermek
vallási fejlődése
Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így
rátaláljunk az örök Szeretetre, Istenre.
I. KÖSZÖNTÉS - rövid bemutatkozás.
A család gyermekóvó, gyermeknevelő közösség (Illyés Gyula). A
családban történik az értékekre nevelés.
A négy alapérték: igazság, jóság, szépség és szentség. Ezek tökéletesítik,
hogy becsületes, jó ember legyen.
A gyermek négy
alapigénye: 1. szeretet, 2. védelem, 3. biztonság, 4. sikerélmény.
II. RÖVID ÁTTEKINTÉS
A mai téma
miért fontos? Az értékre nevelés:
igaz - tudomány, jó - erkölcs, szép - művészet, szent - vallás.
1. Mit értünk valláson? – Az a tény,
hogy Istent teremtőnknek, megváltónknak, üdvözítőnknek valljuk.
2. Ha nem tudatos az irányítás,
lassabban fejlődik a gyerek. Pl. Játszodjanak kirakost…
3. Ez
azt eredményezheti, hogy kisebbségi érzés
alakulhat ki; kiesik abból a támogatásból,
ami serkenti a bizalmat, a szeretetet,
a biztonságot és az egészségesebb kapcsolatok kialakítását.
4. Mi neveljük, segítjük a gyerekeket, és
nem a piaci értékek, vagy a média befolyása.
5. A szülők,
még mit tudnának ezekhez hozzá adni? Vallásos, aki hisz Istenben, imádkozik és templomba jár.
III. A gyermek vallási fejlődésének lényeges elemei, pontjai.
A.
A vallás miért fontos a gyermeknek?
1. A gyermek most
alapozza értékrendje elemeit - ami szerint akar élni -, ezek egész életén át kísérik őt.
2. Ez az értékrend támogatja a gyermeket egy nagyon bonyolult világban. Ad irányt, értelmet, biztonságosabb
identitást, hogy az élet kudarcait egészségesebben tudja kezelni.
3. A Szeretet teremtette a gyereket, maga Isten.
Az élete nem lehet tökéletes sem a szeretet, sem Isten
nélkül.
A gyerek ezt ösztönösen tudja. Sajnos, le lehet őt erről
"szoktatni" – ennek mi az eredménye? Milyen lesz ez a gyerek? – Meghasonlott;
eszmék és hit nélkül tengődik a változó életben; elszakadnak a szeretet
gyökereitől…
4. A gyerek jogosan Istené – Isten
talentuma. Ő megbízott benneteket, hogy
hozzá vezessétek saját gyermekét (Mk 10,13-16).
5. A szülők életet
adtak a gyereknek, akinek van teste, értelme, lelke, érzelme, szabad akarata. A
gyermek minden szinten fejlődik, csak nem egy tempóban. Ha kihagyunk egy
réteget, már megszakítottuk az egész emberi fejlődési folyamatot benne.
6. A Jóisten nem magányosnak teremtette a gyereket, hanem a szeretet közösségébe
szánta. Ha a gyerek nem találja meg a helyet a vallásos közösségben, akkor a vallás
nélküli közösségben fogja azt megkeresni. Gondolom, tudnának erre példát
mondani?
7. A valahová tartozás ha nem alakul ki gyermekkorában, amikor még természetesnek fogadja el, később
már nehezen illeszkedik be. „A
gyerekeket a felnőtt tettei nevelik, nem a szavai!” (Carl Jung)
B. Hogyan fejlődik a gyermek a vallásban?
1. Egy közösséghez tartozik.
Először megtanulja a közösség nyelvezetét, gesztusait,
szokásait (úgymint otthon). Hogyan kell valamit kifejezni helyesen
(pl. köszöntések: Dicsértessék a Jézus
Krisztus). Mit énekelünk, és mikor?
Mikor vetünk keresztet, mikor
térdelünk, stb. Aki idegen és nem otthonos a liturgiában, az hamar
felismerhető: pl. 2006-ban a budapesti Szent Imre templomban, Lívia néni kezet nyújtott a melléje beült úrnak a misén – Béke veled - és a nyakkendős úr így válaszolt: - kezét csókolom! Ez megfigyelő volt!!!
2. Bárki
megtanulhatja ezeket a külső formákat. A gyermek akkor fejlődik, amikor a saját
szintjén érti, hogy miért mondjuk ezeket, vagy miért csináljuk ezeket a gesztusokat, és tud valamit mondani róla. Akkor már kezdi átvenni,
elsajátítani a vallásunk külső magatartás formáit, ugyanakkor belső kapcsolatok, értékek alakulnak ki.
3. Minél gazdagabb az ezekről
szerzett ismeret, annál hitelesebb a gyermeknek. Ez azt jelenti, hogy az
otthoni nyelvezetnek kellene hasonlítani arra, amit tanul, amit hall a
szentmisében.
4. Konkrét példa: Eddig ilyen fogalmakra tettem a hangsúlyt,
gesztusokat mutattam be!
IV. Szülők szerepe - Otthon hogyan tudnának segíteni?
1. Vigyázni, hogy Isten neve
maradjon szent, még a hétköznapi használatban is.
2. A keresztvetés Krisztus jele. Legyen külön kiemelve (étkezés
előtt, után, kis keresztet rajzolni a gyermek homlokára áldásként lefekvéskor,
vagy amikor otthonról eltávolodik), mert kifejezi és megerősíti keresztény
önazonosságunkat. Hiszen Isten működéséhez nyitja meg bennünk az utat.
3.
Beszéljenek a gyerekkel miért térdelünk le, vagy miért állunk fel mise alatt;
miért merítjük ujjunkat a szentelt vízbe (keresztségünk jele), hogy most is
vállalom a Krisztushoz tartozást.
4. Napi imákban próbálják a
köszönet és dicséret, a bánat és kérés szavakat alkalmazni. Vasárnapi
szentmise.
5. Ha valaki káromkodik, ne
engedjük el a fülünk mellett, ami a közömbösségre neveli a gyermeket.
6. Ha valamitől fél a gyerek a
vallással kapcsolatban, jelezzék ezt nekem, és én is hasonló módon megteszem.
Az elsőáldozás 2024. május 5-én és 26-án 10 órakor lesz,
ha Isten is így akarja!
2. téma
A gyermek és az ima – kapcsolat Istennel
és a közösséggel
Az élet arra
való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök Szeretetre,
Istenre. Az elsőáldozáshoz vezető út a gyerekek és szülők számára is a hit titkaiba
vezető út. Ebben a találkozástörténetben számos kérdéssel foglalkozunk.
I. Rövid áttekintés
1. Miért fontos a téma? Miről van szó?
Az imák megtanulása is fontos, de szükségesebb belátni, hogyan kell éltetni egy kapcsolatot.
2. Ez a kapcsolat Istennel nekünk a jó!
Mi nyerünk. Hogyan? – Ha valaki nem megy a napra, ő bánja meg. Pincevirág életű
marad egy ideig és elpusztul.
3. Imák és
alkalmak. Nyelvezete? Pl. Maxim Gorkij: Emlékeim. – A 3
éves Emese imája. Nagy Imre festő Miatyánkja az erdei szálláson...
4. Hogyan alakítsunk ki otthon imádságos légkört? – Este körbe ülni: mi volt ma + és -.
Kösz-bocs-ígérem!
5. Amit próbáltam bevezetni az órák alatt ezzel
kapcsolatban: – Imák, ének tanulás,
szövegértelmezés.
II. IMA
Isten
néven szólít, becsül, hív minket. „Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek.
Embereket adok oda érted, és nemzeteket az életedért. Ne félj hát, mert veled
vagyok!” (Iz
43,4-5.)
III. TÉMA FELDOLGOZÁSA
A. Szavak formáló ereje: A szó ereje – dicséret, vagy az
életre szóló “igen” hatása.
1. Mit hallunk, olvasunk egész nap – azok minket érintenek. Mikor
mit? Petőfi: Nemzeti dal…
2. Milyen érzéseket keltenek bennünk az
elolvasott szavak? (Pl rossz hír az újságban. Örömhír, levél, plakátok,
feliratok, ami van a szobánkban, stb. mind-mind állandó hatással vannak ránk.)
3. Hogyan befolyásolnak ezek a ránk támadó
érzések, amikor emberek elé állunk? Nem mindegy, hogy mi van a szívemben!
4. Szavak alapján – milyen életbevágó döntéseket hozunk? Szavak – vagy éltetnek, vagy elrontják a
hírnevet (ki lehet végezni valakit szavakkal, meg lehet semmisíteni). Gyopárnak
– nagyon ügyes vagy!
5. A szavak a gyerekeket is érintik, csak fokozottabban… (pl. Ne mondják
soha: kicsi buta!)
B. Az Istennel való
kapcsolatban (imában) alkalmazott szavak formaló ereje:1. Kérdezzük meg, van-e már kedvenc imája? Mi? Hogyan és miért lett
kedves számára? Milyen Istenképet nyújt neki? Milyen érzéseket? (Tünde – orvos
akar lenni. Tami – Hál’ Istennek jól lakám, ha még volna béraknám.)
2. A gyerek ima élete még "természetes" (ösztönös) szinten
létezik. Könnyen rácsodálkozik a világra, és éppen
emiatt könnyű bevezetni egy kapcsolatba,
nemcsak a teremtett világba, hanem arra is, aki azt teremtette.
3. Ezt a képességet éltetni kell... hálát adni azért, aminek örülünk és dícsérjük Istent a szépért, a jóért.
Minél gyakrabban csináljuk, annál természetesebb az
isteni kapcsolat (az esti imakor).
4. Sokszor mást is kifejezhetünk az imánkban. Bocsánatot kérünk,
amikor valakit megsértünk -, Istentől is akinek jóságát lebecsültük; – szomorúságunkat
is elmondjuk, ha valami bánatot okoz, vagy csak elszomorít.
5.
Isten szerető Isten. Imánk szövegének ezt kell tükröznie… Istentől nem félünk - nem rettegünk
... nincs mit szégyellni előtte. Imáink
inkább szerető bizalmat fejezzenek ki, mint félelmet a büntetéstől.
C. Milyen fogalmakat használtunk?
1. Isten teremtő - tud
segíteni rajtunk, mert mindenható! Minden, amit ő teremtett jó, van
méltósága.
2. Isten Atya - nem idegen (kívülálló
valaki).
3. Isten közösségre hív, hogy a legjobbat adhassa,
és békességben tudjunk élni.
4. Jézus - Isten Fia - azért jött,
mert az Atyát akarta nekünk megmutatni - szeretetből.
5. A mennyek országa együttlét az Istennel
- a földi életünkben már elkezdődik.
6. Isten nem büntet törvényeivel, sem a betegséggel, sem a halállal,
hanem segít és megpróbál minket óvni saját téves döntéseink következményeitől.
7. Mindennapunk az Ő új ajándéka, ami által azt üzeni: szeretlek, örvendek
neked, akarom, hogy légy.
8. Minden ember – függetlenül bőre színétől vagy korától – az Ő képmása.
9. Jézus nagycsaládot alapított – az Egyázat, aminek mi is tagjai
vagyunk.
10.
Bűneinkkel meggyengítjük Isten szerető jelenlétének erejét életünkben, ezzel
magunknak okozunk sérülést, mikor kétségbe vonjuk Isten mindenható erejét. Mindig
visszafordulhatunk Hozzá, mert végtelenül irgalmas.
IV. A szülő szerepe – a jó példa.
1. Az
első hely, ahol a gyermek ezekkel a fogalmakkal találkozik az otthona, majd a
templom és az iskola. A szülő mindenben minta. Ahogyan a szülő imádkozik,
Istehez fordul, úgy a gyermeke is.
2.
Legyen szentkép, feszület, Szentírás a családban. Ezek a vallásosság jelei
3.
Imádkozzanak a szülők minden helyzetben, a jóban és a nehézség idején. A gyerek
tanulja meg, hogy az ima élő kapcsolatot jelent Istennel. A megosztott öröm
kettős öröm, a megosztott fájdalom fele fájdalom.
4.Vigyázzunk a beszédünkre.
Legyen napi ima.
5. Mi van otthon, ami hitünkkel
ellentétben áll? Miért van ott? Mit mond az a gyereknek?
2023. október 21-én, szombaton 15 órakor Csíksomlyóra zarándokolunk.
Köszönöm, hogy részt vettek a szülői értekezleten.
Dr. Darvas-Kozma József,
esperes-plébános
