2011. 12. 18.

Gyere haza Karácsonyra!

      Az angliai püspökök az adventi időszakban ezzel a megszólítással fordultak híveik felé:Gyere haza Karácsonyra!” Ennek az új kezdeményezésnek a célja, hogy felhívásuk eljusson azokhoz a katolikusokhoz, akik különböző okokból már nem vagy csak ritkán járnak szentmisére. 
      Én személyes megszólításnak éreztem a felhívást, annál is inkább, mert minket az élet sokszor ide-oda szétszór – és valljuk be őszintén, hogy a saját hibánkból is.  Találónak és hasznosnak látom az ilyen formában történő megszólítást, mert kultúránkban és hétköznapjainkban léten-nyomon jelen van az összetartozásnak, a testvéri összefogásnak, a családi közösségnek, a szülőföld-, a haza- és Istenszeretetnek a gondolata. Amikor egy családi vagy közösségi ünnepre készülünk ez az érzés jelen van, s ha összejövünk a terített asztal mellett vagy kint a természetben, az étkezést követően dalolni kezdünk. S miről dalolunk? – Az édesanyánkról, az édesapánkról, a feleségről, a gyermekekről, a templomról, az Istenről, a Szűzanyáról. Azt valljuk meg, hogy összetartozunk! Nemzeti ünnepeink alkalmával elhangzik Dobos Attila éneke is: “Halló magyar! Hol vagy? Felelj!/ Halló magyar! Hallasz? Felelj!/ Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld/ Zászlója még ma is piros-fehér-zöld!” Az ünnepek mindig cselekvővé teszik, foghatóvá az összetartozást. Levél által, a tv-én, rádión, újságokon és telefonon keresztül hívjuk, szólítgatjuk egymást. Ilyen módon fejezzük ki szeretetünket, jó kívánságainkat, amiben végül is ez áll: örülök, hogy vagy! és akarom, hogy légy! A Mária Rádióban egy csíki édesanya dallal köszöntötte Győrben lakó gyermekét és családját. Üzenetét imádsággal zárta, hogy Karácsonyra szerencsésen haza tudjanak jönni és együtt ünnepelhessenek. 
      Az Egyházközségi Apostol által én is szeretnék mindenkit megszólítani: Gyere haza Karácsonyra! Most kétszer annyit példányban jelenik meg értesítőnk, hogy azokat is meghívjuk, akik ritkán vagy sosem szoktak templomba jönni. Meghívjuk, hogy érezzék Krisztus szeretetét, hogy felismerjék, hozzánk tartoznak. A lelkükön ott ragyog a keresztségben kapott krisztusi karakter, az istengyermekség jegye. Testvérem, nővérem, mi tart téged vissza vagy mitől is félsz? A bűneid bevallásától? Hát attól a megkötözöttségtől könnyen meg lehet szabadulni. És ki ne szeretne szabad lenni és Isten szeretetében szárnyalni? Még egy hét áll rendelkezésünkre, hogy megszabaduljunk: reggel 6 órakor, 7 órakor, este 6 órakor. Egy arab közmondás szerint a bűnnek öt ujja van. Két ujját az ember szemére teszi, hogy ne lássa, hogy milyen szörnyű a bűn. Kettőt a fülére, hogy ne hallja lelkiismerete szavát, egyet pedig a szájára, hogy ne merje meggyónni bűneit. Szakadjunk ki végre a bűn és a közöny karmaiból. A prófétával mondjuk: „Gyertek, térjünk vissza az Úrhoz… Ő gyógyít meg minket.” (Oz 6,1). 
      Gyere haza Karácsonyra! Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok én is - mondja Jézus. Gyere haza, akkor Isten lakik bennünk, örök hajléka leszünk (2Sám 7,1-5, 8b-11,16). Ha Isten minket méltónak tartott arra, hogy megváltson, akkor te ne tartsd magad méltatlannak (Lk 1,26-38). Isten segítségével képes vagy a feladatra (Róm 16,25-27), hogy szívedbe fogadd Isten Szeretetét és Vele együtt ünnepeljünk. Gyere haza Karácsonyra!    
    
„Történjék velem szavaid szerint!” Lk 1,38

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése