Urunk megkeresztelkedése - 2026

Urunk megkeresztelkedése - A 2025-ös Jubileumi Szentévünket Szent Család vasárnapján bezártuk, a következő hét évben egészen a 2033-as rendkívüli szentévig, amikor a megváltásunk 2000. évét ünnepeljük, főegyházmegyénk a szentségeket választja egy-egy lelkipásztori év témájának – tájékoztatott Kovács Gergely érsek úr. „A szentségek az Egyházra bízott hatékony jelei a kegyelemnek: a keresztény élet minden fontos állomását érintik, és megadják a születést, a növekedést, a gyógyítást és a küldetést. A főpásztori körlevélben ez áll: A szentségek sorában az első a keresztség szentsége, keresztény életünk alapja és a lelki életünk ajtaja, ez képezi a jövő év lelkipásztori témáját. »A keresztség által megszabadulunk a bűntől, és mint Isten fiai születtünk újjá, Krisztus tagjai leszünk, betestesülünk az Egyházba és részeseivé válunk az Egyház küldetésének« (KEK 1214). A keresztség évében megkeresztelkedésünk ajándékáért adunk hálát Istennek, és mindazoknak, akik ebben segítettek, valamint azoknak, akik hozzájárultak hitünk fejlődéséhez.”

Urunk megkeresztelkedése a mennyei Atyát szólásra bírta, és ezzel bizonyosságot nyertünk, hogy Isten üdvözíteni akar minket és ezért küldte hozzánk a megígért Üdvözítőt. Az ősbűnnel Isten bennünk levő életét, a megszentelő kegyelmet veszítettük el, és Isten nem büntetett örök kárhozattal, hanem a megváltás útjára terelte őseinket. Reményt adott, hogy az asszony ivadéka eltiporja a sátánt és a rabságba esett emberiséget szabaddá és Isten országának részesévé teszi. 

Az idő haladásával és az emberiség fejlődésével arányosan, Isten bölcs, szent tanítók, a próféták által fokozatos kinyilatkoztatást adott. Izajás próféta arról jövendöl, hogy a Messiás majd elkezdi megbízatását: „Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek.” (Iz 42,1-4, 6-7) A Messiás szerényen és békésen, reményt és bátorítást ad, aki a megrokkant nádat nem töri le, hanem felegyenesíti. Az emberekben meglévő parányi jónak szikráját felszítja. Szerényen, de lankadatlanul törekszik megváltásra. Ő képes a távoli országok lakóit bevoni az „újszövetségbe”. Segítségével a bűn foglyai szabadságra jutnak, ahol minden forrása a szeretet. Az olvasmány úgy tekinthető, mint az Atya szózatának bővebb kifejtése, amit Jézus megkeresztelkedésekor és színeváltozásakor mondott.

Jézus, aki emberré lett, a törvény tisztelője is, ezért 30 évesen ment a Jordán folyóhoz, hogy elkezdje tanítását. Bár neki nem volt bűne, mégis beállt a bűnösök közé és megkeresztelkedett, hogy Atyja akaratát teljesítse. És ekkor az Atya és a Szentlélek tanúskodásával kezdi el megváltói tevékenységét (Mt 3,13-17) 

Jézus a Szentlélekkel felkent (ApCsel 10,34-38) – így tesz tanúságot Péter apostol Kornéliusz százados házában. Az Atya azt is igazolta, hogy akik hisznek Jézusban és megkeresztelkednek, azokra kiárasztja Szentlelkét. Így élhetünk Isten gyermekeiként és eljutunk a mennybe.

  „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.“  (Mt 3,38)