Krisztus világa 2026 július-augusztus – Szemle

Az életünk feltöltése - A nyár nemcsak a testi felüdülés, hanem a lelki megújulás különleges ideje is. A természet szépsége és csendje Isten teremtő szeretetére emlékeztet, hálára és szeretetre indít. A szabadság lehetőséget ad arra, hogy családunkkal és barátainkkal több időt töltsünk, régi kapcsolatainkat ápoljuk, valamint elcsendesedve közelebb kerüljünk Istenhez. Jézus példája arra tanít, hogy a szolgálat mellett szükség van a pihenésre és az imádságra is. A keresztény ember hálával fogadja Isten ajándékait, ugyanakkor mértékletességgel és felelősséggel él velük. XIV. Leó pápa példája is emlékeztet arra, hogy a pihenés a küldetés elmélyítését szolgálja. A mohácsi vész 500. évfordulója arra figyelmeztet, hogy a lelki egység és az Istenhez való hűség közösségeink megtartó ereje. A nyári időszak legyen a Krisztussal való találkozás, hitünk megerősítésének és a Szentlélek vezetésével történő lelki megújulásnak az áldott ideje, hogy megerősödve térjünk vissza mindennapi hivatásunkhoz.

Nagy kímélettel igazgatsz minket (Bölcs 12,16) – A helyes istenkép kialakítása – Msgr. Tamás József ny. segédpüspök írását azzal kezdi, hogy Franz Buggle német pszichológus szerint a Biblia Istene gyakran büntető és fenyegető, ezért felteszi a kérdést: valóban a szeretet Istene-e? Raymund Schwager jezsuita teológus válasza szerint Isten igazságossága elválaszthatatlan tulajdonsága, hiszen a rossznak következménye kell legyen. Ugyanakkor a Biblia nemcsak igazságos, hanem irgalmas, türelmes, jóságos és szerető Istenről is tanít. Jézus példabeszédében a konkoly meghagyása azt jelképezi, hogy Isten türelmesen várja a bűnösök megtérését, és csak a végítéletkor ítél. Ezért nem szabad Isten egyetlen tulajdonságát kiemelni a többi rovására. A helyes istenkép Isten igazságosságát és irgalmát együtt szemléli, mert ez határozza meg a keresztény hitét és életét.

Az irgalmasság lelki cselekedetei (4.) – Megvigasztalni a szomorúakat – Hofher József jezsuita atya cikke a gyászolók vigasztalásáról szól. A valódi vigasz nem üres szavakból vagy tanácsokból áll, hanem abból, hogy jelen vagyunk a szenvedő ember mellett, meghallgatjuk és elfogadjuk érzéseit. A gyászt nem kell elrejteni, mert minden veszteség feldolgozásához szükség van rá. Hitünk szerint Jézus és a Szentlélek szeretete ad erőt a fájdalom elviseléséhez. A hívő ember feladata, hogy együttérzéssel, irgalommal és szeretettel támogassa a szomorkodókat, ahogyan Jézus is tette.

Márton Áron: A papság hivatása a világban – A papság küldetését a világban a világi hívekkel együttműködve teljesíti, ezért feladata az evangélium üzenetét úgy közvetíteni, hogy az áthassa az emberek mindennapi életét. A hívek olyan papokat várnak, akik hitelesen élik meg hivatásukat, erkölcsösek, és példát mutatnak Krisztus követésében. Az Egyháznak a modern világban meg kell őriznie szakrális jellegét, miközben elutasítja a hamis vallásosságot. A pap legfontosabb feladata, hogy életével és tanításával az evangéliumi értékeket a társadalom minden területére eljuttassa, és hitelesen képviselje Krisztust.

Lelki kultúra – Prohászka Ottokár: Gazdagság és szellemi élet – A magyar géniusz azt vizsgálja, hogy a gazdagság hogyan hat a szellemi életre és a kultúrára. A jólét elősegítheti a művészet, a tudomány és a gondolkodás fejlődését, ahogy Athén példája is mutatja. Önmagában azonban nem teremt értékeket, csak lehetőséget biztosít azok kibontakozására. Ha a gazdagság önzést, fényűzést és tétlenséget szül, akkor a társadalom hanyatlásához vezet, ahogyan Athén és Róma esetében történt. A gazdagság tehát csak erkölcsös, munkára ösztönző közegben válik a fejlődés eszközévé. (7-9. o)

Út a felnőttség felé: Vallásosság – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. Minden ember egyedi és megismételhetetlen, ezért életének különleges értéke van. A vallás szerint ezt az egyediséget Isten teremtő szeretete adja. A hit egy személyes döntés, amelyet mindenki maga választ meg. A világ sok láthatatlan dolgában is hiszünk tapasztalatok és mások szavai alapján, így egyesek Isten létezését is elfogadják. Már az ősemberek is keresték a világ magyarázatát, és hittek náluk nagyobb erőkben. A természet törvényei pedig sokak számára Isten jelenlétére utalnak.

A keresztség 3. Az egyház és szentségei – A szülői szeretethez hasonlóan Isten szeretete is tettekben mutatkozik meg. Jézus Krisztusban Isten jósága láthatóvá vált, és az egyházon, valamint a szentségeken keresztül ma is működik. Az apostolok a Szentlélek erejével hirdették Jézus feltámadását, és közösséget alkottak. Az egyház Krisztus jelenlétének közvetítője, amelyben Isten szeretete elér minket. A szentségek életjelek, amelyek kifejezik és megjelenítik az Istennel való kapcsolatot, erősítik a hívők közösségét és Krisztushoz kapcsolnak.

Mementó 1526 – 2026. Ötszáz éve volt a mohácsi vész – Virt László értékelése. A mohácsi csatavesztés idején, 1526-ban II. Lajos magyar király uralkodott, aki mindössze húszéves és tapasztalatlan volt. Apja, II. Ulászló, a „Dobzse László” néven ismert király nem erősítette meg az ország védelmét, ezért Mátyás király egykori erős állama hanyatlásnak indult. Szerémi György beszámolója szerint a magyar főurak megosztottak voltak és saját érdekeiket követték, miközben a török seregek egyre közelebb kerültek az országhoz. A várak védtelenek maradtak, a hadsereg megszervezése pedig sikertelen volt. II. Lajos király Mohácsnál szembekerült a hatalmas török túlerővel, de megfelelő segítség nélkül vereséget szenvedett. Az 1526. augusztus 29-i csatában a király is életét vesztette. A vereség után a törökök akadálytalanul eljutottak Budáig, majd kifosztották a várost. A csatavesztés következtében összeomlott a középkori magyar államhatalom. A trónért Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd küzdött, akik megosztották az országot. Később Magyarország három részre szakadt, és a török uralom hosszú időre meghatározta történelmét. A mohácsi vereség így a magyar történelem egyik legnagyobb fordulópontjává vált, amely évszázadokra hatással volt az ország sorsára.

A mementóhoz nagyon találó a 100 évvel ezelőtt a mohácsi vész 400. évfordulóján megjelent és minket is bátorító, Reményik Sándor - Mohács után c. versének záró szakasza:

Éjszaka jön, százötven éves éj.

S ki éjben születik majd, mit csináljon?

Dolgozzék, imádkozzék, türjön, várjon,

S a sírba is reménysugárral szálljon,

Ha könnyel sózott kenyerét megette.

Mert változnak a csillagok felette.

Mi van ott legbelül? – Marco Benini írását fordította Bács Béla János. A mellkasverés a bűnök megvallásának ősi jelképe, amely nem az önvádra, hanem az őszinteségre és Isten irgalmának keresésére utal. A vámos példája azt mutatja, hogy az ember elfogadhatja önmagát Isten előtt valódi állapotában. A szív az ember belső középpontja, ahol a jó és rossz gondolatok születnek. A gesztus arra hív, hogy megvizsgáljuk életünket, felismerjük hibáinkat, és Isten kegyelméhez forduljunk. A megkeményedett szív Isten szeretete által átalakulhat, ahogy a felszántott föld befogadja az esőt, és termékennyé válik a lelki megújulás során.

Füle Lajos – Mégis verse: 

Egyedül Te ismersz, Uram,

Sokkal jobban, mint én magam,

S lelkem örök öröme ez:

Ismersz engem, mégis szeretsz!

Ég és föld között Istennel: Goretti Szent Mária szűz és vértanú – Bakó Mária Hajnalka kvíze. A XX. század egyik fiatal szentje ő, 1890-ben született Olaszországban. Szegény családja a megélhetés miatt elköltözött, majd édesapja halála után Mária segítette édesanyját és testvéreit. Elsőáldozása után Alessandro Serenelli zaklatni kezdte, de Mária ellenállt neki, mert nem akart bűnt elkövetni. 1902-ben Alessandro halálosan megsebesítette, Mária pedig másnap meghalt. Halála előtt megbocsátott támadójának. Alessandro később megbánta tettét és megváltozott. Mária példája a hitről, tisztaságról és megbocsátásról tanít. XII. Pius pápa boldoggá, majd 1950-ben szentté avatta őt. Szentté avatásán hatalmas tömeg vett részt. Édesanyja is jelen lehetett ezen a különleges eseményen, amely egyedülálló volt az Egyház történetében. Goretti Mária az ifjúság példaképe.

Derűs oldal – A gyógyfürdő hatása csodálatos – mondja egy sánta férfi a barátjának. Bottal mentem be, anélkül jöttem ki.

- Hogy-hogy?

- Ellopták...

Keresztrejtvényben Szent Péter apostol jótanácsa rejlik a gondokkal küzdőknek. Készítette néhai Korodi Zoltán.

A lap Tűz Tamás: Mária mennybemenetele c. versével zárul. (Tűz Tamás, született Makkó Lajos (Győr, 1916. április 18. – Hamilton, Kanada, 1992. április 7.) magyar költő, író, katolikus pap.)

 

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.