Szabadulást hoz

„Az egyik amerikai nagyüzemben megmérték minden dolgozó vérnyomását, kiszűrve az összes magas vérnyomásban szenvedő beteget. Kísérletképpen két részre osztották a betegeket: egyik részük az üzemben és munkaidőben részesülhetett orvosi ellátásban és ellenőrzésben; a másik részük a körzeti orvoshoz kényszerült járni. Még egy szempont szerint megosztották őket: az üzemi és körzeti orvoshoz járók önként szakember tartotta előadáson vehettek részt. Egy részük meghallgatta a szakember előadását, a másik részük nem. Meglepő volt az egy év utáni vizsgálat eredménye. 

A körzeti orvoshoz járó betegek nem sokat törődtek egészségükkel, nem szedték rendszeresen a gyógyszert, függetlenül attól, hogy hallgattak felvilágosító előadást vagy nem. Az esetleges következményeknek ki lenne az oka? Ember, te magad! Senki más!” (Rádió- és Televízió Újság) 

Ez is az ember tragédiája! Babits szavaival: „Kard ha csörren, vér ha csobban, / csak az ember vétkes abban.” 

Karl Rahner német hittudós tanulmányt írt ezzel a címmel: „Miért engedi meg Isten, hogy a szenvedjünk?” Oda lyukad ki, hogy végső soron nem tudunk választ adni erre a kérdésre. „Nem értjük a szenvedés értelmét, és nem tudjuk kiküszöbölni kegyes szavakkal... Egyedül csak azt a választ adhatjuk, hogy Isten maga is felfoghatatlan. Ugyanakkor a szenvedésből nem lehet érvet kovácsolni a kereszténység ellen.”

A világ teremtéséről szólva a Szentírás első fejezetében azt olvassuk: „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,31) A Jóisten a világrendjével gondoskodik arról, hogy a fejlődésre rendelt univerzum és a számunkra rendelt földi világunk a jó beteljesedését szolgálja. Mégis a mi emberi világunkban annyi baj, és olykor a pusztulás réme felüti a fejét. Ez azonban nem a teremtett világ hibája. Mi vagyunk az okai, mert szabadságunkban áll, hogy fölülírjuk Isten akaratát, és véges eszünk után menjünk. Ez a sátán ármányának és ősszülőink lázadása miatt megromlott képességeink és a világban felgyülemlő sok rossz nyomán a világ jósága számunkra megromlott. Isten azonban előre tudta ezt, ezért a világot eleve a Megváltás rendjében indította el a történelem útján. Mi ebben élünk és a jó győzelmét továbbra is rendületlenül reméljük. Izajás hirdette, hogy Isten orvosolja az emberi nyomorúságot: „Maga az Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek.” (Iz 35, 4-7a) 

Isten azóta emberként eljött közénk, hogy földi és örök boldogulásunk megvalósuljon. Ahogy Jézus a süketnémának megadta a hallás és beszéd képességét, úgy kínálja fel nekünk a megváltás szent művéből születő örök élet hitét és hit irányította földi életet. (Mk 7,31-37) 

A hit erőt ad, tevékeny és nem személyválogató. (Jak 2,1-5) Krisztus a keresztáldozattal váltott meg minket, ezért a szenvedő is képes Krisztus útján járni, az örök életre eljutni.

„Jézus hirdette országának örömhírét...” Mt 4,23

A titokzatos jelenlevő

Imádás - A vallásosság erényének fő cselekedete az imádás, mely egyedül Istent illeti. Az imádás az ember legelemibb erkölcsi kötelessége, melyet isteni parancs ír elő: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! Az imádás a teljes ember tette, mely belső és külső, látható formákban (térdhajtás, leborulás) is kifejezi az imádó lelkületet. 

Az imádás által az értelmes teremtmény elismeri Isten abszolút fensőbbségét, egyedüliségét és az Ő szeretetében megalapozott teljes függését. Megtagadása a hitetlenség és a vallástalanság, a nem Istennek szóló imádás a bálványimádás bűne. Imádás illeti a Szentháromságot s benne az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, továbbá a hüposztatikus egység alapján mindazt, ami a második isteni személyhez tartozik (a Fiú isteni személye az isteni és emberi természetet mint sajátját birtokolja, s azokon keresztül kifejezi magát mint valóságos Isten és valóságos ember): az Oltáriszentséget, a Szent Keresztet, Jézus Krisztus emberségét, Jézus Szívét. 

– Az imádás nem tévesztendő össze a szenteket megillető vallásos tisztelettel. A tisztelet valaki kiválóságának az elismerése. A szentek esetében kiválóságukat elismerjük, őket szeretjük és közbenjárásukat kérjük, de nem imádjuk.  

Szentségimádás - 

Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust imádás illeti meg. A szentségimádás – latinul adoratio Sanctissimi Sacramenti – az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztus imádása a szentmisén kívül.   
A 13. században az Úrnapja ünnep elrendelése után, főleg a reformációval egy időben bontakozott ki az egész egyházban az örökimádás. Ez a monstranciában kihelyezett Oltáriszentség folyamatos, állandó és ünnepélyes imádása a Jézus iránti hódolat kifejezésére és engesztelésül az Eucharisztiát ért bántásokért, közömbösségért. Az örökimádás mint „az Úr és benne minden ember iránti kizárólagos szeretet” (Szent II. János Pál pápa), minden időben a Krisztus visszajövetelét virrasztva váró hívők alapmagatartása. A szentségimádási nap: egy plébánia híveinek részvétele az egyházmegye örökimádásában. Ez azt jelenti, hogy az egyházmegyében az év minden napján ünnepélyes, nyilvános szentségimádást végeznek reggeltől estig legalább egy templomban. Ünnepi szentmisével, szentbeszéddel kezdik, ájtatosságokat végeznek, és a hívők kiírt rendben, lehetőleg minden korosztályból imádják az Oltáriszentséget. 

Szeptember 14-én örökös szentségimádás és templombúcsú a csakszeredai Szent Kereszt Főplébánia millenniumi-templomában.

 

Egy Nobel-békedíjas szent járt Csíkszeredában

A gyulafehérvári főegyházmegye első érseke, Bálint Lajos, erdélyi látogatásra hívta meg Kalkuttai Teréz anyát. A szegények apostola először 1990. június 8-án reggel érkezett néhány nővér kíséretében repülőgéppel Bukarestbe, ahol Babota Tibor sepsiszentgyörgyi káplán várta és Sepsiszentgyörgyre szállította. A  sepsiszentgyörgyi Szent József plébánián szeretettel fogadta Bálint Lajos érsek, Csató Béla plébános és az akkori polgármester. Teréz anya rövid beszámolót tartott, ebédeltek és kimentek megnézni az Őrkő-i roma telepet. Hiszen azért jöttek, hogy felkarolják a legszegényebbeket. 

Ott a polgármester felajánlott két, a romák által lelakott és elhagyott tömbházat. Teréz anya ekkor megjegyezte: „Ne feledjék, mi szegények vagyunk, de nem koszosok.” 

Ekkor a városvezető egy új ház gyors megépítését felvállalta. Másnap Babota tisztelendő úr telefonon értesítette a csíkszeredai szent Kereszt plébániát, hogy 4 óra tájban Teréz anya és a kíséretében levő nővérek Csíkszeredába látogatnak. 

Rövid idő alatt összetoboroztak néhány száz gyermeket és felnőttet a Deszka-templomba. 

A látogatásról e szűkszavú beszámoló készült: „Senki sem bánta meg, aki várta a nagy vendéget. Törékeny testben láttunk élő szentet, s hallottuk ajkán a Szentlélektől sugallt szavakat. Arra kért, hogy segítsük a rászorulókat, hogy szeressük és imádjuk az Oltáriszentségben köztünk lakó Krisztust. A karonülő kisded, akit megsimogatott, öregkorában is tekintse kegyelemnek a nagy eseményt. Éneklő hívek között vonult a templom előtt várakozó autóhoz. Ott is körülálltuk imádkozva, szent dalokat énekelve, integetve vettünk búcsút Tőle – tőlük. Bárcsak teljesedne kívánságunk, hogy nálunk is letelepedjenek leányai. Azt mondta, ha a püspök akarja, s ha mi is adunk hivatást, akkor úgy lesz. Itt láttunk ma egy törékeny nőben Béke Nobel-díjas rendalapítót és szentet.” (Kisharang, 1990. 8. szám.)

Teréz anya néhány nap után hazautazott, de négy nővért Sepsiszentgyörgyön hagyott, hogy elkezdjék a munkát az őrkői telepen. Teréz anya e buzdítást hagyta hátra: „Tartsd tisztán a szívedet, hogy Jézus szerethessen a te szíveddel.”

A nővérek másfél évet az állomási plébánián laktak. A városvezetés pedig segített, így 1990–92-ben a Szeretet Misszionáriusai, Teréz anya leányai rendházat és templomot építettek az Őrkő negyedben. A Mária, Világ királynője tiszteletére ajánlott templomot Teréz anya jelenlétében 1992. augusztus 15-én szentelte fel Bálint Lajos érsek. 1993-tól lelkipásztori központ megszervezését kezdték el a cigányok részére. Iskolát építettek, valamint lakásról gondoskodtak, így 1996-ban megnyílt az őrkői plébánia, melynek Ft. Márkus András lett a lelkésze.

A rendhez már két erdélyi lány is csatlakozott, Sepsiszentgyörgy­ről Kinga, aki Eszter nővérként Magyar­országon dolgozik, és Szentegyházáról Margit, aki Elisabet nővérként Albániában tevékenykedik.

A romák érdekében sok kis és nagy település felkarolhatta volna a rend megtelepedését. Talán még nem késő… „Mi azért vagyunk, hogy elhintsük a hit és szeretet magvait. Isten adja a kegyelmet, hogy foglalkozzunk velük” – mondta Ifsita nővér. 

Teréz anya 1979-ben Nobel-békedíjat kapott.

1997. szeptember 5-én Kalkuttában halt meg. 2003. október 19-én avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa, majd Ferenc pápa 2016. szeptember 4-én szentté avatta Rómában-

Kedves Olvasó, Teréz anya intését fontoljuk meg: „Tartsd tisztán a szívedet, hogy Jézus szerethessen a te szíveddel!”

Tudomásukra: 2018. szeptember 2.

1. Ma elsővasárnap, a szentségimádást a ¼1-es misétől ¾5 óráig tartjuk.

2. Péntek du. 18 órától keresztelői felkészítő a plébánia hittantermében.

3. Szombaton Kisboldogasszony ünnepe, szentmisét végzünk reggel ½7, 7. ½8 és este 19 órakor.

4. Szombaton de. 10 órakor ministránsképző.

5. Megjelent a Krisztus világa szeptemberi száma. Kapható a ministránsoknál és a kegytárgy boltban. Ára 1,50 lej.