A sötétség birodalma 3-4. rész

Az előző 1-2. rész Malachi Martin - A sötétség birodalma 1-2.

A sötétség birodalma 3. rész - Isten tehát hatalmat adott a sátánnak, hogy megkísértse az embert. Néhány szót erről is mondhatunk. Emlékezzünk arra, hogy ennek az angyalnak is korlátozott az intelligenciája. Nem ismeri azt, amit például mi tudunk a hitről. Ő azt nem tudja. Neki nincsenek ismeretei az angyali életről. Korlátozott ismeretei vannak az Oltáriszentségről. Az Oltáriszentséget úgy nevezi meg, hogy „a névtelen”. A sátán nem ismeri a jövőt. Csak annyira képes előre látni a jövőt, mint az időjárás előrejelzője, aki ránéz az esőfelhőkre, és azt mondja: „Igen, jön az eső.” Jobban érzékeli a természetes dolgokat, mert ő egy angyal. Ilyen értelemben képes jövendölni, de nem tudja, mi fog történni az elkövetkező években. Vagyis korlátozott. Mégis ő a létező legokosabb hazug, mert féligazságokkal kereskedik. Féligazságokkal! Annak az információnak a legnagyobb része, amit ma az emberek Luciferről büszkélkedve mondanak, félhazugság, amit az önmagáról terjesztett. És ez veszélyes lehet, mert nem engedi, hogy megismerjük őt.

Bizonyos ismereteket Luciferről a kinyilatkoztatásból, a szenthagyományból, az egyházatyáktól és a pápától nyerünk. Tudjuk, hogy Lucifer eleinte egy bizonyos mértékű szabadsággal rendelkezett. Ez a szabadság Krisztus eljövetelével véget ért. Amikor Jézus meghalt a kereszten, Lucifer lebukott, láncra lett verve. Győzött a kegyelem. Az Egyház kapott ezer esztendőnyi virágzást. Most egy olyan korban élünk, amikor a sátán láncai meglazultak. A meglazulás alig száz évvel ezelőtt történt. A sátán liberalizmusa véget fog érni. Ki vagyunk téve annak, hogy Lucifer szabadon harcolhat mindazért, amit Krisztus eljövetele után elvesztett. Emlékezzünk rá: Krisztus eljövetele után a kereszténység tért hódított. Egész népek tértek meg. Egész Európa megtért. Amikor a misszionáriusok elérték Mexikót, két év alatt nyolcmillió lelket térítettek meg. Ez elképesztő volt! A sátán borzasztó sokat veszített. Most megpróbálja visszaszerezni.

Egy nagyon fontos kérdés a következő: A Katolikus Egyháznak igaza van, hogy nem mindenki fog üdvözülni. Van egy csoport, amelyikről Isten előre látta, hogy együttműködik vele, és részesül a megváltásban. Tévedés azt állítani, hogy minden ember üdvözül, márpedig napjainkban ezt erőltetik. Ma a ‘maradék’ küszködik. Nyilvánvaló, hogy ezekben az időkben a sátán az utolsó álláshelyét birtokolja. Ez az ő Waterloo-ja. Egy mindent felperzselő földi politikát követ, annyit pusztítva el, amennyit csak tud, mielőtt végül újból a mélybe taszítják, és Szent Mihály arkangyal megláncolja őt. Akkor elfoglalja a helyét Jézus Szent Szívének és a Szűzanyának uralma. Ez a sátán helyzete ma.

Még van egy dolog, amit Luciferrel kapcsolatban megemlíthetünk, éspedig az, hogy magunktól nem rendelkezünk semmiféle védelemmel vele szemben. Senki nem egyenlő ellenfele a földön. Senki! Ő mindenkit be tud csapni a földön. Szent Pál azt mondja a sátánról: képes úgy átalakítani magát, hogy a fény egy angyalának tűnjék. Ezért attól függetlenül, milyen magasztosaknak véled késztetéseidet vagy milyen kifogástalanoknak hiszed tanaidat, szükséged van védelemre. Ez a védelem két úton érkezik. Az egyik, amikor az Egyház tiszta hangon szólal meg kijelölt papjai által. Ezt az Egyház magisztériumának nevezik. Néha azt szeretném, ha egyházi embereink tisztább hangon beszélnének. A másik: Szent Mihály és a többi angyal védelme alatt állunk. Ez az ő feladatuk. És ne felejtse el: az egyházatyáktól tudjuk, hogy az Isten és Lucifer közötti válság Krisztust érinti. Lucifer és angyalai Jézust kisgyermekként látták, majd mint egy embert, aki mezítláb vándorol Palesztinában. Látták szakállas férfiként, aki köntöst viselt, és csak néhány fillér volt az erszényében. Aztán részük volt a megfeszített Ember látványában. És Lucifert arra kérték, hogy imádja Őt. Megtette volna ezt Lucifer? Nem! Ő fent, a Mindenható hegyén kívánt lenni. Egyenlő akart lenni Istennel. A kérést nem volt hajlandó teljesíteni. Kevélység volt a bűne.

(21.07.04. 9-10)

–        folytatjuk –

A sötétség birodalma 4. rész

– Vajon miért mutatta meg Isten az angyaloknak ezt a látomást?  Mert Isten minden angyalnak választási lehetőséget adott. Így rendelkezett: szolgálni fogod Jézust és követőit, sőt oltalmazod. Némelyek közületek értük imádkozva fenn lesznek a trónom mellett, és imáikat elhozzátok Nekem. A többiek őrangyalok lesznek, és vigyáztok a lépéseikre. Vigyáztok a házaikra. Megvéditek őket a vadállatoktól. Meggyógyítjátok őket, ha betegek. Segítitek őket, mikor kegyetlenek, és bűnösnek érzik magukat. Emlékeztetitek őket arra, hogy ők Isten gyermekei és hűségesnek kell lenniük a törvényeimhez.

Isten az angyaloktól megkérdezte: „Megteszitek?” Módjuk volt szabadon választani. Lucifer és követői így válaszoltak: „Nem! Mi angyalok vagyunk. Imádni ezt a Jézust? Imádni azt az embert, aki egy asszonytól született, és megalázva hal meg a kereszten? Mi halhatatlanok vagyunk, és mégis ezt akarod tőlünk!” Vagyis Lucifer visszautasította az Istentől felajánlott lehetőséget. Igen, ez a kevélység bűne volt.

– Ahhoz, hogy az angyalok segítsenek minket, hívnunk kell őket. Különös az angyalokkal kapcsolatban, hogy ha nem hívod őket, nem igen lesznek tevékenyek. Ha hívod őket, és 40 százalékban számítasz rájuk, akkor 40 százalékot fogsz kapni tőlük. Ha hívod őket, és 90 százalékot vársz tőlük, megkapod a 90 százalékot. Hogy 100 százalékot kapj tőlük, többre van szükség, mint arra a reményre, hogy segíteni fognak. Azt mondta egyszer valaki, hogy a remény nagyon jó társ, de rossz útmutató. Az embernek muszáj hinnie, hogy megkapja a 100 százalékot. Ha így tesz, az övé lesz a 100 százalék. Isten ilyen különös módon kezel minket. Ez pontosan így van a Szűzanyával is. La Salette-nél a két gyermek megkérdezte tőle, „Hogyan hihetünk neked, Asszonyunk?” Ő így válaszolt: „Ha hisztek bennem, én is hiszek bennetek.” A quid pro quo – valamit valamiért elve érvényesül Istennél.

Számunkra az Egyház magisztériuma és az angyalok képezik a kettős védelmet a sátán, vagy Lucifer ellen. Szent Péter mondta: „Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.” (1Pt 5,8) Lucifer célja, hogy tönkretegye az Egyházat. Az a célja, hogy megrontsa a maga lelkét, és az enyémet is. Az a célja, hogy elpusztítsa a papságot, és eltávolítsa a szentségházakat (tabernákulumokat) a templomokból. Az a célja, hogy elpusztítson minden erkölcsösséget és tisztaságot. Az a célja, hogy teljesen szétrombolja a családot. Az a célja, hogy egy olyan világot hozzon létre, amelyben nincs Egyház, nincs részvét, nincs szeretet és nincs gyengédség. A kín, a halál és a pusztítás világát akarja létrehozni.

Én jó útra tért sátánistákkal dolgozom. Valamennyien beszélnek nekem arról a három próbáról, aminek eleget kell tenniük, hogy hiteles sátánistákká váljanak. Először ölniük kell, bemutatván a halállal szembeni közömbösségüket. Általában olyasmit ölnek meg, mint egy kölyökkutya, kismacska vagy madár. Másodjára azt kell bizonyítaniuk, hogy szeretik a tüzet. Harmadjára kegyetlennek kell lenniük. Ilyenkor nem ölnek, csak a kegyetlenségüket kell bizonyítaniuk. Azt kell elérniük, hogy egy kutya, macska, madár vagy akár egy emberi lény ordítson a fájdalomtól, és ezt élvezettel tegyék. Ez Lucifer világa. Nézze meg nagyvárosaink, Los Angeles, San Francisco, New York, Párizs, London, vagy Kanada városainak szégyenfoltjait. Mivel van tele az, amit ezek árnyoldalainak vagy embertelen vonásainak nevezünk? Kegyetlenséggel, gyújtogatással, halállal. Tehát a sátán szokásos jelei mindenütt ott vannak. Ezek a foltok Lucifer és csatlosainak a nyomai.

–        folytatjuk –

Apostolság, érdemzerzés

Jézus nyilvános életének kezdete óta kiválasztott embereket, hogy mintegy követeként megsokszorozzák jelenlétét és terjesszék üzenetét. A négy elsőtanítványt meghívta, hogy legyenek emberhalászok; kiválasztott tizenkettőt, hogy vele legyenek és akárcsak ő, hirdessék az evangéliumot és kiüzzék a démonokat. Elküldte őket kettessével, hatalmad adva nekik a tisztátalan lelkek felett is azzal a küldetéssel, hogy az ő nevében, az ő tekintélyével beszéljenek. (Mk 6,7-13) Az újszövetségben az „apostol” címet az a tizenkét tanítvány kapta, akiket Jézus egyházának megalapításához kiválasztott. Később Pál, a nemzetek elsődleges apostola mellett, régi szóhasználat szerint Barnabás, Szilvánusz és Timóteus szintén apostoli címzésben részesült. 

Az 'apostolos' főnév tartalmát kifejezi az ige, amelyből származik: 'apostello' – küldeni. Az ószövetség ismeri a követküldés szokását; a követeket éppen olyan tiszteletben kell tartani, mint küldőjüket, a királyt. A próféták is ugyanilyen fajta küldetést teljesítenek, bár sohasem hívják őket apostoloknak. Őket Isten küldi népe tanítására. (Ám 7,12-15) Legtöbbször függetlenségükre, de nincstelenségükre is hivatkoznak, mégis teljesítik kötelességüket. 

Ámosz az első klasszikus próféta, aki jövendőléseit elsőként hagyta az utókorra –, az Északi királyság legfőbb szentélyében, Bételben predikál. Isten ítéletét hirdeti, a társadalmi igazságtalnságot ostorozza, a legsúlyosabb bűnnek a felebarát gondjaitól való elfordulást mondta, melyet a királyi szentélyben elkövetnek. Szavai süket fülekre találtak, mert a szentély papja, Amacja megvetéssel elutasítja. Erre Ámosz senkinek mondja magát, akinek tevékenysége Isten döntésén nyugszik. „Azt mondta nekem az Úr: Menj, prófétálj népemnek, Izraelnek!” 

Jézus hasonló módon sorra járta Galilea falvait és városait, és tanított. Igehirdetői és gyógyító tevékenységét megosztja apostolaival és misszióba küldi. Szolgálatra vonatkozó intézkedésekkel látja el: az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot, ami az üdvösség felé való zarádoklás jele. A befogadással és elutasítással kapcsolatos mondások azt hangsúlyozzák, hogy mindent rendeljenek alá az evangélium hirdetésének. Ahhoz, hogy mindenkit megszólítsanak, törekedjenek egyszerűségre és ne keressék a kényelmet. 

Az örömhír közlése nem tűr halasztást, mert a földi élet már át van itatva Jézus kegyelmével. Isten kiválasztott minket Krisztusban már a világ teremtése előtt. (Ef 1,3-14)  Isten gyermeke lettünk, részesültünk a feltámadt Krisztus életében és benne kaptuk a megígért Szentlélek pecsétjét, miután hallottuk az üdvösség evangéliumát és hittünk benne. A kegyelemmel magunkban hordozzuk az örök életet, de a régi embert is, azért állandó küzdelemmel kell tanúságot tennünk a hitről, reményről és szeretetről. A földi élet tehát a hit és érdemszerzés időszaka.

 

„Krisztusban, mint Főben egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van.” Ef 1,10.

Prófécia Magyarországról

Pietrelcinai Szent Pio atya 1877-ben született. Életének nagy részét az itáliai San Giovanni Rotondo kolostorban töltötte, kapucinus szerzetesként. 1915-ben, 28 éves korában hosszú meditációjából szúró fájdalomra eszmélt, melyet kezében érzett. Három évvel később éppen Szent Ferenc stigmáiról emlékezett meg egyedül, amikor éles sikolyára lettek figyelmesek rendtársai. Eszméletlenül találták, Krisztusnak mind az öt sebét magán viselte, és igen erősen vérzett. Pio atyánál hitetlenek és egyéb nagy bűnösök nyerték vissza hitüket, és nem egyszer egészségüket is. Az is bizonyos, hogy Pio atya évtizedeken keresztül nem hagyta el San Giovanni Rotondot. Ennek ellenére több szavahihető, tekintélyes személy beszámolt arról, hogy lakóhelyétől távol látták őt. 1968. szeptember 23-án reggel, Pio atya utoljára gyónt és megújította ferences fogadalmait. A szokásos módon a Rózsafüzér a kezében volt, de az Üdvözlégyeket már nem tudta hangosan mondani. Végig két szót ismételgetett: "Gesú, Maria" (Jézus, Mária). Körülbelül hajnali 2 óra 30 perckor meghalt San Giovanni Rotondo-i cellájában az utolsó leheletével azt suttogva: „Mária!” 1999-ben boldoggá, 2002-ben  pedig szentté avatták.

Pio atyának tulajdonított prófécia Magyarországról:
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mén általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
**
Nincs jogom megkérdőjelezni a a prófécia tartalmi igazát, de azt igen, hogy valóban Pietrelcinai Szent Pio atya kapta volna még életében! Kutattam, hogy milyen forrásból származik a sokak által idézett prófécia, de nem találtam meg.
Az olasz forrás érdekel.

Addig is imádkozzunk népünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le. 

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. 

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Egyházi jóváhagyással: 18/2012. január 31.

A haldokló anya dalban köszönti újszülötté

A 26 éves rákbeteg Lin rettentően nehéz döntéssel kellett, hogy szembenézzen, mikor kiderült, terhes, a kínai nőnek ugyanis el kellett döntenie, hogy annak ellenére is szeretné-e megszülni gyermekét, hogy csontrákban szenved.

A nő a szülés mellett döntött és szeptember elsején egészséges lánynak adott életet, ám nem örülhetett sokáig, az orvosoktól megtudta, már nincs sok hátra neki.
Lin ekkor úgy döntött, videón üzen lányának az elkövetkező 25 évre előre.
A CCTV News által nyilvánosságra hozott videóban az első köszöntést láthatjuk, ebben a nő énekel lányának.

Videó: Cancer mom records 25 years of birthday wishes to her baby

"Anya most elmegy egy nagyon messzi helyre. Egy ideig nem fogok tudni majd hazamenni, de mindig visszajövök majd meglátogatni téged." - teszi hozzá.

Örök dicsőség az édesanyáknak!

Hirdetés: 2021. július 4.

1. Ma a ¼1-es mise után elsővasárnapi szentségimádást tartunk 17,45 óráig. 19,oo órakor esti szentmise.

2. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor a felső hittanteremben.

3. Figyelmükbe ajánljuk a keresztény újságokat, könyveket és az Egyházközségi Apostolt.

4. Az elsőáldozók és bérmálkozók csoportképét a plébánián átvehetik.

5. Imádkozzunk papi, szerzetesi és szerzetesnői hivatásokért.

6. Egy kis olvasmány: 

Szemünk az Úrra tekintsen!

Leg-ek idején is ott van ...

Az aratás is Mária ünnep

 

 

 

 

 

Leg-ek idején is ott van ...

Van egy gyönyörű cseroki indián legenda a hitről, amely így szól: Az apa kiviszi a fiát az erdőbe, beköti a szemét és ott hagyja, egyedül. A fiúnak egész éjjel egy csutakon (fatörzsön) kell ülnie, anélkül, hogy levehetné a szemkötőt, amíg a nap sugarai fel nem ragyognak és reggel nem lesz. Nem tud és nem is akar segítséget kérni senkitől. Ha kibírja az éjszakát anélkül, hogy összeomlana, férfi lesz belőle. 

"Férfi akarok lenni!" - ez az egyetlen gondolat jár a fejében.

A fiú egyértelműen retteg ... sok furcsa hangot hall maga körül. Bizonyára gonosz szörnyek vannak körülötte. Talán még veszélyes emberek is, akik bánthatják őt. Éjszaka erősen fúj a szél, rázza a fákat, ő pedig mozdulatlanul ül, nem veszi le a szemkötőt. Végül is csak így lehet férfivá válni!

Végre egy ijesztő éjszaka után előbújik a nap, és leveszi a szemkötőt. Ekkor veszi észre, hogy az apja mellette ül a széles csutakon. Egész éjjel őrködött, hogy megvédje a fiát a veszélytől. Ott volt az apa, ha a fiú nem is tudott róla. 

Erkölcsi tanulság: Mi sem vagyunk egyedül. A legfélelmetesebb éjszakában, a legmélyebb sötétben, a legteljesebb magányban, is ott van velünk Isten, gondunkat viseli és vigyáz ránk...

Hiszed ezt?

 

Szemünk az Úrra tekintsen!

Egyházunk június végén a papszentelés és július elején az elsőmisék idején a hivatásokról szól. Olvasmányunk Ezekiel próféta meghívását mondja el. (Ez 2,2-5) A Szentírás jelenlegi rendszerezése szerint Ezekielt a nagy írópróféták közé soroljuk, közvetlenül Izajás és Jeremiás után, Dániel és a tizenkét kis próféta elé. Ezekiel elfogadta Isten meghívását, Kr. e. 593-tól 571-ig Babilon földjén dolgozik a száműzöttek között. Hirdeti, hogy a választott nép ellenszegült a kegyelemnek, de az Úr irgalmas, és prófétákat küld megmentésére. Tanítása a nép belső, lelki megújulására irányul. 

Újjáépítési programot hírdet: új szívet és új szellemet kell teremteni. A végítéletet is hangsúlyozza, ami Izrael és a népek ellen szól, de vigasztalással ér véget, mert Isten új szívet és új lelket ad. Ezekielnek minden ellenállás és nehézség ellenére beszélnie kell: „akár meghallgatják, akár nem hallgatják – mert hiszen lázadó nemzedék ez –, megtudják, hogy próféta van közöttük.” A próféta jelenléte igazolja, hogy Isten nem hagyta el. Ezekiel elindította Isten segítségével a nép körében azt a tiszta lelkiséget, ami Jézus Krisztus által teljesedik ki. A kegyelem segítségével új szív és új lélek születik, amikor az emberek belső irányultsága Isten akaratához igazodik. Ez a hivatás elfogadása. Márk evangélista teológiájának gyújtópontjában a jézusi teológia, az Isten országa áll. Az Isten országa képletes kifejezés, nem területileg meghatározott országot jelöl, hanem Isten titkainak az ismeretét, amely Jézus Krisztusban van. Ő azért jött, hogy mindent tudtul adjon, amit az Atyától hallott. Jézus tanítása és csodái által Isten országa, uralma már jelen van a történelemben és állandóan gyarapodik az Istenhez tartozó emberek lelkében. Isten ország beteljesedett állapota a mennyország.

Akik hisznek Jézusban, már felismerték hivatásukat, otthon vannak Isten országban, ahol  Szeretet az Isten. Ez az a titok, amelyet Jézus Krisztus által ismerünk fel, hittel fogadjuk el Atyánk irántunk való szeretetét. A tanítványi mivolt és Isten országába lépés lényege a Jézusban való hit és személyének elfogadása. (Mk 6,1-6) Az apostolok követik őt és részt vesznek igehírdető, gyógyító küldetésében. Vele mennek Názáretbe is, ahol szombaton tanít a zsinagógában. Kijelentette: ma elérkezett hozzátok az Isten országa.

Sokan csodálkoznak, mások ironikusan elutasítják. A názáretiek hitetlenségük miatt ellenálltak a meghívásnak. Jézus is el csodálkozott hitetlenségükön. Akik hittek benne, azokat meggyógyította.

A keresztény életben is vannak próbatételek és kudarcok. Pál apostol írja: „tövist kaptam testemben” és háromszor is szabadulást kért az Úrtól. (2Kor 12,7-10) Az Úr megértette vele, hogy a hivatással is jár próbatétel, hogy el ne bízza magát. Hagyatkozzon Jézusra, aki kegyelmével mindig megerősíti őt.

 

„Az Úr lelke van rajtam, elküldött, hogy a szegényeknek örömhírt vigyek.” Lk 4,18.

Az aratás is Mária ünnep

 Sarlós Boldogasszony - Az „örvendetes olvasó” második titka, az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária köszöntésekor Erzsébet betelt Szentlélekkel, és méhében a leendő előfutár, megkapta a megszentelő kegyelmet.

A katolikus magyarság, hogy megkapja Isten áldását, minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte. Így az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta.

Az ünneptörténetéről annyit, hogy ezt az V. századból származó Mária-ünnepet nyugaton csak Konstatntinápoly 1204-ben történt elfoglalása után kezdték ünnepelni. A minorita szerzetesek 1263-tól ünnepelték július 2-án, mivel ez volt a Keresztelő Szent János születése nyolcadát követő nap. Az egész Egyház számára VI. Orbán pápa (1378-89) rendelte el 1389-ben, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. A II. Vatikáni Zsinat után a világ egyház május 31-én ünnepli, de Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum. A csíki hagyományra ügyelve és Bálint Sándor írásai alapján néhány múltbeli eseményt, szokást ismerjünk meg az ünnepről .

A csíkrákosi mondai hagyományban: Zablya Péter hatalmas úr, kemény, kegyetlen ember. Féltek tőle az emberek, de áldottlelkű felesége miatt nem gyűlölték. Az asszony hálából lett Péter felesége, amiért az (1421-ben vagy 1432-ben) a török rabságból  kiszabadította. Mindig féltékenykedett Péter. Az asszony bátyjának véletlenül náluk maradt sarkantyúkereke miatt - idegen csábítóra gyanakodva - tűzpróbára ítélte a feleségét. Az asszony Sarlós Boldogasszonyhoz imádkozott. Ura közben az ablakon át az érő búzatáblát szemlélte, s szólt feleségének, ha egyedül learatja a termést, eltekint a tűzpróbától. Az asszony sírva fakadt, kétségbeesése elfárasztotta, s álomba merült. Péter látta csak, hogy száz meg száz csillagba kapaszkodva angyalok ereszkednek le a búzába. Előttük királynői alak halad, feje körül glória, kezében sarló. Gyorsan learatta az égi sereg a búzatáblát. Péter búcsút járt, s hálából a török lerombolta csíkrákosi Szent György templomot újraépíttette, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.  

Az arató eszközök és búzakévék megáldása - Kóny

Sarlós Boldogasszony az aratás édesanyja és királynéja gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is. A szegények és a szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és a fogságban gyötrődők párfogója, a halottak oltalmazója. Ő a várandós édesanyák vigyázója is. Az ünnep vigíliáján emlékeztek meg Mária anyaságáról. Ez a nap adta alkalmát a szegénygondozásnak, az anyaság ünneplésének és az aratás szakrális kezdetének is.

Régen e napon kezdték az aratást. A XVIII. században még az asszony aratott sarlóval, a férfi kötözött. Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az asszonyokéra olvasót vagy sarlót festettek. Úgy hitték eleink, hogy Szűzanya arat és a fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. Az „élet" (a gabona, de főképpen a búza) Isten ajándéka, Krisztus teste lesz belőle (Oltáriszentség).

Az alföldiek szent énekeket énekeltek munka közben. Azt tartották, hogy minden aratásban az ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától. A föld keleti sarkában kezdték az aratást Nemessándorházán, s az első két kévét rögtön keresztbe fordították, s köszönő imát mondtak mellette. A Szeged környékiek déli harangszókor levett kalappal, kévére ülve imádkozták az Úrangyalát; magukra és a búzaföldre keresztet vetettek.

Lakócsán aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézuskévét". Ebben kereste ki a gazdaasszony azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal a kalászok alatt egybe kötötte azokat. A „Jézus" körüli búzát sarlóval vágták le, kévébe kötve lefektették „Jézus" köré. Letérdeltek rájuk és imádkoztak, majd „Jézust" otthon, a képek alatt szögre akasztották Új vetéskor kimorzsolták belőle a szemet és a vetőmag közé keverték.

A felsőrekecsini csángók a szoba sarkába, a szőttesek, a párnák tetejére aratás után egy kéve búzát állítottak. Ősszel kimorzsolt szemeit a vetőmag közé keverték Másutt a pajtába raktak el búzakévét („Jézust"), s karácsonyeste a felrakott párnák mellé került a szobába, s újév reggelig ottmaradt, majd visszavitték a helyére, s magja a tavaszi vetőmagot szentelte.

Rábagyarmaton néhány szál búzát levágatlanul hagytak Szent Péter lova számára. Domoszlón Szent Péter lovának és a halottaknak hagytak kalászokat; országszerte pedig az ég madarainak. Alcsíkon az aratókoszorút vivő legényt vagy leányt vízzel megöntözték, s a gazda őket kínálta meg először pálinkával (D-K. György, édesapám közlése). 

Az aratókoszorú régen templomi szentelmény volt; alakja, szerkezete, mint az ugyancsak Napot jelölő szent koronáé, s szinte minden templomunknak éke volt.

Kereszt rakás

Városmiskén, aki aratás közben halt meg, annak külön aratókoszorút kötöttek a koporsójára. A kévéket országszerte keresztbe (kepébe) rakták, a felsőt „papkévének" nevezték. Az egyik legenda szerint, amikor az Egyiptomba menekülő szent családot Heródes emberei üldözték a búzaszemmé változott Máriát és Jézust egy szántóvető elvetette. Amikor aratott, Mária kérésére kereszt alakot formált a kévékből; s Mária és Jézus arca ott ragyogott minden búzaszemen (Csíkban ma is így tartják).

A hajdani ember annyi termést kért minden esztendőben az Úrtól, hogy jusson a szegényeknek, az ég madarainak, az anyaföldnek, s az elhunyt lelkeknek (Isten nevében) is belőle. A kalászok összegyűjtése a szegények joga volt.

Az ünnep szokásaiban magyar népünk Szűz Máriás lelkülete a maga gazdagságában köszön vissza. Őrizzük és adjuk tovább atyáink lelki kincsét.