2021. 07. 03.

Szemünk az Úrra tekintsen!

Egyházunk június végén a papszentelés és július elején az elsőmisék idején a hivatásokról szól. Olvasmányunk Ezekiel próféta meghívását mondja el. (Ez 2,2-5) A Szentírás jelenlegi rendszerezése szerint Ezekielt a nagy írópróféták közé soroljuk, közvetlenül Izajás és Jeremiás után, Dániel és a tizenkét kis próféta elé. Ezekiel elfogadta Isten meghívását, Kr. e. 593-tól 571-ig Babilon földjén dolgozik a száműzöttek között. Hirdeti, hogy a választott nép ellenszegült a kegyelemnek, de az Úr irgalmas, és prófétákat küld megmentésére. Tanítása a nép belső, lelki megújulására irányul. 

Újjáépítési programot hírdet: új szívet és új szellemet kell teremteni. A végítéletet is hangsúlyozza, ami Izrael és a népek ellen szól, de vigasztalással ér véget, mert Isten új szívet és új lelket ad. Ezekielnek minden ellenállás és nehézség ellenére beszélnie kell: „akár meghallgatják, akár nem hallgatják – mert hiszen lázadó nemzedék ez –, megtudják, hogy próféta van közöttük.” A próféta jelenléte igazolja, hogy Isten nem hagyta el. Ezekiel elindította Isten segítségével a nép körében azt a tiszta lelkiséget, ami Jézus Krisztus által teljesedik ki. A kegyelem segítségével új szív és új lélek születik, amikor az emberek belső irányultsága Isten akaratához igazodik. Ez a hivatás elfogadása. Márk evangélista teológiájának gyújtópontjában a jézusi teológia, az Isten országa áll. Az Isten országa képletes kifejezés, nem területileg meghatározott országot jelöl, hanem Isten titkainak az ismeretét, amely Jézus Krisztusban van. Ő azért jött, hogy mindent tudtul adjon, amit az Atyától hallott. Jézus tanítása és csodái által Isten országa, uralma már jelen van a történelemben és állandóan gyarapodik az Istenhez tartozó emberek lelkében. Isten ország beteljesedett állapota a mennyország.

Akik hisznek Jézusban, már felismerték hivatásukat, otthon vannak Isten országban, ahol  Szeretet az Isten. Ez az a titok, amelyet Jézus Krisztus által ismerünk fel, hittel fogadjuk el Atyánk irántunk való szeretetét. A tanítványi mivolt és Isten országába lépés lényege a Jézusban való hit és személyének elfogadása. (Mk 6,1-6) Az apostolok követik őt és részt vesznek igehírdető, gyógyító küldetésében. Vele mennek Názáretbe is, ahol szombaton tanít a zsinagógában. Kijelentette: ma elérkezett hozzátok az Isten országa.

Sokan csodálkoznak, mások ironikusan elutasítják. A názáretiek hitetlenségük miatt ellenálltak a meghívásnak. Jézus is el csodálkozott hitetlenségükön. Akik hittek benne, azokat meggyógyította.


A keresztény életben is vannak próbatételek és kudarcok. Pál apostol írja: „tövist kaptam testemben” és háromszor is szabadulást kért az Úrtól. (2Kor 12,7-10) Az Úr megértette vele, hogy a hivatással is jár próbatétel, hogy el ne bízza magát. Hagyatkozzon Jézusra, aki kegyelmével mindig megerősíti őt.

 

„Az Úr lelke van rajtam, elküldött, hogy a szegényeknek örömhírt vigyek.” Lk 4,18.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése