Augusztusi történelem

Augusztus 11 - 13

1456. augusztus 11-én hunyt el Nándorfehérvár hőse Hunyadi János. Július 22-én a török felett diadalt arató Hunyadi táborában kitört a pestis. A vezér is megbetegedett, súlyos állapotban a jó levegőjű Zimonyba vitette magát. Ott halt meg augusztus 11-én. Kapisztrán Szent Jánosnak ezt mondta: „Atyám, kész vagyok én az örök útra.” A gyulafehérvári székesegyházban temették el, öccse mellé.

1687. augusztus 12-én került sor a második mohácsi csatára, amely a Dél-Magyarország felszabadításáért vívott török elleni hadjárat legnevezetesebb ütközete volt. Szulejmán fővezírrel az élen a török fősereg Eszékről, a Szent Liga csapatai Mohácsról indulnak Siklós felé, a döntő ütközet augusztus 12-én, a Harsány-hegy lábánál történik meg. A csatában a Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel vezette szövetséges hadak hatalmas diadalt arattak. Európa-szerte a keresztény fegyverek diadalát hirdették a harangok és a korabeli újságok.

1849. augusztus 11-én Görgey haditanácsot tart Aradon, ahol egyhangúlag határoztak: le kell tenni a fegyvert. Görgey levélben azt írja Rüdiger orosz tábornoknak, hogy csak az oroszoknak hajlandó magát megadni, mert bízik a cár nagylelkűségében: az ő számos derék bajtársát az orosz cár nem fogja egy bizonytalan sorsnak, és a magyar nemzetet az osztrákok szilaj bosszúvágyának védtelenül kiszolgáltatni. Megjegyezte: „Talán elég lesz, ha egymagam leszek annak áldozatja.”  

Bohus kastély

Augusztus 12. vasárnap, Görgey az Aradtól 20 km-re levő Világosra ér. Délben Bohus János kúriájában fogadja Rüdiger orosz tábornok vezérkari főnökét Frolovot. Megtárgyalják a fegyverletétel helyét és időpontját. 

Az asztal

Hétfőn, augusztus 13-án, Görgey érdeme, hogy a magyar szabadságharc nem fejvesztett bomlással fejeződött be, hanem harmincezer magyar katona fegyelmezett, szomorú, de ünnepélyes együttlétével. A katonák a búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták csapatzászlójukat. Görgey utoljára még ellovagolt hűséges katonái előtt, az ugyancsak lovon érkező orosz Rüdiger gróf tábornokot és törzskarát fogadva. Drozdov orosz főhadnagy így írja le: "Amint a gróf eltávolodott, Görgey a lovával serege elé lépett, hogy utoljára köszöntse seregét, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből, mire az egész hadsereg levegőeget betöltő »Éljen Görgey!« kiáltással, könnyezve válaszolt vezérének, kihez őszintén ragaszkodott. Az egyik tiszt előrejött, hogy a többiek nevében szóljon volt tábornokához, de csak annyit tudott kiejteni: »Isten veled, Görgey!« – »Isten veled, Görgey!« – ismételte az egész hadsereg”.

Augusztus 13-án Boldog XI. Ince pápa, „Magyarország megmentője” emléknapja. Kitűnt nagylelkűségével, jámborságával, tisztaságával. Nevéhez fűződik az 1684–1698-ig tartó, un. visszafoglaló hadjárat. Buzgalmának gyümölcse 1683. szept. 12-én Bécs felszabadítása a török ostrom alól, majd 1686. szept. 2-án Buda felszabadítása a török megszállás alól, valamint a törökök által még birtokolt magyar területek felszabadítása. 1689. augusztus 2-án halt meg. A magyar nép hálából szobrot emelt neki.

Bátorság! Ne féljetek!

A 18. századi magyar irodalom jeles képviselője Faludi Ferenc (1704-1779) jezsuita pap, tanár, Rómában magyar gyóntató, költő, író, fordító. A latin, olasz, francia és német költészetet ismerete mellett a magyar népköltészet is hatott lírájára. Ő a késő barokk és a rokokó nemes, kiemelkedő művésze. Ezt tükrözi a Forgandó szerencse c. verse is: „Fortuna szekerén okossan ülj,/ Úgy forgasd tengelét,/ hogy ki ne dülj./ Ha szépen vezetett,/ Ha miben kedvezett,/ Ha miben kedvezett, meg ne örülj,/ Fortuna szekerén okossan ülj/ Fortuna szekerén okossan ülj.” A mai olvasmányok alapüzenete: Isten ismeri hullámzó életünket, küzdelmeinket és sikereinket, velünk van mindig, akár vízen, akár szárazon. Isten jelenlétét és segítségét azok tapasztalják meg, akik hittel és bizalommal feléje fordulnak, és hallgatnak szavára. Ha tüzetesen megnézzük, mindig is felkorbácsolt hullámok közt halad az emberiség és az Egyház is. Napjainkban nem kell elkendőznünk aggodalmainkat, melyet hívő emberként érzünk, látva az Isten nélküli életet, amely Európa nyugati országaiban elterjedt. Az anyagiakra alapozó és magabiztosnak tűnő istennélküliség semmit sem tud megoldani. Ezen kívül a földi életföltételek egyensúlyának a megbontása, a család rendjének tönkretétele, az erkölcstelenség nyomán kialakult demográfiai fogyás, a kábulatba süllyesztés, az anarchisták, a migránsok bűnözése, az erőszakra épülő hatalom packázása némely országban katasztrófához vezetett. Ez az, ami a világon minden hol fenyeget. Sokan kilátástalannak látják a helyzetüket és menekülnek. A zűrzavarban a keresztény ember hittel, bizalommal fordul Istenhez, mint egykor Illés próféta. (1Kir 19,9a. 11-13a) A barlangba rejtőző Illést az Úr kiszólította a barlang elé, megmutatta önmagát és tudtára adta, hogy ő a természet vad erőinek: a szélviharnak, a földrengésnek és a mindent megemésztő tüznek is Ura. Senkinek sincs hatalma felette, ezért senki sem rendelkezik vele. Isten a lágy esti szellő módján van jelen, szelíden szól népéhez, hogy intimitásába vonja, és tervét elfogadtassa. Ez az istenélmény Illést megerősíti, meggyőzi, hogy Isten vele van. Ezért visszamegy Izraelbe és teljesíti feladatát. Mi még jobban bízhatunk Istenben, aki egyszülött Fiát, Jézust adta nekünk. (Mt 14,22-33) Az apostolok a kenyérszaporítás szemtanúi, azon éjszaka veszélyben forognak a Genezáret tavon. Jézus segítségükre siet, s félelmüket már távolról oszlatja: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” Jézus jelenléte annyira megörvendeztette őket, hogy Péter még a hullámok felett is Jézussal akar lenni. Péter a lobbanékony szeretet és a kételkedés miatt meggyengült hit kombinációja. Ez is az ostromlott Egyházról szól. Azt a hitet jelképezi, ami erős, kilép az ismeretlenbe, mégis sebezhető, bár az embereket akarja menteni. (Róm 9,1-5) Jézus szeretete biztosítja a megváltást a hit által megigazultak számára, és ez nem ellentétes a régi Izraelnek tett igéretekkel.

 

„Az Úrban remélek, igéjében bízom.”  Zsolt 129.5.

Hirdetés: 2023. augusztus 13.

1. A Hiterősítő három kötetes homiliás könyv, A, B és C évre, 256 önálló szentbeszédet tartalmaz. Megvásárolható a Kegytárgyboltban és a plébánián.

A könyvismertetőben P. Urbán Erik OFM tartományfőnök (Könyvismertető - Hiterősítő A., B., C-év homíliák) kiemeli, hogy „a homilíákat a Kárpát-medence magyar keresztényei is megértik. A Hiterősítő trilógia a Katolikus Egyház tanításában gyökerezik, ismeri az egyházatyákat, a biblikus szakirodalmat, négyévtizedes elmélkedései és olvasmányai alapján „újat és régit” hoz, hogy Isten üzenetével éltessen. Köszönet érte. 

Az egyházi év ünnepköreit, id. Imets László csíkszeredai képzőművész 8x3 gyönyörű fametszete vezeti fel, mintegy tömörítve tárják elénk a szent időt. (…)

A lelkiatya két évtizedet szórványban élt és dolgozott, ismeri hogy a filiák hívei közösségre és Isten Igéjére vágynak. Papoknak és híveknek e gazdag munka segítség, főleg ott, ahol nincsen minden vasár- és ünnepnap szentmise, mert akkor is össze tudnak jönni a hívek egy-egy megbízott vezetésével, és e trilógia révén az Egyházzal együtt tudnak lélegezni és ünnepelni.”

A szerző vallomása: A filiákhoz több tapasztalatom fűződik: a ‘90-es évek elején, nagybőjt 2. vasárnapján a szomszéd plébánost helyettesítettem, ezért Lukafalvára három középiskolás fiút küldtem, hogy tartsanak igeistentiszteletet. Kezükbe adtam a perikopát és a szentbeszédet, ezeket felolvasták. Az imádságokat is elvégezték a meghagyás szerint. A következő vasárnap a hívek nagy örömmel újságolták, hogy az a vasárnap olyan volt, mintha ők is a Tábor-hegyén lettek volna. Ott Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük ment fel a magas hegyre. Ide is három fiatal jött, és végezték az istentiszteletet.

Az Egyház megújulása a részegyházakban kezdődik, főleg a filiákban, ahol mint hajszálereken elfolyik az Egyház vére. Erik atya szavait idézem: „Legyen valóban Hiterősítő e három kötet, és a Szentlélek erősítse meg a szent hitben azokat, akik elmélkedve olvassák, és sarjadjon általa Isten akaratával megegyező szent és virágzó élet.”

A három kötet ára 150 RON, vagy 5 intenció.

Megrendelhető: Római Katolikus Plébánia, 530230-Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38. Hargita megye. Tel: 0266.311726 vagy emailen: plebcsik@gmail.com 

 

Székelyekről - Székelyföldről

Szent István király az erdélyi Gyulát 1003-ban legyőzte, és rokonát erdőelvi Zoltánt tette meg ezen országrész vezetőjévé. Gyulafehérvár környékére latin szertartású székelyeket telepített: Enyed melletti Orbó-völgyébe, (Szász)Sebes vidékére. Innen már nyomon követhető útjuk a Keleti-Kárpátokig.

Most pedig olvassuk el Jancsó Benedek egyetemi tanár cikkét  a székelyek későbbi harcairól, amelyet a Háromszékben közölt: A székelyek 1493-ban Báthori vajda ellen panaszlevelet adtak be a királyhoz és abban a következőket írták: „Minden hadjáratban és táborozásban ott voltunk az ország védelmére s a mi őseink vére különböző országokban, t. i. Moldovában, Havasalföldön, Rác-, Török-, Horvát-, Bolgárországban bőven omlott. Vérünkből patakok folytak, csontjainkból halmok emelkedtek.”

Történetileg igazolt tény, hogy Hunyadi János erdélyi hadseregének magvát a székelyek alkották. A székelyek vitézségének emlékére és jutalmazására a csíksomlyói ferencrendi kolostornak harminckét családot adományozott azzal a kikötéssel, hogy minden más szolgálattól mentesek legyenek. A romániai néphagyomány Székely Jánosnak nevezi és a délszláv históriás énekek nemcsak Szibinyani Jankónak, hanem majdnem ugyanannyiszor Székely Jánosnak is, nyilvánvaló jeléül annak, hogy a Balkánon Hunyadiban a szé­kelyek vezérét látta a nép, amely az ő hadaival érintkezett.

Ha az 1914–1918. években lezajlott világháború ideje alatt ilyen levelet írtak volna a székelyek a magyar királyhoz, hány ország nevét írhatták volna még oda, hiszen az európai szárazföldnek, a skandináv államokat, Hollandiát, Svájcot és Spanyolországot kivéve, nincs országa, hol a székelyek vére nem ömlött volna (...), sőt Európán kívül, Kis-Ázsiában is harcoltak, mint a törökök segítségére küldött tüzérek.

Az osztrák-magyar főhadiszállás harctéri jelentései egyetlen hadcsapatot sem említettek annyiszor és oly elismerő dicsérettel, mint a székelyekből álló 82. csász. és kir., a 24. honvéd gyalog-, a 2. csász. kir., a 9. honvéd huszár- s az 5. honvéd tüzérezredeket.

Ezeken, a kizárólagosan székelyekből álló ezredeken kívül voltak más székely taktikai egységek is, amelyeknek az volt a rendeltetésük, hogy kiegészítésül szolgáljanak a harcközben megritkult és harci kedvöket veszített nem magyar nemzetiségű katonákból álló csapatoknak. Ezeket a különítményeket mindig oda vezényelték, hol legnagyobb volt a veszedelem. Az erdélyi román katonákból álló csapatok csak akkor állották meg derekasan helyöket harc közben, ha székely altisztjeik voltak és taktikai egységök legalább egyharmadában székely katonákból állott. Példát szolgáltattak erre a cs. kir. 2. és 62. gyalog-, továbbá a 22. és 21. honvéd gyalogezredek, amelyeknek legénysége vegyesen románokból és székelyekből állott.

A magyar hadi történelem arra tanít, hogy a székelyek voltak századokon át az a gát, amelyen megtört minden hódító áramlat, amely a magyar államot kelet felől fenyegette. Erdély volt Magyarország keleti védőbástyája mindig, és e bástyának legerősebb őrtornya a Székelyföld, ahol a veszedelem idején meggyújtották a máglyákat a tűzhalmokon, és a nép a figyelmeztető harci kürtök riadóját hallva, ment – küzdeni vagy meghalni Magyarországért és a székely szabadságért.

Ε nép története azonban megtanít arra is, hogy a székely nemcsak Magyarországért és a székely szabadságért harcolt, hanem idegen nyelvű és fajú népekért is, ha azt hitte, hogy egyúttal az emberiség egyetemes érdekeiért és a népek szabadságáért, lelkének ez eszményképéért harcol.

Az 1849-ben Kossuthtal Törökországba menekült székely tisztek és honvédek közül többen részt vettek, a török és az angol hadsereg kötelékében az 1853–55-iki krimi hadjáratban. Cseh őrnagy a magyar Kmethy honvédtábornokból lett török basa oldalán védelmezte Örményországban Kars várát. Az olasz nemzeti és állami egységért küzdő Garibaldi hadseregé­ben Gál Sándor 1848-as székely honvédtábornok és más magyar főtisztek vezetése alatt 2000-nél több székely katona harcolt. Ezek közül többen átmentek Észak-Amerikába is, hogy az északi államok seregében részt vegyenek az Egyesült Államok nagy szabadságharcában. Az Utassy György, 1848/49-es magyar őrnagy parancsnoksága alatt alakult és Garibaldi-különítménynek nevezett New-York-i 30. gyalogezredben harcolt e székely garibaldisták legnagyobb része. Székely származású volt Zágonyi Károly ezredes is, ki az általa toborzott Frémont testőrök élén hajtotta végre azt a lovasrohamot, a spring­fieldi magaslatok ellen, melyet az amerikai szabadságharc történetében „Zágonyi halállovaglásá”-nak neveznek.

Argentína hadseregének újraszervezője is székely katona volt, Czecz János 1848/49-iki honvédtábornok személyében. Ott harcoltak a népek szabadságának e világvándor bajnokai az 1863-iki lengyel forradalomban is, az orosz zsarnokság ellen. Leveretvén az orosz túlnyomó erő által e lengyel forradalom, sokan jutottak közülük orosz fogságba, arra kárhoztatva, hogy életök hátralevő részét Szibéria hósivatagjain vagy az Ural-hegység ólombányáiban töltsék keserves rabságban és szívet tépő gyötrelemben.

Hihetetlennek látszik, de mégis igaz. A székelyek a régebbi századokban a románokért is harcoltak. Menedéket adtak az oláh vajdáknak, valahányszor azok rászorultak. Így 1538-ban Ráres Péter moldovai vajdának, mikor kénytelen volt üldözői elől menekülni. Csak a szerencsétlen üldözöttet látták benne, és még azt is elfelejtették, sőt megbocsátották neki, hogy 9 évvel azelőtt a Székelyföld legkeletibb részeit, a mai Háromszék- és Csíkmegyét, embertelenül feldúlta.

A román történetírók nem győzik eléggé magasztalni Vitéz Mihály vajdát a törökök ellen viselt háborúiért. Azt azonban igyekeznek elhallgatni, hogy ezek a háborúk vesztes háborúk lettek volna, ha nincsenenek seregében jelen azok a székely csapatok, amelyeket Báthori Zsigmond, Erdély akkori fejedelme küldött neki legkitűnőbb tábornokai, Király Albert, Borbély György és Makó Mihály vezetése alatt. Mihály vajda legdicsőbb hadi tettének a román történetírók a törökök ellen vívott Călugăreni-i csatát tartják. Csakhogy ez az ütközet már elveszettnek volt tekinthető, mikor Király Albert a maga székely tüzérségével és gyalog puskásaival közbelépett és megfordította az ütközet sorsát.

A XVI. és XVII. században a lengyel királyok udvarában is állandóan volt egy pár száz fő­nyi székelyből álló magyar katonaság, amelynek hűségére minden körülmények között számíthattak a lengyel királyok. Ebben a két században Kelet-Európában az igazi katonai elemet minden hadseregben a székelyek alkották, mint hű letéteményesei és megőrzői a mohácsi vész előtti magyar állam nagy katonai hagyományainak.

A skótok között történeti hagyomány gyanánt él, hogy Szent István magyar király uralkodásának idején a skót királyi családnak egy fiatal tagja az akkori trónvillongásokkal kapcsolatos események következtében Magyarországra, Szent István királyhoz menekült. A szent király nemcsak szívesen fogadta a száműzött királyfit, hanem mikor később megismerte és megszerette, leányát is feleségül adta neki. Később Skóciában a viszonyok a száműzött herceg javára fordultak, és visszatérhetett hazájába őseinek trónjára. Szent István kíséretül száz székely vitézt adott melléje – így a skót legenda – kik mint hűséges testőrei ott is maradtak. Családot alapítottak és skótokká lettek. Még ma is van egynéhány skót előkelő család, amelyet a hagyomány ezektől a székely vitézektől származtat. Valószínűen az egész csak mese, költői hagyomány, melynek magva csak annak a ténynek lehetett általános ismerete, hogy Lengyelországban s Kelet-Európa fejedelmi udvaraiban a testőrcsapatokat nagyrészt a régi magyar katonai tradíciók képviselői, a székelyek alkották.

* * *

A trianoni diktátummal Erdély, Magyarország keleti bástyáját s annak legerősebb őrtornyát, a Székelyföldet elcsatolták. Ezen őrtoronynak ezer éven át állandó és hűséges őrei, a székelyek, fegyvereiktől megfosztva és magyar testvéreiktől elszakítva, román rabságba jutottak. (…) Vajon lesz-e valaha ereje a Románia és a szövetséges, társult hatalmak között kötött szerződés 11. §-ának, amelyben Románia arra kötelezte magát, hogy a székelyeknek legalább egyházi és iskolai ügyekben autonómiát ad?
Periklész híres halotti beszédében mondotta, hogy a városok védelmét nem az erős falak, a bástyák, a mély sáncok alkotják, hanem a férfiak melle és karja.

A székely gondolkozó elméjét, szívét, munkás karját, fizikai és erkölcsi egyéniségét, amelyet hosszú századok nehéz küzdelmei és munkája fejlesz­tett ki, semmiféle erőszakos békével vagy hatalmi intézkedéssel sem lehet elkobozni. A székelység (...) nagy históriai öntudattal párosult nemzeti műveltséggel, egy magas fejlettségű vallásos és erkölcsi civilizáció átalakító erejétől nemesült. A székely népnek lelke van. Ez fogja őt megvédeni és megtartani, míg csak egy magyar él a Duna és Tisza medencéjében.

Gábor Áron rézágyúja
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva
Indulnak már a tüzérek messze a határra.
Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet-völgyet.
Édes rózsám a hazáért, el kell válnom tőled.

Véres a föld, magyar tüzér vére folyik rajta.
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!
Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messze földre, hosszú útra térek.
(népdal)

Jancsó Benedek - Háromszék

Többet a székelyekről:

Székelyek 1.

A székelyekről 2. Krónikáink a székelyekről

A székelyekről 3. A székely szervezettség

A székelyekről 4. A székelyek útja

A székelyekről 5. A székelyek és Csaba királyfi

A székelyekről 6. A székelyek Csigla mezején

A székelyekről 7.  Hun-avar-székely-magyar

A székelyekről 8.

A székelyek és a szent királyok 9.

A székely székek 10.

A megállapodott székelyek (11.)

Székelyek és a kereszténység 12.
Romániában a Circus Maximus
Székelymagyar himnusz
Ut sint unum! - nemzetünkért imádkozzunk
Székelyföld 2013 - Nemzet vigyázz!
Székely címer a román fejedelemségek címerében
Székely címer, székely zászló mindenütt
Székelyek nélkül Havasalföld sem szabadult volna fel
Székelyek nélkül se Moldova, se címere nem lenne
Székelyföld - Nem téveszti el a helyes utat...
"A szamarakat válasszák meg lovaknak"
Autonómia - decentralizáció
Székely zászló és a tisztességes románok
A nyomorúság háborúja Romániában
A LÁTHATATLAN LOBOGÓ
A székely zászló lelkesítsen
Székelyföld mellett szól az első "argyasi székely"
Erdély, 2013 februárja - Székelyföld, székely zászló
Petőfi Sándor A székelyekhez
A román politika Ianus-arca Brüsszelben és Erdélyben
Az erdélyi magyarok önrendelkezését követeljük
A jó katonának jobban kell félnie a vezértől
Magyarország nem pusztul, hanem tisztul! 

Urunk színeváltozása 2023

Augusztus 6. Urunk színeváltozása. A liturgiában, ha az Úr ünnepe vasárnapra esik, akkor az felülírja a vasárnapot. Ezért Urunk színeváltozásáról végezzük ma a szentmisét. A színeváltozás Jézus istenségének a kinyilatkoztatása. E nap emlékezünk a nándorfehérvári győzelemre is. III. Kallixtusz pápa 1456. június 29-én Imabullát (pápai rendelkezés) adott ki, hogy a kereszténységben naponta délkor háromszor harangozzanak, imádkozzanak és böjtöljenek, hogy Isten mentse meg a török veszélytől Magyarországot. A szultán százezres serege július 4-én megkezdte az ostromot. A folyamatos ágyúzástól romhalmazzá vált Nándorfehérvár ellen általános rohamot indított július 21-én, bevenni azonban nem tudta. Másnap a döntő ütközetbe Kapisztrán János és Hunyadi János a magyar népi felkelők hadát is bevetette. A véres öldöklésben a török olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelését hátrahagyva elmenekült. A pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről, és e napot Urunk színeváltozása ünnepévé nyilvánította. – Már az ókorban a nagy kiterjedésű államok királyai más országokat is uralmuk alá hajtottak, birodalmakat hoztak létre. A leigázást a zsidó nép sem kerülte el. Isten azzal vigasztalta őket, hogy a földi birodalmak esendők, csak az Emberfia országa lesz örök. (Dán 7,9-10.13-14) Dániel próféta látomásában a négy egymást követő birodalomról szól, amelyek démoni erővel küzdenek Isten népével. A törvényeket, ünnepeket, szokásokat akarják eltörölni, mint ma, amikor a családot és a nemeket akarják megváltoztatni, az egyházat pedig kiiktatni. Dániel látomásában a vadállatok már le vannak győzve, mert az Örökkévaló Isten, mint győztes, felállította trónját és előtte mindenki meghódol. Ekkor az ég felhőin jön az Emberfia, a Messiás, aki valóságos Isten és valóságos ember. Az Örökkévaló adott neki „hatalmat, méltóságot és országot, amely el nem pusztul.” Jézussal vette kezdetét az Istenország részleges diadala, és ővé lesz a végleges győzelem. Ezt világítja meg Jézus Tábor-hegyi színeváltozása. (Mt 17,1-9) Itt Jézus élete és küldetése titkaiba nyert betekintést a három kiváltságos tanítvány. Jézus megengedi, hogy elrejtett istensége átsugározza testét és önmagát istensége dicsőségében mutassa meg nekik azért, hogy ne inogjon meg a hitük, amikor szenvedni látják; ne inogjon meg a hitük, amikor az Egyház kormányzásában nehézségek merülnek fel. Jézusban van az üdvösség, ezt az Örökkévaló Atya tanúsítja: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok.” A hegyről lejövet Jézus meghagyta nekik, hogy erről senkinek ne beszéljenek, amíg fel nem támad. A feltámadás fogja igazolni istenfiúságát. Péter apostol a levelében is tanúskodik erről. (2Pét 1,16-19) Jézus dicsőségében mi is részesülünk az utolsó napon.

 

 

„Mi még jobban hiszünk a prófétai jövendőlésekben.”  2Pt 1,19.

 

Hirdetés: 2023. augusztus 6.

1. A megbérmáltak átvehetik a csoportképet a plébánián.

2. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órától.

3. Figyelmükbe ajánljuk az Egyházközségi Apostol mai számát, és a Krisztus világa július-augusztus összevont számát. Ez részben a hargitafürdői pálosokról szóló cikkek miatt már példány van. Megvásárolható a ministránsoknál és a Kegytárgyboltban. Ára 7 lej.

4. A hargitafürdői Szent István búcsú és az új kolostorépület megáldása augusztus 20-án fél 1 órakor lesz.

5. Az 1 Úton nemzetközi zarándoknap augusztus 12-én a fiatalokért lesz. Indulás 13:30 órakor a Szent Kereszt templomtól a Szent Ágoston templomhoz, és onnan Csíksomlyóra, keresztút, 18 órakor szentmise.

6. Ifjúságunk készüljün a közelgő CSIT-re, ami augusztus 15. és 19. között fog zajlani Csíksomlyón. 

Havas Boldogasszony

Róma legnagyobb Mária-templomának, és a római hét főtemploma egyikének ünnepe, búcsúja van. A hagyomány szerint egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel.  Azért imádkoztak, hogy Mária adja tudtukra, hogy miképpen akarja azt felhasználni. Erre egyszer álmukban megjelent és kifejezte azt az óhaját, hogy építsenek tiszteletére templomot azon a helyen, melyet másnap reggel (augusztus 5-én) hóval födve találnak. Ugyan ilyen álma volt Liberius pápának is. Másnap mindenki csodálkozására az Esquilinus dombon egy telek be volt havazva és Liberius pápa oda építette a templomot a 350-es években. Szűz Mária tiszteletére szentelte fel.

A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony-bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát Szent III. Szixtusz pápa 432-ben remek mozaikképekkel díszítette annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. Sixtus pápa a bazilika falába vésette Nesztoriusszal szemben a katolikus hitigazságot: Szűz Mária Istenanya. 

E hitigazság és a kegykép Nyugatnak és Keletnek Mária tiszteletében való egységét hangsúlyozta. Ez Nyugaton a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére szentelt legősibb templom, amit Santa Maria Maggiore bazilikának neveznek. Később bővítések, változtatásokon esett át. Benne található a Nagy Szent Gergely pápa kora óta a római nép által tisztelt Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) elnevezésű kegykép. Az ősi római hagyomány szerint a római kegyképet Szent Lukács evangangélista festette.

Nagy Szent Gergely pápa az 590-es években egy pestisjárvány idején elrendelte, hogy a képet körmenetben hordozzák körül a városban. Ő maga is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint amikor a körmenet Hadrián hatalmas síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz. A pápa is látta Szent Mihály főangyalt amint pallosát hüvelyébe tette. Ennek a jelenésnek emlékézetét őrzi az Angyalvár névre változtatott mausoleum, amely fölé Szent Mihály szobrát állították.

A középkori Magyarországon és Moldvában is, amikor a vad erkölcsű napkeleti ellenségektől megszomorodtak, akkor magyar hazánk választott pártfogójára, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották értékeiket és tőle vártak segítséget. Ugyszintén a gyakori pestisjárványok idején a hívek számos helyen ajánlották magukat és településük templomát, kápolnáját Havas Boldogasszony oltalmába. És énekelték még a moldvai Lészpeden is:

Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál.   Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,   Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.   Imádd Jézust értünk, akit te szültél.

 

Szép liliomszál, szüzek virágja.   Könyörögj érettünk, istennek anyja.   Ó mily ékes vagy Mária, bűnösöknek szószólója.

A Santa Maria Maggiore bazilika kegyképéről másolat készítését különleges pápai tilalmak akadályozták. Másolására először Borgia Szent Ferenc jezsuita kapott engedélyt 1570-ben, majd a jezsuita alapítások számára bőségesen készültek újabbak. A római kegyképehez Ferenc pápa megválasztása másnapján, 2013. március 14-én elzarándokolt. A Szentatya azóta apostoli útjait szintén ez előtt a kegykép előtt ajánlja a Szűzanya oltalmába, és az utakról Rómába visszatérve itt ad hálát.

A szentlecke a Jelenések könyvéből van. (Jel 21,1-5a) Jézus dicsőséges eljövetelekor új ég és új föld lesz erről szólt János apostol. Ezért mondjael látomását az új Jeruzsálemről, a mennyországról, az üdvösségről. Arról szól, hogy Krisztus megváltása nyomán radikális megújulás keletkezett, hiszen a bűn a mindenséget is beszennyezte, káoszt okozott. Jézus pedig a világvégi ítélettel a sátán uralmát, a bűnt és a halált is megsemmisíti. Az élet győzelme, a megdicsőülés kezdete, hogy Isten lakása az emberek világával esik egybe. Istennel szoros kapcsolatba kerülünk, mert Szűz Mária Isten szent temploma. Mert, akit szült őáltala a teremtett és megváltott világgal is közösségben leszünk, amiről Izajás próféta így jövendölt: velünk az Isten!

Ez a jövendölés valósággá lett, mert Jézus közénk jött és közöttünk maradt. Ezt maga Jézus hangsúlyozza, amikor a tömegben felkiáltott egy asszony: „Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált!” De ő ezt mondta: „Hát még azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják!” (Lk 11,27-28)

Mi megtartjuk Jézus szavait és parancsát. Az utolsó vacsorán rendelte az Eucharisztiát, melyben nekünk adja önmagát a kenyér és a bor színében. Meh tesszük, amit parancsolt: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Most is ezt a szent misztériumot ünnepeljük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk vele és örök életünk legyen. Legyünk mi is Isten temploma, mint a Boldogságos Szűzanya, aki elsőként kimondta: Legyen nekem a te igéd szerint. Legyünk azok, akik „Isten szavát hallgatják és meg is tartják!”

Kérjük, teremtő, megváltó és megszentelő Urunkat, újítsa meg bennünk kegyelmi adományait, és megújult életünket őrizze meg jóságosan. Megváltónk Szentanyja segítsen, irányítson, hogy mi az örök értékeket keressük és meg is találjuk. Ámen.

Porciunkula-búcsú

Az assisi Porciunkula-kápolna fölszentelésének emléknapja, augusztus 2-án. A kápolna eredetileg Angyalos Boldogasszony-kápolna Assisitől délre, a városhoz közeli erdőben a nép által portiuncula (kicsinyke osztályrész) néven ismert helyen. Valószínű, hogy a 6. században építették. A 13. század elején a Monte Subasio-i bencések birtoka. Assisi Szent Ferenc 1207 és 1208-ban helyreállította a romos erdei kápolnát, és augusztus 2-án szentelték fel újra a kápolnát. Assisi Szent Ferenc 1209. február 24-én, Szent Mátyás apostol ünnepén itt hallotta meg a szegénység evangéliumát (Lk 9,3-5). A bencések 1211-ben Ferencnek ajándékozták. Ferencnek egy alkalommal a kápolnában megjelent az Úr Jézus és a Szűzanya, és biztatták, hogy kérjen valami nagy kegyelmet. Ferenc azt kérte, hogy aki ezt a kápolnát meglátogatja, teljes búcsút nyerhessen. A kérés rendkívüli volt, de az Úr Krisztus helybenhagyta és Ferencet a pápához utasította. III. Honorius 1216-ban teljesítette Ferenc kérelmét, és augusztus 1. déltől másnap estig minden esztendőben toties-quoties, a szenvedő lelkekért is felajánlható teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a fölkeresik a Porciunkula-kápolnát, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára. (A toties-quoties  - annyiszor-ahányszor búcsúengedélyekben a II. Vatikáni Zsinatig (1968) előforduló formula, azt jelentette, hogy az adott búcsú annyiszor elnyerhető, ahányszor a feltételül szabott cselekményt valaki elvégezte.)

A 14. század végétől a pápák a Porciunkula-búcsút megadták egyes ferences templomoknak, IV. Sixtus 1480-ban a Porciunkula-búcsút kiterjesztette az első rend templomaira, 1482-ben az összes ferences és klarissza templomra, de e búcsút csak a rendhez tartozók nyerhették el. XV. Gergely 1622. VII. 4-én az összes hívőnek megadta a Porciunkula-búcsú elnyerésének lehetőségét. Még októben 12-én a templomok körét a kapucinusokéval bővítette.

Ma a Porciunkula-búcsú minden plébániatemplomban egyszer elnyerhető a szokásos feltételekkel.

A Porciunkula-kápolna és a mellette őrzött Szt Ferenc-cella fölé 1569-1678 között Vignola tervei szerint 3 hajós bazilikát emeltek úgy, hogy a Porciunkula-kápolna a központi kupola közepe alatt áll. A kápolna homlokzati freskóját 1829-30-ban J. Fr. Overbeck festette. 1832-ben földrengés volt, a bailika. boltozata a hajók és a szentély fölött beomlott, a kupola és alatta a Pociunkula-kápolna sértetlen maradt!

A bazilikát 1836-40-ben XVI. Gergely pápa állíttatta helyre. X. Pius pápa 1909-ben pátriárkai bazilika rangra emelte. 

1925-28-ban márvány homlokzatot építettek eléje.