Nagypéntek - Ennyire szeretett az Úr!

Ma nagypéntek van. Urunk szenvedésének ünneplése. Az Egyház ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot, nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket. Meghallgattuk az igeliturgiát, amely után elmélkedünk Jézus Urunk életet fakasztó szeretetéről.

Tíz könyörgést végzünk a világért, hogy Jézus húsvéti misztériuma megszenteljen mindenkit. Utána hódolunk a Szent Kereszt előtt, majd szentáldozáshoz járulunk. Liturgiánk végén csendes szentségimádást végzünk.

Testvéreim! Nagypénteki gyászunkban öröm van, a húsvéti misztérium. Örömünk oka, hogy az üdvtörténetben egyszerre tudjuk szemlélni Jézus kínszenvedését, halálát és feltámadását.

Nagypénteken nemcsak emlékezni akarunk, hanem átélni az Úr szeretetének titkát. Ő mondta: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek.” (Jn 15,13k) Jézus barátunk lett, életét adta értünk. Az Egyház tagjai kétezer év óta igyekeznek szeretettel válaszolni erre a halálbamenő szeretetre. A tövisi, volt pálos templom feszületének ez a szalagfelirata: Aki jobban szeret téged, mint én, azt jobban szeretheted mint engem! Kérdem, Jézuson kívül más halt-e meg értünk? – Ezért ünnepeljük Jézus húsvéti misztériumát.

A két olvasmányban Isten küldöttének, a fájdalmak emberének, Jézus Krisztusnak engesztelő áldozatáról hallottunk, amelynek gyümölcse a megváltás, a mi üdvösségünk. Izajás próféta (Iz 52,13–53,12) hét évszázaddal Krisztus előtt megdöbbentő bejelentéseket tesz, melyek egybeesnek János evangélista (Jn 18,1–19,42) történeti leírásával.

1.    A próféta megjelöli Isten szolgájának szenvedése okát: „a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze”, egyben megjelöli e szenvedés engesztelő értékét is: „a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást” (Iz 53,5). Mindez Jézusban valóság lett. – Jézus segít szenvedését átélni, ha életünk olyan helyzeteire gondolunk, amikor ártatlanul szenvedtünk, amikor keserűséggel teli napokat, hónapokat, éveket éltünk át. Olyankor, amikor egészen magunkra maradtunk szenvedésünkben, csak az Isten volt velünk, ahogy Ady írta: „mikor elhagytak, mikor lelkem roskadozva vittem...”

2.    Jézus keresztáldozatában nem a testi halál az értékes, hanem az Ő önátadása, ahogyan az Atyának és nekünk adta életét. Jézus szenvedésében ott van az Ő szeretetének lángolása, célja a mennyország visszaszerzése az emberiségnek. Ember természetünkben jött közénk, önmagát adta nekünk. Valahogy úgy, mint a szülők, amikor játszak kisgyermekükkel. A játék   hevében a kicsi tömbol örömében és óhatatlanul is becsap anyja, apja szemébe, de a szülő nem bántja a gyermeket. Hát Jézus is így viszonyult a keresztrefeszítéséhez. Szent Pál így írja: „kiüresítette magát” s mi nem értékeltük, hogy ennyire szeret. Ő pedig megostorozva, kigúnyolva, keresztre feszítve, irgalmat kér számunkra, és a mennyei Atya kezébe teszi le életét: „Atyám kezedbe ajánlom lelkemet”.

A mennyei Atya többször tanúskodott szeretett Fiáról, de a végső tanúsága Jézus áldozatára: a mennyet bíró feltámasztás. Isten Fia föltámadt a halálból, legyőzve a bűnt és a halált, s felragyogtatta előttünk a halhatatlanságot és az örök életet. – Jézus Krisztus, aki egyszerre Főpap és Áldozat, a húsvéti misztériumban saját magát áldozta fel, mert együttérez velünk. A Zsidókhoz írt levélből hallottuk: „Mivel olyan kiváló Főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, legyünk állhatatosak a hitvallásban. Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együttérezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk és kegyelmet kapjunk, amikor segítségre szorulunk” (Zsid 4,14k).

3.    Jézus Krisztushoz járulni azt jelenti, hogy hivatásunk keresztjeit vállaljuk. Főleg, amiket nem tudunk megváltoztatni, de azokat mennyei Atyánk iránti szeretetből elviseljük. Ezért tanácsolja egy lelkiíró: „Ha megtagadod magad: szeretetből tagadd meg. Ha feláldozod magad: testvereidért, Istenedért tedd. Ha meghalsz önmagadnak: azért halj meg, hogy Krisztusban élj. A halál csak azért értékes, mert van feltámadás.” (Michel Quoist ) Mindennapi áldoztainkat, ha szeretetből, Istenért tesszük, akkor remélhetjük, hogy életünk végén Krisztus dicsőségében részesülünk.

A nagypéntek esti liturgiában együtt vagyunk az Úr Jézussal, elmélkedünk keresztáldozatáról és szívünkbe fogadjuk őt az Eucharisztiában. Így értékeljük Jézus nagy szeretetét, amely a szentmiseáldozat bemutatásában realizálódik. Minden szentmisében vallomást teszünk megváltásunk szent titkáról: valahányszor esszük ezt a kenyeret és iszunk ebből a kehelyből, halálodat és feltámadásodat hirdetjük, Urunk, amíg el nem jössz. (vö. 1Kor 11, 26). Ámen.

Nagyheti liturgia a Szent Kereszt Főplébánián

 

Krisztus világa 2025. április - Szemle

Krisztus az örök húsvét! – Krisztus világa a Szentháromság élete. Üdvtörténeti szempontból Krisztus örök terve az emberek üdvözítése és a teremtő Atya megdicsőítése a mi közreműködésünkkel. Krisztus nemcsak a mi életünket éli meg, hanem az egész mindenségét… Mert a világnak mint Isten teremtményének az ő üdvözítő tervére vonatkoztatva van értelme, és ennek a tervnek a keretében találja meg végső rendeltetését. „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” – Mondta Jézus Nikodémusnak. Ezzel a paradoxonnal kezdődik a világ számára egy új történelem, két egymást kiegészítő arccal:  egyik Jézus győzelme a sátán megkaparintotta és kormányozta bűnös világon, másik a megújult világ kezdete őbenne, úgy amint a prófétai ígéretek jósolták. Az Atya a Fiú testi feltámasztásával, megdicsőítésével válaszolt, és Jézus megdicsőülve a világból visszatért az Atyához, most már ott ül mellette dicsőségében és onnan irányítja a történelmet. A megváltás kegyelme egy szenvedő világegyetemben munkálkodik. Krisztus győzelme csak dicsőséges eljövetele napján válik teljessé, amikor mindent visszaad az Atyának (1Kor 15,25-28). Kedves Olvasó! Húsvétig tisztítsuk meg lelkünket a bűnbánat szentségében és a szentáldozás által konszekráljuk magunkat Krisztus világába. Minden kedves Olvasónak kegyelemteljes húsvétot kívánunk!

Örök evangélium – „Közeledett és csatlakozott” Lk 24,19) – Belon Gellért püspök elmélkedése. A feltámadt Krisztus abban csodálatos, hogy nem csodálatos (...) Milyen szép lehetett a feltámadt Jézus, aki a megváltás befejeztével a teremtés fejévé lett! És ez a megdicsőült Krisztus utánamegy tanítványainak. Nem áll eléjük fölségének ragyogásával, nem söpri el kételyeiket dicsőségének sugárzatával. Nem várja, hogy hozzá menjenek. Utánuk megy és csatlakozik hozzájuk. Megy velük Jeruzsálemből Emmauszba. A titkok városából a kisszerűség otthonába. A Golgota és a feltámadás városából a félénkség és kiábrándulás rejtekébe. Velünk és értünk is eljön a mi fölséges Urunk a legvégső határig. Amint tiszteletben tartotta az emmausziak „oktalanságát” és „nehezen” hivését és nem átallott végig bandukolni az egész úton, úgy van türelme a mi oktalanságainkat és nehéz- szívűségünket is végig kísérni, míg eljutunk az igazság boldog felfedezéséig és látásáig.

A nagyböjt gyakorlatának 7 nagy értéke – Francis Mannion atya kimutatja, hogy a böjt értke, hogy megtanuljuk megbecsülni az ételt; eszköz a szegények megsegítésére; segít növekedni az alázatban; fegyelemre tanít; segít szolidaritást vállalni az éhezőkkel; kifejezzük Jézussal való szolidaritásunkat halála napján és végezetül azért böjtölünk, hogy felkészüljünk Krisztus dicsőséges visszajövetelére. A böjt arra emlékeztet minket, hogy soha nem lehetünk elégedettek a közönséges táplálékkal, mert nem csak kenyérrel élünk. Amit várunk, az a menny eledele, Isten mennyei lakomájának eledele, amely nem pusztul el, hanem örök életet ad. Addig mindig éhesek leszünk.

Út a felnőttség felé – Gyurián Edit írása a 10 – 16 éves serdülő ifjúság számára.  A helyes morális-etikai alapvető magatartásra bíztató sorozat 2. témája: Azt sem tudom, mikor vagyok jó és mikor rossz. Itt a nagy kérdés: mi a jó és mi a rossz? Három példán keresztül világítja meg: nem elég az igazságot felismerni, de bátorság is kell hozzá, hogy azt elismerjük és aszerint cselekedjünk! - Valahol itt, legbelül! És akkor mindegy, hogy ki mit mond, én jó vagyok, mert felismertem és megteszem a jót. És ilyenkor boldog vagyok, mert nyugodt a lelkiismeretem! Boldog vagyok, és ez nekem JÓ. De mikor vagyok rossz? – Negatív példákkal, rámutat, hogy a lopás, az így szerzett dolog nem boldogít! Az ifjúság ez irányú jellemnevelése segít, hogy kihozzák a gyermekekből a bennük rejlő értékeket, irányt mutatva a szebb és boldogabb jövő felé. (6-7. oldalon)

Így élni jó – Michel Quoist gondolatai, tanácsai Lányoknak, hogy érzelmeink nevelése révén egész emberségünk arányos fejlődését segítse Isten akaratának, tetszésének megfelelően. A víz hatalmas energiává válik, amint gátak közé szorítjuk. Életadó erővé lesz, ha öntözőcsatornákba vezetik. Minden képességed, amelyet szellemed alakít és irányít, ideálod és hited szolgálatába állítható. (8. oldalon)

Az időskor mint spirituális út – A személyiség változásai – Hofher József SJ írása. A különböző életszakaszok közötti természetes összefüggés az alapja annak, hogy az időskort el tudjuk helyezni az életutunk idővonalán. Ennek elmulasztása jelenti azt a keserű csalódást, amit idős korunkban észlelhetünk, mert elfelejtettük spirituális értelemben is látni életünket. Jó számba venni napjainkat, hogy „eljussunk a szív bölcsességére” (Zsolt 90,12).

110 éve született Gál Ferenc – katolikus pap, teológus, egyetemi tanár. Gazdag életútját és munkásságát bemutatja Virt László. Gál Ferenc (1915 - 1998) a teológiát Rómában a Pápai Gergely Egyetemen végezte, 1939-ben szentelték pappá. A háború miatt hazatért, két évet káplán és 1942-ben Budapesten szerzett teológiai doktorátust. 1942-ben Kassán a Hittudományi Főiskola tanára. 1955-ben Egerben teológiai tanár, 1959-86-ig Budapesten a Hittudományi Akadémia dogmatika professzora, az Egyetemi templomban konferenciabeszédeket tartott. 1990-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. A közérthető magyar teológiai nyelv megteremtője, több mint 25 könyv szerzője.  

A hit tanulható – Andrea Pichlmeier írását fordította Bács Béla János. Végkövetkeztetés: A hit ajándék, de nem az égből hull alá, hanem türelemmel meg kell azt tanulni. Túrmezei Erzsébet: Mégis című verse.

Ég és Föld között Istennel –Szent II. János Pál pápa – A nagy pápa életéről készített kvízt Bakó Mária Hajnalka. Derűs oldal: A tanár felszólítja Petit, hogy beszéljem Napóleon hódításairól. - Sajnos, Napóleon magánéletét nem ismerem… 

Keresztrejtvény – Jézus utolsó vacsorai beszédéből van. Megfejtők, támogatónk, nyertesünk.

A hátsó borítón Reviczky Gyula: Feltámadás című verse olvasható.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Hirdetés: 2025. április 13.

1. Virágvasárnap minden mise elején barkaszentelést végzünk. A  11 órakor kezdődő szentmisében körmenetet tartunk, ezért a 12:30-as mise kimarad. 16 órakor családos mise. Keresztút 18:15-től. Estimise 19 órakor. A Krisztus világa áprilisi száma a szentmisék után kaphatók.

2. Húsvétra Szeretet kosarat készítünk a szükséget szenvedő családok részére. Adományokat a plébánián és a sekrestyében fogadunk. Támogatásukat előre köszönjük.

3. Nagyhétfőn és nagykedden hittanóra a vakációban elutazó elsőáldozásra készülő gyerekek részére délután 4-tól 6 óráig. Akik most nem tudnak jönni, azoknak húsvét keddjén és szerdáján lesz hittanóra.

4. Kedden Szent Antal nagykilenced kezdete. Elmélkedés az esti szentmisében.

5. Nagyszerdán az ifik részére Mel Gibson: Passióját nézzük meg 20 órától a felső hittanteremben.

6. Nagycsütörtökön, pénteken és szombaton reggel 7:30 órakor Jeremiás siralmai a Szent Kereszt templomban. 7 órától gyóntatás mindkét templomban.

7. Nagycsütörtökön a misét este 19:00 órakor végezzük, az Oltáriszentség  szerzésének és a papság szentségének alapítása emlékére. Ennek részei: a  lábmosás (a püspök 12 elsőáldozásra készülő fiú lábát megmossa), oltárfosztás, búcsúbeszéd, szentségimádás 22 óráig. A szentmise előtt egy órával már gyónttatunk.

8. Nagypénteken Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezünk, szigorú böjt van. Tilos a hús fogyasztás 14 év felett. A nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés. Ennek megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező.  Fel vannak mentve a háromszori étkezés alól a betegek, a várandós és szoptató anyák, a megerőltető munkát végzők és az utazók.

Reggel 7:30-kor Jeremiás siralmai és gyónási alkalom.

Keresztút 15 órakor. Nagypénteki liturgia, régi neve csonkamise 19:00 órakor. Passió, szentbeszéd, egyetemes könyörgések. A szentkereszt leleplezése és hódolat a szentkereszt előtt, áldoztatás. Szentségimádás 22 óráig.

9. Nagyszombaton reggel 7:30-kor Jeremiás siralmai, gyóntatás, vízszentelés.

Este 7 órakor vigília-mise. Részletesen: Lucernárium – fényünnepség, tűzszentelés, a húsvéti-gyertya meggyújtása, örömének (ez az első rész). 

A szentmise végén a feltámadási liturgia és körmenet következik. Végül áldás és himnuszok. A vigíliára hozzanak gyertyát magukkal.

10. Húsvét, Urunk feltámadásának ünnepe. Ételszentelés reggel 8 órakor (gyülekező 7:30-kor) a Főtéren, ezért a 7:00 és 8.00 órai mise elmarad.

Szentmisék:  Millenniumi templomban: 9:30; 11; 12:30 és 19 órakor.

Szent József kápolnában 8:30 órakor,

Szécsenyben 10 órakor szentmise.

11. Húsvéthétfőn szentmise: 7:00, 9:30, 11:00 és 19:00 órakor.

12. A VIII. osztályos fiúk, akik Gyulafehérváron szeretnének tanulni az érseki Líceumban, két ösztöndíjat biztosítunk részükre. Jelentkezni húsvétig lehet a plébánián.

Virágvasárnap - Krisztussal nem vagy magányos

Krisztussal nem vagy magányos - A barkaágak megszentelésekor a jeruzsálemi bevonulás evangéliumi részlete hangzik fel a liturgiában, ahol az angyalok által megkezdett örömhirdetést az emberek zengik Jeruzsálem kapujában: Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban! (Lk 19,28-40) Szent Lukács ezzel felidézi: Jézus már gyermekként bevonult a Templomba, amely építése óta őt várta, most passiójával valóra válik Simeon jövendölése: sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben. Ahogy egykor Szent József és Szűzanya hozták s negyvennapos szegénységén átragyogott Isten dicsősége, amiről Simeon és Anna prófétaasszony tanúskodott, úgy most kiszolgáltatott Bárány-létben nyilvánul ki békeszerző királysága: fény a népek világosságára. A földi teremtmények közül csak az ember tudja magáról, hogy létezik. Csak az ember ismeri ezt a szót, hogy Én. Ebben a kis szóban benne van minden, ami történt és ami történni fog velünk. Ez rá döbbent minket, hogy magunk vagyunk felelősek önmagunkért. Az éntudat által tudunk örülni, keressük a boldogságot, tudunk tervezni és fejlődni. 

Az Én szó fejezi ki a legjobban, hogy ember az ember. Némelykor mégis nagy kín az éntudat. Amikor egészen magára marad valaki és megéli lénye elhatároltságát minden más létezőtől. Az ember lényegénél fogva közösségi lény. Kilép önmagából, hogy találkozzék másokkal, közösséggel, egynek érezze magát a világgal. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor rádöbben feloldhatatlannak látszó magányosságára. Ilyen állapot jelentkezik sorsdöntő problémák, szenvedések idején, még ha van is, aki ápoljon, vigasztaljon, mellénk álljon. A kínok mélységeibe ki tudna együtt leszállni velünk? A magányosság csúcsa vagy mélypontja a halál. A halálban éli át az ember, hogy mennyire egyedi és egyedül van. 

A mai szentírási részletek az egészen magára maradt Jézust állítják elénk. Aki értünk emberré lett, aki még az őt ünneplő tömegben is egyedül van, hiszen igazában nem érti őt senki. Egymás után veszít el mindent és mindenkit, akinek a kereszten imája is a végső magányosság felkiáltása: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Zsolt 21) Mi keresztények  hisszük, hogy Isten sosem hagy el bennünket. Mégis elérkezhetünk arra a pontra, amikor sötétté lesz minden, eltűnik maga az Atya is. Mert Istenünk, míg a földön élünk, nem mutatja meg magát közvetlen valóságában, és jelenléte nem érezhető, mindez csak a menny diadalmas öröme lesz. Miért engedi meg ezt a kínt Atyánk? – Mert igazán valakivé csak az lehet, aki átélte már, mennyire senki önmagában, és óhajtja a szeretetben való teljes találkozást Istennel. Ez a megmenekülésünk útja: Atyám kezedbe ajánlom lelkemet! A másik kiutat mutató ima: Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit tesznek! Boldog, akit a magány kínja nem bezár, hanem kinyit Istennek is, az embereknek is, a világ számára is.

„Áldunk téged Krisztus, örök dicsőség néked!”

Hirdetés: 2025. április 6.

1. A hónap elsővasárnapi szentség-imádás tartjuk fél 2-től 5 óráig. Az esti szentmiséket 19 órától tartjuk.

2. Vasárnap, szerdán, pénteken keresztúti ájtatosságot végzünk 18:15-től, teljes búcsú nyerhető, ha részt veszünk és a pápa szándékára imádkozunk.

3. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat keddtől péntekig a program szerint.

4. A diákok húsvéti gyónásukat hétfőtől csütörtökig végezhetik el a Millenniumi templomban és a Szent József kápolnában a hittanárok vezetésével.

5. Kedden a rroma csoportok vagyis a cigányok főegyházmegyei zarándoklata Csíksomlyóra. 10:30-kor indul a keresztelja a Márton Áron gimnáziumtól és 12 órakor szentmise a kegytemplomban.

6. Jövő vasárnap Virágvasárnap, a 11 órakor barkaszentelés és körmenetet tartunk, ezért a fél 1-es szentmise kimarad. 16 órakor családos szentmise.

7. Április 14-én nagyhétfőn du. 5 órakor csíksomlyóra indulunk jubileumi zarándoklatra.

8. Húsvétra Szeretet-kosarat készítünk idősek és szükségben levők részére. Adományokat a sekrestyében és a plébánián fogadunk.

9. A hívek részére jövőhéten mindennap este fél 7-től gyóntatás húsvétra.

10. Pénteken délután hat órától a Városházán Bárdi Nándor: A székelyföldi regionális tudat elemei  és Csata Zsombor: Gazdasági és jóléti viszonyok székelyfoldön - Mit mondanak a számok és mit érzékelünk? című kettős előadásra kerül sor.