XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozója

Íme ezt írták a mai Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozójáról:
Zsúfolásig megtelt szombaton a csíkszeredai Millenniumi templom a Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozójának alkalmából. A 18. alkalommal szervezett rendezvényre majd 750 énekes jött el számos felcsíki településről, gyönyörű népviseletbe öltözködve, mindenki a saját vidékének hagyományai szerint.

A rendezvény 10 órakor szentmisével vette kezdetét, utána pedig Csíkmadaras, Csíkszentdomokos, Balánbánya, Csíkdelne–Csíkpálfalva, Csíkszentmiklós–Borzsova, Gyímesközéplok, Csíknagyboldogasszony, Csíkrákos, Csíkszenttamás, Hidegség, Szépvíz, Gyímesbükk, Csíkdánfalva, Csíksomlyó Kegytemplom, Madéfalva, Gyímesfelsőlok, Csíktaploca, Csíkszentmihály és Csíkszereda Szent Kereszt kórusai énekelnek. Minden csoport két kórusművet adott elő.
Érdeklődésünkre Csíkszentmihály–Ajnád kórusának két tagja, Fénya Szabolcs és Szőgyör Domokos elmondták, résztevőként felemelő érzés tölti el őket. A negyventagú kórussal már harmadjára vesznek részt a találkozón. A harmincöt személyből álló csíkkarcfalvai kórus két hölgytagja, Sánta Tímea Katalin és Farkas Melinda is lelkes örömmel számolt be az eseményen való részvételükről, mely lelki feltöltődés számukra. Előző öt, utóbbi viszont már hetedik alkalommal vesz részt találkozón, amelynek minden esztendőben más-más település a házigazdája.
„A kórustalálkozót 1995-ben Fejér István szentdomokosi kántor kezdeményezte és nyomban el is indították. Rögzítették a kórustalálkozó időpontját, ami a húsvétot követő első szombat. Az idei találkozó előkészítését február 8-án tartottuk. Tizenkilenc kórus nevezett be és megtörtént a sorsolás is a kórusok fellépésének sorrendjéről. A magasztos találkozót a 750 énekes ajkán felcsendülő Eljöttünk mind, zengjen az ének című kánon zárta. Mindez Isten dicsőségét szolgálja. Az idei rendezvény szervezői a Szent Kereszt Főplébánia Csíkszereda, a Gaudete Zenei Egyesület és a Hargita Megyei Művészeti Népiskola voltak” – mondta Darvas-Kozma József esperes.

Baleset

A XVIII. Felcsíki Egyház Kórusok Találkozóját tartottuk Csíkszeredában 2012. április 14-én..
Felemelő volt a Felcsíki esperesi kerület énekkarainak együttléte. Tizenkilenc kórus lépett fel 2-2 számmal.
Utána a csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar vezetésével vonultunk a város Szakszervezetek Művelődési Házába. A rendőrség biztosította a felvonulást.
Ott  vendégeltük meg a 750 részvevőt.
Utána elsőként a paptestvérek indultak haza.
Ft. Búzás Árpád Kisboldogasszonyfalv-i (Csíkrákos) plébános nyílt úton balesetet szenvedett Madéfalván.
Frontálisan ütközött egy másik autóval. Nem emlékszik a történtekre. A másik autóban hárman ültek. A baleseti kivizsgálás folyamatban van.
Árpádot jelenleg a csíkszeredai Sürgősségi Kórházban ápolják, kb. két napi kezelésre van szüksége. Szecsete Zoltán kórházlelkész felkereste és vele elbeszélgetett, de a balesetre nem emlékezik, súlyos agyrázkódássa miatt.
Plébániánk vállalta a ma esti helyettesítést és a holnait is.
Imádkozzunk felgyógyulásáért.

Kisemmiznek, ha nem vigyázunk!

Annak idején, amikor az államosított lakások visszaadásáról tárgyalt a román parlament, maga Iliescu elnök figyelmeztette a Fekete-tengeri országok tanácskozásáról hazatért küldöttséget, amelyet  Adrian Nastase miniszterelnök vezetett és amelynek tagjai közt volt K. K. RMDSz-es képviselő, hogy “aztán vigyázzanak, hogy mit adnak vissza, mert az erdélyi városok központjában a magyarok és a szászok laktak, a románok inkább a városok peremén.” Nastase, hogy az elnöki kijelentésnek véget vessen, közbeszólt: “Erről az UDMR-és kollégát kell meggyőzni.” Ekkor az elnök elvörösödött és szó nélkül távozott.

A színfalak mögött azóta ez zajlik. A zsidó hitközségeket 100%-ra kártalanították, mert azok hangosak. De amikor a magyarságon van a sor, akkor változtatni akarják a törvényt úgy, hogy ne adjanak semmit vissza természetben, és kártérítést se fizessenek!

Erre az EU-s CEDO rábólint! Szép úgy-e?

Az erdélyi magyarságot az oszd meg és uralkodj csapdájába terelgetik.

Egységesnek kell maradnunk, ha még élni akarunk. Tanuljunk a vallási reformációból is, amely szétesésünket okozta. Olyan kevesen vagyunk, hogy ha még élni akarunk, akkor nekünk társadalmilag részekre (pártokra) szakadni nem szabad.

Április 15-én (a csíkszeredai) előválasztáson a közösségünket szolgáló és a további fejlődést biztosító 13 RMDSz jelöltre adjuk le voksunkat.

XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozója

A XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozójára április 14-én kerül sor a csíkszeredai Millenniumi templomban. A Felcsíki kórustalálkozót 1995-ben Fejér István szentdomokosi kántor kezdeményezte és nyomban el is indították. Rögzítették a kórustalálkozó időpontját, ami a húsvétot követő első szombat. Az idei találkozó előkészítését február 8-án megtartottuk. Tizenkilenc kórus nevezett be és megtörtént a sorsolás is. 

A 10 órakor kezdődő szentmise után elsőnek Csíkmadaras, utána Csíkszentdomokos, Balánbánya, Csíkdelne-Csíkpálfalva, Csíkszentmiklós-Borzsova, Gyímesközéplok, Csíknagyboldogasszony, Csíkrákos, Csíkszenttamás, Hidegség, Szépvíz, Gyímesbükk, Csíkdánfalva, Csíksomlyó Kegytemplom, Madéfalva, Gyímesfelsőlok, Csíktaploca, Csíkszentmihály és Csíkszereda Szent Kereszt kórusai énekelnek két-két számot. A magasztos találkozót a 750 énekes ajkán felcsendülő Eljöttünk mind, zengjen az ének című kánon zárja. Mindez szolgálja Isten dicsőségét. 

Köszönjük a résztvevőknek, a kedves híveknek és támogatóinknak áldozatkészségét.

Jézusom, bízom Benned!

II. János Pál pápa 2000-ben kihirdette az Isteni Irgalmasság ünnepét, hogy azt húsvét után az első vagyis Fehérvasárnap üljük meg. Nagyon beillik ünnepkörünkbe, mert kiemeli a kereső Isten végtelen szeretetét a tévelygő ember iránt. Isten nem hagy magunkra, hanem új kapcsolatra hív, utánunk jön, keres bennünket. Ezt láthatjuk az ősszülők keresésétől kezdve Tamás apostol hitbeli megerősítésén át napjainkig. Mindenki számára nagy élmény, amikor őt valamilyen módon Isten megérinti, megszólítja. A megszólított ember megrendül a szent Isten előtt, aki feltárja önmagát. Az ember megismeri esendő és nagyra hívatott önmagát. Megismeri környezetét és abban betöltendő feladatát is. Ilyenkor szinte tapintható az Isten. Ettől kezdve az ember nem képes úgy folytatni életét, mint addig. A megrendült ember az Istenélmény hatása alatt áll. Az istenélmény érzelmileg, lelkileg átélt esemény, történés, mely a személy megtérését és kiteljesedését szolgálja. Mindenkinek van istenélménye. De akad olyan is, aki nem ismeri fel Isten szólítását, mert nem tanították meg Isten szólítására, mint a gyermek Sámuelt. Az istenélmények megerősítenek az istenhitben, és az élet nehéz szakaszain átsegítenek. Isten keres bennünket. Megmutatja, hogy velünk van, gondunkat viseli. „Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul. Átölelt az Isten.”  Szorult helyzetben, imádság közben, Szentírás olvasásakor, a szentgyónást vagy a szentáldozást követő csendben. Az apostolokat örömmel, békével tölti el a húsvéti Krisztus-élmény, és lángra gyújtotta szívüket (Jn 20,19-31). A Megváltó ajkán háromszor hangzik fel: Békesség nektek! Krisztus békéjét elsőként tanítványaira árasztja. Most jelenléte által újjászülethetnek a hozzátartozás végleges örömében. A Szentlelket ajándékozza, rájuk leheli: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” A Szentlélek közlésének és a bűnbocsánat szentségének alapítása hatékony jele annak, hogy Krisztus áldozata által Isten kiengesztelődött az emberekkel. Az apostolok ekkor betelnek Szentlélekkel, hogy másokat is bekapcsolhassanak az Istennel, Krisztussal és embertársaikkal kialakítandó harmóniába. Ez az átalakulás ettől kezdve három személyen fordul meg: a Szentlelken, a bűnbánó emberen és Krisztust képviselő Egyházon. Az első keresztény közösség hite és erkölcsi élete a feltámadt Krisztusra épült és Róla tanúskodott (ApCsel 4,32-35). Megtapasztalták, hogy a feltámadt Krisztus, aki elküldte a Szentlelket, természetfeletti erőket is mozgósít az Egyházban. Az apostolok igehirdetését jelek és csodák kísérték. A húsvéti-esemény mindenki számára az Egyház szentségeiben vált hozzáférhető ajándékká (1Jn 5,1-6). Gyakran mondogassuk: Jézusom, bízom benned!

„Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás!” Jn 20,31

Méltóságunk és Jézus irgalma

Az első világháborúban harcolt Gyula Sándor, a neves erdélyi hegedűművész. A háborúban elveszítette balkarját, amellyel a hegedűjét, életének egyik felét ölelte magához. Amikor hazatért, eltemetve találta feleségét, életének másik felét, aki támasza és segítsége volt életében. Elhatározta, hogy véget vet életének. Végzetes lépése előtt azonban fölhívta az egyik budapesti szállóban lakó barátját, és bejelentette neki szándékát. A jó barát meglepő módon nem szólt semmit, hanem odahívott egy muzsikust a telefonhoz, és három számot húzatott el vele.

Az első az volt, amellyel Gyula Sándor egykor szerelmet vallott feleségének. Jusson eszébe: akinek voltak szép napjai az életben, annak érdemes azért élnie, hogy emlékezzék ezekre a szép napokra.

A második a Rákóczi induló volt. Jusson eszébe: van hazája, amely őt megbecsüli eddigi munkájáért, szereti, és számít rá továbbra is.

Végül elhúzatta az „Istengyermek, kit irgalmad közén lehozott…” kezdetű egyházi éneket. Jusson eszébe: amióta Jézus eljött a földre, azóta nincs értelmetlen élet.

És Gyula Sándor nem lett öngyilkos. Hegedű nélkül, feleség nélkül, fél kar nélkül, de egész szívvel vállalni tudta az életet. Belátta, hogy ilyen csapások ellenére is van értelme az életnek.

Húsvét 2. vasárnapján keresztségünkben kapott méltóságunkat és Isten irgalmasságát ünnepeljük. Az életcélra fókuszált liturgia segít, hogy nehéz perceinkben se feledjük el: velünk van az Isten!

Testvéreim, kérjük Urunkat: maradj velünk, amikor ránk tör a bánat és a szorongás, a kétség, a kísértés és a rossz halál félelme! Jézus végtelen szeretetének láttán keljünk fel kicsinyhitűségünkből.

Ételszentelésről a románok írták: A magyarok civilizációból leckét adtak

Ungurii ne dau o lectie de civilizatie

A magyarok civilizációból leckét adnak

http://www.criserb.com/blog/ungurii-ne-dau-o-lectie-de-civilizatie.html

criserb on 9 April 2012 -

Priviti putin imaginile de mai jos.

Oamenii stau frumos, aliniati asteptand ca preotii sa le sfinteasca produsele (sunca, oua, cozonac, paine de casa, miel gatit, si palinca) ce urmeaza sa fie puse pe masa de Paste. Detalii despre aceaste obiceiuri mai gasiti si aici (dar cine mai citeasca asa ceva in ziua de azi?).
Nimeni nu se imbulzeste, nimeni nu se agita, nimeni nu se baga in fata. Toata treaba asta s-a intamplat ieri in Miercurea Ciuc.
Cred ca imaginile astea sunt un bun exemplu pentru ceea ce inseamna civilizatie. Nu se compara cu ceea ce vedem noi la televizor in zona Bucurestiului si a Moldovei, cand este vorba de biserica.
E posibil sa fie asa civilizati pentru ca majoritarii sunt ungurii in zona, e posibil sa aiba legatura cu catolicismul.
Chiar nu prea conteaza, important este ca asa ar trebui sa arate orice sfintire, civilizat, fara ingramadeala, fara mizerie…
Va sfatuiesc sa raspanditi aceste imagini, dati un like, un share, un +1. E important ca lumea sa vada ca se poate merge la biserica si civilizat. Chiar cred ca pozele de mai sus ar trebui sa fie o lectie pentru poporul roman!

[Multumesc Gabrielei pentru poze]

[credit foto Kovács Csaba P.]

Húsvéthétfő

            A húsvéti ünnepkör liturgikus színe a fehér. A napokban a Vatikáni Rádió rövid interjút készített egy szlovén jezsuita, nemzetközi hírű mozaik-és festőművész, teológus, lelkipásztor P. Marko Ivan Rupnikkal. 1991 óta él és dolgozik Rómában, a Pápai Keleti Intézet művészeti központjának igazgatója. Tanít a Pápai Liturgikus Intézetben. Rupnik atyától megkérdezték, hogy számára milyen színű a Feltámadás? „Valószínűleg fehér – válaszolta a művész –, mert a Jelenések Könyvében olvassuk, hogy az Úr dicsőségének a színe fehér. Ezért van az, hogy az ősi keresztény ikonográfiában is a Tábor-hegy fényét, a Feltámadás fényét fehérrel és arannyal ábrázolják.” Ezzel egybecseng Pályi Gyula akadémikus, a modenai és Reggio Emilia-i egyetem professzora, a Torinói lepelkutatás nemzetközi szaktekintélyének nyilatkozta, hogy “a Torinói Lepel képe fotográfiai negatív jellegű. Ilyen képet „fényérzékeny” anyag felületén közvetlenül alkalmazott sugárzás hagy. Sajátsága, hogy ott lesz sötétebb, ahol a fénykép tárgya világosabb és fordítva is: világosabb lesz a sötétebb részeknek megfelelő képmezőben. A feltámadást régóta úgy ábrázolja a keresztény ikonográfia, hogy Jézus fénysugárzás közepette jelenik meg. Lehet, hogy a művészek „ráéreztek” a lényegre?”

            P. Rupnik már többször megjelenítette az üres sírt, azt a jelenetet, amikor a jámbor asszonyok megérkeznek a sírhoz, és nem találják Jézus Testét. Már többször ábrázolta a fehér ruhába öltözött Angyalt, aki az üres sírra mutat, amelyben csak a halotti leplek láthatók. Pontosan úgy ábrázolta, ahogy Szent János szemtanú írta le ezt a jelenetet, amikor a testet beborító gyolcsok alaktalan halmazként tűnnek fel. Előzőleg valamit körülvettek, betakartak, de most az a valóság, amit körülvettek, szertefoszlott, eltűnt. Mivel a bennük lévő test már nem volt jelen, nem volt térfogatuk, lehullottak, szerteszóródtak. Így vall erről: „Rendkívülinek tartom azt a valóságot, hogy minden, amit szeretet ölel át, már megmenekült a haláltól a Feltámadás révén, mert a szeretet örökké tart.” 

Ezekben a napokban készült el egy képpel, fejezte be a jelenetet, amely két angyalt ábrázol Szent János leírása szerint. Amikor Mária Magdolna a sírhoz érkezik, két angyalt lát ott, ahol Jézus teste feküdt. Az egyik a fejénél, a másik a lábánál, tehát a test két végleténél. Hadd szóljon maga a művész: „Ez egy rendkívüli kép, mert a két szélen lévő angyal a Frigyláda fedelét díszítő két angyal mása. Mózes határozott parancsot kapott Istentől, hogy hogyan készítse el a Frigyládát. A két szélén legyen egy-egy angyal és Isten a Frigyláda fedelén fog szólni Mózeshez. Ez egy csodálatos kép, mert a Frigyláda őrizte Izrael egész történetének tanúságtételét, mindent, amit Isten tett Izraelben. Tehát Isten nem elvontan szól hozzánk. Isten beszél minden személy, minden nép történetében. Minden nemzet, minden ember kifürkészheti Isten csodáit, jeleit, tetteit. Isten legnagyobb tette Fia Feltámadása. A Jézus által magára vett emberségünk megdicsőül, valóban egyesül Istennel. És Isten ide, az üres sírhoz hív meg bennünket, mert ez a valódi Frigyláda. Számomra ez rendkívül fontos: megmutatni, hogy ebben az Európa, a világ, az egyház számára olyan furcsa, nehéz időszakban, hűségesnek kell lennünk és el kell mennünk oda, ahová Isten hívott meg bennünket, ahol szólni fog hozzánk. Fia tragédiája, drámája révén szól hozzánk, amely magába foglalja a világ összes drámáját, de amely olyan ragyogó fényben végződik, amelybe nem tudunk belenézni, amelyet nem bír el emberi tekintetünk.”  

            A Föltámadt Krisztus első igehírdetője Szent Péter apostol volt Jeruzsálemben, majd Rómában. Az ő utódja és szolgálatát folytató XVI. Benedek pápa így buzdít minket: „Ma is a Feltámadt Jézus betér hozzánk, házainkba, szívünkbe, hogy örömet és békét hozzon nekünk, életet és reményt adjon, amelyekkel megvalósulhat emberi és spirituális újjászületésünk...” Akarjunk találkozni a feltámadt Jézussal, aki velünk halad utunkon, hogy irányt mutasson és felnyissa szemünket. Utána az emmauszi tanitványokkal kérnünk kell az Urat, hogy maradjon velünk. Ezt követően mikor asztalhoz ültek Jézus kenyeret vett kezébe, megáldotta, megtörte és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a tanítványok szeme és felismerték Jézust (vö. Lk 24,30-31). Ez az esemény két helyszínt is megmutat számunkra, ahol a Feltámadottal találkozhatunk. Elsőként a Tanítás meghallgatása által Krisztussal szeretetközösségben, és a kenyértörésnél. Ez a két dolog mélyen kapcsolatban áll egymással: a Tanítás és az Eucharisztia.

            Amikor a szentmisét bemutatjuk, akkor megvalljuk, hogy a Feltámadott jelen van köztünk Igéjében és az Eucharisztiában. 
Templomunk szárnyas tabernákuluma is egyszerre emlékeztet az ószövetségi frigyládára és az Úr Jézus sírjában megjelent két angyalra, hogy a Feltámadt itt van köztünk az Oltáriszentségben.

            A húsvéti idő legyen alkalom a hit forrásainak felfedezésére az emmauszi tanítványok nyomán, vagyis Isten Szava és az Eucharisztia által. Találkozzunk mi is a feltámadt Jézussal, aki velünk együtt halad utunkon, hogy irányt mutasson és felnyissa szemeinket. A belé vetett hit átváltoztatja életünket: megszabadít a félelemtől, reményt ad hozzá, és Isten szeretete által élteti azt, aki valódi értelmet ad életünknek.

            Jézus feltámadása a feltétel nélküli remény szabadságát adja nekünk. Nincs külső emberi-társadalmi feltételhez kötve a jövőnk. És senki sem ragadhat ki az Ő kezéből. A halált győzte le! Fölötte senkinek sincs hatalma. Így bátorít: „Ne féljetek hát azoktól …”! (Mt 10,28) Ez a szabadság tesz képessé az „önzetlen-önkéntes” szolgálatra testvéreinkért. Az Élet szolgálatára. Ez mindennapjainkban azt jelenti, hogy nincs tökéletes adórendszer, egészségügyi-, oktatásügyi törvény, de senki nem tilthatja meg nekünk, hogy „kiegészítsük” a törvények hiányosságait és segítségére siessünk a „hátrányos helyzetű” embereknek. Az „önkéntes önzetlenség” elkötelezettségét jelenti a keresztségünk vállalása.

            Ma Jézus diadalát a nyugati kereszténység hirdeti Európának és a nagyvilágnak, vasárnap ugyanezt teszik a görögkeleti testvéreink is.Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!