Orbán: a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".
Orbán a hvg.hu tudósítása szerint arról is beszélt, hogy jelenleg szerinte versenyfutás zajlik annak az államnak a megtalálásáért, amit leginkább képes egy nemzetet versenyképessé tenni. Ma a slágertéma azon rendszerek megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek.  Ezen elemzések sztárjai Orbán szerint Szingapúr, Kína, India, Törökország, Oroszoszág.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetállam, liberális állam, és jóléti állam után mi következhet, Orbán szerint a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el. Orbán szerint azt várják el a polgárok a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új államszerveződést, amely a liberális államszerveződés korszaka után - a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva - ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget.
A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell - fogalmazott Orbán, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam. A miniszterelnök kitért arra, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja akadályozni.
Putyini szavak a civilek bírálatában
Orbán élesen bírálta a magyarországi civil világot is. A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta. A kormányfő szerint "ezért nagyon helyes, hogy fel is állt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik.
Ezért szervezték újra az uniós pénzosztást
Orbán a hvg.hu tudósítása szerint az uniós költségvetéssel kapcsolatban kiemelte: Magyarországon egy területen kívüliség jött össze, vagyis, hogy az uniós pénzosztást működtető rendszerben dolgozó több száz embert külföldről fizették, ráadásul többszörösét kapták, mint a hazai közigazgatásban dolgozók. Most Orbán olvasatában azért alakult ki vita az EU és Magyarország között, hogy aki az európai pénzek felett rendelkezik, annak magyar állami alkalmazásban kell állnia, és nem kaphat többet, mint a magyar államigazgatásban dolgozó tisztviselő. Ez nem politikai kérdés Orbán szerint, a magyar állam újraszervezése zajlik szerinte.
Bármi megtörténhet
Orbán az Index.hu szerint azt is kifejtette, hogy a jövőben bármi megtörténhet, és ez sok lehetőséget is rejt, de olyan veszélyeket is, ami például az Egyesült Államokban történt a minap, hogy Barack Obama elnök ellen a képviselőház republikánus képviselői eljárást indítottak hatáskör túllépés miatt. "Mit gondolnak, meddig maradnék hatalmon, ha ilyet meg lehetne Magyarországon tenni, ha hatáskör túllépés miatt be lehetne minket perelni?" - tette fel a költői kérdést.
Megvan az 50 százalék feletti arány
Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - mondta a miniszterelnök. Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni - jegyezte meg a kormányfő, aki kifejtette azt is - utalva a devizahitelesekre -, hogy "olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet: még az is megtörténhet például, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni".
A jóléti államok ideje lejárt
A liberalizmus olyan eszmerendszer, amely tényleges társadalomszervezési erővel bír. Ha meg akarják változtatni azt, ami nem tetszik a világban, akkor hasonlóan kiérlelt eszmerendszert kell felvonultatni - tette hozzá.
A jóléti állam és társadalmi rendszer Orbán szerint kimerítette tartalékait. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni - mondta a kormányfő, aki szerint "kötelességünk" szabadon válaszolni arra, hogy mi lesz a jó a következő 20-30 évben. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket".
Ez a legnagyobb bajunk
Orbán szerint önriogatás volna azt mondani, hogy "besodródunk az orosz medve ölébe". Magyarország a NATO és az unió tagja, és az "a legnagyobb bajunk", hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy "több lábon álljunk".
Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, "az volna az érdekünk", hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől - mondta.
Ez a nemzeti külpolitika
Orbán nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy "sikeresek legyünk", ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, relációközpontú együttműködéseket kell kialakítani.
A Déli Áramlattal kapcsolatban azt mondta: szolidárisak az ukrán néppel, egyetértés van, hogy egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, és látják a borzalmas gazdasági állapotokat, amik ott uralkodnak. Úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban - hangsúlyozta Orbán.
Ellenezni kell a bevándorlást
A kormányfő kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani - mondta, hozzátéve: ezt még nem tudta európai állásponttá tenni, mert mindig leszavazzák. A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék.
El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést, hozzátéve: "nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából".
Mi a helyzet az autonómiatörekvésekkel?
Az autonómiatörekvésekről azt mondta: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak. Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban gyakran pénzügyi kérdés is - jegyezte meg.
A román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. Ennyit tudnak tenni, de ennyit meg is fognak tenni - hangsúlyozta Orbán.
Előadása végén Orbán rámutatott: mivel bármi megtörténhet, a bizonytalan jövőtől félni is lehet, de ez sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára. "Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk" - zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök, a szabadegyetem tavalyi jelmondatára (A mi időnk) utalva.

napi.hu

A pápa fölhívta telefonon az iraki pátriárkát

Ferenc pápa pénteken fölhívta telefonon Louis Sako iraki káld pátriárkát, hogy biztosítsa együttérzéséről és lelki közelségéről az iraki keresztényeket.  Az elmúlt napokban Sako pátriárka felhívást intézett az ENSZ-hez, hogy a biztonsági tanács ne nézze tétlenül az ún. Iszlám Állam szélsőségeseinek atrocitásait a keresztények ellen. Különösen kritikus a helyzet Moszulban, ahol több, mint ezer keresztény család elhagyta a várost. (gá) VR

Szeretném megköszönni

Születésnapomra nagyon sok köszöntőm volt.
Jól esett, hogy szeretettel gondolnak rám, és szívükben hordoznak.
Köszönöm a nagy ajándékot, az életemet Istennek, és azt hogy keresztény vagyok.
Utána köszönöm drága szüleimnek, hogy elfogadtak és felneveltek. Édesapámért imádkozom, iránta szeretetemet most már csak így tudom kifejezni. Édesanyámnak köszönöm áldozatos életét és ma én megyek el hozzá, hogy Szent Anna napján felköszöntsem.
És minden kedves FB táborba tartozó közeli és távoli ismerősömnek e sorokkal is szeretném megköszönni születésnapomra küldött sok-sok jókívánságait.
Imádságos megemlékezéssel,
Darvas-Kozma József

A legnagyobb kincsre találhatunk

„Ne akarj sikeres lenni – minél inkább célul tűzöd ki a sikert, annál biztosabban elkerül. A sikert nem lehet üldözőbe venni, ahogy a boldogságot sem: a sikernek magának mintegy mellékhatásként, önkéntelenül kell jelentkezni, mikor az ember valamely önmagánál nagyobb ügynek szenteli magát” – írta Viktor Frankl. 

Nagyszentmiklósi avar kincs

Ez a nagyobb ügy az életcél, a kincs  ami által el akarjuk érni földi életünk teljességét. Jézus kijelenti, hogy a legnagyobb érték, amire rátalálhatunk: Isten országa (Mt 13,44-52). A három rövid példabeszédben - a rejtet kincs, a drágagyöngy, és a hálóbeli halak megválogatásával - Isten országának egyedülálló értékét emeli ki, amivel mindent meg lehet nyerni, és nélküle mindent el lehet veszíteni. 

A hit vezetése alatt meg kell tanulnunk, hogy az üdvösséget (kincs) és Isten dicsőségét (gyöngy) a legnagyobb értéknek tekintsük, és annak keresésével egy pillanatra se hagyjunk fel. Hiszen olyan kincsről van szó, amiért érdemes mindent eladni és minden áldozatot meghozni. E kincs el van rejtve a földi élet szántóföldjében, mindennapjaink körülményeiben és kapcsolataink szövetében, ha kötelességünket teljesítjük és nem szűnünk meg Istenre figyelni, biztosan rátalálunk.

A pogányságot jelentő szolga, munkája végzése közben rátalál a kincsre. Számára a kincs megtalálása „szerencse”, de azután mindent fel kell áldoznia érte. Azért bukkan rá a kincsre, mert Isten öröktől fogva elhatározta, hogy örök életében részesíti. Segíti, sőt rávezeti, hogy mindig megtalálhassa Őt. 

A mennyek országa a rejtett és a világban jelenlévő kincs. Sokan vannak egészen a közelében és mégsem fedezik fel, vagy ha megtalálták nem becsülik értéke szerint, és a földi országnak adják az elsőbbséget. Csak az Istenre hallgató szív képes felismerni a valódi értéket; csak az Istenre figyelő szív tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, az örökkévalót a mulandótól, a látszatot a lényegestől; s csak az Istenre hallgató bölcs szív, amilyet Salamon kért (1Kir 3,7-12) tud mindent feláldozni, hogy az örökkévalót elnyerje. Jézus az Atya Bölcsessége a teljes Isten-ismeretet és bölcsességet biztosítja mindenkinek, aki váratlanul vagy tudatosan rátalál Isten országára, s hajlandó mindent feláldozni érte. Most már bármi történjék is ebben az állapotban, az csak az ember javára válhat (Róm 8,28-30). 

André Kostolany mondta: „Az optimista két garassal a zsebében is úr. A pesszimista tele páncélszekrénnyel is senki.” 

A hívőnek az áldozat igazából nem jár veszteséggel, mert az eladott értéket magasabb szinten viszontlátja. Jézus Isten országa elnyeréséért mindent kér, de mindent is ígér. Ezért az Istenre hallgató szívű ember attól sem fél, hogy Isten szeretetének hálója bekeríti. Sőt könnyen felismeri a rá nehezedő helyzetekben Isten jelenlétét, s azt is, hogy minden átváltozik teste és lelke javára, felbecsülhetetlen kinccsé. 

A háló hasonlata az ítéletre is figyelmeztet. Egyszer majd megtörténik a különválasztás, ezért környezetünkben kell állást foglalnunk, hogy milyenné akarunk válni, és kihez akarunk tartózni.

„Eleve arra rendelt, hogy Fiának képmását öltsük magunkra.” (Róm 8,29)

Úton az autonómia felé: nemzetpolitikai kerekasztal a Tusványoson

Mikor valósul meg már végre az autonómia? Erre a kérdésre sokan szeretnék tudni a választ. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint megvalósulásának négy feltétele közül három már megvalósult.

Létezik már a magyar nemzeti konszenzus ebben a témában, kézzelfogható az érintett nemzetrészek elkötelezettsége kidolgozott autonómiakoncepciók formájában. Az a feltétel is megvalósult Semjén Zsolt felfogásában, hogy világpolitikai szinten evidencia kell legyen az autonómiák létjogosultsága. Az autonómia megvalósulásához szükség van azonban a többségi társadalmak fogadókészségére is. „Ebben a vonatkozásban jelenleg valahol a zsigeri elutasítás és a megfontolás közötti stádiumban vagyunk, de ha mi eléggé eltökéltek vagyunk, az autonómia meg fog valósulni” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
A Tusványos nemzetpolitikai kerekasztalának szánt, A rész és az egész címet viselő beszélgetésen Semjén Zsolt emlékeztetett: az elmúlt négy-öt évben hihetetlen nagyot haladt előre az autonómia ügye. Óriási előrelépés volt a magyar nemzetpolitikai konszenzus kialakulása a külhoni magyarság ügyében. Az, hogy Magyarország felelősséget visel az összes nemzettársért, ennek a szellemében születnek az Országgyűlésben a törvények, 21 milliárd forintos anyagi támogatást nyújt az ország a külhoni magyar szervezeteknek és programoknak. A nemzet közjogi értelemben vett egyesítése területén letette már az esküt a hatszázezredik külhoni magyar állampolgár, miközben 650 ezer kérést iktattak, s a miniszterelnök-helyettes szerint ebben a kormányzati ciklusban meg fog történni az egymilliomodik eskütétel is. Az egész magyar politikai közösség egyetért abban, hogy a külhoni magyarokat megilleti az autonómia: a tömbmagyarságban a területi, a szórványban élőknél a kulturális.
„Magyarország soha nem követelt olyant, amire nem volna precedens az unióban. Az autonómia nem extrém követelés, hanem emberi jog a közösség szintjén. Ha mi elfogadnánk azt, hogy létezik olyan jog, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy alávalóbbak vagyunk másnál” – vázolta Semjén, hozzátéve: Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalni a világ magyarjaival szemben, mint amit Izrael tesz a világ zsidóságával, amikor kiáll értük. „Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A kerekasztalon a különböző nemzetrészek képviselői Kárpátaljáról, a Vajdaságból, a Felvidékről, Muravidékről felvázolták aktuális helyzetüket, felsorolták sikereiket, kudarcaikat.
Az erdélyi nemzetrész képviseletében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejtette: Romániában az főhatalom célja Trianon óta, hogy a magyar közösséget megtörje, meggyengítse, az egyéneket kiemelje és asszimilálja, érvényesítse a román nemzetállami érdekeket. Ezek a célok soha nem változtak, legfeljebb korszakonként különbözött, hogy milyen eszközöket vetett be ezek elérésére, mutatott rá a politikus. „Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ebbe a főhatalomba beépülve lehet a magyar érdekeket érvényesíteni. Önmagában ez a beépülés nem ördögtől való, de az eredmény minősíti a munkát” – vázolta Toró. A néppáti politikus szerint az RMDSZ hiába volt az elmúlt tizenhat évben szinte töretlenül a román főhatalom része, a magyar nemzetpolitika vonatkozásában nem sikerült áttörést elérni. A közelgő romániai államelnök-választásokról Toró elmondta: amennyiben úgy látják, hogy az RMDSZ nem tud ebből az alkalomból a nemzetpolitika szempontjából fontos szerepnek megfelelni, megfontolják egy saját jelölt indítását.

Ferenc pápa váratlan látogatása a vatikáni menzán

Július 25-én, pénteken délben Ferenc pápa meglepetésszerűen felkereste a vatikáni menzát, ahol a szentszéki alkalmazottak ebédelnek.

A Vatikáni Rádió munkatársa interjút készített a menza konyhafőnökével, aki elmondta:

„Igen, a pápa ma a mi vendégünk volt. Úgy érkezett, mint a legegyszerűbb munkások. Beállt a sorba, kiszolgálta magát, mint a többiek: magához vette a tálcát és az evőeszközöket. Tésztát és halat evett. Nagyon jó érzés volt: körülvette őt nagy családja. Bemutatkoztunk neki, érdeklődött munkánk felől, tetszését fejezte ki, nagyon jól érezte magát.

Végül megáldott bennünket és közös fénykép is készült, majd eltávozott. Mindössze egy órácskát volt velünk. Olyan meglepetés volt, mint derült égből a villámcsapás! Ki gondolta volna? A pápa hozzánk jön ebédelni? Mindnyájan meglepődtünk, de az egyik legszebb élmény volt, ami az életben csak ritkán fordul elő” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Franco Paìni, a vatikáni menza konyhafőnöke.

VR

A Boeing lelövése az ukrán légvédelmet terheli

A Boeing-et hadgyakorlat során lőhették le Ukrajnában

© Fotó: RIA Novosztyi/Vjacseszlav Afonyin

A maláj Boeing-et az ukrán légvédelmi erők hadgyakorlata során lőhették le – mondta az ukrán biztonsági kabinet egyik képviselője.

Elmondása szerint július 17-én az Ukrán Fegyveres Erők légvédelmi csapatai gyakorolták a rakétaindítás zárrendszerének feloldását. Egy rendkívüli helyzet okozhatta a tragédiát.

Megjegyezte, hogy a 156. légvédelmi rakétaezred parancsnoka utasítást kapott, hogy bontakoztassa szét az osztályokat, és gyakorolja a cél követését és feltételes megsemmisítését a Buk-M1-ből indított rakéta segítségével.

Hozzátette, hogy a rakéta reális elindítását nem tervezték, ennek ellenére az üteg parancsnoka megkapta a rakétaindítás zárrendszerének feloldásához szükséges kulcsokat.

A forrás azt is közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat folytatja az incidens vizsgálatát. A katasztrófa napján elvitték az üteg parancsnokát és legénységét.

OH

Ajánlás:
Jacenyuk lemondása: menekülés a „süllyedő hajóról”
Washington nem tudja, ki lőtte le a Boeing-et Ukrajna fölött

A török elnök szerint "a zsidók, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban"

Megcsonkított, halott gyermekek

Tovább nőtt vasárnapra az Izrael és Törökország közötti diplomáciai feszültség, miután a török kormányfő úgy fogalmazott, hogy "Izrael Hitler barbárságát is felülmúlja" a gázai hadművelettel. Recep Tayyip Erdogan az augusztusi elnökválasztást felvezető kampány egyik eseményén szombat este bírálta az izraeli hadsereg offenzíváját, valamint emlékeztetett arra, hogy sok palesztin civil áldozatuk van a harcoknak.
A török miniszterelnök úgy fogalmazott, az izraelieknek "nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt a barbárságban."

Mit szólnál ha a te gyermekeiddel tennék ezt?

Beszédében a kormányfő ugyanakkor nyugalomra szólította fel a török népet. Mint mondta, nem kerülhet sor a zsidó lakosság tagjaival szembeni túlkapásokra. Törökországban hozzávetőleg 17 ezer zsidó él, a gázai konfliktus miatt pedig az elmúlt napokban több városban is Izrael-ellenes tüntetéseket tartottak.
A török bírálatok miatt Izrael a héten bejelentette, hogy minimálisra csökkenti diplomáciai jelenletét az országban, az izraeli külügyminisztérium pedig szombaton figyelmeztette Törökországba készülő állampolgárait, hogy lehetőleg válasszanak más úti célt, amennyiben pedig mégis Törökországba kell utazniuk, legyenek éberek és kerüljék a demonstrációkat.
(MTI)