Orbán: a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".
Orbán a hvg.hu tudósítása szerint arról is beszélt, hogy jelenleg szerinte versenyfutás zajlik annak az államnak a megtalálásáért, amit leginkább képes egy nemzetet versenyképessé tenni. Ma a slágertéma azon rendszerek megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek.  Ezen elemzések sztárjai Orbán szerint Szingapúr, Kína, India, Törökország, Oroszoszág.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetállam, liberális állam, és jóléti állam után mi következhet, Orbán szerint a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el. Orbán szerint azt várják el a polgárok a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új államszerveződést, amely a liberális államszerveződés korszaka után - a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva - ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget.
A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell - fogalmazott Orbán, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam. A miniszterelnök kitért arra, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja akadályozni.
Putyini szavak a civilek bírálatában
Orbán élesen bírálta a magyarországi civil világot is. A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta. A kormányfő szerint "ezért nagyon helyes, hogy fel is állt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik.
Ezért szervezték újra az uniós pénzosztást
Orbán a hvg.hu tudósítása szerint az uniós költségvetéssel kapcsolatban kiemelte: Magyarországon egy területen kívüliség jött össze, vagyis, hogy az uniós pénzosztást működtető rendszerben dolgozó több száz embert külföldről fizették, ráadásul többszörösét kapták, mint a hazai közigazgatásban dolgozók. Most Orbán olvasatában azért alakult ki vita az EU és Magyarország között, hogy aki az európai pénzek felett rendelkezik, annak magyar állami alkalmazásban kell állnia, és nem kaphat többet, mint a magyar államigazgatásban dolgozó tisztviselő. Ez nem politikai kérdés Orbán szerint, a magyar állam újraszervezése zajlik szerinte.
Bármi megtörténhet
Orbán az Index.hu szerint azt is kifejtette, hogy a jövőben bármi megtörténhet, és ez sok lehetőséget is rejt, de olyan veszélyeket is, ami például az Egyesült Államokban történt a minap, hogy Barack Obama elnök ellen a képviselőház republikánus képviselői eljárást indítottak hatáskör túllépés miatt. "Mit gondolnak, meddig maradnék hatalmon, ha ilyet meg lehetne Magyarországon tenni, ha hatáskör túllépés miatt be lehetne minket perelni?" - tette fel a költői kérdést.
Megvan az 50 százalék feletti arány
Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - mondta a miniszterelnök. Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni - jegyezte meg a kormányfő, aki kifejtette azt is - utalva a devizahitelesekre -, hogy "olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet: még az is megtörténhet például, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni".
A jóléti államok ideje lejárt
A liberalizmus olyan eszmerendszer, amely tényleges társadalomszervezési erővel bír. Ha meg akarják változtatni azt, ami nem tetszik a világban, akkor hasonlóan kiérlelt eszmerendszert kell felvonultatni - tette hozzá.
A jóléti állam és társadalmi rendszer Orbán szerint kimerítette tartalékait. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni - mondta a kormányfő, aki szerint "kötelességünk" szabadon válaszolni arra, hogy mi lesz a jó a következő 20-30 évben. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket".
Ez a legnagyobb bajunk
Orbán szerint önriogatás volna azt mondani, hogy "besodródunk az orosz medve ölébe". Magyarország a NATO és az unió tagja, és az "a legnagyobb bajunk", hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy "több lábon álljunk".
Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, "az volna az érdekünk", hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől - mondta.
Ez a nemzeti külpolitika
Orbán nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy "sikeresek legyünk", ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, relációközpontú együttműködéseket kell kialakítani.
A Déli Áramlattal kapcsolatban azt mondta: szolidárisak az ukrán néppel, egyetértés van, hogy egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, és látják a borzalmas gazdasági állapotokat, amik ott uralkodnak. Úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban - hangsúlyozta Orbán.
Ellenezni kell a bevándorlást
A kormányfő kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani - mondta, hozzátéve: ezt még nem tudta európai állásponttá tenni, mert mindig leszavazzák. A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék.
El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést, hozzátéve: "nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából".
Mi a helyzet az autonómiatörekvésekkel?
Az autonómiatörekvésekről azt mondta: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak. Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban gyakran pénzügyi kérdés is - jegyezte meg.
A román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. Ennyit tudnak tenni, de ennyit meg is fognak tenni - hangsúlyozta Orbán.
Előadása végén Orbán rámutatott: mivel bármi megtörténhet, a bizonytalan jövőtől félni is lehet, de ez sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára. "Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk" - zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök, a szabadegyetem tavalyi jelmondatára (A mi időnk) utalva.

napi.hu