Krisztus világa 2017. Július-Augusztus Szemle

Bírod-e János – Különösnek látom lapunk július-augusztusi számának borító fotóját. Silvina szatmári irgalmas nővér mesélte három évtizeddel korábban. Egy dolgos, szűk szavú, János nevű állatgondozó minden pénteken levette az istálló ajtaját és a vállára vette, mint Jézus a keresztet. Ő azzal indult el, mondta a maga imáját és úgy kerülte meg a város központjában a zárda épületegyüttesét. Néha akadt egy-két csipkelődő ember is, aki megkérdezte tőle: Bírod-e János? – Bírom, hát! – felelte röviden és folytatta a maga útját. A címlapon egy amerikai kiadású „Jánost” látunk, aki a kereszt szára alatt fölfele, a távolba néz és mosolyog. Arca biztonságot sugall, mintha üzenné a földet néző embereknek: A keresztben van az üdvösség! Úgy gondolom, jó dolog Jánosoknak lenni, akik Istennel beszélgetve, viszik a maguk keresztjét. S ha netán megkérdezné: Bírod-e János? Milyen jó lenne azt felelni: a Te kegyelmeddel, igen!  (2. oldal)

A hivatás – Dr. Jakubinyi György érsek atya írása: Krisztus ma is hívja követőit: mindenkit a keresztény életre, egyeseket pedig a szorosabb apostoli életre, papi és szerzetesi hivatásra. Nagy kegyelem ... Akinek igazi hivatása van, az lelki egyensúlyát csak akkor éri el, ha elfogadja ezt a hivatást. ... Fontos a hivatásgondozás Egyházunkban. Felelősek vagyunk mindnyájan, papok és hívek Isten ajándékáért, a nekünk, közösségünknek ajándékozott papi, szerzetesi, szerzetesnői hivatásokért. Örökérvényű az Úr Jézus felhívása: „Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratáshoz.” (Mt 9,38). (3. oldal)

“Minden forrásom belőled fakad” – Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelszava. Összeállítás és ismertető az eddig tartott Kongresszusokról, valamint a 2020. szeptember 13-20. között Budapesten sorra kerülő Kongresszus előkészületeiről és imáról. (4-5. oldal)

Kalazancius vonzásában – Augusztus 25-én van Kalazanci Szent Józsefnek, a piarista rend alapítójának ünnepe. A szentről, mondásairól és a rendről ír Sárközi Sándor piarista. (5. oldal)

Szent László-év 10. – László király törvényhozásával részben a társadalmi bajokat akarta orvosolni, más részt a királyság gazdasági erőforrásainak biztosítására törekedett. - Támogatta és az ország hasznára fordította a kereskedelmet (ló, ökör és só). - A királyi kincstár állandó jövedelme a pénzverésből és pénzváltásból származó haszon volt. - Az ország tájait utak kötötték össze, s ezek kapcsolták az országot a környező világ vérkeringésébe. – Szó van a keletről beköltözött népelemekről, a böszörményekről, kálízokról. A Nyugat-Európa különböző tájairól érkezettekre a vendég (hospes) kifejezést alkalmazták. Egy részüket olasznak (vallon latinusok-nak), újlatin nyelvet beszélőknek mondták. – Darvas-Kozma József írása a 6-7. oldalon.

A boldogságom – Anselm Grün gondolatai. Fordította Bács Béla János. (8. oldal)

2017-ben lettek pappá – képsorok az újmisésekről, és Lechli Arnold III. éves kispap elmélkedése a Magvetőről. (9. oldal)

Kézdivásárhely történelmi központja – Az egykori Kézdiszék központja, a Torja patak mentén létesült, a Brassót Moldvával összekötő és az Ojtozi-szoroson átvezető fontos kereskedelmi útvonal mellett. A jelentős kézműves- és ipari központ múltját, történeti központjának épített örökségét, a Főteret színes melléklettel mutatja be Sárközi Sándor. (10-11. oldal)  

A gombaparadicsom – testi és lelki egészség rovatban, Bakó Mária Hajnalka néhány, kevésbé ismert lúgosító, gyógyító gombáról ír. (12-13. oldal)

Játékos ismerkedés szentekkel – Szentek a világegyházból, Vitos Antal kérdései. (13. oldal)

Mi az életcélod? – Patsch Ferenc SJ írása az értelmes életről és az életcélról. (14-15. oldal)

A legerősebb állat – Mivel a Székelyföldön medvés világot élünk, jól jönne a huszárság, hogy megszabaduljunk a nem kívánt látogatóktól.  

A népmese mellett megismerkedhetünk állathírességekkel a gyermekoldalon. (16-17. oldal)

Derűs oldal – Ha véletlenül jól érzed magad, ne aggódj el fog múlni. Láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt? Mondások, képek és viccek. (18. oldal)

A Keresztrejtvényben – Don Boscoról szóló mondatot kapunk, amit halála másnapján róla mondott egy jezsuita atya. Megfejtők; CSIT – 2017. aug. 15. Csíksomlyó; Támogatónk.

Dsida Jenő: Egyszerű vers a kegyelemről, a 20 oldalas lap lélek simogatója. Ára 3 lej.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

A medvék miatt is harcolnunk kell igazunkért

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelten fontosnak tartja, hogy az elkövetkező időszakban ne hagyják földre esni a tegnap kiharcolt előrelépést. A megyeelnök ezúton is köszöni a július 5-i megmozduláson megjelent embereknek a támogatást, hiszen megerősítő ereje volt és volt eredménye. Ezen eredményért azonban tovább kell küzdeniük, hogy a rendelet konzultálási időszaka alatt ne vonják el a figyelmet a helyzet valódi súlyosságáról.

– A tüntetés folyamán a csendőrség helyszínen tartózkodó parancsnoka jelezte, hogy beszélni szeretnének velem, mivel a helyszínen az emberekkel foglalkoztam és a miniszter asszonnyal tárgyaltunk próbálva rávenni igényeink legalább minimális elfogadására nem volt időm a rendfenntartó szervekkel egyeztetni, ezért aláírtam a jegyzőkönyvet és tudomásul vettem a büntetést az esemény végeztével. Ugyanakkor köszönöm a felajánlásokat is ez ügyben, hiszen az elmúlt nap nagyon sokan felhívtak, e-mailt írtak jelezve, hogy hozzájárulnak vagy teljes egészében felvállalják, de nem fogadhatom el, hiszen a felhívásunkra eljött gazdák és az itthon maradottak ennek az összegnek a többszörösét vesztették el a medvék okozta károk során. 

Ezért fontos, hogy ne vonjuk el a figyelmet a problémáról, főként az elmúlt másfél hónapban, amikor naponta történnek anyagi károk és az emberek félelemben élnek a folyamatos medve bejárások miatt – véli Borboly Csaba, aki szerint ugyan csepp a tengerben a tegnapi eredmény, de sikerült kimozdítani a holtpontról, felhívni a figyelmet és párbeszédet kialakítani az intézmények között, hiszen Hargita megyében több mint félszáz egyed esetében van szükség sürgős és azonnali beavatkozásra. Ennek biztosítása érdekében a megyei tanács elnöke kéréssel fordul minden érintetthez ebben a témában, hogy a büntetés helyett arra kell figyelni, hogy az elkövetkezőkben a környezetvédelmi minisztérium ne hátráljon ki a tegnap kieszközölt döntéséből.

A megyeelnök köszöni az emberek támogatását a nagy károkat okozó medvék ügyében.

Az ember vagy a medve ér többet? Döntés előtt a miniszter!

Több mint kétszáz polgármester, közbirtokossági elnök és gazda készül Hargita megyéből Bukarestbe. Mindennaposak a medvetámadások, rettegésben élnek az emberek.

Több mint kétszáz polgármester, közbirtokossági elnök, vadásztársulati vezető és állattartó gazda jelentkezett a július 5-i bukaresti megmozdulásra. A Felcsík Kistérségi Társulás és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdeményezésére megyeszerte mozgolódnak az emberek a tarthatatlan helyzet felhívására és annak kezelésére Bukarest részéről. Hargita megyében most már napi szinten történik medve támadás, amiért az emberek türelmetlenek, hiszen amellett, hogy hatalmas anyagi károkat okoz főként az állattartó gazdáknak az emberi áldozatok is sűrűbbek kezdtek lenni. 

A környezetvédelmi miniszter szerdán fogadja a küldöttséget, amelybe civileket is bevonnának a szervezők, olyan személyeket, akiknek már volt részük medvével találkozni.

Borboly Csaba megyeelnök szerint minden nap gazdaságokat, családok megélhetését teszik tönkre egy nap alatt az elszaporodott medvék, ugyanakkor most már az emberi élet is veszélyben van. Mint korábban mondta a megmozdulás nem a medvék ellen, hanem az emberek védelme érdekében történik.

Továbbra is várják a támadásokról készült képeket, amelyekből egy összeállítást is átadnának a minisztérium vezetőjének, amelyek szemléltetik a támadások súlyosságát és azok gyakoriságát is: https://www.facebook.com/vadkarok/?fref=ts

Csíkszereda, 2017. július 3.

Hargita Megye Tanácsa

Bírod-e János?

Különösnek látom a Krisztus világa folyóirat július-augusztusi számának borító fotóját. 

Ez egy másik eseményt juttatott eszembe. Boldogemlékű Portik Mária Silvina (1910-1992) szatmári irgalmas nővér mesélte három évtizeddel korábban. Kongregációjukat Isten Szolgája, Hám János püspök alapította 1842-ben, amelynek szellemi atyja Páli Szent Vince. A szatmári irgalmas nővérek száma folyton növekedett, ezért egymás után nyitottak iskolákat, szerveztek árvaházakat, szociális otthonokat, építettek kórházakat. Megtalálták az utat a börtönök foglyaihoz, s elindultak a távoli kínai misszió felé is. Az alapító elgondolása szerint a nővérek célja: nőnevelés, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása, de nem csupán kórházakban és intézményekben, hanem mindenütt megkeresve a szegényeket, elhagyatottakat és betegeket.

Az irgalmas nővérek az Úr Jézust szolgálják minden embertestvérükben. 

A nővérek őszinte alázata, közvetlen egyszerűsége és segítő, nagylelkű szeretete tucatszámra vonzotta a székelyföldi leányokat a szatmárnémeti anyaházba, mely épületegyüttes ma is megkapó. Mivel az alapító püspök szívén viselte az anyaház ellátását, ezért külön gazdasági udvarról is gondoskodott. A zárda szelleme az ott dolgozó emberekre is hatott. Többek között ilyen volt egy dolgos, szűk szavú, János nevű állatgondozó. Rendezte az állatokat, örvendett, ha kár nem érte állományát. Mindezért különös módon fejezte ki háláját és engesztelését Isten iránt. Minden évben, amikor elkezdődött a nagyböjti szent idő, akkor János minden pénteken levette az istálló ajtaját és a vállára vette, mint Jézus a keresztet. Ő azzal indult el, mondta a maga imáját és úgy kerülte meg a város központjában a zárda épületegyüttesét. Néha akadt egy-két csipkelődő ember is, aki megkérdezte tőle: Bírod-e János? – Bírom, hát! – felelte röviden és folytatta a maga útját.

Nathan Arrington 2016-ban készült fotóján egy amerikai kiadású „Jánost” látunk, aki vállán viszi az összecsavarozott keresztet a templom melletti parkban. 

Ez a „János” bírja a keresztet, a kereszt szára alatt fölfele, a távolba néz és mosolyog. Arca biztonságot sugall, mintha üzenné a földet néző embereknek: A keresztben van az üdvösség! Tettével meglepte a padon pihenőket, akik most nem maguk elé néznek, hanem őutána, közben a kereszt látványa a kérdések hosszú sorát indítja el bennük. A háttérben talán róla készített fotóját nézi egy színesbőrű alak. Baloldalt többen is elmennek mellette, de két munkás megáll, mosollyal arcukon valamit hozzá intéznek, de ő fölfelé a távolba néz, mintha Dsida Jenő versét mondaná.

Nyár van. Nagy szabadság. Szabadságolás. Hegyek, vadászat, fürdőtelepek, tengerpart... és azután? Hogy ne lehorgasztott fejjel járjunk, hogy ne csak a pillanatot akarjuk vagy a látványt lekapni, valami minket is meglep, figyelmeztet, hogy jusson eszünkbe Jézus mondása: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.” (Lk 9,23k)

Macedonius, a remete már 45 éve élt az erdő sűrűjében, az egyedül épített kunyhójában. Csak a madarak éneke törte meg az erdő mély csendjét. Egy nap azonban zaj ütötte meg a remete fülét. Egy vadász állt előtte, aki nézte-nézte ezt a szegényes otthont és lakóját, és nem tudott betelni vele. Mikor meglepetéséből magához tért, megkérdezte a remetétől: „Te Isten embere, mit keresel itt a vadonban?” Macedonius jóságosan ránézett a vadászra, majd így szólt: – „Szívesen megmondom, de először te mondd meg, mit keresel itt?” – „Vad után szaladok, és addig nem nyugszom, amíg el nem kapom.” – „Én meg Isten után szaladok, és addig nem nyugszom, amíg el nem érem. Nos, ki cselekszik bölcsebben?” A vadász elgondolkozott, és beszélgetésük után Macedoniushoz szegődött.

Ma az élet lett olyan sűrű, mint egykor a vadon. Benne szenvedélyektől űzve, délibábokat kergetve rohanunk... Csendes pillanatainkban Isten teszi fel az élet bölcs kérdését neked, nekem: Jó irányba halad-e életed? - Felelj!

Úgy érzem, jó dolog Jánosoknak lenni, akik Istennel beszélgetve, viszik a maguk keresztjét. S netán megkérdezné: Bírod-e János? Milyen jó lenne azt felelni: a Te kegyelmeddel, igen!

Minden kedves Olvasónak kegyelmes nyarat kívánok munkatársaim nevében is, a főszerkesztő,

D-K. József