a) más isteneket és
bálványokat tiszteljünk, valamilyen földi bálványt imádjunk, vagy pedig
teljesen elkötelezzük magunkat valamilyen földi jónak (pénznek, hatalomnak,
sikernek, szépségnek, ifjúságnak stb);
b) babonások legyünk,
azaz ahelyett, hogy Isten hatalmához, vezetéséhez és áldásához ragaszkodnánk,
ezoterikus, mágikus vagy okkult mesterkedéseket űzünk, vagypedig jóslással,
spiritizmussal foglalkozunk. Babona az az ésszerűtlen föltevés, hogy bizonyos
mondásoknak, cselekvéseknek, történéseknek és tárgyaknak mágikus erejük van,
vagy pedig ilyen erők kifejtésére képesek;
c) Istent szavainkkal
vagy tetteinkkel kísértsük;
d)
szetségtörést kövessünk el. Szentségtörés vagy sacrilegium, szent dolgok
elrablása, meggyalázása vagy megszentségtelenítése;
e)
lelkihatalmat korrupcióval megszerezzünk, és szent dolgokat adás-vevéssel (simónia = Simon mágus nevéből) megszentségtelenítsünk.
Összeegyeztethatő-e
az ezotéria a keresztény hittel?
– Nem. Az ezotéria figyelmen kívül hagyja Isten valóságát. Isten személyes lény; Isten a szeretet és az élet eredete, nem pedig hideg, kozmikus energia. Az embert Isten akarta és teremtette, de az ember maga nem isteni, hanem a bűn által megsérült, halállal fenyegetett és megváltásra szoruló teremtmény. (Ezotéria – belső kör, a dolgok belsejéhez beavatásra van szükséág: spirituális tanok és mesterkedések gyűjtőneve a 19. század óta. Ezek állítólag olyan tudásra vezetik az embert, amely eredetileg már megvan benne. Ezzel szemben a kinyilatkoztatás, amelyben Isten kívülről mutatkozik meg, idegen az ezoterikus gondolkodás számára.)
Az ezoterikusok legtöbbször föltételezik, hogy az ember meg tudja váltani önmagát, ezzel szemben a keresztények hiszik, hogy csak Jézus Krisztus, és Isten kegyelme váltja meg őket. A természet és a kozmosz sem Isten (ahogyan azt a panteizmus állítja). A teremtő teljes szeretettel fordul felénk, de végtelenül nagyobb és végtelenül más, mint minden teremtménye. Manapság egészségi okokra hivatkozva sokan jógáznak, elmélkedő tanfolyamokat látogatnak (meditáció), hogy le tudjanak csendesedni és összeszedettek legyenek, vagy táncolva akarnak testükkel valamilyen újat megtapasztalni.Ezek a mesterkedések nem mindig ártatlanok. Gyakran vezetnek ezotériába, a kereszténységtől idegen tanhoz. Értelmes embernek nem szabad osztania azt a világnézetet, amely tele van szellemekkel, koboldokkal és ezotérikus angyalokkal, és amely szerint a „beavatottaknak” vannak titkaik, amelyek a „buta nép” előtt rejtve maradnak. Már a régi Izraelben is tudtak a környező népek hitéről istenekben és szellemekben. Egyedül Isten az Úr, rajta kívül nincs más isten.
Olyan (varázsló) technikák sincsenek, amelyekkel az ember „az istenit” hatalmában tudná keríteni, kívánságait a világmindenségre tudná kényszeríteni, és magát meg tudná váltani. Keresztény hit szerint az ezotériában sok a babona és az okkultizmus. Okkultizmus (latinul elrejtett, titkos tan) olyan tanoknak és mesterkedéseknek a gyűjtőneve, amelyek állítólag hatalmat adnak az embernek saját sorsa és környezete, valamint az anyag világ fölöttt. Okkultista mesterkedések például a lebegés, a poharak mozgatása, az asztrológia és a jövőbe látás.
– Nem. Az ezotéria figyelmen kívül hagyja Isten valóságát. Isten személyes lény; Isten a szeretet és az élet eredete, nem pedig hideg, kozmikus energia. Az embert Isten akarta és teremtette, de az ember maga nem isteni, hanem a bűn által megsérült, halállal fenyegetett és megváltásra szoruló teremtmény. (Ezotéria – belső kör, a dolgok belsejéhez beavatásra van szükséág: spirituális tanok és mesterkedések gyűjtőneve a 19. század óta. Ezek állítólag olyan tudásra vezetik az embert, amely eredetileg már megvan benne. Ezzel szemben a kinyilatkoztatás, amelyben Isten kívülről mutatkozik meg, idegen az ezoterikus gondolkodás számára.)
Az ezoterikusok legtöbbször föltételezik, hogy az ember meg tudja váltani önmagát, ezzel szemben a keresztények hiszik, hogy csak Jézus Krisztus, és Isten kegyelme váltja meg őket. A természet és a kozmosz sem Isten (ahogyan azt a panteizmus állítja). A teremtő teljes szeretettel fordul felénk, de végtelenül nagyobb és végtelenül más, mint minden teremtménye. Manapság egészségi okokra hivatkozva sokan jógáznak, elmélkedő tanfolyamokat látogatnak (meditáció), hogy le tudjanak csendesedni és összeszedettek legyenek, vagy táncolva akarnak testükkel valamilyen újat megtapasztalni.Ezek a mesterkedések nem mindig ártatlanok. Gyakran vezetnek ezotériába, a kereszténységtől idegen tanhoz. Értelmes embernek nem szabad osztania azt a világnézetet, amely tele van szellemekkel, koboldokkal és ezotérikus angyalokkal, és amely szerint a „beavatottaknak” vannak titkaik, amelyek a „buta nép” előtt rejtve maradnak. Már a régi Izraelben is tudtak a környező népek hitéről istenekben és szellemekben. Egyedül Isten az Úr, rajta kívül nincs más isten.
Olyan (varázsló) technikák sincsenek, amelyekkel az ember „az istenit” hatalmában tudná keríteni, kívánságait a világmindenségre tudná kényszeríteni, és magát meg tudná váltani. Keresztény hit szerint az ezotériában sok a babona és az okkultizmus. Okkultizmus (latinul elrejtett, titkos tan) olyan tanoknak és mesterkedéseknek a gyűjtőneve, amelyek állítólag hatalmat adnak az embernek saját sorsa és környezete, valamint az anyag világ fölöttt. Okkultista mesterkedések például a lebegés, a poharak mozgatása, az asztrológia és a jövőbe látás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése